Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1985-12-13 / 50. szám

* ^ehetségtelen /ósojjna(< ró 7 nyúltok SZOKJ™elten! az háltak szervezet válsá­UNESCO komi, 3 f%lószeretettel gáról wszérte^ túléH-e az tették fel a kérdés*^ [^grázkód­USA tóvozása ^ uNESCO életké- tatést“. valamennyi fo pes, folytatni ^ váHoztatja meg programié bárrnennyire «• “ S? vo”é ogy«8 nyuga szágok­Ezek a tanulságok vonhatók le az UNES­CO Közgyűlése 23. ülésszakának esemé­nyei, az elfogadott határozatok alapján. Az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezetének szófiai tanácskozása öt hétig, október 8-tól november 9-ig tartott, s csak­nem 160 kormányküldöttség és több nem­zetközi szervézet képviseltette magát. Néhány gondolat az UNESCO céljairól, küldetéséről. Szervezése már a második világháború befejezése előtt megkezdődött, Alapokmányát az 1945. novemberében Lon­donban megtartott konferencián dolgozták ki 44 tagállam részvételével, s 1946. november 4-én kezdte meg működését. Az UNESCO az ENSZ egyik legjelentősebb nemzetközi kormányközi szervezete. Feladata, hogy ösztönözze a nevelésügyi, a tudományos és kulturális együttműködést, a különböző prog­ramok révén segítséget nyújt ebben az egyes tagországoknak. Fő programjai közé tartozik az analfabetizmus felszámolása, az alapfokú oktatás kötelezővé tétele, a felnőtt- oktatás előmozdítása, a tudományos infor­UNESCO A 23. ülésszak után az UNESCO vezetői sajtóértekezletet tartottak. Középütt Amadou Mokhtar M’Bow főigazgató igazságos világgazdasági rend megteremté­sének, az igazságos információcserének a szükségessége. Ezért az USA mellett több más nyugati ország is megkezdte támadása­it a szervezet ellen. A mostani szófiai tanács­kozáson is azt akarták keresztülvinni, hogy az UNESCO-t „politikamentessé“, pusztán segélyszervezetté változtassák. Ez a szán­dékuk azonban kudarcot vallott. Az Egyesült Államok 1984. december 31 - ével lépett ki a szervezetből, s megszüntette a pénzügyi hozzájárulást is. Ez elég nagy érvágást jelentett, hiszen a költségvetési keret majdnem az egynegyedével lett kur­tább. Ezt követően hozzávetőleg negyven Bizonyította életképességét mációs programok szervezése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a kulturális kin­csek és műemlékek védelme stb. Az UNES­CO fő szerve a Közgyűlés, amely kétéven­ként ül össze, s amelyben minden tagállam­nak 1-1 szavazata van. A Közgyűlés vá­lasztja meg a Végrehajtó Tanácsot, s ez választja meg a harmadik fő szerv, a Titkár­ság főigazgatóját. Négy évtizedes fennállása alatt nagysza­bású programokat valósított meg, pl. több tízmillióra tehető azoknak a száma, akik az UNESCO segítségével .sajátították el az írás-olvasás tudományát. Az USA kilépésének oka A szervezet egyik legfontosabb feladatá­nak tekinti a béke és leszerelés eszméinek terjesztését, a gyarmati maradványok, a faj­üldözés felszámolásáért és egyéb haladó programok megvalósításáért folytatott küz­delmet. Éppen ez volt a szálka az Egyesült Államok szemében; 1983 végén a washing­toni kormányzat azzal vádolta az UNESCO-t, hogy tevékenységében eltér azoktól a fela­datoktól, amelyekért létrehozták, hogy túlsá­gosan is „politizálódott", vagyis azzal, hogy a békéért és a leszerelésért küzd, túllépi saját hatáskörét. Viszont köztudott, a múltban éppen az USA akarta a saját politikai céljaira kihasz­nálni a szervezetet. Ezt főleg az ötvenes évek második feléig tehette meg, s amint gyarapodott a gyarmati uralom alól felszaba­dult fiatal független államok száma - amelyek elutasították a nemzetközi imperializmus po­litikáját - úgy zsugorodott az amerikai befo­lyás is a szervezetben. Az utóbbi években az UNESCO-határozatokban mind többször fordultak elő az olyan címszavak, mint az állam - köztük a Szovjetunió és más szocia­lista országok - jelentette be, hogy a kötele­zőn kívül rendkívüli hozzájárulást is befizet a szervezet pénztárába. Az USA-n kívül Nagy-Britannia és Szinga­púr is közölte, hogy 1986-ban kilép a szerve­zetből. Szingapúr nem is küldte el delegáció­ját Szófiába, a brit küldöttség pedig nyitva hagyta a kérdést. Időközben - december első hetében - Thatcher-kormány meghozta a kilépésről szóló döntést. Kevesebb pénzből Az idei év végén záruló kétéves időszak­ban 375 millió dollárral gazdálkodott a szer­vezet, s az elkövetkező két esztendőben ennél 18 százalékkal kevesebb áll a rendel­kezésére. Ez azt jelenti, hogy a 23. üléssza­kon rendkívüli takarékossági intézkedéseket is be kellett vezetni. A tizennégy fő, vagy inkább keretprogramot továbbra is életben tartják (Azért keretprogramok, mert ezek ke­retében több száz fejlesztési programot tá­mogat a szervezet.), de a programok számát így is csökkenteni kellett. Az adminisztratív kiadásokat is le kell faragni, e téren számos javaslat hangzott el Szófiában. Többek kö­zött csökkentik az alkalmazottak létszámát is (hozzávetőleg 30 százalékkal). Néhány kül­döttség például azt javasolta, hogy az USA kilépése után az amerikai állampolgárságú alkalmazottakat kell elbocsátani, de nem ezt a megoldást választották, márcsak a kártérí­tési díjak miatt sem. A munkahelyeket úgy szüntetik meg, hogy a lejárt szerződéseket nem újítják fel. Elvetették azt a nyugati javaslatot, hogy a költségvetésben „nulla növekedés“ le­gyen, mivel ez lényegében a visszafejlődést jelentené. Azokkal a korábbi nézetekkel pe­dig már elő sem hozakodtak, hogy az egyes országok szavazatainak számát a költségve­tési befizetések arányában szabják meg. Ez ugyanis egyet jelentene a szegényebb, a fej­lődő országok igazságtalan megkülönbözte­tésével, tehát továbbra is minden országnak egy, azonos érvényű szavazata van. Az elfogadott határozatok és hazánk hozzájárulása A 23. ülésszakon azokat a keretprogra­mokat is jóváhagyták, amelyek miatt a már említett nyugati országok a leginkább sürget­ték az UNESCO irányvonalának megváltoz­tatását. Mindenekelőtt azokról a programok­ról van szó, amelyek az emberiség globális problémáinak megoldásával foglalkoznak. Ide sorolhatók azok a tervek is, amelyek a tömegtájékoztató eszközök szerepével, s általában az információ szerepével kap­csolatosak. A vitában a felszólalók többsége hangsúlyozta a „Béke, nemzetközi megér­tés, emberi jogok és a népek jogai“ nevű program jelentőségét. Amadou Mokhtar M’Bow főigazgató szavai szerint az UNES- CO-nak továbbra is hozzá kell járulnia a bé­kéért és leszerelésért vívott harchoz. Több fontos politikai határozat is született Szófiában, így például jóváhagyták a szerve­zet megalakulásának 40. évfordulójával kap­csolatban előterjesztett csehszlovák javasla­tot, a nemzetközi békeévhez való hozzájáru­lásról szóló határozatot (az ENSZ 1986-ot nyilvánította békeévnek), valamint azt, hogy az UNESCO milyen módon segíti elő az apartheid, a rasszizmus felszámolását. Egy további dokumentum a Contadora-csoport közép-amerikai békekezdeményezéseit tá­mogatja, s elfogadták a nemzetek közössé­géhez intézett felhívást, hogy az országok támogassák az UNESCO-t. Itt kell megjegyezni, hogy már több regio­nális bizottság alakult az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezetének tá­mogatására: „Amerikaiak az UNESCO univerzális jellegéért“, a „Nagy-Britannia UNESCO-tagságáért küzdő bizottság“ stb. Pozitív mérleg A szófiai tanácskozás mérlege tehát ked­vező. Azok csalódtak, akik arra számítottak, hogy az USA távozását mások is sorozatban követni fogják. Megmutatkozott a szocialista országok és a fejlődők akcióegysége, érdek- azonossága, s néhány semleges állam is csatlakozott hozzájuk. Az UNESCO a jövő­ben is be tudja tölteni az Alapokmányában rögzített küldetését. A 23. ülésszak meg­erősítette a szervezet egyetemes jellegét, ami nemcsak attól függ, hogy hány tagja van, hanem elsősorban attól, miként tudja felvetni az egész emberiséget érintő problémákat, és mennyire képes hozzájárulni megoldásuk­hoz. A vitában az egyetemesség kérdésével kapcsolatban a legtöbb felszólaló nemcsak azt erősítette meg, hogy nem fogják követni az USA-t, hanem egyenesen felszólították az Egyesült Államokat, térjen vissza az UNESCO-ba. Szófia bizonyította: szükség van a jövőben is e rendkívül humánus, nemes küldetést betöltő szervezetre. MALINÁK ISTVÁN SZÚ résztvevői 11.13. A tanácskozás színhelye: a szófiai Zsivkova palota (Felvételek: ÖSTK és archív) Bolgár szociálpolitikai intézkedések Bulgáriában 1984-ben a nemzeti jövedelem háromnegyed részét fordí­tották fogyasztási célokra, s eközben a lakosság reáljövedelmének növeke­dési üteme a megelőző évhez képest 2.7 százalékkal nőtt. Az 1983-as 199 levával szemben 1984-ben a havi átlagbér elérte a 206 levát. A társa­dalmi fogyasztási alap 1983-hoz vi­szonyítva tavaly 4,2 százalékkal nőtt. Ezért aztán komoly összegeket költ­hettek jelentős szociálpolitikai intéz­kedések megvalósítására, Javult a lakásellátás helyzete is. Tavaly megépült csaknem 68 ezer állami, szövetkezeti és magánerős la­kás. Ma egy lakosra átlagosan 16 négyzetméter hasznos lakótér jut Bul­gáriában. Jobb lett a kommunális ellá­tás, gyarapodott a szolgáltatások szá­ma és minősége, s 4,6 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi árufor­galom, beleértve a közétkeztetést is. Az országban jelenleg 8 millió 927 ezer ember él. A születési arányszám 13.7 ezrelék - megőrizte az 1983-as szintet. A halálozási arányszám tovább csökkent: 11,3 ezrelékre. A természetes szaporulat 2,4 ezrelé­kes volt - ez abszolút számban kife­jezve országosan 21 753 főt jelentett. Tavaly júliusban és szeptemberben az ország lakosságának jelentős többségét érintő bér-, nyugdíj- és anyasági segély-rendezést hajtottak végre. Tíz százalékkal emelték a mi­nimális béreket, s a felsőfokú végzett­séggel rendelkező fiatal szakemberek minimális fizetését pedig 21 százalék­kal növelték. Általánosan 5-8, de egyes esetekben 30 százalékkal is emelték a pedagógusok, valamint a középfokú szakiskolai és a főiskolai, egyetemi végzettségű egészségügyi dolgozók bérét. A munka jellegétől függően és a szakképzettséggel arányban nőtt a bérpótlék. Emelték a legkisebb öregségi és özvegyi nyugdíjakat, s 30 százalékkal növe­kedett az öregségi segély összege. Tavaly szeptember óta az állandó gondozásra szoruló rokkant nyugdíja­sok 35 leva kiegészítést kapnak, öt­ven százalékkal növelték azoknak a szociális segélyeknek az összegét, amelyeket a munkaviszonyban nem álló nőknek utalnak ki terhesség, majd szülés esetén. A gyermekottho­ni és a gyógypedagógiai intézmé­nyekben 50 százalékkal emelték az élelmezési normákat és 30 százalék­kal az itt elhelyezett gyermekek pénz­segélyét. Azt a szülőt, aki a 9 éves­nél nem idősebb, beteg gyermekét ápolja otthon, segély címén teljes fizetése megilleti a gondozás idejére. Korábban ez csak a gyermek 7 éves koráig járt a szülőnek. Míg tavaly júliusig csak 6 éves korig ré­szesülhettek ingyenes gyógyszerellá­tásban az otthon ápolt beteg gyere­kek, ma ugyancsak 9 éves korig kap­nak gyógyszereket térítésmentesen. Mint a szocialista országokban mindenütt, Bulgáriában is rendkívül népszerű és olcsó pihenési forma a szervezett üdültetés. Ebben az év­ben a tavalyinál 200 ezerrel többen, mintegy 2,5 milliónyian vesznek részt a szervezett üdültetésben - gyerme­kek és felnőttek egyaránt. A beutaltak az üdülójegyek árának rendszerint az 50 százalékát fizetik. 1985. július 1-tól ismét több fontos szociálpolitikai intézkedés lépett ha­tályba. A fiatal házasok ezután 15 ezer leva erejéig lakásépítési, illetve lakásvásárlási kölcsönt vehetnek fel, 30 évi lejáratra. A lakáshitel lehetősé­gével élő házaspároknak a második gyerek megszületésével háromezer, a harmadikéval pedig négyezer levát engednek el a törlesztés összegéből. A lakáskölcsön mellett - 10 éves lejáratra - ötezer leváig más célokra is kérhetnek hitelt az ifjú házasok. Rendezték a családi pótlékot és növelték a gyermekgondozási sza­badságot is. 1985. július 1 -tói a máso­dik gyermek után fizetett családi pót­lék 20 százalékkal nőtt. A második gyermek születésekor az első gyer­mekért járó családi pótlék megduplá­zódik, a harmadik gyerekre pedig 22 százalékkal nő. A rokkant gyermekü­ket egyedül nevelő anyák családi pót­lékát megkétszerezik. Bulgáriában tíz év alatt harmadszor emelték a családi pótlékokat. (BUDAPRESS-SOFIAPRESS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom