Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1985-12-06 / 49. szám

hogy a tervet teljesíteni kell és ezzel hogyan birkózzanak meg.- Ez az! Itt van például a hátsó szalag, huszonhármán dolgoznak mellette, kismamák, akiknek pici gyerekük van. Őket nem terhelhetem többletmunkával, nem oszthatom be őket túlórázni... A tervet viszont teljesítenünk kell. Mit tegyek? Ismertetem a többiekkel a feladatokat, és közösen döntjük el, milyen megoldást választunk. A kisgyerekes anyák közül mindig hiányzik valaki. És hadd mondjam el

Hlavacka Erzsébetnek gratulál az üzemi pártbizottság elnöke, Ludovít Chmelár

A

gyár lámpaszerelő részlegét az oda látogató zsúfoltnak találja. Egy nem túl nagy teremben több mint kilencvenen dolgoznak. De dolgoztak már száztízen is, tudom meg később. Feltűnően sok a nő - pillanatnyilag mindössze hat férfi dolgozik az asszonyok között. Fiatal nők, idősebbek - úgy látszik, a lámpaszerelés könnyű kezet, pontosságot, türelmet igényel. S a nők mindezzel rendelkeznek.

Az Elektrosvit nemzeti vállalat érsekújvári (Nővé Zámky) üzeméről van szó, a második üzemrészleg lámpaszerelő műhelyéről, ahol a dolgozók többsége nő. Hlavaőka Erzsébet egyike a gyár két női művezetőjének - már tizenöt éve.

De a gyárat sokkal régebben ismeri. Az Elektrosvitben kezdett dolgozni harmincegy évvel azelőtt. Tizenhat éves kislányként került a préselőbe, az elökészítőmúhely- be, nehéz gépek mellé. Alkatrészeket gyártottak, öt év után keA tajnái gyermekotthon felett vállaltunk védnökséget, sokszor utaztunk oda. Az üzem vezetősége nyilván látott bennem valamit, amiért úgy döntött, hogy megpróbálkozik velem. Valamikor nagyon jó mesterem volt Tonka elvtárs személyében, rengeteget tanultam tőle, főleg munkafegyelmet, irányítást. Szóval el tudtam képzelni, hogyan kellene ezt a munkát végezni - bár csak alapiskolai végzettségem van. Mégis, az első években, különösen az első hónapokban igen nehéz volt, hiszen sosem dolgoztam vezetői munkakörben. Később, már mesterként, egyéves tanfolyamot végeztem. Szükségem volt rá, hogy jobban belelássak a dolgokba, képezzem magam. Mert az emberekkel való munka nehéz, a kapcsolatteremtés nagyon fontos. S nem mindegy, hogyan közelítek meg egy problémát. Ebben a műhelyben mintegy száz asszony dolgozik. Mindnek megvan a maga gondja.

vacka elvtársnő is részt vett a tárgyaláson, elmondta, hogy az asz- szony jó munkaerő, brigádtag, valóban korrekt embernek ismerték meg - és bíznak benne. Olyannyira, hogy párttagjelöltnek is felvették. A gyerekeket az asszony ennek ellenére nem kapta vissza - hiába kérte a bíróságot Erzsébet asszony is, hogy legalább próbaidőre bízzák rá a gyerekek nevelését - hiszen mégiscsak az anyjuknál volna a helyük.- Az ember gyenge, de megbocsátani is kell. Szóval a férfinak mindent elnéznek, egy nőnek semmit... Ehhez a munkához szív kell, jó idegek, meg jó munkatársak, hiszen egyedül képtelen volnék mindent megoldani. Szeretem ezt a munkát, és semmi sem tud kihozni a sodromból, nem tudok gyűlölni. Szeretem az embereket.- Gondolom nemcsak magánjellegű problémák megoldásáról van szó, hanem például arról is,

III V U Kill...

rült fel a szerelőműhelybe, a szalag mellé - ahol most művezető és - őt idézem: - elindult ezen az úton.

Hogy milyen ez az út, arról így vall:- Igyekszem a közéletbe is bekapcsolódni. ..

Az üzemi szakszervezeti bizottságnak tíz évig volt tagja; amíg a gyárban létezett a nőszövetségnek alapszervezete, addig elnöke volt, tizennyolc éven keresztül; tagja a nöszövetség járási bizottságának. Hatvankettő óta párttag, s hatvankilenctöl nyolcvanig az üzemi pártbizottságnak is tagja volt.- Minden munkát igyekeztem becsülettel elvégezni, amit rám bíztak. Ha egy poszton megbízzák az embert bármilyen feladattal, azt el kell végezni, s nem szabad megsértődni, ha netán kisebb jelentőségű feladatot kap valaki.

Hlavaőka elvtársnónek jelenleg is van funkciója - a kettes számú pártalapszervezet - a második üzemrészleg - nyolcvanöt tagú alapszervezetének alelnöke, és ugyancsak a második üzemrészleg szakszervezeti elnöke.

Tizenöt éve művezető. Mit gondol, miért esett éppen önre a választás, kérdezem.- Tíz éven át szocialista mun- kabrigádvezető voltam ebben a műhelyben. Ez a brigád akkoriban állami kitüntetést is kapott.

Próbálom magam beleélni az ő helyzetükbe, azonosulni a problémáikkal. Ugye adott az én feladatom: a tervet teljesíteni kell. De tekintettel kell lennem a mások gondjaira is, ha esetleg valaki szomorú, bántja valami, közösen próbálunk segíteni. így mindenki nyer.- Minden problémát meg tudnak oldani?-Hát... nagyon nehezen. Ahány asszony, annyi sors. És merem állítani, hogy az asszonyok sorsa sokkal nehezebb, mint a férfiaké. Hogy csak egy példát említsek. ..

(me, a példa:

Mindenki követ(het) el hibát, de ha egy asszony megbotlik, azt sosem bocsátják meg, sem a család, sem a társadalom, állítja Hlavaőka elvtársnó. A gondjaira bíztak egy asszonyt, aki korábban ivásnak adta a fejét - hogy mi volt az oka, nem tudni. A házassága tönkrement, nem váltak el ugyan (még), de a két kisgyereket az apának ítélték. A férfi szülei viselik a gondjukat. Az asszony, miután visszajött a gyógykezelésből, Hla- vackáné műhelyébe került. A többiek nem tudták, min ment keresztül. A kollektíva befogadta, megszerették. Később tudomást szereztek a problémájáról - meg hogy szeretné visszakapni a gyerekeit -, és próbáltak neki segíteni. Hlamég azt is, hogy a mi műhelyünk a csökkent munkaképességűeknek is helyet biztosít. Jelenleg is tizen vannak, s helyettük szintén többet kell vállalni. Ezért fontos megmagyarázni, miért van szükség arra, hogy ráhajtsunk. Ha őszintén, nyíltan beszélünk a problémákról, úgy megértésre találunk. Ahol nem így tesznek, még csak elítélni sem lehet a dolgozókat, ha negatív álláspontra helyezkednek.- Vagyis szükség van a többlet- munka vállalására.- Igen, és ezt kell megérteni. Ha van anyag, nincs semmi hiba, megy a munka, nem kell kint járkálni, és noszogatni az embereket, hogy dolgozzanak.- És ha nincs anyag?- Az már nagyobb baj. Ilyesmi a hó elején szokott előfordulni. De ez nemcsak a mi problémánk. Olyankor igyekszünk előkészítő munkát végezni, hogy ha majd megérkezik az alkatrész, teljes erővel dolgozhassunk. Szerencsére olyan széles a lámpagyártási program, hogy annyiféle lámpából mindig tudunk valamelviken szerelni. Legfeljebb kénytelenek vagyunk többször átállítani a szalagokat, lámpatípusokat cserélünk. Persze ennek is megvan a hátránya: időt veszítünk, és nem teljesítjük a napi tervet.

A lámpaszereló műhely ma már nyugdíjas tagjai látogatóban egykori munkahelyükön- Ezek szerint a hónap végén mindig hajráznak?- Sajnos igen, s ezt nem tudjuk kiküszöbölni. A szerelőműhely a többi műhely munkájától függ, de a többi is függ - például az anyagbeszerzéstől. De a részlegünkön odaadó emberek dolgoznak, s közösen megoldjuk a tervteljesítéssel kapcsolatos problémákat.

Megbecsült szocialista munkabrigádja van a lámpaszerelő műhelynek. Vaskos krónikák rögzítik a csehszlovák-szovjet barátság nevet viselő kollektíva tevékenységét. Hány tagú a brigád? - kérdezem.-Aki hozzánk jön dolgozni és bizonyít, mindenki tagja lesz. Aszerint értékeljük az embereket, hogy ki milyen munkát végez, s hogyan kapcsolódik be azokba az akciókba, amelyeket a brigád vállal. Nem osztogatjuk a jelvényeket, mint a cukorkát az elsősöknek. Meg kell érte dolgozni.

Eddig harminchatan szerezték meg az aranyjelvényt, de ez még nem jelenti azt, hogy az arany tulajdonosa nyugodtan ülhet a babérjain. A cimet minden évben meg kell védeni.

A jó munkahelyi légkör sok probléma áthidalója lehet. Bizonyítja ezt az érsekújvári Elektrosvit lámpaszerelő műhelynek népes kollektívája is. A művezető - Hlavaőka Erzsébet - mindenkit meghallgat, forduljanak hozzá bármilyen kéréssel, és tőle telhetőén segít. Csodákra ő sem képes, de sokszor már az is könnyíthet a gondon, ha valaki úgy szívből kipanaszkodhatja magát, s érzi a többiek részéről a segíteni akarást.

Igyekszem a közéleti munkába bekapcsolódni - mondta Hlavacka Erzsébet. Mindazért a munkáért, amit a társadalom javára végzett munkaidőben és munkaidőn kívül - több elismerésben részesült.

1979-ben megkapta a Szocialista Munka úttörője címet, s az idén két ízben élt át felemelő és megható pillanatokat. Amikor A kiváló munkáért valamint A szocializmus javára végzett áldozatos munkáért kitüntetést átvette.

KOPASZ CSILLA

Kinek mennyi a 10 százalék?

A kommunisták kezdeményezéséről és annak eredményéről

Előre megnyugtatom a kedélyeket: nem hibás a cím gyanánt feltett kérdés, mert az említett 10 százalék koronában értendő prémium, amit az önelszámolási rendszer alapján két szociálisa munkabrigád oszt szét a tagjai között. Persze, az esetnek előzménye és története van

Kezdjük a színhely megjelölésével: a szögyéni (Svodín) Csehszlovák-Szír Barátság Efsz KAHYB elnevezésű, sertéstenyésztő telepe. Az eset, a prémiumosztás legfontosabb előzménye, hogy az itt dolgozó kommunisták kezdeményezésére hét hónappal ezelőtt, az Ivanics József vezette szocialista munkabrigád, majd a szerelők Kunik Emil vezette munkabrigádja is új módon szervezte meg a munkát és a javadalmazást. Árva Józsefné az akkori pártelnök, a telep könyvelője erről így tájékoztat:- Nem jelentett különösebb gondot a brigádrendszerű munka és javadalmazás bevezetése, mert mind a két munkacsoport tagjainak zöme ezüstjelvényes brigádtag, megszokták a jól szervezett közösségi munkát. Az pedig, hogy a munka értékelése, de a jutalmazása is a legteljesebb mértékben egyéni lesz, mindenki számára vonzó volt.

A telepen harmincötén dolgoznak. Közülük hárman, a telep vezetője, könyvelője, zootechnikusa nem tartoznak egyik munkabrigádhoz se, bérüket is más alapból kapják, más rendszerű jutalmazás szerint. Amiről Volter Béla mérnök, a telep vezetője így vélekedik:- Csak első hallásra furcsa ez, mert ugyebár mi vagyunk az itteni munka legfőbb szervező és irányítói, közben kimaradunk az itteni jutalmazási rendszerből.

Egyébként így pártatlan a mi megítélésünk a munka értékelésekor, miközben a mi teljesítményünket mások értékelik és minősítik. Véleményem szerint ez az eljárás felel meg igazán a szocialista elveknek.

Érdekes, hogy a telepen alkalmazott őrök és a takarítónő a közvetlen termelésben nem vesznek részt, de a két szocialista munkabrigád megegyezett: az ö jövedelmük is havonként változó, a munkabrigádok átlagos teljesítményétől függő. Amit Spek Lajos zootechnikus ilyen példával magyaráz meg:- Nyáron napkollektorral melegítjük a vizet. A készülék működését ók figyelik, ők ellenőrzik. Ha elmulasztanák, hát mind a két munkabrigád kárát látná, hiszen naponta több ezer liter meleg vízről van szó.

A prémiumosztás előzménye tehát ismert. Hozzá már csak Árva Józsefné, a könyvelő fűz megjegyzést:- Feltétlenül említésre méltó, hogy pártonkívüli a zoo- technikusunk, de ö volt az egyik, leglelkesebb agitátora az új munkaszervezési és jutalmazási rendszer alkalmazásának. Sokat tett a bevezetéséért is.

Miután hét hónappal ezelőtt bevezették, nyilvánvalóvá vált: ki, mennyit dolgozik, kinek, milyen a munkája, olyan a bére. Megszűnt a korábbi szólásmondás érvényessége: Fogjuk meg és vigyétek. A munka szervezői és irányítói sem azt mondták az értékeléskor, hogy ezt jól megcsináltuk, derekas munkát végeztünk, hanem megmondták szemtől szembe, kinek, mit ér a munkája. A lehető legegyénibb teljesítmény-értékelés szerint alakult a bérezés.- Ahogy mondani szokás - magyarázza a zootechnikus- mindenki hajtott, mert mindenkinek az volt az érdeke, hogy keressen is jól, ha lehet. Nőtt, növekedett a teljesítmény, melynek arányában most tíz százalékos prémiumot is kapnak telepünk dolgozói.

Előkerül a felosztásról készített kimutatás. Jóformán minden név mellett más és más számú az összeg, a kifizetendő tíz százalékos prémium összege.- Úgy méltányos - indokolja a könyvelő, hogy akinek az utóbbi hét hónapban nagyobb volt a teljesítménye, nagyobb volt a jövedelme, annak nagyobb összegű legyen a jutalma is.

Egyetértek ezzel az indoklással, azért lep meg, hogy a kimutatás szerint a gondozók egyik csoportjának mindegyik tagja egyforma jutalmat kap.- Ók a malacok gondozói - tájékoztat a zootechnikus.- Náluk olyan a munkarend, hogy naponta négyszer etetnek. Egyszerre kezdik a munkát, amikor bekapcsoljuk a villanyvilágítást, és egyszerre, a kikapcsoláskor fejezik be. Egyébként más téren is azonosak számukra a munka- feltételek. Ez jut kifejezésre az egyforma összegű jutalomban. Máshol, másoknál nagyobbak a különbségek.

Bizony, így van, hiszen Száz József neve mellett a kimutatás szerint közel 3000 korona a tíz százalékos prémium, az egyik, nyugdíjasként időszaki munkát vállaló bácsi neve mellett azonban csak 600 korona.- (gy van jól - mondjuk egymásnak, - ha nincs egyenlösdi. HAJDÚ ANDRÁS