Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-12-13 / 50. szám
* ^ehetségtelen /ósojjna(< ró 7 nyúltok SZOKJ™elten! az háltak szervezet válsáUNESCO komi, 3 f%lószeretettel gáról wszérte^ túléH-e az tették fel a kérdés*^ [^grázkódUSA tóvozása ^ uNESCO életké- tatést“. valamennyi fo pes, folytatni ^ váHoztatja meg programié bárrnennyire «• “ S? vo”é ogy«8 nyuga szágokEzek a tanulságok vonhatók le az UNESCO Közgyűlése 23. ülésszakának eseményei, az elfogadott határozatok alapján. Az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezetének szófiai tanácskozása öt hétig, október 8-tól november 9-ig tartott, s csaknem 160 kormányküldöttség és több nemzetközi szervézet képviseltette magát. Néhány gondolat az UNESCO céljairól, küldetéséről. Szervezése már a második világháború befejezése előtt megkezdődött, Alapokmányát az 1945. novemberében Londonban megtartott konferencián dolgozták ki 44 tagállam részvételével, s 1946. november 4-én kezdte meg működését. Az UNESCO az ENSZ egyik legjelentősebb nemzetközi kormányközi szervezete. Feladata, hogy ösztönözze a nevelésügyi, a tudományos és kulturális együttműködést, a különböző programok révén segítséget nyújt ebben az egyes tagországoknak. Fő programjai közé tartozik az analfabetizmus felszámolása, az alapfokú oktatás kötelezővé tétele, a felnőtt- oktatás előmozdítása, a tudományos inforUNESCO A 23. ülésszak után az UNESCO vezetői sajtóértekezletet tartottak. Középütt Amadou Mokhtar M’Bow főigazgató igazságos világgazdasági rend megteremtésének, az igazságos információcserének a szükségessége. Ezért az USA mellett több más nyugati ország is megkezdte támadásait a szervezet ellen. A mostani szófiai tanácskozáson is azt akarták keresztülvinni, hogy az UNESCO-t „politikamentessé“, pusztán segélyszervezetté változtassák. Ez a szándékuk azonban kudarcot vallott. Az Egyesült Államok 1984. december 31 - ével lépett ki a szervezetből, s megszüntette a pénzügyi hozzájárulást is. Ez elég nagy érvágást jelentett, hiszen a költségvetési keret majdnem az egynegyedével lett kurtább. Ezt követően hozzávetőleg negyven Bizonyította életképességét mációs programok szervezése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a kulturális kincsek és műemlékek védelme stb. Az UNESCO fő szerve a Közgyűlés, amely kétévenként ül össze, s amelyben minden tagállamnak 1-1 szavazata van. A Közgyűlés választja meg a Végrehajtó Tanácsot, s ez választja meg a harmadik fő szerv, a Titkárság főigazgatóját. Négy évtizedes fennállása alatt nagyszabású programokat valósított meg, pl. több tízmillióra tehető azoknak a száma, akik az UNESCO segítségével .sajátították el az írás-olvasás tudományát. Az USA kilépésének oka A szervezet egyik legfontosabb feladatának tekinti a béke és leszerelés eszméinek terjesztését, a gyarmati maradványok, a fajüldözés felszámolásáért és egyéb haladó programok megvalósításáért folytatott küzdelmet. Éppen ez volt a szálka az Egyesült Államok szemében; 1983 végén a washingtoni kormányzat azzal vádolta az UNESCO-t, hogy tevékenységében eltér azoktól a feladatoktól, amelyekért létrehozták, hogy túlságosan is „politizálódott", vagyis azzal, hogy a békéért és a leszerelésért küzd, túllépi saját hatáskörét. Viszont köztudott, a múltban éppen az USA akarta a saját politikai céljaira kihasználni a szervezetet. Ezt főleg az ötvenes évek második feléig tehette meg, s amint gyarapodott a gyarmati uralom alól felszabadult fiatal független államok száma - amelyek elutasították a nemzetközi imperializmus politikáját - úgy zsugorodott az amerikai befolyás is a szervezetben. Az utóbbi években az UNESCO-határozatokban mind többször fordultak elő az olyan címszavak, mint az állam - köztük a Szovjetunió és más szocialista országok - jelentette be, hogy a kötelezőn kívül rendkívüli hozzájárulást is befizet a szervezet pénztárába. Az USA-n kívül Nagy-Britannia és Szingapúr is közölte, hogy 1986-ban kilép a szervezetből. Szingapúr nem is küldte el delegációját Szófiába, a brit küldöttség pedig nyitva hagyta a kérdést. Időközben - december első hetében - Thatcher-kormány meghozta a kilépésről szóló döntést. Kevesebb pénzből Az idei év végén záruló kétéves időszakban 375 millió dollárral gazdálkodott a szervezet, s az elkövetkező két esztendőben ennél 18 százalékkal kevesebb áll a rendelkezésére. Ez azt jelenti, hogy a 23. ülésszakon rendkívüli takarékossági intézkedéseket is be kellett vezetni. A tizennégy fő, vagy inkább keretprogramot továbbra is életben tartják (Azért keretprogramok, mert ezek keretében több száz fejlesztési programot támogat a szervezet.), de a programok számát így is csökkenteni kellett. Az adminisztratív kiadásokat is le kell faragni, e téren számos javaslat hangzott el Szófiában. Többek között csökkentik az alkalmazottak létszámát is (hozzávetőleg 30 százalékkal). Néhány küldöttség például azt javasolta, hogy az USA kilépése után az amerikai állampolgárságú alkalmazottakat kell elbocsátani, de nem ezt a megoldást választották, márcsak a kártérítési díjak miatt sem. A munkahelyeket úgy szüntetik meg, hogy a lejárt szerződéseket nem újítják fel. Elvetették azt a nyugati javaslatot, hogy a költségvetésben „nulla növekedés“ legyen, mivel ez lényegében a visszafejlődést jelentené. Azokkal a korábbi nézetekkel pedig már elő sem hozakodtak, hogy az egyes országok szavazatainak számát a költségvetési befizetések arányában szabják meg. Ez ugyanis egyet jelentene a szegényebb, a fejlődő országok igazságtalan megkülönböztetésével, tehát továbbra is minden országnak egy, azonos érvényű szavazata van. Az elfogadott határozatok és hazánk hozzájárulása A 23. ülésszakon azokat a keretprogramokat is jóváhagyták, amelyek miatt a már említett nyugati országok a leginkább sürgették az UNESCO irányvonalának megváltoztatását. Mindenekelőtt azokról a programokról van szó, amelyek az emberiség globális problémáinak megoldásával foglalkoznak. Ide sorolhatók azok a tervek is, amelyek a tömegtájékoztató eszközök szerepével, s általában az információ szerepével kapcsolatosak. A vitában a felszólalók többsége hangsúlyozta a „Béke, nemzetközi megértés, emberi jogok és a népek jogai“ nevű program jelentőségét. Amadou Mokhtar M’Bow főigazgató szavai szerint az UNES- CO-nak továbbra is hozzá kell járulnia a békéért és leszerelésért vívott harchoz. Több fontos politikai határozat is született Szófiában, így például jóváhagyták a szervezet megalakulásának 40. évfordulójával kapcsolatban előterjesztett csehszlovák javaslatot, a nemzetközi békeévhez való hozzájárulásról szóló határozatot (az ENSZ 1986-ot nyilvánította békeévnek), valamint azt, hogy az UNESCO milyen módon segíti elő az apartheid, a rasszizmus felszámolását. Egy további dokumentum a Contadora-csoport közép-amerikai békekezdeményezéseit támogatja, s elfogadták a nemzetek közösségéhez intézett felhívást, hogy az országok támogassák az UNESCO-t. Itt kell megjegyezni, hogy már több regionális bizottság alakult az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezetének támogatására: „Amerikaiak az UNESCO univerzális jellegéért“, a „Nagy-Britannia UNESCO-tagságáért küzdő bizottság“ stb. Pozitív mérleg A szófiai tanácskozás mérlege tehát kedvező. Azok csalódtak, akik arra számítottak, hogy az USA távozását mások is sorozatban követni fogják. Megmutatkozott a szocialista országok és a fejlődők akcióegysége, érdek- azonossága, s néhány semleges állam is csatlakozott hozzájuk. Az UNESCO a jövőben is be tudja tölteni az Alapokmányában rögzített küldetését. A 23. ülésszak megerősítette a szervezet egyetemes jellegét, ami nemcsak attól függ, hogy hány tagja van, hanem elsősorban attól, miként tudja felvetni az egész emberiséget érintő problémákat, és mennyire képes hozzájárulni megoldásukhoz. A vitában az egyetemesség kérdésével kapcsolatban a legtöbb felszólaló nemcsak azt erősítette meg, hogy nem fogják követni az USA-t, hanem egyenesen felszólították az Egyesült Államokat, térjen vissza az UNESCO-ba. Szófia bizonyította: szükség van a jövőben is e rendkívül humánus, nemes küldetést betöltő szervezetre. MALINÁK ISTVÁN SZÚ résztvevői 11.13. A tanácskozás színhelye: a szófiai Zsivkova palota (Felvételek: ÖSTK és archív) Bolgár szociálpolitikai intézkedések Bulgáriában 1984-ben a nemzeti jövedelem háromnegyed részét fordították fogyasztási célokra, s eközben a lakosság reáljövedelmének növekedési üteme a megelőző évhez képest 2.7 százalékkal nőtt. Az 1983-as 199 levával szemben 1984-ben a havi átlagbér elérte a 206 levát. A társadalmi fogyasztási alap 1983-hoz viszonyítva tavaly 4,2 százalékkal nőtt. Ezért aztán komoly összegeket költhettek jelentős szociálpolitikai intézkedések megvalósítására, Javult a lakásellátás helyzete is. Tavaly megépült csaknem 68 ezer állami, szövetkezeti és magánerős lakás. Ma egy lakosra átlagosan 16 négyzetméter hasznos lakótér jut Bulgáriában. Jobb lett a kommunális ellátás, gyarapodott a szolgáltatások száma és minősége, s 4,6 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi áruforgalom, beleértve a közétkeztetést is. Az országban jelenleg 8 millió 927 ezer ember él. A születési arányszám 13.7 ezrelék - megőrizte az 1983-as szintet. A halálozási arányszám tovább csökkent: 11,3 ezrelékre. A természetes szaporulat 2,4 ezrelékes volt - ez abszolút számban kifejezve országosan 21 753 főt jelentett. Tavaly júliusban és szeptemberben az ország lakosságának jelentős többségét érintő bér-, nyugdíj- és anyasági segély-rendezést hajtottak végre. Tíz százalékkal emelték a minimális béreket, s a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatal szakemberek minimális fizetését pedig 21 százalékkal növelték. Általánosan 5-8, de egyes esetekben 30 százalékkal is emelték a pedagógusok, valamint a középfokú szakiskolai és a főiskolai, egyetemi végzettségű egészségügyi dolgozók bérét. A munka jellegétől függően és a szakképzettséggel arányban nőtt a bérpótlék. Emelték a legkisebb öregségi és özvegyi nyugdíjakat, s 30 százalékkal növekedett az öregségi segély összege. Tavaly szeptember óta az állandó gondozásra szoruló rokkant nyugdíjasok 35 leva kiegészítést kapnak, ötven százalékkal növelték azoknak a szociális segélyeknek az összegét, amelyeket a munkaviszonyban nem álló nőknek utalnak ki terhesség, majd szülés esetén. A gyermekotthoni és a gyógypedagógiai intézményekben 50 százalékkal emelték az élelmezési normákat és 30 százalékkal az itt elhelyezett gyermekek pénzsegélyét. Azt a szülőt, aki a 9 évesnél nem idősebb, beteg gyermekét ápolja otthon, segély címén teljes fizetése megilleti a gondozás idejére. Korábban ez csak a gyermek 7 éves koráig járt a szülőnek. Míg tavaly júliusig csak 6 éves korig részesülhettek ingyenes gyógyszerellátásban az otthon ápolt beteg gyerekek, ma ugyancsak 9 éves korig kapnak gyógyszereket térítésmentesen. Mint a szocialista országokban mindenütt, Bulgáriában is rendkívül népszerű és olcsó pihenési forma a szervezett üdültetés. Ebben az évben a tavalyinál 200 ezerrel többen, mintegy 2,5 milliónyian vesznek részt a szervezett üdültetésben - gyermekek és felnőttek egyaránt. A beutaltak az üdülójegyek árának rendszerint az 50 százalékát fizetik. 1985. július 1-tól ismét több fontos szociálpolitikai intézkedés lépett hatályba. A fiatal házasok ezután 15 ezer leva erejéig lakásépítési, illetve lakásvásárlási kölcsönt vehetnek fel, 30 évi lejáratra. A lakáshitel lehetőségével élő házaspároknak a második gyerek megszületésével háromezer, a harmadikéval pedig négyezer levát engednek el a törlesztés összegéből. A lakáskölcsön mellett - 10 éves lejáratra - ötezer leváig más célokra is kérhetnek hitelt az ifjú házasok. Rendezték a családi pótlékot és növelték a gyermekgondozási szabadságot is. 1985. július 1 -tói a második gyermek után fizetett családi pótlék 20 százalékkal nőtt. A második gyermek születésekor az első gyermekért járó családi pótlék megduplázódik, a harmadik gyerekre pedig 22 százalékkal nő. A rokkant gyermeküket egyedül nevelő anyák családi pótlékát megkétszerezik. Bulgáriában tíz év alatt harmadszor emelték a családi pótlékokat. (BUDAPRESS-SOFIAPRESS)
