Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1985-12-28 / 52. szám

Képteremtő fantázia A Csemadok érsekújvári (Nővé Zámky) helyi szervezete rendezte meg első önálló kiállítását Kalita Gábor fiatal amatőr képzőmű­vésznek. A Csemadok székháza kistermében közel ezer érdeklődő a festő 21 alkotását - főleg olaj és kombinált technikával készült ké­peit - tekinthette meg. A bemuta­tott alkotások jelentős része pati­náit ensemble technikával készült. Ezekből a La Téne-kor, a Földszü­letés, a Szerelmes lehelet, vagy az Óda a halott lepkéhez című érdemel elismerést, melyek bizo­nyítják a festő képteremtó fantá­ziáját és gondolatai gazdagsá­gát. Vörös Péter HAGYOMÁNYORZOK A Csemadok Safárikovói helyi szervezetének vegyes énekkara a napokban ünnepelte fennállásá­nak 40. évfordulóját. Ez alkalom­ból ünnepi koncertre került sor Safárikovóban. Többek között Ko­dály-, Suchon és Brahms-múvek csendültek fel és neves költőktől elmondott versek tették változa­tossá a gazdag műsort. Balajti Lajos a Csemadok helyi szervezetének elnöke beszédé­ben többek között szólt arról, hogy az énekkar megalakulását az or­szágos kórusmozgalomba való bekapcsolódás lehetősége ösztö­nözte. Negyvenen nagy lelkese­déssel kezdték meg tevékenysé­güket 1975-ben. A szervezet év­záró taggyűlésen - egy év múlva - bemutatkoztak a közönségnek, s azóta minden alkalmat megra­gadnak, hogy műsorukkal örömet szerezzenek hallgatóiknak. Jelenleg az énekkarnak har­minchárom tagja van és Barassó Katalin karnagynak, a helyi mű­vészeti alapiskola igazgatójának irányításával már sok szép sikert értek el. Megismerte őket a Rima- szombati (Rimavská Sobota) és a Rozsnyói (Roznava) járás kö­zönsége és nem hiányoztak a Ti- sovecen megrendezett énekkarok járási versenyéről sem. Céljuk: népzenei hagyományaink, -kultú­ránk megőrzése, gyarapítása és továbbadása. Az énekkar, valamint több énekkari tag kitüntetést kapott a Rimaszombati Járási Nemzeti Bizottságtól, a Csemadok Köz­ponti Bizottságától és a járási bi­zottságtól. Kissné Z. Gabriella GYÓGYULÁSUK ÉRDEKÉBEN Tízhónapos szünet után is­mét fogadja a gyógyulásra vá­ró gyerekeket a pieát'anyi Csehszlovák Állami Fürdővál­lalat Zöld Fa elnevezésű gyermeküdülője. Az említett tíz hónap alatt a Trnavai Járási Építőipari Vállalat kétmillió hat­százezer korona ráfordítással korszerűsítette és teljesen fel­újította az egész komplexumot. Most már újra foglalt a gyer­meküdülő hatvannégy ágya, ahová hazánk egész területé­ről és külföldről is érkeznek három-, tizenöt éves mozgás- sérült gyermekek, akiknek be­tegsége a központi idegrend­szer sérülésével, illetve külön­féle gyulladások utóhatásával függ össze. Az üdülő harmincnégy tagú kollektívájának munkáját Mária Fajcáková doktornő és Mária Strecanská főnővér irányítja. A kollektíva nemcsak a gyógy­módok pontos betartását'tartja szem előtt, hanem a gyerme­kek érzelmi nevelésére is oda­figyel, hiszen a kis páciensek általában 8-12 hetet töltenek egyszerre a gyógyközpontban, s állapotuk javulásának fontos feltétele, hogy jól is érezzék magukat. Nyolc pedagógus gondoskodik az óvodásokról és az iskolásokról. Fő gondjuk, hogy a tanulók hazatértük után ne legyenek hátrányban osztálytársaikkal szemben. A képen Mária Fajcáková doktornő kis páciensével. Zora Petrásová Milan Kupka felvétele Gyerekeknek való volt A Csemadok bratislavai óvárosi szervezete gyermekklubjának és a bratislavai Duna utcai Alapiskolának meghívására a bratislavai Her- lianská utcai Csehszlovák-Szovjet Barátság Házában vendégszerepei­tek a Sziget-csoport tagjai - Zsákovics László, Stubendek István, Rácz László és Domonkos Dezső - a Komáromi (Komárno) Művészeti Alapiskola pedagógusai. Zsákovics László nemcsak gitárja húrjain játszott mesterien, hanem a gyermeklélek húrjait is remekül pengette. A kezdetben megilletódött óvodások és kisiskolások Simkó Tibor, Dénes György s még számos csehszlovákiai magyar költő tréfás gyermekverse megzenésített válto­zata hallatán feloldódtak. A pedagógusok pedig hangszerkísérettel, füttyel, tréfákkal, kérdésekkel tarkítva mondták a szebbnél szebb mesé­ket. Jó mulatság, gyerekeknek való volt. Szívesen látnánk máskor is a komáromiakat. Kósa Karola A munkakezdeményezés és a szocialista munkaverseny fejlesztése a végéhez járó vá­lasztási időszakban Komárom­ban (Komárno) is szorosan összekapcsolódott a párt- és állami szervek, vállalatok, üze­mek és a tömegszervezetek folyamatos és sokrétű politikai szervező munkájával. A dolgo­zók különböző munkaformák alkalmazásával arra töreked­tek, hogy sikeresen teljesítsék a CSKP XVI. kongresszusá­nak határozatait és a választá­si programban kitűzött felada­tokat. Igyekeztek, hogy az ön­segélyes alapon épülő léte­sítmények tető alá hozására, valamint a munkahelyük és környezetük szépítésére irá­nyuló vállalásaiknak eleget te­gyenek. Komárom az utóbbi évek­ben korszerű várossá fejlődött, több mint harminchatezer em­bernek nyújt otthont. A lakos­ság ezreinek lelkes közremű­ködésével teljesen megválto­zott a város arculata, csak a történelmi városközpont maradt meg, amelyet a jövő­ben is megőriznek. A lakosság kezdeményezése mindig ki­meríthetetlen forrás volt a kitű­zött feladatok teljesítésénél. A kommunisták voltak azok, akik a dolgozókkal és a vá­ros lakosságával szorosan együttműködve, jó szervezés­sel mozgósították az embere­ket a legbonyolultabb feladatok megoldására. Az önsegélyes építkezések során olyan jelen­tős létesítményeket építettek Új munkaformák fel mint a sportcsarnok, a jég­pálya, a birkózók, vizisportolók és röplabdázók csarnokai, új óvodák, bölcsődék, fgy épült fel a nyugdíjasok klubja is. A szocialista kötelezettség­vállalás Komáromban évente célratörő és konkrét. Hazánk felszabadulásának idei, jubi­leumi évében további közterü­leteket szépítettek és parkosí­tottak. Jelentős eredményeket értek el a Kikötő lakótelep, az l/63-as új útszakasz, valamint a város más részeinek szépí­tésénél. Sikeresen folytatódik az új, fedett uszoda építése a Kikötő lakótelepen, a Bau­ring lakótelepi bölcsőde, a vízi motorosok központja, valamint más létesítmények építése. A fedett uszoda átadását pár­tunk XVII. kongresszusának tiszteletére tervezik. Hogy az igényes feladatokat a jövőben is teljesíteni tudják a képvise­lők, a vnb tisztségviselői meg­látogatták a város üzemeit, tö­megszervezeteit, hogy megbe­széljék a város fejlesztésével kapcsolatos közös feladatokat és értékes kötelezettségválla­lásokat jegyezzenek fel a CSKP XVII. kongresszusa tiszteletére. A városi nemzeti bizottság naponta érkező köte­lezettségvállalások teljesítésé­ről és újak tételéről szóló jelen­tések arról tanúskodnak, hogy a jövőben is számíthatnak a dolgozók, a lakosság segít­ségére. A tömegpolitikai munka ed­digi formáin kívül keresik az újabb lehetőségeket. Szerző­dést kötnek egyes üzemekkel, vállalatokkal, melyek segíte­nek a városfejlesztésnél, vala­mint az óvodák és bölcsődék üzemeltetésénél. Bende István Vállalások a kongresszus tiszteletére Az idei jelentős évfordulók és a CSKP közelgő XVII. kongresszusa tiszteletére tett szocialista kötelezettségvállalásaink keretében a Losonci (Lucenec) járás üzemeinek és vállalatainak dolgozói igyekeznek mara­déktalanul teljesíteni igényes feladataikat, és még terven felül is hoznak létre értékeket. A járásban folyamatosan jelentik, hogy határidő előtt teljesítették a 7. ötéves terv előirányzatait. A Szlovákiai Magnezitművek kalinovói üzeme már november 7-re eleget tett feladatának és megígérte, hogy a XVII. pártkongresszus tiszteletére mintegy tízmillió-háromszázezer korona értékű, jó minőségű hőálló anyagot gyárt terven felül. A lovinoba- nai magnezitüzemben 6,6 millió korona értékű vállalással bővítették előbbi vállalásukat. Továbbá az 1986. év első negyedében 1,8 millió korona értékű árut termelnek, miközben tizenhét szocialista munkabri­gád már bekapcsolódott A tizenhét konkrét tett hete mozgalomba. A Közép-szlovákiai Üveggyárak poltári üzemében a munkakezdemé­nyezés fokozásával köszöntik a pártkongresszust. Százezer koronával növelik a szocialista, háromszázezer koronával pedig a kapitalista országokba irányuló exportjukat. Csökkentik a gyártási folyamat energia- igényességét és ezzel százötvenezer koronát takarítanak meg, viszont négymillió korona értékű áruval többet termelnek. Javítják termékeik minőségét, három százalékkal növelik az első osztályba sorolható termékeik arányát. A poltári és málineci üzemeikben automatizálják az egyes termelési folyamatokat és munkába állítanak néhány robotot is. A füleki (Fil'akovo) Kovosmalt dolgozói az évi árutermelési tervük fél százalékos túlteljesítését ajánlották fel. Ezenkívül ötszázezer korona értékű áruval többet szállítanak a hazai piacra. Vállalták a szocialista export hétszázezer koronás növelését, az export határidő előtti teljesíté­sét, az elfekvő készletek egymillió koronával való csökkentését az év végéig, valamint az anyagi-műszaki ellátás költségeinek csökkentését. A jövő év első negyedének végéig minden dolgozó társadalmi munká­ban két műszakot dolgoz le a vállalati felajánlás teljesítéséért. Kanizsa István Ludka, avagy a Tizenhat esztendős Prágában, a nevezetes ma- lostranskéi Glau- bitz-ház udva­rán, a mozi előtt áll a felvételen látható szobor, Hana Wichterlo- vá alkotása. A le­ányalakot ábrá­zoló szobrot al­kotója így nevez­te el: Ludka. Per­sze, a moziba já­ró fiatalok más­ként emlegetik, ezzel a névvel: Tizenhat eszten­dős. Részben azért, mert ha­sonlatos a le­ányalak testtar­tása a több mint ötven évvel eze­lőtt készített, Ka­rol Dvorák alkot­ta, Tizennégy esztendős elne­vezésű, bronzból öntött szoborhoz, mely a Petrín ligetben áll. Részben pedig azért, mert a mozi pénztáránál, főleg a tizenhat éven felüliek számára vetített filmek megtekintésére szó­ló jegyek vásárlásakor gyakran megkérdezik a lányoktól: Hány éves is vagy?, s ilyenkor egyesek a szobor felé vetett pillantás után bemondják: Tizenhat esztendős. A szobor alkotója, Hana Wich- terová készítette az 1956-ban le­leplezett Liszt Ferenc szobrot is, mely a Platyz-palotát díszíti. Azt a középkori épületet, amelyben a neves magyar zeneszerző 1840 és 1845 között többször is hang­versenyt adott a prágai közönség­nek. Liszt Ferenc szobrát fényké­pek alapján mintázta meg a szob­rásznő, aki többször is járt már Magyarországon, s nálunk Csalló­közben. Állítólag Ludka, azaz a Ti­zenhat esztendős megmintázása­kor is egy, Prágában tanuló csalló­közi leány volt a modellje, akinek a nevét nem árulja el. Arra hivat­kozik, hogy amikor megmintázta az alakját, vékonypénzú, ösztön­díjból élő orvostanhallgató volt, ma azonban már neves gyermek- gyógyász az egyik, szlovákiai kór­házban. Kép és szöveg: Hajdú András JÓ FELTÉTELEK, KEVÉS EREDMÉNY A Kassa (Kosice)-vidéki járásban nem volt olyan község, amelyben a kulturális tevékenység alacsony színvonalát ne az anyagi feltételek, klubhelyiségek, művelődési házak hiányával indokolták volna. Ezért a 7. ötéves tervidőszak első évében megkezdték a járásban a művelődési házak és egyéb kulturális létesítmények építését. Jelenleg a járás száznyolc községében százöt díszterem, hatvanegy klubhelyiség, százhúsz könyvtár, negyvenkilenc mozihelyiség stb. áll a lakosság rendelkezésére. Művelődési ház épült Valalikyban, Ruskovban, Kecerovcéban és Bohdanovcéban. Buzitán (Buzica) december 23-án adták át a járás legszebb és legkorszerűbb művelődési házát. Rövidesen megkezdik Canában és Szepsiben (Moldava nad Bodvou) is a művelődési ház építését. A pezsgő kulturális élet mégis hiányzik a községekből. Sajnos a művelődési házak termei gyakran konganak az ürességtől, nincsenek kihasználva. Lakodalmakat és legtöbbször alacsony színvonalú műsorral egybekapcsolt táncmulatságokat rendeznek csak bennük. Elvétve hangzanak el ott ismeretterjesztő előadá­sok, kevés színdarabot mutatnak be az amatőrök, ritka a filmvetí­tés. A klubhelyiségek szép berendezéseit is kevesen koptatják. A fiatalok nem nézik jó szemmel az idősebbeket, akik néha rászólnak a sűrű dohányfüstben illetlenül viselkedő iszogató fiatal fiúkra, lányokra. Ezért az elkövetkező időszakban az illetékesek­nek kézbe kell venniük az irányítást és tartalmas kulturális rendezvényeket kell szervezniük. Iván Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom