Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-08-02 / 31. szám
> ÚJ szú 9 1985. VII. 26. A SZOCIALISTA MUNKA HŐSE Amikor gyermekkoráról faggatom, arcára mosoly ül, úgy emlékezik. Amikor munkájáról kérdezem, gyenge pír lepi el arcát, lelkes szavak hagyják el ajkát, s két keze pillangóként lebegve nyomatékot ad szavainak. Amikor családja iránt érdeklődöm, szeretet érződik hangjából, a feleség, a gondos anya és az unokáit féltő nagymama életünk zálogát, a béke szót ragozza minduntalan. Anna Kukliáová a senicai Szlovák Habselyemgyár viszkózselyem csévézőműhelyének mestere, a Szocialista Munka Hőse.- Négyen voltunk testvérek, a szüléink bizony korán szoktattak minket munkához. Libát, tehenet legeltettünk, markot szedtünk, de mégis szabadon éltünk. Nehezebb, ám vidámabb gyermekkorunk volt, mint a mostani gyerekeknek. Mert mikor érnek ma rá önfeledten játszani? Az óvodában nemigen, az Iskolában már végképp nem. S a délutánok? Különórák, tanulás, evés, mese a tévében, alvás. Sokat kapnak a mai gyerekek és talán ez az oka annak, hogy a tárgyi értékeket nem becsülik. Mi valahogy jobban értékeltük a kapottat, lehet, hogy azért, mert mindent ki kellett érdemelnünk? - szegezi nekem a kérdést és elhallgat. Tizenöt éves korában állt munkába, s bizony az első évek kemények voltak. - A partizánskei cipőgyárban dolgozó falubeli lányok sokat meséltek munkájukról. Úgy éreztem, ismerem már a körülményeket, vonzott a munka és az igazat megvallva a távolság is. Sajnos, nem vettek fel, s így kerültem a senicai selyemgyárba. A kezdeti napokra ma sem jó visszagondolni... Anna Kukliáová ma már nevetve emlékezik arra, hogy sokáig sírva panaszkodott az édesanyjának, ö többet a gyárba be nem teszi a lábát, a sok orsó láttán szédül, ujjai vastagok az ilyen finom munkához. - Több fiatal ment akkoriban a gyárba, s az idősebb, tapasztaltabb munkásnök szeretettel tanítottak minket a szakma fortélyaira. A műhely falán egy nagy tábla lógott, arra jegyezték fel név szerint, ki hogy teljesítette a tervet. Nevemet a névsor végén olvashattam, s ez dühített. Anna Machová elömunkás észrevette ezt, s bíztatott: igyekezz, járj nyitott szemmel, s ha nem tudsz valamit, kérdezz bátrán. S a fiatal Annában volt annyi egészséges becsvágy, akarat, hogy egyre feljebb emelkedett a ranglétrán. Otthonosan mozgott az orsók között, ujjai fürgén jártak, s a csillogó selyemszál a gyárhoz kötötte. Legjobb lett a legjobbak között, s ma is szeretettel, hálával gondol régi munkatársaira. Tizennyolcévesen ágazati kitüntetést vett át, s tizenkilencévesen Prágába utazott, hogy átvegye a legjobbaknak járó kitüntetést, a Munka Érdemrendet. A bizalom, a kitüntetések meghatározták életét. Anna Kukliáová meghatódva elevenítette fel a harminc év előtti eseményeket. „Mindig örömmel dolgoztam.(ŐSTK-felvétel)-A húgommal utaztunk Prágába, s talán ó jobban izgult, mint én. Akkoriban még az ünneplő ruhánkat a népviselet jelentette, mindketten abban voltunk. Amint ott álltam a várban a kitüntetettek között, elkezdtem remegni. Mi lesz, ha majd a nevemet hallom, hogy megyek az elnök elé? - izgultam. Azután azokra gondoltam, akik hozzásegítettek a sikerhez, s tulajdonképpen részesei a kitüntetésnek. Mert a műhely segítsége nélkül nem vittem volna semmire... Az ünnepség után ismét dolgos hétköznapok következtek. És nemcsak a gyárban, a harminchat orsó között. Anna tevékenyen dolgozott az ifjúsági mozgalomban és a szülői ház körüli teendőkből is kivette részét.- Otthon természetesen örültek a sikereimnek, de a kötelességeim azért megmaradtak. Ott volt a kert, a föld és hiába dolgoztam két műszakban, a nekem jutó részt el kellett végeznem. Nálunk az volt a szokás, hogy mindenki, amíg a szülői tető alatt ólt, haza adta a fizetését. Még az esküvő előtti napon is... Anna férjhez ment, s a fiatalok a szülői házból a férj szüleihez költöztek Hlbokéba. Anna továbbra is a gyárban dolgozott. Ha rá kellett hajtani, nem nézte, mikor indul az utolsó autóbusz, illetve vonat. Szorgalommal, lendülettel dolgozott akkor is, amikor új élet éledezett a szíve alatt.- Egy gyereket vártunk, kettő érkezett. Ikreim születtek, kislányok - mondja ma is boldogan. - Három hónaposak voltak a kicsik, amikor újra munkába álttam, bár akkor még nem léteztek bölcsődék. De a család összefogott, a férjem, anyósom, apósom vállalták a segítséget. Amikor saját otthonuk építésébe kezdtek, több munka várt az egész családra. Két év alatt épült fel az új ház, s a beköltözés utáni napon egyedül maradt gyermekeivel, mert férjét hívta a kötelesség, az iskola. De Anna asszony ennek ellenére győzte az egyre növekvő munkatempót. Irányítása alatt már nem 36, hanem 63 orsó között mozogtak a műhely lányai, asszonyai. 1968-ban műszakmester, 1976-ban pedig a műhely fömestere lett.- A munka megszervezése nem okozott gondot, hiszen jól ismertem munkatársaim szorgalmát, teherbírását. Tulajdonképpen húszéves vezetői múlt állt már a hátam mögött, hiszen 1956-tól voltam elömunkás a csévézömú- helyben. Akkor bezzeg féltem - nevette el magát. - Úgy kellett irányítanom az idősebb asszonyok munkáját, hogy meg ne sértsem őket. Magabiztosnak kellett lennem, hogy elfogadják véleményemet, s ha kellett, a gép mellett mutattam meg, hogy értek a munkához. Es ha nem boldogultam, kikértem a többiek véleményét is. A műhely 183 alkalmazottja évi 2700 tonna viszkóza- selymet produkál. Tavaly 14 munkásnó már teljesítette a 7. ötéves terv feladatait.- Ez óriási eredmény - mondja elismeréssel Anna Kukliáová, - s aki erre vállalkozik, köszönetét érdemel. A lányok naponta ellenőrizték a tervteljesítést, s a normák kemények voltak, hiszen 120-138 százalékos napi ten/et kellett teljesíteniük. Éppen ezért még aznap, amikor bejelentették, hogy készek, az üzem vezetősége az igazgatóval az élen csokorral köszöntötte a munkásnöket. A beszélgetés során fény derült arra is, hogy egyre javult a műhelyben dolgozók fegyelme, ragaszkodása a kollektívához, ezáltal csökkent a munkaeróvándorlás is. A műhelybe továbbra is fiatal munkásnök érkeznek, akiket a többiek szeretettel fogadnak.- Ilyenkor nemcsak az idő múlását látom, hanem azt is, mennyire mások a mai fiatalok. Ügyesebbek, magabiztosabbak, mint mi voltunk, öröm nézni lendületes munkájukat. Jó az is, hogy könnyebb az életük, hiszen ma már a mi műhelyünkben csupán egy műszakban dolgozunk. Anna Kukliáová 30 évvel ezelőtt Munka Érdemrendet kapott. Az idén ismét a prágai várba hívták meg.- A húgom kérlelte a férjemet, hadd mehessen ismét ő velem. Természetesen, a férjem nem hagyta meggyőzni magát, s én örültem, hogy boldogságom részesévé válhatott. Az ünnepség előtti percekben az eltelt esztendőkre gondoltam. Tizenötévesen lettem munkásnó, és soha sem bántam meg. Mindig örömmel dolgoztam, s a nehéz percekben munkatársaim, családom támogatását érezhettem. Lányaim felnőttek, unokáim vannak, az üzemben megbecsülnek, a férjem mindig mellettem áll... Amikor Prágából megérkezvén kiszálltunk az autóból, unokáim a nyakamba csimpaszkodtak. - Nagymami nagymami, láttunk a tévében. Nagyon büszkék vagyunk rád. A napokban Anna Kukliáová a többi kitüntetettel együtt a jaltai Druzsba szakszervezeti üdülőben pihen. Jól tudja, hogy az ünnepnapokat ismét becsületes munkában eltöltött hétköznapok követik. A gyárban, amelyhez erős selyemszálak kötik. PÉTERFI SZONYA K orán reggel egymás után futnak be a teli autóbuszok a 2800 lakosú Nemesócsára (Zemianska Olca). A munkások a takarmánykeverőbe, a cipőgyárba, az ipari szövetkezetbe és az efsz-be igyekeznek. Néhány évvel ezelőtt a települői lakosainak túlnyomó többsége idegenben talált csak munkát, ma már mintegy háromszázra csökkent az ingázók száma.-A megváltozott helyzethez a helyi nemzeti bizottság is igyekezett alkalmazkodni - mondja Bakos Imre, a hnb elnöke. - Az utóbbi időszakban azon igyekeztünk, hogy olyan létesítményekkel gyarapodjon a település, amelyek mind az itt élő, mind pedig a környékbeli emberek igényeit is kielégítik. Hogy ez sikerült, azt az is bizonyítja, hogy 1977-ben és 1984-ben a nemzeti bizottságok versenyében kormányelismerésben és pénzjutalomban részesültek. Az utóbbi években három üzlet, egy vendéglő, a hnb székháza, a szolgáltatóház, ravatalozó, alapiskola épült, nagyrészt társadalmi munkával.- Ebben a megbízatási időszakban újabb létesítményekkel gyarapodtunk - jegyzi meg Kovács Imre, a hnb titkára. - A múlt év őszén adtuk át rendeltetésének a korszerű egészségügyi központot, amely nem egész négy év alatt épült fel. Lakosaink, az üzemek dolgozói mintegy huszonöt ezer órát dolgoztak építésén társadalmi munkában. Azelőtt négy helyen voltak az orvosi rendelők, a gyógyszertár, most minden egy fedél alá került. Két körzeti orvos, illetve fog-, és gyermekorvos és nőgyógyász rendel itt. Ide tartozik további két település is. Ebben a községben a Z-akciós építkezéseken nemcsak a hét végén dolgoznak. Van aki a szabad napját, van aki a szabadságából fordít egy-két napot társadalmi munkára. A helyi nemzeti bi- zpttság mindig számíthat a szövetkezet építőcsoportjára, de segítenek a cipőgyár, a takarmánykeverő, az ipari szövetkezet dolgozói is, sőt az egészségügyi központ építésénél a tanyiak (Ton) is besegítettek.- Három évvel ezelőtt egy gyermekinközelíti a kilencven százalékot. Ebben a megbízatási időszakban több mint három kilométer gázvezetéket is lefektettünk, természetesen társadalmi munkával. Jelenleg negyven lakásba van már bekötve a gázvezeték. Évente mintegy 15-20 családi ház épül, a felszabadulás óta már több mint négyszáz. Egy évnél többet ritkán kell az építkezési engedélyre, a telek kiutalására várni. A környék lakosai is itt szeretnének építkezni. Jelenleg mintegy negyven építkezési telekre van kilátás. A hnb titkárával falunézésre indulunk. A főutcán egy üres épület előtt haladunk el, megjegyzi:- Korábban itt orvosi rendelő volt. A jövőben könyvtárrá alakítjuk át. tézmény építését is megkezdtük közös beruházással - viszi tovább a szót az elnök. - Az idén elkészül s így a jövőben minden óvodás korú gyermeket el tudunk majd helyezni. A jelenlegi óvodát a tömegszervezetek klubhelyiségévé alakítjuk át. A nemesócsaiak az iskolai konyha, étterem és a politechnikai műhely építését is megkezdték a Z-akcióban. A tervek szerint jövőre adják át rendeltetésének. Állami beruházással épül az iskolai tornaterem, amelyet a sportolók is igénybe vehetnek majd.- A korábbi években a községi vízvezetékhálózat építésével voltunk elfoglalva. Jelenleg a település lakosságának negyvenhét százaléka kap vezetékes ivóvizet. Két év múlva ez az arány meqTermészetesen benézünk az egészségügyi központba is. A várótermekben alig páran tartózkodnak. Dr. Zdenek Gal- bavy gyermekorvos beteglátogatásra készülődik.- Több mint húsz éve dolgozom a településen, A közelmúltban költöztünk az új rendelőbe, ahol korszerű körülmények között dolgozhatunk - mondja. A gyógyszertárban Jekkel Iván gyógyszerészt és Czakó Erzsébet laboránst találjuk. Amint mondják, naponta mintegy százötven receptet váltanak be náluk. A szövetkezetnek is jó szolgálatot tesznek, ugyanis az állatok részére is tartanak gyógyszert, nem kell a járási székhelyre utazni, ha szükség van rá. Ä falu központjában levő szolgáltatóházban dolgozik Mészáros Kálmán, a té- véjaví ó. Hat község tartozik hozzá, tavaly közel kilencszáz készüléket javított meg, a felét a megrendelő lakásán.- A műhelyben olyan korszerű berendezések állnak a rendelkezésemre, amelyekkel a színes-tévékészülékeket is meg tudom javítani- tudjuk meg tőle. - A legtöbb esetben azonnal megjavítom a behozott készüléket, ezért is üresek a polcok. Azt vallom, hogy a jó szolgáltatás hozzátartozik ma már a község mindennapi életéhez, növeli a település megtartó erejét. Útközben találkozunk Laki Lászlóval, a cipőgyár dolgozójával, a hnb képviselőjével. Elmondja, az üzletek úgy tartanak nyitva, hogy a két műszakban dolgozók be tudjanak vásárolni.- Szervezett a szemét elszállítása, a település utcáit a legtöbb helyen virágsáv övezi, ezeket a lakosok gondozzák. Városiasodó község a miénk, amelynek jó hírnevű szövetkezete és ipari létesítményei is vannak - összegezi véleményét. - Péküzemünk is van, kiváló kenyeret süt, hat községet lát el kenyérrel. A hnb székházába visszaérve szorgos munka közben találjuk az elnököt. Időbe telik, amíg megtöri a csendet.- A jövőben sem áll meg településünkön a fejlődés. A következő megbízatási időszakban a Jednota fogyasztási szövetkezet vendéglőt és üzletet épít. Átépítjük a művelődési otthont, öltöző épül a sportpályán. Négyszázhúsz nyugdíjas él Nemesócsán, számukra klubot szeretnénk létesíteni. Folytatjuk a víz- és a gázvezeték építését. Közmúvesitjük az új lakónegyedet. Ha lesz rá lehetőség, még többre is vállalkozunk. A falu fejlesztését a lakosság túlnyomó többsége szívügyének tartja. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy tervszerűen épül, szépül ez a csallóközi település, amely az idén is előkelő helyen szeretne végezni a nemzeti bizottságok versenyében. NÉMETH JÁNOS 6 I <D > 0) «**o CJ 0 8 < s I 8 ■se m
