Új Szó, 1986. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-31 / 26. szám, péntek

ÚJ szú 5 N S •* 1986. I. 31. Kölcsönösen előnyös kapcsolatokra törekedve Csehszlovákia külkereskedelme a fejlett tőkés országokkal Folytatódó időjárási rendellenességek A Hospodárske noviny tavalyi 51-52. számában érdekes cikk jelent meg dr. Vilibald Kakos, a Cseh Hidrometeorológiai Intézet munkatársá­nak tollából, az 1985. évi, néhány vonatkozásban rendhagyó időjárás­ról hazánk területén. Az írást az alábbiakban kivonatosan közöljük. tartó, de helyi áradással, szélroha­mokkal, jégesővel járó nagyon in­tenzív záporesóket, mégpedig május derekától augusztus végé­ig. Ezeknek hatására szórványo­san előfordultak földcsuszamlások is. Csak a Cseh Állami Biztosító és a nemzeti bizottságok félmilliárd korona kártérítést nyújtottak összesen mintegy harmincezer esetben. A tavalyi időjárás érdekessége, hogy szinte igazodott a Medárd napjával, a vénasszonyok nyará­val és a Márton napjával kapcso­latos három közismert időjárásjós­lathoz. Persze tüstént figyelmez­tetni kell arra, hogy hosszabb idő­re semmiképp sem lehet megjó­solni az időjárást az ilyen szelle­mes népi bölcsességek alapján. A Medárd-napot, amely június 8-ra esik, a hűvös, esős időjárás jellemezte. Ez volt a helyzet egész júniusban. Ennél hűvösebb június csak huszonkilenc éwel koráb­ban, 1956-ban fordult elő. 1985. június 19-e meghozta a legutóbbi 210 esztendő e napi hómérsékleti minimumát is, a plusz 7,3 fokot. Júniusban különben az esős na­pok száma húsz volt, míg általá­ban csak 13 szokott lenni. A vénasszonyok nyarának szá­raz, nyugodt és verőfényes időjá­rása gyakorlatilag megszakítás nélkül tartott szeptember második dekádjától október végéig. Az elsó hét októberi nap csaknem nyárias, 16,4 fokos átlagos napi hőmérsék­letével a negyedik legmelegebb­nek számít az időjárás értékeinek mérése óta. Október elején ennél nagyobb meleget legutóbb 1929- ben állapítottak meg. Hóval beköszöntő ősz S végül a november 11 -re eső Márton-nappal kapcsolatos népi mondás is bevált. Erősen lehűlt a levegő, havazni kezdett és a hó­takaró kivételesen hosszú ideig megmaradt - november derekától december 2-ig. Ez tekinthető az előző tél legnagyobb meteoroló­giai szélsőségének. Az elmúlt esztendő általában ugyan nem volt túl gazdag kifeje­zetten rendhagyó idójárásjelensé- gekben, de azért a januári és a februári hőmérsékleti hullám­völgy az egyik legmélyebbnek te­kinthető 1962-1963 telétől. Hu­szonkét év után ismét a tüzelő­anyag-energetikai bázis tartaléka­inak mélyére kellett nyúlnunk. Az óriási energiafogyasztás a csikor­gó fagyok néhány napjában fe­szült helyzetet idézett elő. Megál­lapíthatjuk, hogy nyilván véget ért a hetvenes évek nagy energia­megtakarítással járó rendkívül kedvező hőmérsékletű teleinek A fejlett tőkés országokkal szemben követett cseh­szlovák kereskedelmi politika az Általános Vámtarifa- és Kereske­delmi Egyezmény (GATT) által megállapított elvekből indul ki, s a diszkrimináció-mentesség és a kölcsönös előnyösség elvén ala­pul. Jelenleg külkereskedelmünk­nek mintegy 17 százalékát bonyo­lítjuk le a fejlett tőkés országokkal, java részét Nyugat-Európával. A velük folytatott csehszlovák külkereskedelem szempontjából a legfontosabbak az Európai Gaz­dasági Közösség (EGK) tagorszá­gai. A hozzájuk fűződő kereske­delmi kapcsolatokat az határozza meg, hogy a kereskedelmi politika 1975 óta nem az egyes EGK- tagországok, hanem a közös szer­vek hatáskörébe tartozik, ezért ke­reskedelmi kapcsolatainkat nem kétoldalú szerződések szabá­lyozzák. így Csehszlovákia egyedi megoldásokból indul ki, hogy lét­rehozza és bővítse a lehetősége­ket a csehszlovák kivitel számára, amely az EGK piacán számos akadályba ütközik. Az EGK ugyan elismeri, hogy Csehszlovákia tag­ja a GATT-nak, ennek ellenére azonban számos csehszlovák im­portcikk bevitelét külön kezeli, s velük szemben protekcionista és sokszor diszkriminációs intézke­déseket alkalmaz. Ide tartoznak mindenekelőtt a korlátlanul bevi­hető árucikkekre is megszabott kontigensek és a licencrendelke- zések. Az ilyen akadályok leküz­dése a kapcsolatok jelenlegi szint­jén nehéz, és a fejlett tőkés orszá­gokkal szemben követett cseh­szlovák kereskedelmi politika egyik fő feladata. A helyzet rendezéséhez kiindu­lópontul kínálkozik a Csehszlová­kia és a EGK kereskedelmi-mú- szaki jellegű részmegállapodása, amely legalább részben enyhítette azokat a következményeket, ame­lyeket egyes árufajták esetében az EGK-ba irányuló csehszlovák árukivitel szempontjából a protek­cionista rendszer alkalmazása je­lent. Fontos az EGK-nak az a kö­telezettségvállalása, hogy lehető­vé teszi a csehszlovák kivitelt a meghatározott kereten belül s az ennek megfelelő csehszlovák kö­telezettségvállalást is, hogy nem lépjük túl a keretet, és minden esetben tiszteletben tartjuk a meg­állapított árszabályozókat. Cseh­szlovákia eddig három ilyen meg­állapodást kötött az EGK-val. Minden fenntartás ellenére, ami az ilyen egyezményekkel kapcso­latban felmerülhet, elmondhatjuk: vitathatatlan előny, hogy csökkent a bizonytalanság, amely lehe­tetlenné tette az említett or­szágokba irányuló csehszlovák ki­vitel tervezését. Ezért Csehszlo­vákia most újabb hasonló egyez­ményről tárgyal. Segítségével si­kerülhet enyhíteni az EGK-nak a csehszlovák könnyűipari - főleg a porcelán-, kerámia-, üveg- és cipőipari - termékekkel szemben követett diszkriminációs politi­káját. Csehszlovákia és az EGK ke­reskedelmi kapcsolatainak jövő­beli alakulása szempontjából bizo­nyára fontos szerepe lesz a KGST és az EGK kapcsolatai tisztázásá­nak. Köztudott, hogy a két integrá­ciós egyesülés párbeszéde 1974- ben kezdődött, majd - nem a szo­cialista országok hibájából - holt­ponton vesztegelt, és - a KGST kezdeményezésére - csak az utóbbi időben élénkült meg azzal a céllal, hogy rendezzék e kapcso­latokat. De tudni kell, hogy ez bonyolult kérdés és nemcsak gaz­dasági, hanem politikai vetülete is van. Bizonyára nem kell hangsú­lyozni, hogy számunkra elfogad­hatatlan az olyan rendelkezés, amely bármiként megváltoztatja a legnagyobb előnyök elvét. Egészen más a helyzet Cseh­szlovákia és az Európai Szabad­kereskedelmi Társulás - amely­nek Ausztria, Svájc, Svédország, Finnország, Norvégia és Izland a tagja (Portugália az idén, január 1 -én az EGK-ba lépett be) - közötti kapcsolatok terén. Ezek az orszá­gok Csehszlovákiával szemben nem alkalmaznak diszkriminációt, a legnagyobb kedvezmények fel­tétlen megadásának elvéből indul­nak ki. Ami a Finnországhoz fűződő kapcsolatokat illeti: már 1974-ben kialakultak a szabadkereskedelem feltételei a GATT XXIV. cikkelye értelmében. Ennek lényege a tari­fa- és a nem tarifajellegű akadá­lyok elhárítása. Lényeges politikai vetülete is van; Finnország eddig az egyedüli tőkés állam, amely ezt szerződésben rögzítette, és Cseh­szlovákiával együtt a GATT-ban megvédte az eltérő gazdasági rendszerű országok közötti sza­badkereskedelem kibontakoztatá­sának lehetőségét. Annak ellené­re, hogy még nem merítettük ki a két ország kereskedelmének minden lehetőségét, Finnország részesedése a csehszlovák külke­reskedelemben ugyanakkora, mint Japáné, amely a tőkés világ- gazdaság három óriásának egyike. Az említett szervezet többi or­szága is viszonylag liberális ke­reskedelmi politikát követ Cseh­szlovákiával szemben. Ausztriá­ban, Svájcban, Norvégiában és Izlandban nem ütközünk komo­lyabb kereskedelempolitikai aka­dályokba. Bizonyos fenntartásaink lehetnek Svédországgal szem­ben, főleg a kemény dömpinggátló törvények miatt, amelyeket nem­rég a csehszlovák pozdorjalemez- importtal szemben is alkalmaztak, s a csehszlovák exportőr nem tu­dott megfelelően védekezni el­lenük. Csehszlovákia érdeklődéssel kíséri figyelemmel ezen országok erőfeszítéseit a nem tarifajellegű akadályoknak az európai kereske­delemben, különösen a szabvá­nyok és az ipari tesztek területén való felszámolására, örülnénk an­nak, ha az említett országok ke­reskedelme nem csupán Nyugat- Európára irányulna, hanem az eu­rópai szocialista országokkal is szorosabb együttműködés bonta­kozna ki. Ez elősegítené az olyan problémák leküzdését, amelyek a szabványok, a szabadalmak és a tesztek területén a műszaki fej­lődés következtében elkerülhetet­lenül felmerülnek. Ami a tengeren túli országokat illeti, a kereskedelmi feltételek az Egyesült Államokhoz fűződő kap­csolatok terén a legkevésbé ked­vezőek, mivel az USA már sok éve politikai diszkriminációt alkalmaz Csehszlovákiával szemben., Ez már" 1951-ben megnyilvánult a legnagyobb előnyök elvének a GATT-tagság ellenére történt megtagadásában. Azóta egészen szokatlan állapot áll fenn: a GATT egyik tagja nem hajlandó megadni a másiknak a legnagyobb ked­vezmény elvét. A szabadkereske­delem mai bővülése és a fejlődő országoknak nyújtott általános kedvezmények rendszerének egyre szélesebb körű alkalmazá­sa során a legnagyobb előnyök elve ma már a minimum, amelyet el lehet várni az államok szokvá­nyos kereskedelmi kapcsolatai te­rén. Ebben a helyzetben az Egye­sült Államokba irányuló csehszlo­vák kivitelt az exportot lehetetlen­né tevő vámakadályok nehezítik, így nagy nehézségek közepette kerül rá sor. Javulás nem várható mindaddig, amíg az Egyesült Álla­mok a legnagyobb kedvezmény elvét eszközként használja fel a szocialista országokkal szem­ben, s politikai engedményeket igyekszik vele kikényszeríteni. Másként van ez a Japánhoz fűződő kapcsolatokban. Japánnak érdeke a diszkriminációtól mentes kereskedelmi és gazdasági együttműködés fejlesztése Cseh­szlovákiával, bár a vele folytatott kereskedelem szintje még mindig alacsony. Ez részben a nagy föld­rajzi távolság következménye. Bi­zonyos szerepe a japán piacra való nehéz betörésnek is van, ugyanis - amint erre az Egyesült Államok és az EGK bírálóan rá­mutat - a különféle akadályok sokszor alig felismerhető rendsze­rében az importáru nehezen tudja felvenni a versenyt a hazaival. Japánnak nagyon aktív a kereske­delmi mérlege a világ legtöbb or­szágával. Ez főként az Egyesült Államokkal és az EGK-val fenntar­tott kapcsolatai terén komoly poli­tikai problémákat is okoz már sok éve, s megoldódásukra a követke­ző években sem lehet számítani. Ebben a helyzetben az egyébként jó kereskedelmi kapcsolatok elle­nére sem számolhatunk azzal, hogy Japán a csehszlovák termé­kek előtt jobban megnyitja piacát. A többi tengeren túli országok- Kanada, Ausztrália és Új-Zéland- nem alkalmaz diszkriminációt Csehszlovákiával szemben, és a nagy földrajzi távolság ellenére a velünk folytatott kereskedelem fejlesztésére törekszik. Ez első­sorban Kanadára vonatkozik, amelynek részesedése a cseh­szlovák külkereskedelemben alig kisebb, mint az Egyesült Államo­ké, s amelynek esetében a kölcsö­nös kereskedelem kiszélesítésére jelentős lehetőségek vannak. Nem puszta frázis, hogy a fejlett tőkés országokkal szemben köve­tett csehszlovák kereskedelmi po­litika aktív magatartáson és a ke­reskedelmi kapcsolatok bővítésé­re való törekvésen alapul. Bizo­nyítható ez konkrét tényekkel, fő­leg a kétoldalú kereskedelmi tár­gyalások kérdésében képviselt konstruktív állásponttal s a nem­zetközi gazdasági szervezetek­ben, főleg a GATT-ban követett eljárásunkkal, amelynek alapelveit következetesen megtartjuk. Cé­lunk, hogy ne csökkenjen a fejlett tőkés országok részesedése a csehszlovák külkereskedelem­ben. Ha az utóbbi években mégis megtörtént, akkor ez annak a ked­vezőtlen légkörnek a következmé­nye volt, amelyet a nyolcvanas évek elején a szocialista orszá­gokkal fenntartott kapcsolatok te­rén alakítottak ki: elferdítették a té­nyeket a külföldi hitelek törleszté­sét illetően, s mindezt politikai cé­lokra használták ki. Egyébként en­nek is köszönhető, hogy Cseh­szlovákia következetesen nekilá­tott külkereskedelmi és fizetési egyensúlyának megteremtésé­hez. Ószintén törekszünk a köl­csönösen előnyös gazdasági kap­csolatok fejlesztésére minden or­szággal, tekintet nélkül társadalmi és gazdasági rendszerére. Ez a jobb kölcsönös megértéshez és a békés nemzetközi együttműkö­déshez szükséges feltételek meg­teremtésének hatékony eszköze. JAROSLAV JAKUBEC, külkereskedelmi miniszterhelyettes Zord tél Tavaly a legjelentősebb időjá­rási rendellenesség - gyakorlati­lag egész Európában - a januári és a februári hideg volt. Néhány kivételtől eltekintve azonban a ke­mény fagynak nagyobb hófúvás nem volt a velejárója. S noha vi­szonylag kevés volt a hó, alig fordult elő száraz fagy. A CSSZK-ban a legnagyobb fa­gyok januárban, az SZSZK-ban pedig inkább februárban voltak. A legzordabb volt a tél az Észak- morvaországi és a Kelet-szlová­kiai kerületben. A legalacsonyabb hőmérsékletet Szlovákiában janu­ár 7-én mérték Oravská Lesnában (Dolný Kubín-i járás), mégpedig mínusz 36,6 fokot, míg a cseh országrészekben mínusz 35,8 fo­kot mutatott a hőmérő Horská Kvildában, a Šumavában. Az ér­dekesség kedvéért megjegyez­zük, hogy eddig a hőmérsékleti minimum - mínusz 42 fok - 1929. február 11 -én volt a České Budé­jovice-i járás Litvínovice községé­ben, Szlovákiában pedig mínusz 41 fok a Zvolen melletti Viglaš- Pstrušában. Az elmúlt tél leghide­gebb napja január 8-a volt, mínusz 18 fok átlagos napi hőmérséklet­tel. Ez századunkban a januári csúcsérték. Különben az 1985. évi tél leghi­degebb hónapja, a január, átlag mínusz öt fokos hómésékletével ebben a században csak a tizedik helyet foglalja el. Az előző század­ban gyakrabban - öt-hat évente fordultak eló ehhez hasonló hide­gek. Legutóbb a tavalyinál zor­dabb január 1963-ban volt. Az azóta eltelt huszonkét év magya­rázza főleg, hogy kissé már meg­feledkeztünk a hosszantartó ke­gyetlenebb fagyokról. Csak a 29 (!) évvel ezelőtti, 1956. február 8- 14-i hét volt hidegebb a tavalyi legzordabb hétnél, január 4-11 - nél. A föld átlag 50, helyenként pedig 70 centiméternél is mélyeb­ben átfagyott. Erre az utóbbi évti­zedekben, a még ennél is rosz- szabb 1956 februárjáig visszame­nően, nem volt példa. Tavaszi áradások Néhány esztendei aszályt köve­tően (1982 januárjától), tavaly több százmilliós károkat előidéző áradások voltak a néhány ezer négyzetkilométernyi vízgyűjtő me­dencével rendelkező folyók men­tén is. A legsúlyosabb helyzet Vei­ké Meziŕíčí térségében alakult ki, az Oslava vízgyűjtő medencéjé­ben. Itt volt olyan áradás is, ami­lyen száz év alatt csak egyszer fordul eló. Néhány kisebb patak áradása még ezt a katasztrófális szintet is meghaladta. Augusztus 6-a és 9-e között a szakadatlan esőzés következté­ben kilépett medréből az Észak- morvaországi kerület csaknem minden folyója. A Lysá horán nem egészen két hét alatt lehullott mintegy 350 milliméternyi csapa­dék. Az egynapi maximum, au­gusztus 8-án, 138 milliméter volt. Ez volt a tavalyi napi csúcsérték. A legjobban az Odera vize duz­zadt fel. Svinovnál fél évszázad óta nem volt magasabb vízállás. Vérnovicéban az ehhez hasonló szintű áradat elsodorta a vízmérő állomást is. Ekkor az Oderán Bo- humínnél másodpercenként több mint ezer köbméter volt az átfo­lyás értéke, míg az átlagos érték 42 köbméter. Fergeteges nyár A népgazdasági kár nagyság­rendje viszonylatában a harmadik helyre sorolhatjuk a rövid ideig korszaka. A tavalyi helyzet azt jelezte, ♦ hogy a következő évtizedben na­gyobb lesz a valószínűsége a nor­málistól eltérő hőmérséklet előfor­dulásának. Mivel azonban a hő­mérsékleti értékek ingadozásának időszaki ciklusát nem állapították meg, bizonyossággal nem követ­keztethetünk a további telekre. Két egymást követő kemény tél való­színűsége azonban csekély. Ilyes­mi hozzávetőleg egyszer fordul elő huszonöt év alatt. Az időjárás kilengéseire mindig sor került. Az utóbbi időben azon­ban világviszonylatban növekvő számban. Ebből a tényből azon­ban semmiképp sem következik, hogy államunk időjárási viszonyai a közeljövőben rosszabbodni fognak. Az otrokovicei Svit vállalatnál új marhabőr-feldolgozó üzemegységet helyez­tek nemrég próbaüzembe. Segítségével kiváló minőségben dolgozzák fel a bőröket, maximálisan hasznosítják az alapanyagot, munkaerőt takarítanak meg, és csökken a megerőltető fizikai munka aránya. A képen: Ignác Javora kikészíti a bőröket megmunkálás előtt. (Igor Zehl felvétele - ČTK)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom