Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1985-12-28 / 52. szám

Gustav Husák, Mihail Gorbacsov, Raisza Gorba- csova és Eduard Sevardnadze a prágai repülőtéren------------------------------------------------------------------------► I I— röviden jellemezni akarjuk az 1985-ös évet, I Cl azt kell mondanunk, hogy legfontosabb is­mérve a CSKP XVII. kongresszusára és a 8. ötéves tervidőszakra való készülődés. A mérlegvonás tehát többszörösen is indokolt, még ha társadalmi életünk­nek olyan sajátos területéről van is szó, mint a külpoliti­ka. A nemzetközi tevékenység eredményei számokban aligha fejezhetők ki, de nagy szerepük van társadal­munk életében. Törvényszerű, hogy egy-egy ország külpolitikai te­vékenysége a konkrét belső és a nemzetközi helyzet függvénye. így hát az 1985-ös év a korábbiakhoz viszonyítva a kedvezőbbek közé sorolható. Bár a fegy­verkezési verseny egy pillanatra sem szünetelt, sőt az óceánon túl egyre erőteljesebben folynak az űrfegyver­kísérletek, mégsem állíthatjuk, hogy az idei év szűköl­ködött reménykeltő eseményekben. Már az év elején biztató eseménynek örülhettünk. Genf szovjet-ameri­kai külügyminiszteri találkozó színhelye volt, s ennek eredményeként került sor novemberben az SZKP KB főtitkárának és az Egyesült Államok elnökének megbe­szélésére. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetközi tevékenységének 1985-ben is a békés építömunkához szükséges feltételek megőrzése volt a legfőbb célja. E szellemben léptünk fel a nemzetközi fórumokon, a két- és sokoldalú tanácskozásokon, szorgalmazva a nézeteltérések, vitás kérdések politikai, erőszak nél­küli rendezését. A múlt év krónikáját fellapozva megállapíthatjuk, hogy a Varsói Szerződés tagállamaihoz fűződő kap­csolataink erősödtek, még szorosabbá váltak. Mindez természetes is, hiszen Csehszlovákiának mint a szo­cialista közösség szilárd tagjának létfontosságú az együttműködés az azonos célokat követő országokkal. Az óv folyamán többször nyílt lehetőség arra, hogy a Varsói Szerződés valamennyi tagállamának legfel­megkérdőjelezni, legutóbb hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulója kapcsán. A tör­ténelem során nemegyszer bebizonyosodott, hogy ön­zetlen segítséget, állami és nemzeti szuverenitásunk szavatolását csak a Szovjetuniótól várhatjuk. Kapcso­lataink szüntelen bővítése s szilárdítása tehát vala­mennyiünk állandó feladata. E tekintetben különösen jelentős évet zárunk most. A két ország legfelsőbb vezetője összesen négyszer találkozott, ami valóságos rekordnak számít. Gustáv Husák májusi moszkvai tárgyalása Mihail Gorbacsowal különösen nagy jelen­tőségű volt a két ország kapcsolatainak szempontjából. Ekkor írták alá ugyanis a hosszú távú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési programot, amely iránytűként szolgál egészen 2000-ig. A feladat söbb vezetője találkozzon, elmondja véleményét közös dolgainkról és a világról. A német fasizmus és a japán militarizmus felett aratott győzelem 40. és a Varsói Szerződés megalakulása 30. évfordulójának évében mindez fölöttébb szükséges és indokolt volt, hiszen megszaporodtak az imperializmus reakciós erőinek a szocialista közösség lejáratására tett kísérletei, nyílt támadásai. A leplezett és leplezetlen provokációkra a testvéri országok úgy válaszoltak, hogy még gyak­rabban találkoztak és cseréltek véleményt a szocialista társadalom építése során felmerülő kérdésekről, s még jobban összehangolták külpolitikai lépéseiket. Mind a Varsóban megtartott ünnepi ülésen, amikor meghosszabbították a Varsói Szerződés érvényessé­gét, mind pedig Szófiában, a Politikai Tanácskozó Testület ülésén a tagállamok határozottan kinyilvánítot­ták, hogy a jövőben is a nukleáris háború veszélyének elhárítására, a katonai szembenállás szintjének csök­Kuvaiti látogatása során Lubomír Strougalt fogadta Szabah Ahmed Dzsabir Szabah sejk (ŐSTK-felvételek) kentésére, a nemzetközi kapcsolatoknak a békés egy­más mellett élés elvein alapuló fejlesztésére töreksze­nek. Az ideológiai különbségeknek nem szabad befo­lyásolniuk az államközi kapcsolatokat és aláásniuk azok stabilitását, hangsúlyozza az ülésről kiadott politi­kai nyilatkozat. Ilyen szellemben zajlott le Prágában a Varsói Szerződés legfelsőbb vezetőinek találkozója is, ahol Mihail Gorbacsov tájékoztatott a genfi csúcsta­lálkozóról. Ismét megerősítették: erejükhöz mérten a jövőben is mindent megtesznek, hogy Európa és a világ dolgaiban fordulat álljon be. Teljes nézetazo­nosság alakult ki abban a kérdésben, hogy a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben meghatározó jelentő­ségű a szocialista országok egysége, összeforrottsága, osztályszolidaritása, mélyülő kölcsönös együttműködé­se. Hasonló légkörben zajlott le a KGST Varsóban megtartott 40. ülésszaka, a Varsói Szerződés katonai tanácsának, honvédelmi miniszteri bizottságának és parlamenti képviselőinek tanácskozása. Külpolitikánk tartóoszlopa a csehszlovák-szovjet barátság, szövetség és együttműködés, amelyet a szo­cializmus ellenségei oly sokszor próbáltak aláásni, világos: a KGST-n belül folytatott együttműködés mel­lett még jobban fejleszteni kell kapcsolatainkat, főleg a gyártásszakosítás és kooperáció előnybe helyezésé­vel, a tudományos-műszaki ismeretek gyors gyakorlati érvényesítésével, valamint a haladó szovjet munka- módszerek alkalmazásával. Mindkét fél számára hasz­nos eszmecserére adott lehetőséget Bohuslav Chöou- pek moszkvai tanácskozása is. Sikeres évet tudhatunk magunk mögött az egyes szocialista országokhoz fűződő kapcsolatainkat tekint­ve. A legkülönbözőbb szintű tárgyalásokon kívül ez az év bővelkedett magas szintű találkozókban is. Szep­temberben Kádár János, az MSZMP főtitkára járt hazánkban. A csehszlovák-magyar kapcsolatok ma­gas színvonalat és nagy intenzitást értek el, hangsú­lyozta a látogatás végén kiadott sajtóközlemény. Gus­táv Husák decemberi bukaresti látogatása - amelynek során 2000-ig szóló gazdasági és tudományos-műsza­ki együttműködési megállapodást írtak alá - ugyancsak a kapcsolatok bővítését, egymás jobb megismerését szolgálta. Csehszlovákia és az NDK kapcsolatairól talán még soha nem esett annyi szó, mint 1985-ben. Márciusban Willi Stoph, az NDK Minisztertanácsának elnöke tett látogatást Prágában, novemberben pedig Gustáv Hu­sák folytatott megbeszéléseket Berlinben Erich Honek- kerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az Államtanács elnökével. A legfelsőbb szintű párbeszéd mindig piros­betűs ünnep a kétoldalú kapcsolatokban. Ez alkalommal a látogatás jelentőségét fokozta, hogy a két ország vezetője 2000-ig szóló gazdasági és tudományos­műszaki együttműködési programot írt alá. Kapcsolata­inknak különösen nagy hangsúlyt ad az a tény, hogy mindkét ország a két világrendszer határán terül el, amelynek túloldalán nagy mennyiségű haderőt és fegy­verzetet halmoztak fel. A fegyverkezés megfékezése tehát számunkra mindennél fontosabb. A két ország együttműködésének szép példája az a konkrét javaslat, amely a vegyi fegyverek betiltását sürgeti. Szeptem­berben a két szomszédos szocialista ország kormánya javasolta az NSZK kormányának, hogy kössenek szer­ződést vegyi fegyverektől mentes övezet létrehozásá­ról. Hogy azóta sincs haladás ebben a kérdésben, az nem a két ország számlájára írható. A szocialista országokhoz fűződő kapcsolatainkat még számos más látogatás is erősítette, így például Grisa Filipov bolgár miniszterelnök és Várkonyi Péter magyar külügyminiszter prágai, illetve Lubomír Strou- gal bukaresti és Alois Indra szófiai látogatása. Külpolitikánk nagyon fontos alapelve, hogy együttér- zünk, lehetőségeinkhez mérten segítjük azokat a népe­ket, amelyek a fejlődés szocialista útját választották és antiimperialista politikájukkal a világ haladó erőinek népes táborát gyarapítják. Különösen azon országok küzdelmét kísérjük nagy figyelemmel, amelyek nemrég vívták ki függetlenségüket, s amelyek nehéz körülmé­nyek között folytatott országépítő munkáját naponta megzavarják az imperialista erők. Nicaragua kétségkí­vül ezen országok közé tartozik. Daniel Ortegának, az ország legfelsőbb vezetőjének májusi látogatása során Csehszlovákia teljes szolidaritásáról és támogatásáról biztosította Nicaraguát. Az ország népe tiszteletet pa­rancsoló lelkesedéssel és akaraterővel veszi fel a küz­delmet azokkal az erőkkel, amelyeknek a haladó rend­szer megdöntése az egyedüli célja. Világos s egyértel­mű az álláspontunk a közel-keleti kérdést illetően. Igazságos és átfogó rendezés csak akkor várható, ha Izrael teljesen és feltétel nélkül visszavonul a megszállt arab területekről, és érvényesítik a palesztinai arab nép elidegeníthetetlen jogait. Többek között erről is szó volt Hafez Asszadnak, a Szíriái Arab Köztársaság elnöké­nek, a szíriai Arab Újjászületés Szocialista Pártja főtitkárának októberi prágai látogatásán, amelynek so­rán a két ország barátsági és együttműködési szerző­dést írt alá. A dokumentum jelentőségét hangsúlyozan­dó idézzük fel a látogatás végén kiadott közös közle­mény egyik gondolatát: „... a jelenlegi viszonyok között az arab nép létérdekei megkövetelik az arab országok haladó és antiimperialista erőinek összefor- rottságát, valamint a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával fenntartott barátságunk és együttműködésünk megszilárdítását.“ Külpolitikai akti­vitásunk fokozódásának biztos jele volt miniszterelnö­künk iraki és kuvaiti, külügyminiszterünk kuvaiti, dél- és észak-jemeni, indonéziai, ausztráliai, új-zélandi és szingapúri, illetve a madagaszkári külügyminiszter és a tunéziai miniszterelnök prágai megbeszélése. A tőkés országokkal kapcsolatos politikánk a külön­böző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének elveire épül. Az egyenlőség, a kölcsö­nös előnyösség és tisztelet, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvének tiszteletben tartása jelle­mezte Kalevi Sorsa finn kormányfő, Sir Geoffrey Howe brit külügy- és nemzetközösségi miniszter, Roland Dumas francia külügyminiszter, Poul Schlüter dán miniszterelnök, Giulio Andreotti olasz külügyminiszter csehszlovákiai, illetve Jozef Lenárt NSZK-beli és Peter Colotka ausztriai látogatását. Külön kell szólnunk Willy Brandtnak, az SPD és a Szocialista Internacionálé elnökének novemberi csehszlovákiai megbeszéléséről. Gustáv Husák és Willy Brandt egybehangzóan állapí­tották meg, hogy a csillagháborús tervek nagy veszélyt jelentenek az emberiségre nézve. Ezért feltétlenül szükséges, hogy megakadályozzuk a világűr militarizá- lását, s hogy mindent megtegyünk a világűr kizárólag békés célokra történő felhasználásáért. N em volt a világon egyetlen olyan nemzetközi fórum sem, amelyen a csehszlovák küldöttség ne emelte volna fel szavát a fegyverkezés megállítása, a leszerelés előmozdítása, az együttműködés fejlesztése, a kulturális kapcsolatok bővítése érdekében. így volt ez a genfi leszerelési, a bécsi közép-európai haderócsök- kentési, a stockholmi bizalomerösitö konferencián csakúgy, mint a helsinki Záróokmány aláírásának 10. évfordulója alkalmából rendezett értekezleten, a XII. Világifjúsági Találkozón, a budapesti kulturális fóru­mon, s főleg az ENSZ-közgyúlés jubileumi, 40. ülés­szakán, ahol Bohuslav Chóoupek ismertette hazánk állásfoglalását a világ legfontosabb kérdéseiben. Az említettek alapján túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy az 1985-ös év Csehszlovákia nemzetközi tevékenységét tekintve az utóbbi évek legsikeresebbjei közé tarto­zik. KOVÁCS ILONA HB 8» t o 5 c Q 4t ! ■D :3 ! c 0 a c s 01 'S 0.

Next

/
Oldalképek
Tartalom