Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1985-08-02 / 31. szám

> (>­Szemle a határban Öntözéssel a nagy hozamokért A Felső-Csallóközben gazdálkodó nagylégi (Lehnice) Csehszlovák-NDK Barátság Efsz tag­jai egyre kimagaslóbb termelési eredményeket értek el az utóbbi években. Számos új módszert vezettek be az egyes ágazatokban, hogy minél magasabbra emeljék a termelés színvonalát. A szorgalmas munka, a tudományos és műszaki haladás vívmányainak gyors gyakorlati alkalma­zása a múlt évben is meghozta a gyümölcsét. A szemesek átlagos hektárhozama 6,71 tonna, a cukorrépáé 41,8 tonna volt. A tömegtakarmá­nyok termelése is kedvező eredményekkel járt, ami lehetővé tette, hogy a tehenek átlagos évi tejhozama 4224 literre növekedjen. Az idén száz hektárra számítva már 79 szarvasmarhát tarta­nak, amiből 29 a tehén. Ha közelebbről is megvizsgáljuk a sikeres fejlődés hátterét, azt tapasztaljuk, hogy céltuda­tos program megvalósításáról van szó. A szak­képzett és tapasztalt vezetők tudásuk legjavát nyújtják az egyes termelési szakaszokon. Úgy határozzák meg a termelés szerkezetét, hogy az a lehető legjobban megfeleljen a helyi viszo­nyoknak. A növénytermesztésben például elő­térbe helyezték a füfélék öntözéses feltételek közötti intenzív termesztését. Nemrég az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumának munkatársai is ér­tékelték a szövetkezetben alkalmazott termelési módszereket. A minisztérium főagronómusa, Jozef Mudroch elvtárs szerint a szövetkezet tapasztalatait minél szélesebb körben kellene hasznosítani. A tapasztalatok átadásának bevált módszere, hogy a helyszínen tanulmányi csoportoknak mu­tatják be az egyes termelési részlegeket. And- rássy Sándor mérnök, az efsz elnöke Az új technológia napja című rendezvény keretében legutóbb az intenzív füfélék termelési és betaka­rítási módszerét, valamint a legeltetéses gazdál­kodás előnyeit ismertette. Az intenzív füfélék a szövetkezet határában - többnyire homokos, kavicsos talajokon - 70-80 tonnás hektárhoza­Bő legelőt adnak a jó tápanyagellátás és az öntözés után az intenzív füfélék mókát adnak. Kedvezőbb talajfeltételek mellett ennél még többet is. A szövetkezet öt részlegén létesítettek intenzív legelőket, összesen 110 hektáron, hogy az állatokat ne kelljen túl nagy távolságokra hajtani. Egy-egy elkerített terüle­ten 3-4 napig legeltetik a teheneket. Ezután a megmaradt füvet lekaszálják, a legeltetett részt azonnal trágyázzák és megöntözik. A rendszeres öntözés és a jó tápanyagellátás következtében ezek a legelők hetkáronként 90-100 tonna zöldanyagot adnak. Az öntözési módszereket állandóan korsze­rűsítik. Általában évente 7-8 alkalommal öntöz­nek, összesen 270 milliméter vizet juttatva a ta­lajba. Ehhez négy Fregatt, tizenöt csörlödobos, kilencven PTZ jelzésű, harminc PTZ 75-ös, há­rom PZVH 110-es és két Vallmont öntözőberen­dezéssel rendelkeznek. Ebben a szövetkezetben tehát elérték, hogy az egykor keveset termő, kavicsos, homokos talajok is nagy mennyiségű és jó minőségű tömegtakarmányt adnak. Amint azt Veszprémi Imre mérnök, a növénytermesztés vezetője el­mondta, az intenzív füvek nagy ejőnye, hogy gyorsan nőnek és bő a termésük. Ősszel meg­nyújtható velük a zöldtakarmányozás időszaka, tavasszal pedig korábban kezdhető el. Silózásra is megfelelnek, hiszen az NDK-ban a silótakar­mányok 80 százaléka intenzív fű. Legelők léte­sítésére a megfelelő összetételű herefüves ke­verékek is jól beváltak. A nagylégi szövetkezet vezetői a rendszer- gazda szerepét is igyekeznek egyre jobban betölteni. A mezőgazdasági vállalatok szívesen Az új technológia napján Andrássy Sándor mérnök, az efsz elnöke az intenzív füfélék előnyeit bizonyítja a résztvevőknek csatlakoznak az együttműködéshez. A legjobb partnerek között szerepel a Szimői (Zemné) Efsz az Érsekújvári ( Nővé Zámky) járásból, a Felsöszeli (Horné Saliby) Efsz a Galántai járásból, a Z6elizi (Zeliezovce) Állami Gazdaság a Lévai (Levice) járásból, a Gajari Efsz a Brati- slava-vidéki járásból, valamint a Zlaté Klasy-i Efsz a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) já­rásból. A Mélníki járásban 700 hektáron termel­nek intenzív fűféléket nagylégi módszerrel. Az új technológia napján terjedt el a hír, hogy Cseh­országból további négy mezőgazdasági vállalat jelentkezett az együttműködésre. Bátor kísérletezések és kiváló eredmények jellemzik a nagylógi szövetkezet gazdálkodását. A földterület jelentős részén kettős termesztési rendszert alakítottak ki. Ennek feltételeiről szin­tén tájékoztatni fogják az érdeklődőket a már szervezés alatt álló legközelebbi rendezvény alkalmából. Az őszi árpa után például burgonyát termelnek, amely a késő őszi időszakban korai burgonyaként értékesíthető. Ez természetesen csak közvetlen fogyasztásra alkalmas, de bíz­nak benne, hogy jó piaca lesz. Ilyen és ehhez hasonló kezdeményezések alakultak ki ebben a szövetkezetben, amely egyre meggyőzőbben mutatja az utakat az intenzívebb gazdálkodás felé. BÁLLÁ JÓZSEF Korszerű módszerekkel takarítják be a ter­mést (A szerző és Valach felvételei) A termelés emberi Háttere 1 ÖSZTÖNZŐ MUNKAVERSENYFORMÁK A MEZŐGAZDASÁGBAN A termelésben elért sikerek és a szocialista munkaverseny elválasztha­tatlanok egymástól. Különösen napjainkban, amikor a munka olyan elemei állnak a figyelem homlokterében, mint a minőség, a hatékonyság és a takarékosság.'A munkaverseny keretében is ezeket a szempontokat kell szorgalmazni, ahogy azt a Galántai (Galanta) járásban teszik. Minőségi mutatók az aratási munkaversenyben A Szövetkezeti Földművesek Szö­vetségének járási bizottsága a koráb­bi évekhez hasonlóan az idén is meg­hirdette a nyári munkaversenyt. En­nek lényegét, fő céljait és elsődleges jellemzőit Jozef Brezina, a munkaver­seny felelős előadója összegezte.- A nyári munkaversennyel első­sorban az aratási munkák gyors és jó minőségben való elvégzésére törek­szünk. A minőség elsődleges mutató. A gabonaeladás terveit teljesítők, sőt a túlteljesitök közül is csak azok pá­lyázhatnak az elsőségre, akik a minő­ségi elvárásoknak eleget tesznek. A versenyt együtt értékeljük a felvá­sárló üzemmel s azt is figyelembe vesszük, hogy az eladott kenyérgabo­nának milyen a sütőipari értéke, vagy az árpa mennyiben felelt meg a malá­tagyártási követelményeknek. A kombájnosok versenyében fon­tos szempont a szemveszteség nagy­sága, s a kazalrakók közül is csak az lehet győztes, aki nemcsak gyorsan dolgozott, hanem egyben kifogásta­lan munkát is végzett. Mert hiába rakják a szalmát akár már az aratás napján kazalba, ha az beázik, s az értékes nanyag tönkremegy. Az erkölcsi elismerés is fontos A Szövetkezeti Földművesek Szö­vetségének járási bizottsága és a Já­rási Mezőgazdasági Igazgatóság az aratással összefüggő munkaverseny mellett állandó jellegű formákkal is serkenti a dolgozók kezdeményezé­sét. Legelterjedtebb a szocialista munkabrigádok versenye, s ,,A kol­lektíva naponta teljesiti munkafelada­tait“ mozgalom is széles körben ter­jed. A szocialista munkabrigádok mozgalmában legjobb eredményeket elérő üzemek, mint például a Vág- sellyei (Sara) Egységes Földműves- szövetkezet sikerrel versenyez a Szo­cialista Munka Üzeme címért. A kol­lektívák hasonló versenyében a So- pornai Efsz fejői, ezüstjelvényes bri­gádtagok állnak az élen, Éva Muzlaio- vá vezetésével. Kőrös József irányí­tásával a sókszelőcei (Selice) gépja­vítók, valamint Pápai József vezeté­sével a zsigárdi (Ziharec) növényter­mesztők haladnak a nyomukban. To­vábbi üzemekkel és kollektívákkal együtt nagy részük van abban, hogy a járásban egészében véve sikeresen fejlődik a munkaverseny. Az előadó szavaiból azonban az is kiderül, hogy teljesen elégedettek mégsem lehet­nek. Néhány mezőgazdasági üzem­ben ugyanis bőven akad még pótolni­való. A szövetkezeti tagok 28, az állami gazdaságok dolgozóinak pedig több mint 30 százaléka tagja a szocialista munkabrigádoknak. Néhány mező- gazdasági üzemben, elsősorban egy­séges földműves-szövetkezetekben a dolgozóknak még a 10 százaléka sem vesz részt a mozgalomban. Re­méljük, hogy a XVII. pártkongresszus tiszteletére kibontakozó munkaver­seny és a korábbiaknál is nagyobb arányú kezdeményezések keretében ezt a hiányt is sikerül majd pótolni. A munkakezdeményezés igénye­sebb formáit eddig legkevésbé a hi­daskürti (Mostová), a szenckirályfai (Kráfová pri Send), a deáki (Diakov- ce) és a felsőszeli (Horné Saliby) szövetkezetek alkalmazzák. Pedig a Veíky Grob-i Efsz példája is bizo­nyítja, hogy megéri. A közös gazda­ság eredményei az utóbbi két-három évben fokozatosan javultak, s bizo­nyára nem véletlen, hogy a gazdálko­dási mutatók javulása egyidöbe esik a munkaaktivitást fokozó igényesebb versenyformák meghonosításával. Az elmúlt években kifejtett hatékony esz­mei-politikai munka nyomán több kol­lektíva kezdett versenyezni a szocia­lista munkabrigád címért, s jelenleg az állandó dolgozók 40 százaléka brigádtag. Vidra László, a szövetség járási bizottságának titkára hangsú­lyozta:- A szocialista munkabrigádok a termelési eredmények fokozásában sokat segítenek. A közösség ösztönzi és egyben neveli is tagjait, segíti és szorgalmazza az egyén munkaered­ményeinek anyagi és erkölcsi elisme­rését. Sok helyen és nagyon helytele­nül éppen az utóbbit hanyagolják el. Egyes gazdasági vezetők azzal érvel­nek, hogy bár náluk kevésbé terjedtek el a munkakezdeményezés igénye­sebb formái, eredményeik mégis jók, dolgozóik Így is igyekeznek. Ilyen esetekben éppen ezért lenne célsze­rű, hogy a mozgalom keretében a dol­gozók benevezhessenek bizonyos versenyekbe és járási, kerületi, sőt esetleg országos szinten is elisme­résben részesüljenek. Hasonlóan vé­lekedünk a komplex racionalizációs brigádokról. Az egységes földműves­szövetkezetekben öt ilyen brigád te­vékenykedik, de tudomásunk szerint a Csehszlovák Tudományos-műszaki Társaságnak ennél sokkal több helyi csoportja dolgozik eredményesen. Mi mégsem méltányolhatjuk kellően munkájukat, mivel az üzemben nem akad felelős gazdasági dolgozó, aki az adott műszaki feladat megoldásán fáradozó kollektívát brigádba tömörí- tené, s ezzel lehetőséget adna a telje­sen jogos magasabb szintű erkölcsi elismerésre. Élenjárók klubjai A jól végzett munka anyagi és er­kölcsi elismerésének fontosságát a Járási Mezőgazdasági Igazgatóság személyzeti osztályának vezetője, Takács Vilmos is hangsúlyozta.- A termelési eredmények fokozá­sára közzétett felhívások üzemeink körében nagy visszhangra találtak. A felhívásokra válaszolók úgy igye­keztek, hogy a célul tűzött szinteket valóban elérjék. Így volt ez a 22 élenjáró mezőgazdasági üzem felhí­vásával, amire járásunkból 12 egysé­ges földműves-szövetkezet válaszolt. Adott szavukkal összhangban a terv­időszak első két évében keletkezett kieséseket hat üzemben teljes egé­szében pótolták, hatban pedig jelen­tős mértékben csökkentették. A hat­vanasok mozgalmához csatlakozott mezőgazdasági üzemek közül néhá- nyan a zsigárdiak példájára a közel­múltban közzétett kerületi felhívással összhangban a sűrűn vetett gabonák­nál már a hektáronkénti hét tonnás átlag elérését tűzték célul. Más felhí­vások nyomán a kukoricatermelés, illetve a cukorrépatermelés eredmé­nyei javultak számottevően. Elhatá­roztuk, hogy a felhívásnak eleget tett üzemeket klubokba tömörítjük. A tag­ság megtartásának feltétele az elért szint tartása. Klubot alapítunk a leg­jobb fejők számára is. A belépő egy­millió liter kifejt tej. Az eredményt és a kitartást emlékéremmel, jelvénnyel és oklevéllel is jutalmazzuk. így mél­tóan megemlékezünk azokról a fejők­ről is, akik bár nem értek el kimagasló eredményeket, de több évtizeden ke­resztül kitartottak és jó átlageredmé­nyeikkel jelentős mértékben hozzájá­rultak a közellátáshoz. , A klubok a jó munka erkölcsi elis­merésének ösztönző formái lesznek és az embereknek megadják á mun­kából fakadó örömet. A munkaver­seny egyéb formáival együtt elősegí­tik a 7. ötéves tervidőszak feladatai­nak eredményes teljesítését, és a CSKP KB 15, s az SZLKP KB ezt követő ülésének határozataival össz­hangban a járásban megfelelő alapo­kat teremtenek a 8. ötéves tervidő­szak sikeres megkezdéséhez. EGRI FERENC

Next

/
Oldalképek
Tartalom