Új Szó, 1986. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-29 / 24. szám, szerda

ÚJ szú 5. 1986. I. 29. A Szlovák Statisztikai Hivatal jelentése A Szlovák Szocialista Köztársaság gazdaságának fejlődéséről és az állami terv teljesítéséről 1985-ben Szlovákia gazdasága 1985-ben elérte az állami tervben kitűzött fő célokat. Folytatódott a dinamikus gazdasági fejlődés és az intenzifi- kálás folyamata. Az előzetes ered­mények szerint a bruttó nemzeti jövedelem (a külkereskedelem nélkül) az előző évhez képest 3,6 százalékkal nőtt. A létrehozott tár­sadalmi erőforrások alapján növe­kedett a lakosság személyi és tár­sadalmi fogyasztása, megszilár­dult szociális biztonsága. A gazdasági fejlődésre pozití­van hatott a Csehszlovákia szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulója, valamint a CSKP XVII. és az SZLKP következő kongresszusa tiszteletére kibonta­kozott szocialista verseny- és fel­ajánlási mozgalom, az év eleji le­maradás fokozatos felszámolásá­ra tett intézkedések végrehajtása, valamint a CSKP KB 15. és az SZLKP KB azt követő ülésén ho­zott határozatok teljesítése. Az 1985. évi eredmények jelen­tős mértékben elősegítették az egész 7. ötéves terv alapvető fela­datainak teljesítését, és egészé­ben véve kedvező indulási feltéte­leket teremtenek a 8. ötéves terv­időszak első évére szóló állami végrehajtási tervnek a valóra vál­tásához. TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI FEJLESZTÉS A korábbi évhez képest javult a műszaki fejlesztés állami tervé­ben kitűzött feladatok teljesítése. Gyakorlati megvalósításuk azon­ban részben elhúzódott, és több műszaki-gazdasági paramétert nem értek el. Az állami műszaki fejlesztési tervben 1985-re kitűzött 104 fel­adat 96,2 százalékát a tervnek megfelelően megoldották. Sikere­sen eleget tettek például a- követ- kező feladatoknak: hidraulikus elemek és rendszerek kutatása és fejlesztése, adaptív ipari robotok és unifikált manipulátorok gyártá­sa, textíliák különleges módsze­rekkel történő összeerősítése, fél­vezetős váltókkal felszerelt auto­mata rendszerek, polipropilén szálak és más anyagok kifejlesz­tése. 1984-hez képest 13,7-ről 15 százalékra emelkedett a magas műszaki színvonalú és gazdasá­gosan előállítható gyártmányok részaránya. Az első osztályú ter­mékek értéke csaknem 31 milliárd korona volt, ami az egész áruter­melés 12,9 százaléka. A gyártási folyamatok hatéko­nyabbá tételéhez a dolgozók mű­szaki alkotó kezdeményezése is hozzájárult. Növekedett a találmá­nyok és az újítási javaslatok szá­ma, gyakorlati felhasználásuk azonban nem eléggé eredmé­nyes. BERUHÁZÁSOK A beruházási és a kivitelező- munkák terjedelme (a Z-akció és a lakosság magánépítkezései nél­kül) 4,4 százalékkal volt nagyobb a tervezettnél és 7,6 százalékkal az 1984. évinél. E munkák értéke elérte az 52,3 milliárd koronát. A kiemelt beruházásokon 29 termelő kapacitást helyeztek pró­baüzembe, ami a tervezett meny- nyiség 90,6 százaléka. Átadták például a Trnavai Autógyár ková­csoló műhelyét, a Detvai Nehéz­gépipari Művek losonci (Lučenec) vezetőfülke-gyártó részlegét, a Jaslovské Bohunice-i atomerő­mű új blokkját, a žilinai 3-as szá­mú fútómúvet, a bratislavai Slov- naft vállalat gázfeldolgozó üzem­részlegének 2-es számú egysé­gét, e vállalat vajáni (Vojany) gáz­feldolgozó üzemegységét, a hur- banovói malátagyártó üzemet, a kassai (Košice) malomipari üze­met, a vágkirályfai (Kráľová nad Váhom) vízerőmű energetikai részlegét és a Slovenská Lupča-i Biotika vállalat új penicillingyártó üzemegységét. IPAR A központi tervezés alapján ter­melő szlovákiai iparvállalatok a korábbi évhez képest 4,6 száza­lékkal növelték termelésüket, s így a tervet 1,2 ponttal, azaz csaknem 3 milliárd koronával túlteljesítették. Az iparvállalatok által eladott termékek értéke 1984-hez képest 4,4, a késztermék-szállítások pe­dig 4,8 százalékkal nőttek. A nö­vekedés nagymértékben a kiviteli szállításoknak köszönhető, ame­lyek a szocialista országok vi­szonylatában 8,1, a nem szocialis­ta országok viszonylatában pedig 5.3 százalékkal növekedtek. A belkereskedelmi szállítások ter­jedelme 2,4, a gépek és berende­zések szállításáé pedig 7,2 száza­lékkal volt nagyobb. Az egyes szlovákiai iparágakban a követke­ző eredmények születtek: A szénipar dolgozói 5 731 000 tonna barnaszenet és lignitet fej­tettek, s ezzel termelési tervüket 101.3 százalékra teljesítették. A villanyáram-termelés 10,5 százalékkal növekedett. Ennek fő forrása a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű termelésének növeke­dése volt. A népgazdaság és a la­kosság energiaellátása egészé­ben véve folyamatos maradt. A kohóipar - az érckitermelést is beleszámítva - termelése 3,4 százalékkal, ezen belül a vasko­hászaté 4, a színesfémkohászaté pedig 2 százalékkal emelkedett, s így a tervfeladatokat túlszár­nyalták. A gépipari termelés 7,1 száza­lékkal nőtt, az állami tervben elő­irányzott 6,5 százalékos növeke­dés helyett. A gépiparon belül a legdinamikusabban, 8,6 száza­lékkal, az elektrotechnikai ipar ter­melése nőtt, szemben az állami tervben előirányzott 7,1 százalék­kal. Elsősorban az adatfeldolgozó gépek és a digitális számítógépek gyártását növelték. Gyorsan foko­zódott egyes fogyasztási elektro­technikai termékek előállítása. A nehézgépipar 6,5 százalékkal növelte termelését. Az általános gépipari termelés 6,7 százalékkal nőtt az állami terv­ben előirányzott 6,2 százalék he­lyett. A fogyasztási cikkek közül fellendült a motorkerékpárok és a robogók, az automata mosógé­pek, a háztartási hűtőgépek és mélyhűtők gyártása. A vegyipari vállalatok számára az állami terv a termelés 2,4 szá­zalékos növelését irányozta elő. Ezt a feladatot túlszárnyalták. A vegy- és a kőolajfeldolgozó ipar termelése 3,7, a gumiiparé 3,8 százalékkal nőtt. A fafeldolgozó ipar nem érte el a kitűzött célokat, bár termelését 2,1 százalékkal növelte. Negatív befolyást gyakoroltak rá az új ka­pacitások beindításával kapcsola­tos problémák és az, hogy a cellu­lózgyárak nem érték el a kitűzött paramétereket. A könnyűipari termelés 3,1 szá­zalékkal nőtt, 1,6 ponttal nagyobb mértékben az állami terv előirány­zatánál. Ennél nagyobb növeke­dési rátát ért el a ruházati és nyomdaipar. Az építőanyag-gyártás fejlesz­tése a belső szükségletek szerint történt, ezenkívül le kellett építeni az energiaigényes termelési ágakat. A bruttó termelés alapján szá­mított munkatermelékenység 3,4 százalékkal növekedett, s a ter­melés növekedését 72,3 száza­lékban fedezte. ÉPÍTŐIPAR Az építőipari vállalatok 33 milli­árd korona értékű munkát végez­tek, ami a korábbi évhez képest több mint 0,9 százalékos növeke­dést jelent. Tervüket 100,3 száza­lékra, a kivitelezési szerződések alapján végzett munkák mutatóját pedig 103,6 százalékra teljesí­tették. Túlszárnyalták a tervet a kötele­ző beruházásokon, a koncentrált beruházások területén és a komp­lex lakásépítésben. Az eredmé­nyeken azonban rontanak a régó­ta tapasztalható fogyatékosságok, főleg azok, amelyek a határidőkkel és a munkák minőségével kap­csolatosak. Az építőipari bruttó termelés alapján számított munkatermelé­kenység szintje 0,7 százalékkal volt magasabb, mint 1974-ben. MEZŐGAZDASÁG ÉS ÉLELMISZERIPAR A bruttó mezőgazdasági terme­lés tervét 97,5, ezen belül a nö­vénytermelését 94, az állatte­nyésztését pedig 100,5 százalék­ra teljesítették. Az 1981-1984-es időszak évi átlagához képest 1985-ben a bruttó termelés 2,7, ezen belül a növénytermelés 0,7, az állattenyésztésé pedig 4,3 szá­zalékkal volt nagyobb. Az állami terményfelvásárlási tervet gabonaneműekből 100,2, hüvelyesekből 97,5, napraforgó­ból 104,4, repcéből 64,1, cukorré­pából 89,2, burgonyából pedig 75 százalékra teljesítették. Az állattenyésztési termékek felvásárlásának állami tervét csaknem minden területen túltelje­sítették. Vágómarhából 4,4, vágó­baromfiból 1,8, tejből 3,2, tojásból pedig 1,7 százalékkal vásároltak fel többet a tervezettnél. A vágó­sertés felvásárlásának tervét 99,8 százalékra teljesítették. Az élelmiszer-ipari termelés 1984-hez képest 3,4 százalékkal nőtt, és 1,3 ponttal haladta meg az állami tervben előirányzott szintet. Fokozódott a péksütemények, a hús, a húskonzervek, a baromfi- ipari, a vaj- és más termékek elő­állítása. AZ ERDŐGAZDASÁG az állami tervben kitűzött feladato­kat teljesítette, összesen 5,7 mil­lió köbméter fát termeltek ki, s közben előnyben részesítették a viharok következtében elpusztult fák anyagának feldolgozását, amelynek részaránya elérte a 37,2 százalékot. összesen 20100 hektárt erdősítettek, s ezzel ezt a tervmutatót is túlszárnyalták. VÍZGAZDÁLKODÁS A lakosság által felhasznált ivó­víz mennyisége az előző évinél 11 millió köbméterrel több volt, azaz 425 millió köbméter. A közü­zemi vízvezetékek vizével a lakos­ság 69,2 százalékát látták el, a nyilvános csatornahálózatra kapcsolt lakások részaránya elér­te a 45,4 százalékot. KÖZLEKEDÉS ÉS TÁVKÖZLÉS A nyilvános teherforgalomban 244,2 millió tonna árut szállítottak, s lényegében sikerült kielégíteni a népgazdaság szállítási igényeit. A szállítások terjedelme 2,9 szá­zalékkal kisebb volt, mint 1984- ben. A közlekedési eszközök 1050 millió utast szállítottak. Az utasok száma az 1984. évi szinten ma­radt, s az ágazat teljesítménye az egy utasra eső kilométereket te­kintve 1,9 százalékkal növekedett. A távközlés területén folytató­dott a postai munka korszerűsíté­se és a hálózat automatizálása. A telefonállomások száma 30 ezerrel, ebből a magánállomásoké 14 ezerrel emelkedett. Bratislavá­ban 8000 új telefonállomást adtak át. Az év végén 1 006 000 telefon- állomás üzemelt, vagyis 100 la­kosra 19 készülék jutott. PÉNZGAZDÁLKODÁS A központilag irányított szlová­kiai állami gazdasági szervezetek pozitív eredményeket értek el a bruttó és a tiszta teljesítmények tervének teljesítésében és az anyagfelhasználás területén, mi­vel az 1 korona értékű teljesít­ményre jutó anyagszükséglet másfél százalékkal csökkent. Nem teljesítették azonban tervfeladata­ikat a bér- és főleg a pénzbeli kiadások csökkentésében. Meg­nyilvánult ez a nyereség lassúbb növekedésében, leszámítva a kül­kereskedelem és a rendkívüli be­vételek befolyását. ÉLETSZÍNVONAL 1985-ben megteremtettük a fel­tételeket a CSKP XVI. kongresz- szusán kitűzött azon feladat telje­sítéséhez, hogy megtartsuk és ja­vítsuk a lakosság magas életszín­vonalát, és szilárdítsuk szociális biztonságát. Szlovákiában a népgazdaság­ban dolgozók száma 1984-hez képest 34 ezer fővel emelkedett, és elérte a 2,4 millió főt. A szlovák népgazdaság szocialista szekto­rában és az egységes földműves­szövetkezetben dolgozók havi át­lagbére elérte a 2863 koronát (az előző évhez képest 2 százalékkal emelkedett). A lakosság pénzbevételei 3,3 százalékkal voltak nagyobbak, mint 1984-ben, és elérték a 129 milliárd koronát. A lakosság pénz­kiadásai a korábbi évhez képest 3,7 százalékkal voltak nagyobbak, s elérték a 123,9 milliárd koronát. A kiskereskedelmi forgalom az előző évhez képest 4,4 százalék­kal nőtt. Ennél nagyobb volt a nö­vekedés az élelmiszer-kereskede- lemben, viszont kisebb az iparcik­kek eladásában. Az élelmiszerellátás egészében véve folyamatos volt. Elsősorban a hús, és a húsipari termékek, a tejtermékek, konkrétan a sajtok és néhány más tejipari készít­mény, valamint a növényi zsiradé­kok és az étolajak, a burgonya és a gyümölcs eladása növekedett. Az iparcikkek eladásán belül fő­ként a lábbeli, az illatszerek és egyes tartós fogyasztási cikkek, például a hűtőgépek, és a mélyhű­tők, a varrógépek, a fekete-fehér tévékészülékek, a kályhák és a tűzhelyek, az edények, a sze­mélygépkocsik és a kerékpárok eladása nőtt. A felsorolt árucikkek némelyikéből az eladás lényeges növekedése ellenére sem sikerült teljes mértékben kielégíteni a ke­resletet. Lakásépítés: a tervnek megfele­lően 37 700 lakást adtak át, 3200-zal többet, mint 1984-ben. A Z-akció keretében kitűzött fela­datok megvalósításával számos közhasznú létesítményt adtak át a lakosságnak. 350-nel nőtt a böl­csődei, 3415-tel az óvodai férőhe­lyek száma, s 198 200 folyóméter vízvezetéket, 20 400 folyóméter csatornát, öt egészségügyi köz­pontot és hat szociális intézetet adtak át. A lakosság társadalmi fogyasz­tása, amely az életszínvonal ala­kulása szempontjából fontos té­nyező, az előző évhez képest 7,1 százalékkal nőtt, s elérte az 55,4 milliárd koronát. Egy lakosra a tár­sadalmi fogyasztási alapokból át­lagban 10 738 korona jutott, 645- tel több, mint 1984-ben. Elsősor­ban a szociális ellátásra, az okta­tásra és az egészségügyre fordí­tott kiadások növekedtek. Szociális ellátásra (nyugdíjak és járadékok, valamint betegségi biztosítás) 25,8 milliárd koronát biztosítottak, ebből a nyugdíjakra és járadékokra 15,1 milliárd koro­na jut. 1984-hez képest a kiadá­sok 6,2 százalékkal, ezen belül a nyugdíj- és a járadékfizetési kia­dások 6,3 százalékkal voltak na­gyobbak, amire hatással volt egyes nyugdíjak és járadékok 1985. január 1-i hatállyal történt felemelése. A nyugdíjra jogosult és járadékra jogosultak száma elérte az 1 136 000-et, ebből 566 ezer volt a nyugdíjjogosult. A gyermekes családok pénz­beli támogatására 8,7 milliárd ko­ronát fordítottak, ebből 6 milliárd korona volt a családi pótlék össze­ge. Táppénzt 2,4 milliárd korona összegben folyósítottak. Az óvodás gyermekek száma az 1985-86-os évben 249 ezer volt, vagyis a 3-5 éves gyermek 92,1 százaléka járt óvodába. A kö­zépfokú szakmunkásképző inté­zetekben 138 ezren tanulnak, eb­ből 24 ezren olyan szakokon, ahol a tanulmányok érettségivel vég­ződnek. A gimnáziumok és a szakközépiskolák diákjainak száma 122 ezer, a felsőoktatási intézményekben 49 ezer cseh­szlovák állampolgárságú hallgató folytatja tanulmányait. Az egészségügyi létesítmények kapacitása 722 ággyal növeke­dett, s elérte az 57 700 ágyat, ebből a kórházi férőhelyek száma 38 400. Egy orvosra 283 lakos jut. A bölcsődei férőhelyek száma 49 600-ra emelkedett, így a 3 éven aluli gyermekek 23,4 százaléka számára van férőhely. Növelték az üzemi és a szövetke­zeti bölcsődék kapacitását, amely­nek a részaránya 1985-ben már 29,4 százalék volt. A kulturális intézmények tevé­kenysége lehetővé tette a lakos­ság kulturális színvonalának to­vábbi emelkedését. A Csehszlo­vák Rádió Szlovákia területén 17 800, a Csehszlovák Televízió 7068 óra terjedelemben közvetí­tett műsort, s ennek az adásidő­nek 51,1 százalékában saját mű­sorokat sugárzott. A Szlovák Film­gyártó Vállalat 233 filmet forgatott, ebből 11 játékfilm volt. A könyvkia­dók 2952 müvet publikáltak 29,1 millió példányban. A környezet védelmére és egészségesebbé tételére jelentős beruházási eszközöket fordítottak. A nem megfelelő gyártási eljárá­sok leépítésével és az elavultak korszerűsítésével, valamint a szükséges ökológiai létesítmé­nyek építésével nagyban hozzájá­rultak a vizek és a levegő tisztasá­gának védelméhez, összesen 64 nagyobb környezetvédelmi létesít­mény épült 4,8 millió korona ráfor­dítással. A vizek tisztaságának növelése érdekében 43 szennyvíztisztító lé­tesítményt adtak át 3,8 milliárd korona értékben. Ilyen állomást avattak Bratislavában, Žilinában, Pezinokban, Nemšovában és hi­ganyszűrő állomást Rudňanyban. A levegő tisztaságának védel­me érdekében 21 létesítmény épült, amelyek költségvetési kere­te meghaladta az 1 milliárd koro­nát. A legfontosabb beruházások közé tartozott a Žiar nad Hronom-i Szlovák Nemzeti Felkelés Üzem kazánházának felújítása és az is- tebnéi Árvái Vasöntöde 1 -es szá­mú portalanító berendezésének üzembe helyezése. A helyi termelő- és szolgáltató­ipari vállalatok, valamint az ipari szövetkezetek teljesítették a leg­fontosabb tervmutatókat. Az előző évhez képest a tiszta teljesítmé­nyeket 4, a szolgáltatások terüle­tén elért teljesítményt 4,1 száza­lékkal növelték. Nagyobb forgal­mat bonyolítottak le a kertészeti szolgáltatások, a gumiabroncsok javítása és utánfutózása, a villa­mos fogyasztási cikkek, rádió- és tévékészülékek, magnetofon és lemezjátszók, valamint gépjármű- javítás területén. A szolgáltatások terén azonban nem következett be a kívánatos javulás. Nem elégítet­ték ki a lakosság szükségleteit a szolgáltatások közelebb hozása, minőségük javítása és a vállalási határidők lerövidítése tekinte­tében. 1985-ben 90 ezer gyermek született és 52 ezer személy halt meg, összesen 39 ezer házassá­got kötöttek, és 7000-et bontottak fel. A lakosság száma 34 500-zal növekedett, ebből az országon belüli migráció 3500 fővel való növekedést eredményezett. A Szlovák Szocialista Köztársa­ság lakosainak száma 1985 végén elérte az 5 180 000-et.

Next

/
Oldalképek
Tartalom