Új Szó, 1986. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-02 / 1. szám, csütörtök
ÚJ szú 3 1986. I. 2. Elhárítani a fegyverkezést az űrben és megállítani a földön A TASZSZ szovjet hírügynökség nyilatkozata (ČSTK) - A TASZSZ szovjet hírügynökség december 29-én az alábbi nyilatkozatot tette közzé: Az amerikai fél ismét megkísérelte rágalomkampány kibontakoztatását arról, hogy a Szovjetunió állítólag „megsérti“ nemzetközi kötelezettségvállalásait. E célból állították össze az amerikai kormány újabb „jelentését“ az USA Kongresszusához, amely megismétli azon megalapozatlan állítások összességét, amelyeket már hosszú évek óta szeretnének érvényre juttatni azok, akik mindenáron meg akarják akadályozni az USA és a Szovjetunió közötti konstruktív megállapodásokat a lázas fegyverkezés korlátozásáról, a nemzetközi helyzet javításáról, a szovjet-amerikai kapcsolatokban a jobb irányába történő fordulatról. A szovjet fél a múltban teljesen egyértemű álláspontra helyezkedett ezzel az irányvonallal kapcsolatban, amely megengedhetetlen az államok közötti viszonyokban, valamint azon tisztességtelen módszerekkel kapcsolatban is, amelyeket alkalmaznak. Éppen erről volt szó abban a memorandumban, amelyet az USA kormányának 1984 januárjában adtak át, továbbá a washingtoni szovjet nagykövetség jelentésében, melyet az amerikai külügyminisztériumnak nyújtottak át 1985 februárjában, s úgyszintén a TASZSZ június 12-i nyilatkozatában. A Szovjetunió szerződésekkel kapcsolatos politikája és gyakorlati tettei mindig becsületesek és következetesek voltak s lesznek a jövőben is. Az 1972-ben a rakétavédelmi rendszerek korlátozásáról szóló szerződés, valamint az ideiglenes megállapodás aláírása, ezt követően pedig az 1979-es SALT-2 szerződés aláírása óta eltelt időszakban a Szovjetunió semmi olyat nem tett, ami ellentétes lenne a megállapodások rendelkezéseivel, s nem tett kísérletet ezek megkerülésére. Ugyanez vonatkozik a Szovjetunió más jogi és politikai kötelezettségvállalásaira, amelyeket említ az amerikai „jelentés“, legyen szó akár a helsinki Záróokmányról vagy a föld alatti nukleáris robbantások korlátozásáról 1974-ben kötött szerződésről akár a békés célú föld alatti atomrobbantásokról 1976-ban kötött szerződésről vagy egyéb további két- és sokoldalú dokumentumokról. Az amerikai fél ezt tudja. Azon állításainaktartha- tatlansága, miszerint a Szovjetunió „megsértette“ volna szerződéses kötelezettségeit, lelepleződött az állandó szovjet-amerikai tanácskozó bizottság ülésén is. Ezt a szervet hivatalosan hozták létre azzal a céllal, hogy ellenőrizze azon megállapodások megtartását, amelyeket a felek megkötöttek. Az állandó bizottság amerikai képviselője- amint azt nemrégiben bejelentették- az Egyesült Államok Kongresszusa előtt megerősítette, hogy a Szovjetunió teljesíti kötelezettségeit. Bármilyen katonai-technikai és jogi szófacsarásokat találjon is ki Washington abbeli igyekezetében, hogy bizonyítsa, a Szovjetunió állítólag nem tartja meg a szerződéseket, léteznek alapvető, vitathatatlan tények, melyek széles körben ismertek és egyértelműen bizonyítják a dolgok valódi állását, azt, ki és hogyan viszonyul a megállapodásokhoz, s általában a nemzetközi jog tiszteletben tartásához. Nem az USA-nak, hanem a Szovjetuniónak van meg minden oka arra, hogy feltegye a kérdést, lehet-e hinni abban, amire az amerikai fél szerződésben vállal kötelezettséget, s teljesíti-e azokat. Ennek alátámasztására elég néhány lényeges példát felsorolni. A rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról 1972-ben kötött szerződés, amelyet az USA elnöke aláírt, a Kongresszus pedig ratifikált, időtartalmát tekintve nem korlátozott. Arra kötelezi a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat, ne telepítsenek területükön rakétaelhárító rendszereket, s ne hozzák létre az ezekhez szükséges alapokat. Kötelezi továbbá mindkét felet, hogy a tengereken, a levegőben vagy a világűrben elhelyezett, vagy a mozgatható szárazföldi objektumokra telepített ilyen rakétavédelmi rendszerek elemeit se fejlesszék, ne végezzenek velük kísérleteket és ne állítsák rendszerbe. Hogyan viszonyul az amerikai fél a szerződésnek ehhez az alapvető rendelkezéséhez? A szerződés közvetlen megsértése volt az, amikor az amerikai kormány meghirdette a rakétavédelmi rendszer létrehozásának programját az USA és NATO-szövet- ségeseinek területén. Nem titkolja, hogy e rendszer részét alkotnák a betiltott, világűrbe telepített elemek. Már több tízmilliárd dollárt fordítottak azokra a munkákra, amelyekkel lényegében felszámolják a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról szóló szerződést. A szerződés felborítását célzó igyekezetei olyan formális megállapításokkal leplezik, hogy a szerződés állítólag nem tiltja a kiterjedt rakétavédelmi rendszer létrehozásával kapcsolatos „kutatómunkát". Emellett már korábban kijelentették, megtalálták a szerződés olyan „magyarázatát“ is, amely lehetővé tenné nekik, hogy a „kutatásról“ áttérjenek a betiltott rendszerekkel végzett széles körű kísérletekre. Ismeretes, hogy a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról szóló szerződéssel ellentétben az USA Thu- lában (Grönland) új, nagy fázisráccsal ellátott rádiólokátor-állomást épít annak ellenére, hogy az ilyen típusú állomásokat a szerződés szerint csak a saját területének határtérségeiben lenne szabad létrehozni. A tervek szerint hasonló állomást létesítenek az angliai Fylingdalesban. Ilyen körülmények között már teljesen világos, miért vált szükségessé a „csillagháborús“ program meghirdetése után két évvel hamis adatokat kiagyalni arról, hogy a Szovjetunió saját területének védelmére a rakétavédelmi rendszer létrehozásának „küszöbén áll." Ugyancsak érthető, miért kellett a Krasznojarszk térségében létesített mi rádiólokációs állomásunknak olyan funkciókat tulajdonítani, amilyenekkel nem rendelkezik és nem is fog, miért kellett a legkülönbözőbb kitalálásokhoz folyamodniuk. Mindennek egyetlen oka van - hogy leplezzék saját tetteiket, amelyek összeegyeztethetetlenek a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról szóló szerződéssel Az USA kormánya úgy szeretné magát beállítani, mint a SALT-2 szerződés védelmezőjét - ez olyan szerep, amely Washingtonnak semmiképpen nem jár ki. Hiszen tudvalévő, ha az USA időben ratifikálta volna ezt a szerződést, mára már megvalósult volna a stratégiai támadófegyverek széles körű csökkentése, s megnyílt volna az út a további nagyarányú és átfogóbb csökkentésekhez ezen a területen. Washington viszont éppen ezt nem kívánta. A kormány képviselői nyíltan kijelentették, hogy a „SALT-2 megtartására az USA-nak nincsen sem jogi, sem erkölcsi kötelezettsége". Tehát az Egyesült Államok nem ratifikálta a szerződést, csupán 1982 májusában jelentette be azon szándékát, hogy nem kezdeményez olyan akciókat, amelyek aláásnák a SALT-2 szerződést. A valóságban azonban az amerikai kormány teljesen másképpen jár el. Az USA, amely nem teljesítette - a SALT-2 szerződéshez csatolt jegyzőkönyvben foglalt kérdések megoldására vállalt kötelezettségét, megkezdte a szárazföldi és tengeri telepítésű nagy hatótávolságú robotrepülőgépek gyártását és rendszerbe állítását. Úgyszintén hozzálátott Nyugat-Európában új ballisztikus rakétáinak és robotrepüló- gépeinek telepítéséhez, amivel közvetlenül a SALT-2 szerződés alapját támadta, vagyis a Szovjetunió és az Egyesült Államok között fennálló stratégiai egyensúlyt, amit a szerződés megállapításai is rögzítenek. Ez a szerződés XII. cikkelyének nyílt megsértése, hiszen az kimondja az egyensúly megsértésének tilalmát. Nem véletlen az sem, hogy a szovjetellenes rágalomkampály - miszerint a Szovjetunió nem teljesíti a SALT-2-t - szintén a szerződés azon kitételére irányult, amelyek a legnagyobb gátat jelentik az új amerikai stratégiai programok megvalósítása előtt. A Szovjetuniót többek között azzal vádolják, hogy az interkontinentális ballisztikus rakéták második új típusának kifejlesztésén dolgozik, bár az USA-ban tudják, hogy nincs szó új rakéta fejlesztéséről, csupán a meglevő RS 12-es szovjet rakéta korszerűsítéséről. Emellett ók maguk fejlesztik az új MX rakéta mellett az interkontinentális ballisztikus rakéták másik típusát - a Mitgetmant. A Szovjetunió és az USA között tárgyalások folynak az atom- és az ürfegyverekról. Ezek célja hatékony megállapodások kidolgozása, amelyek arra irányulnak, hogy elhárítsák a lázas fegyverkezést az űrben és megállítsák a földön, megszilárdítsák a stratégiai stabilitást, s végső soron teljes mértékben felszámolják a nukleáris fegyvereket. Az erre vonatkozó megállapodást a novemberben Genfben megtartott szovjet-amerikai csúcstalálkozón megerősítették. A Szovjetunió a genfi tárgyalásokon javaslatot terjesztett elő a csapásméró úrfegyverek betiltására és azon nukleáris fegyverek 50 százalékos csökkentésére, amelyek meghatározzák a Szovjetunió és az USA közötti stratégiai egyensúlyt. Az amerikai fél álláspontja mindeddig lényegében az volt, hogy elutasította a tárgyalások témájáról és céljairól szóló megállapodás teljesítését. Az USA ellenez minden olyah intézkedést, amely elhárítaná a lázas űrfegyverkezést. Ehelyett azt ajánlja, hogy a felek e fegyverkezés valamilyen „szabályainak“ kidolgozásával foglalkozzanak. Ragaszkodnak a csapásmérő kozmikus fegyverek létrehozását célzó programjukhoz, amely csak azt eredményezheti, hogy nagymértékben destabilizálódik a stratégiai helyzet és minden irányban fokozódik a lázas fegyverkezés. Az amerikai fél mindeddig az atomfegyverzet hatékony csökkentésére sem mutatott szándékot: a tárgyalások legutóbbi fordulójában előterjesztett javaslatai bár említik ugyan a jelentős csökkentést célzó szovjet kezdeményezést, a valóságban azonban nyitva hagyják az utat a stratégiai hordozók és robbanófejek számának korlátlan növekedése és telepítése előtt, s egyáltalán nem állítják le a lázas nukleáris fegyverkezést Európában. Az ilyen magatartás nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen azzal a feladattal, hogy meggyorsítsák a genfi tárgyalásokat, s konkrét megállapodásokat dolgozzanak ki az atomháborús veszély elhárítása, a szovjet-amerikai kapcsolatok javítása érdekében. Rendkívül időszerű és fontos kérdés az összes atomrobbantás leállítása. Ennek végrehajtása egyet jelentene az atomfegyverzet elhalását célzó folyamat megkezdésével, az atomsorompó- szerződés VI. cikkelyében foglalt kötelezettség teljesítésével. A Szovjetunió egyoldalúan leállította az összes atomrobbantást. Javasoljuk az USA-nak, csatlakozzon hozzánk, hogy így az atomrobbantásokra elrendelt moratórium kétoldalúvá váljék. Emellett a szovjet fél javaslatot tett a megbízható ellenőrzés létrehozására is. Az alapvető politikai, jogi és erkölcsi kötelességek - amelyeket a Szovjetunió és az USA, mint a fő atomhatalmak magukra vállaltak - teljesítéséről van szó. Ha e kérdésben az USA negatív álláspontja nem változik meg, az bizonyítja, milyen Washington igazi viszonya ahhoz a problémához, amely óriási jelentőségű az emberiség békés jövőjének biztosítása szempontjából. Ezt nem lehet leplezni semmilyen kitalálásokkal arról, hogy a Szovjetunió megsértette volna a föld alatti atomrobbantásokról szóló 1974-es és 1976-os szerződéseket, azokat a szerződéseket, amelyeket az USA nem hajlandó ratifikálni és amelyeket nem egy alkalommal megsértett. A TASZSZ-T AZ ALÁBBIAK KÖZLÉSÉRE HATALMAZTÁK FEL: A Szovjetunió szilárdan törekszik minden szovjet-amerikai megállapodás megőrzésére, amelyeket az egyenlőség és egyenlő biztonság elve alapján dolgoztak ki, síkraszáilt ezek szigorú megtartása és teljesítése mellett. Nem engedhető meg a rakétavédelmi rendszerek korlátozásáról szóló szerződés aláásása, amely szerződés alapvető jelentőségű a lázas űrfegyverkezés elhárítása, a nukleáris fegyverzetek korlátozását és csökkentését célzó folyamat fokozatos kibontakoztatása szempontjából. Ki kell zárni minden olyan akciót, amely ellentétes e szerződéssel és sértené azt. A szovjet fél megerősíti a SALT-2 szerződéssel kapcsolatos álláspontját. Abból indul ki, hogy e szerződés - amely akadályt jelent a két fél legerősebb fegyvereinek mennyiségi növekedése és minősége tökéletesítése előtt - rendelkezéseinek megtartása továbbra is rendkívül jelentős a stratégiai egyensúly megőrzése és az atomfegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről szóló potenciálisan új megállapodások kidolgozását szolgáló feltételek létrehozása szempontjából. Gyakorlati lépéseket kell tenni az atom- és ürfegyverekról folytatott genfi tárgyalások meggyorsítására azzal, hogy végre megkezdődjék az olyan megoldások előkészítése, amelyek ténylegesen biztosítanák a lázas fegyverkezés elhárítását az űrben és megállítását a földön. E célok elérése sürgető korparancs. Az atomháború megengedhetetlen, s annak nem lehet győztese. E kérdésben a kölcsönös megértést legfelsőbb szinten is kinyilvánították. Ebből kell gyakorlati következtetéseket levonni. A Szovjetunió kész hozzájárulni az álláspontok közelítéséhez a béke és nemzetközi biztonság központi kérdéseiben. Felszólítja az USA-t, járjon el hasonló szellemben, s tanúsítson nagy felelősségtudatot minden néppel szemben. HÍRÉHEZ, NEVÉHEZ MÉLTÓ PROGRAM Épül és változik a „legszebb város“ Hajdanán Rimaszombatot (Rimavská Sobota) a legszebb városként emlegették. Az évtizedek múltával régi rangja, neve kissé megkopott ugyan, ám kétségtelenül ma is Dél-Szlovákia egyik sajátos hangulatot árasztó járási székhelye. Fejlődése különösen az utóbbi egy-másfél évtizedben gyorsult meg. A legutóbbi választási időszak városfejlesztési programjáról, az eredményekről és a huszonkétezer városlakót és vezetőit foglalkoztató gondokról Pavel Brniar mérnökkel, a vnb elnökével beszélgettünk. • Elnök elvtárs, személy sze- szolgáltatások, a korszerű szolrint hogyan értékeli a választási program teljesítését?- Elöljáróban el szeretném mondani, hogy a választási program nyílt dokumentum, mely szükség esetén időközben is rugalmasan kezelhető, a lakosság legsürgetőbb igényeinek, s persze anyagi lehetőségeinknek megfelelően bővíthető. A program teljesítését a fentiek figyelembevételével évenként megvitatjuk és ellenőrizzük. Az elkövetkező hetekben és hónapokban viszont egy hosszabb időszak alapos értékelésére kerül sor, s szeretnénk, ha ebben nem csupán a szükebb körű városvezetés, hanem a lakosság széles rétegei is részt vennének, mint ahogyan elvárjuk polgáraink észrevételeit és javaslatait az új választási időszak program- tervezetének kialakításában is. A jelenlegi választási program teljesítését mi összességében pozitívan értékeljük, hiszen városunkban 1 milliárd 180 millió koronát fordítottunk építésre, többet, mint bármelyik korábbi tervidőszakban. Hadd említsek meg a legjelentősebb ipari beruházások közül néhányat. A városunk északi részén megkezdett nagyberuházás keretében gépgyár létesült. A gyárépítés első szakasza 230 millió koronát igényelt, s a fejlesztés az elkövetkező években is folytatódik. Nálunk különös jelentősége van a gépgyártás meghonosításának, mivel a környék és az egész járás mezőgazdasági jellegű, s a gépesítés következtében felszabadult munkaerő nagyrésze a korábbi években elvándorolt. Ugyancsak az értékelt időszakban 99 millió koronás ráfordítással felépült egy korszerű kenyérgyár, melynek üzembehelyezésétől sokat reméltünk, ám várakozásaink nem minden vonatkozásban teljesültek. A választék kenyérből és péksüteményből kétségtelenül bővült, ám a minőség nem mindig megfelelő. Még egy borkombináttal is gazdagodtunk (ennek építési költségei megközelítették a 70 millió koronát), s bővült a Cirko fafeldolgozóüzem, a Nógrádi textilüzem, az Agrostav, s megkezdődött a helybeli konzervgyár rekonstrukciója is. • A lakásépítésben mennyiben sikerült megvalósítani az elképzeléseket?- Csak részben. Az állami és szövetkezeti lakásépítés, mellyel korábban igen sok problémánk volt, lényegében teljesítette feladatát, az egyéni építkezések terén viszont jelentős lemaradás tapasztalható. Nem mintha hiányozna az építkezési kedv, hanem - mert sajnos - nem tudtuk idejében megteremteni a szükséges feltételeket. A magánerős építkezésre kijelölt helyek közművesítése késik. Ami az állami és szövetkezeti formákat illeti nincs lemaradás, így összesen 1340 lakás épült fel. Ennek ellenére még mindig nagyon sokan várnak új lakásra, örvendetesen előreléptünk a járulékos beruházások terén. Több óvoda, bölcsőde és üzlet épült a lakótelepeken vagy közvetlen közelségükben. Különösen városunk üzlethálózata fejlődött dinamikusan. Négy nagy alapterületű, ön- kiszolgáló élelmiszerboltot adtunk át rendeltetésének az utóbbi években, emellett zöldséggyümölcs, hús, konfekció, írószer, kozmetikai és iparcikk-bolt is nyílt. Az új létesítmények átadásával javultak a kereskedelmi gáltatóház átadásával pedig az egyéb jellegű szolgáltatások. Lényegesen javult a helyzet a vendéglátásban. A város központjának egyik domináns épülete lett a Jednota Slovan szállodája, s ugyancsak javultak az elszállásolási lehetőségek a Kurinci tó partján. A kisebb vendéglők közül hadd említsem meg a Gö- mört, az Ifjúságot és az akasztóhegyi eszpresszót. A közlekedés és a távösszeköttetés helyzete is javult az autóbuszpályaudvar, illetve az új postaépület üzembehelyezésével. Szólni kell még az oktatásügy, a kultúra és a sport helyzetéről. Régi adósságunkat törlesztettük városunk lakosaival szemben az új művelődési ház átadásával, s kétségtelenül előreléptünk a bölcsődék, óvodák létesítése terén is. Abban, hogy az öt évvel ezelőtti hatszáznyolcvan el nem helyezett kiskorú gyermek száma időközben százhatvanra csökkent, nagy része van a Zdroj és a Jednota vállalatoknak, valamint a Számítástechnikai Üzemnek, a Nehézgépgyárnak, a Közép-szlovákiai Konzervgyárnak és a Járási Építőipari Vállalatnak, melyek nagymértékben hozzájárultak az építési költségekhez. Több, nagy jelentőségű sportlétesítmény építése kezdődött el az elmúlt időszakban. Közülük átadtuk rendeltetésének a tekepályát és erősítótermet, valamint egy tornatermet. A műjégpálya is hamarosan elkészül, s már az idén igénybe vehetik a korcsolyázók. 1987-re várhatóan a fedett uszodát is átadjuk rendeltetésének. A város szépítését, történelmi központjának felújítását is megkezdtük. Nagyon büszkék vagyunk a gáz bevezetésére, aminek elsősorban környezetvédelmi szempontból van nagy jelentősége. A város lakóépületeinek immár 93 százaléka kapcsolódik a földgázvezetékre. Elért eredményeinkben nagy része van az igazgatói tanácsnak, a választott szerveknek, a társadalmi szervezetek tagságának. • Ismeretesek már az elkövetkező választási időszak célkitűzései is? Nagyjából igen, persze sok minden vár még elintézésre, pontosításra. Egy biztos: tennivalónk nem lesz kevesebb. Mindenekelőtt folytatni kell az iparosítási programot. Céljaink elsősorban a nehézgépgyár bővítésével, a Számítástechnikai Üzem felépítésével, az elektronika meghonosításával kapcsolatosak. Nagyon szeretnénk az évtized végén lerakni az új tejfeldolgozóüzem alapjait is. A lakosság tejjel, tejtermékekkel való ellátása nem megfelelő, javulásra a mostani körülmények között nem is lehet számítani. Legalább ennyire fontosnak tartanánk egy korszerű orvosi rendelőintézet építését is. A Jednota új áruházat épít. Ugyancsak meg lesz az anyagi fedezete néhány szolgáltatás korszerűsítésének, valamint a kurinci üdülőhely fejlesztésének. A tó partján már a jövő évben megkezdjük egy meleg vizű medence építését, s a következő évek fejlesztési programjában szerepel a második autókemping felépítése is. Természetesen még nagyon sok kisebb-nagyobb létesítmény építését, a meglévők kapacitásának bővítését is tervezzük. Természetesen számolunk a lakosság segítségével és hozzájárulásával. Néhány évvel ezelőtt Brndiar Pavollal az élen fiatal, tenni akaró és tenni tudó vezetők kerültek a város élére. Igyekezetük - ez talán a fentiekből is kitűnik - nem volt hiábavaló, s a város az ötveneshatvanas években tapasztalt viszonylagos megtorpanás után elindult a fejlődés, a fellendülés útján. Lehet hogy ,,Bátyi" ismét a legszebb városok egyike lesz Dél-Szlovákiában? HACSI ATTILA
