Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-08-02 / 31. szám
A szocialista társadalmi termelés általános intenzifi- kálásának időszakában a KGST-tagállamok gazdaságpolitikájának alapvető stratégiai irányvonalát az egyes kommunista és munkáspártok kongresszusai pontosították. A CSSZSZK 1981-85 közötti gazdasági és szociális fejlődésének fő irányelveiben, amelyet a CSKP XVI. kongresszusa hagyott jóvá, egyértelműen hangsúlyt kapott népgazdaságunk legfontosabb stratégiai célja: „Csehszlovákia jóval aktívabb bekapcsolódása a nemzetközi munkamegosztásba, elsősorban a szocialista gazdasági integráció keretében.“ A nemzetközi munkamegosztás egyes vonatkozásainak és irányzatainak elemzésekor láthatjuk, hogy a világgazdaságban lezajló változások és gondok valamennyi államot és gazdasági egységet érintenek, de differenciáltan: a társadalmi rendtől, a gazdasági és természeti feltételektől és az ország gazdaságának fejlettségétől függően. Azon országok közé tartozunk, amelyeket ezek a gondok részben befolyásolnak, mert gyakorlatilag nemzeti jövedelmünk egyharmadát a külkereskedelmen keresztül realizál-^ juk, korlátozott a nyersanyag- és tüzelőanyag-energetikai bázisunk és ezeknek az áruknak a nagyobb arányú behozatalát a feldolgozóipar termékeivel fedezzük. Az egyre rosszabbodó cserearányok népgazdaságunk számára azt jelentik, hogy a szükséges nyersanyagok beszerzéséhez kétszerte több készterméket kell exportálnunk. Ezenkívül a világpiaci konkurrenciaharc növelte a termékeink minőségével, megbizhatóságával és műszaki paramétereivel szembeni elvárásokat, amiben jelenleg lemaradunk a világ élvonalától és így a kivitel során nem sikerül a maximális árak elérése. Kedvezőtlen jelenség az is, hogy népgazdaságunknak szembe kell néznie a kapitalista világ diszkriminációs intézkedéseivel, amély embargó, bojkott vagy protekcionizmus formájában nyilvánul meg. Ez ellen egyfelől hatékony takarékossági és ésszerűsítési intézkedésekkel - főként a nyersanyag- és energiafogyasztásban -, s ezen anyagok behozatalának csökkentésére törekedve, másfelöl saját termékeink (s ezen belül a gépipar) kivitelének növelésével reagáltunk. Ebben az összefüggésben szükséges megemlíteni Jakes elvtárs felszólalását a CSKP 8. ülésén, amelyben hangsúlyozta, hogy „a jelenlegi kiélezett osztályharcban, amely a tudomány és technika területére is áthelyeződik, (a KGST államokkal folytatott - a szerző megj.) együttműködésünk lehetővé teszi az imperialista államok diszkriminációs intézkedéseinek és embargóinak hatékonyabb áthidalását.“ Gazdaságunk intenzív pályára való átállása, és ebben a folyamatban a külső kapcsolatok elsődlegessége - hazánk gazdaságának magasfokú nyitottsága miatt -, külső és ennek következtében belső fejlődési feltételeink említett romlását eredményezte. Ez a helyzet a jelenlegi körülmények között új megközelítések, kezdeményezések, módszerek és koncepciók megvalósítására késztet a nemzetközi munkamegosztás előnyeinek tökéletesítésében és hatékonyabb kihasználásában, s e munkamegosztás az intenzifikációs erőforrások része a CSKP gazdaság- politikájának megvalósításában. Ezt a folyamatot nem értelmezzük népgazdaságunk fennálló szervezési és irányítási rendszerétől elkülönítve, hanem a gazdasági stratégia részeként kezeljük, ami hozzájárul egész népgazdaságunk intenzifikálásához és mint az elfogadott intézkedések összessége, felgyorsítja a társadalmi termelés és az idővel való gazdálkodás hatékonyabbá tételét, főként a tudományos-műszaki haladás következetesebb érvé- ■nyesítésével. A CSKP 15. ülésén Gustáv Husák elvtárs hangsúlyozta ,,a lenini gondolkodásmód és munkastílus következetesebb érvényesítésének és az intehzifikáció szükségleteinek megfelelő új megközelítések alkalmazásának“ szükségességét. Ezért a KGST-államok gazdasági stratégiája meghatározza a szocialista integráció termelési viszonyaiban és termelőerőiben bekövetkező jelentős haladó változások megvalósításának feladatait. A javasolt változások elsősorban a szocialista gazdasági integráció általános inten- zifikálásának elmélyítésére irányulnak. Jelenleg azonban a KGST-államok integrációs folyamatainak gerincét továbbra is az energetikai, nyersanyag- és élelmiszerforrások cseréje képezi, s ez korlátozza az integrációs szerkezetek és a cserearányok javulását, valamint az együttműködés magasabb formáiba (termelésikooperációs és tudományos-műszaki kapcsolatok) való intenzívebb bekapcsolódást. Ugrásszerű javulást eredményeznek ezen a területen a mikroelektronikában, a termelés komplex automatizálásában, a robotikában és a mik-- roprocesszorok gyártásában várható forradalmi változások, magukkal hozva a termelés hatékonyságának, korszerűsítésének és igényességének lényeges növelését. Eme világszerte érvényesülő irányzatok a szocialista gazdasági integráció feltételei között a szocialista gazdálkodási mód előnyeinek alapján valósulnak meg. A KGST- államok termelésének növekvő színvonalú társadalmasítása és a szocialista integrációnak a kapitalistával szembeni előnyei reális feltételeket teremtenek a nemzetközi szocialista munkamegosztás felgyorsulásához. Ez az út a KGST-államok intenzív tudományos-műszaki és termelési szakosításának, illetve kooperációjának elmélyítésében valósulhat meg, s a külső gazdasági kapcsolatok koordinálásával együttvéve fontos eszköz a kiszámíthatatlan kapitalista partnerektől való függőség csökkentésére és a kollektív t'echnológiai önállóság megerősítésére. Éppen emiatt kell megértenünk, hogy a fejlett tőkés államokkal fenntartott gazdasági kapcsolatok kibővítésének lehetőségeit a KGST-államok népgazdaságainak és az egész gazdasági tömbnek a fejlődése szempontjából nem lehet túlbecsülni. Ezeket a lehetőségeket leszűkíti az állandó diszkrimináció, a kiéleződött konkurrencia, a védő- intézkedések, a kapitalista világgazdaság bizonytalanságai, az árak és a kamatlábak kedvezőtlen alakulása, a kereslet és a kínálat ösztönszerűsége a világpiacokon és igy tovább. Az amerikai imperializmus próbálkozásaira, amelyekkel a KGST-államok világban elért befolyását és erejét szeretné gyengíteni, elegendő válasz a nemzetközi munka- megosztás egyre hatékonyabb kihasználása és a szocialista gazdaság lehetőségeinek tökéletesítése, mégpedig azon az úton, amely a társadalmi termelés intenzifikálását és a szocialista országokban az életszínvonal növelését jelenti. így aztán a nemzetközi munkamegosztás a KGST- tagállamok gazdaságának intenzifikálásában fontos forrássá, katalizátorrá válik. A külső és belső gazdasági viszonyok vonatkozásában az intenzifikáció elsődlegessége a gyakorlatban a belső erőforrások további mozgósítását és ezzel összefüggésben a KGST-államok külső - elsősorban tudományosműszaki - kapcsolatainak megerősödését és elmélyítését jelenti. A nemzetközi munkamegosztás kibővülésének következtében tudományos-műszaki alapunk a legfontosabb feladatok megoldására összpontosíthat, mégpedig azokra, amelyek a szakosodás során hárulnak népgazdaságunkra, s ez végeredményben hozzájárul a gazdaság hatékonyságának növekedéséhez. Együttműködésünk alapvető irányvonala ezen a téren - a kereskedelmi kapcsolatokon túl - a termelési szakosodás és kooperáció kibővítése és a licenc-, a szabadalom- és know-how kereskedelem. Ezért elengedhetetlenül szükséges olyan technika és technológia gyártására szakosodni, amelyeknek nálunk legjobbak a paraméterei és már hagyományai vannak. A licenc-, a szabadalom- és a know-how vásárlás hozzájárul a kiváló minőségű termékek előállításához, olyanokéhoz, amelyek versenyképesek a világpiacokon és deviza- forrást jelentenek az országnak. Az ilyenfajta kivitel megvalósításában feltétlenül szükséges törődni azzal, hogy az exportban ne kerüljön túlsúlyba az anyagmennyiség a szellemi munka részarányával szemben. Ilyen tekintetben a KGST-n belül is még sok tartalékunk van. A kölcsönös kapcsolattartásban még mindig a kétoldalú szerződések vannak túlsúlyban a többoldalúakkal szemben. Jelentős javulást hozhat az átgondoltabb licenc- politika, amely elsősorban arra irányul, hogy a KGST- államokban felgyorsuljon az elsődleges tudományosműszaki célprogramok megvalósitása. Az ipari kooperáció elmélyítésében nagy előnyt jelentenek a KGST-államok egyes vállalatai és szervezetei közti közvetlen szerződéses kapcsolatok, amelyek lehetővé teszik az integrációs folyamat hatékonyabbá tételének folytatását, a gazdasági mechanizmusok szerkezetének közeledését és egyúttal biztosítják a jelenlegi tudományosműszaki együttműködés tudományos-műszaki integrációra való átalakulását. Ebben az KGST olyan nemzetközi gazdasági szervezetei jutottak legmesszebbre, mint a Barátság, az Erdenet, a Haldex, az Interlichter, az Intranszmans és mások, amelyek az önálló elszámolás elvei alapján tevékenykednek. Az együttműködés iménti értelmezése átmenetet jelent az extenzív termelési szakosodásból és kooperációból a kölcsönösen előnyös és hatékony termelési és tudományos-műszaki együttműködés fokozatos elmélyítésére, bekapcsolva ebbe a folyamatba a KGST-államok termelési és gazdasági szervezeteinek többségét. így tervszerűen feltárhatják a nemzetközi szocialista munkamegosztás intenzifikálásának tartalékait, s intenzív felfogásban elmélyülhet a termelési. szakosodás és kooperáció, a licenc-, a szabadalom- és a know-how kereskedelem. A nemzetközi szocialista munkamegosztás jelenlegi színvonala a KGST-államok számára lehetővé teszi a saját szükségletek kölcsönös kielégítését a gépek és berendezések 68. a petrolkémiai és kőolajipari termékek 70, a szén 95, és a közszükségleti cikkek 90 százalékában. Három évvel ezelőtt a KGST-államok szakosított termelésének kölcsönös forgalma elérte a 13,4 milliárd rubelt, egy évvel később már 15,8 milliárd rubelre emelkedett, vagyis 18 százalékkal nőtt. A KGST-államok további szükségleteit - főként gépek és berendezések behozatalával - a nem szocialista piacról fedezik. Ez elsősorban a fejlett technikát és a korszerű technológiákat érinti, amelyeket a fejlett tőkés országokból importálunk, és amelyeket a szocialista országokban nem gyártanak. A rossz nemzetközi helyzet a KGST-államok számára azt jelenti, hogy változnak a legkorszerűbb technikához való hozzáférhetőség feltételei, mert továbbra is érvényesül a tőkésállamok diszkriminációs és protekcionista politikája. Ezért kell kapcsolatainkat ezekkel a államokkal a kölcsönösen előnyös és egyenrangú együttműködés alapján fejleszteni, olyan műszaki-gazdasági függetlenség elérésével, amely biztosítéka a szocialista közösség kollektiv biztonságának és internacionalista önellátottságának. Ezekben a törekvésekben a szocialista országoknak össze kell hangolniuk a tőkésállamokkal szembeni külpolitikájukat és gazdasági kapcsolataikat. Az iménti elvek helytelen értelmezése és a fejlett kapitalista országokkal fenntartott kapcsolatok kiegyensúlyozatlansága a szocialista országok műszaki és pénzügyi függőségéhez vezethet, ami válsághelyzeteket idézhet elő, illetve gazdasági és politikai nyomás nehezedhet kormányaikra. A KGST-államok összehangoltsága lehetővé teszi a kölcsönös együttműködés megerősítését, a termelés szakosodásának és kooperációjának elmélyítését, a szükséges szerkezeti átépítést, az átfogó innovációt és ezzel együtt a -KGST további időszakra szóló stratégiájának megvalósítását. Napjainkban, amikor a KGST-államokban a következő ötéves terv kidolgozásán fáradoznak, fölöttébb nagy figyelmet kell szentelni a tagállamok gazdasági mechanizmusa tökéletesítésének, a termelési szakosodás és kooperáció elmélyítésének, a termékek standardizálá- sának és egységesítésének, a nem szocialista országokkal fennálló gazdasági kapcsolatok nem kielégítő koordinációs színvonalának, a fejlett tőkésországokból származó behozatal helyettesítésének és igy tovább. E téren új szakaszt nyit a CSSZSZK és a Szovjetunió közti 2000-ig szóló hosszú távú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési program, amely a saját hozzájárulásával megerősíti és elmélyíti a KGST-államok nemzetközi szocialista-gazdasági integrációját. A KGST-államok gazdasági kapcsolatainak koordinálása érdekében feltétlenül szükséges a közös tudományosműszaki szervezetek létrehozása, a tudományos-műszaki kapcsolatok tervezésének és prognosztizálásának összehangolása és az együttműködés magasabb formáinak intenzívebb érvényesítése. A nemzetközi szocialista gazdasági integráció valamennyi formája egyre hatékonyabb kihasználásának és a szocialista népgazdaság tökéletesítése valamennyi lehetőségének mérhetetlen jelentősége van a KGST-államok intenzifikációs folyamataiban és a szocialista országok lakossága életszínvonalának növelésében. A felsorolt megközelítések hozzájárulhatnak a KGST- államoknak a világpiacok szükségleteihez való alkalmazkodó képességük növekedéséhez, a szocializmus kapitalizmussal szembeni vonzerejének és előnyeinek bizonyításához és a szocialista rendszer világfolyamatokra gyakorolt befolyása jelentős növekedéséhez. JÁN BLláÁK kandidátus Közös KGST-beruházás keretében bővítették a koprivnicei teherautó-gyárat. Azóta az új Tatra 815-ös típusokat már sorozatban gyártják és szállítanak belőlük valamennyi szocialista országba, legtöbbet a Szovjetunióba (Archív felvétel)-V ÚJ SZÚ 6 1985. VII. 26.
