Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-11-29 / 48. szám
im a I m& A rendkívül hideg tél és a lassú kitavaszodás ellenére a mezőgazdasági dolgozók az idén egészében véve jó évet zártak. Ez már az aratási eredményeknél is megmutatkozott, s a kedvezőre fordult nyári időjárás különösen jó eredményeket ígért a cukorrépa-termesztésben. Augusztus végén azonban megváltozott a helyzet, újból beköszöntött az aszály, egyes körzetekben több mint két hónapon át nyomát sem látták az esőnek. A száraz ősz következményei a cukorrépa betakarításánál is megmutatkoztak. A hozamok a vártnál gyengébben alakultak, s bár a cukortartalom lényegesen jobb, mint a korábbi években, a sjáraz talaj okozta betakarítási veszteség lényegesen csökkenti az ebből származó előnyt. Felmerül tehát a kérdés, hogy a mezőgazdasági üzemek képesek lesznek-e az előirányzott 2 millió 150 ezer tonna cukorrépa szállítására a szlovákiai cukorgyárak számára, s ha nem, akkor vajon a nagyobb cukortartalom pótolja-e a hiányzó mennyiséget? Erre a kérdésre a Trenőíni járásban kerestünk részleges választ, melynek mezőgazdasági üzemei már évek óta Szlovákia legjobb cukorrépa-termelői közé tartoznak. Az ottani helyzetről Jozef Klemens mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság fóagronómusa így nyilatkozott:-Járásunkban az idén 1700 hektáron termeltünk cukorrépát. A tervben 38 tonnás átlagos hektárhozammal számoltunk, de csak 36 tonnát értünk el, így az előirányzott 64 ezer tonna helyett csak körülbelül 61 ezer tonna cukorrépát tudtunk szállítani a cukorgyáraknak. A hiányzó mennyiséget azonban nem írjuk csupán az időjárás rovására. Az agronó- musok jól tudják, hogy öt tonna cukor előállításához 85-90 ezer répát kell termeszteni egy hektáron, s a cukorgyári dolgozók felmérései szerint járásunkban mindössze 70-72 ezer volt a hektáronkénti egyedszám. Ezt a hiányosságot elsősorban a vetőmag nem kielégítő minősége idézi elő. A termelők az idén is kaptak kezelt és drazsírozott vetőanyagot, a kalibrálás azonban nincs összhangban a rendelkezésre álló vetögé- pekkel, vagyis azokkal, amelyek pontosan a tervezett egyedszámnak megfelelő mennyiséget vetik. így aztán hiába vannak tökéletes munkát végző vetőgépeink, ha a vetőmag előkészítése során nem alkalmazkodnak hozzájuk. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy mezőgazdasági dolgozóink ezt a hiányosságot talajelókészítéssel, tápanyagellátással és vegyszeres növény- védelemmel igyekeztek pótolni. Ennek köszönhetően a cukorrépaföldek az egész tenyészidó alatt gyommentesek voltak, s kártevők sem fordultak elő számottevő mértékben, egészen a betakarításig. A talajelemzések alapján végzett tápanyagellátás kedvezőn hatott a cukor- tartalomra, amely meghaladja a 16 százalékos szintet, s így reményünk van rá, hogy kitermeljük az egy hektárra előirányzott cukor mennyiségét.- Tulajdonképpen mitől függ a cukorrépa cukortartalma? Tudjuk, hogy az élenjáró külföldi cukorrépa-termelők 'ebben a tekintetben előttünk járnak. Mire vezethető vissza ez a lemaradás?- A cukorrépa cukortartalmára több tényező is hat, elsősorban a fajta, továbbá a tápanyag-ellátás, valamint az agrotechnika és az éghajlati feltételek. A túlzott nitrogéntrágyázás például csökkenti a cukortartalmat. Egyébként nálunk is vannak már 17-18 százalékos cukortartalomra kinemesített fajták, de még kevés van belőlük, s ezeknek inkább a munka- igényes, kisüzemi termelési módszerek felelnek meg. Ennek ellenére ez egyáltalán nem indokolja, hogy nagyüzemi feltételek között a cukortartalom 15 százalékos szint alá csökkenjen. Megfelelő agrotechnikával, helyes trágyázással, valamint szakszerű öntözéssel a cukortartalmat legalább á kívánt szinten tarthatjuk.- Milyen intézkedéseket tettek a járás mezőgazdasági üzemei a betakarítási veszteségek csökkentésére, különös tekintettel a tervezettnél alacsonyabb hozamokra?- Elsősorban figyelembe kell venni, hogy a mezőgazdasági vállalatok a betakarító gépek többségét már 10-14 éve használják, ezek tehát gyakorlatilag már elavultak. Ezen a területen a korszerűsítés csak lassú ütemben halad előre. Tekintettel a száraz talajra, nagy gondot kellett fordítani a kiszántók beállítására, Jozef Klemens mérnök, a Trenőíni Járási Mezőgazdasági Igazgatóság főag- ronómusa valamint ezek mindennapi karbantartására. Már ez is csökkentette a betakarítási veszteségeket, de csak bizonyos mértékben, ezért a mezőgazdasági üzemek a kézi útószedésröl is gondoskodtak, s ezzel járási átlagban 8-12 százalékra csökkentették a veszteséget. Ezzel az eredménnyel azonban nem lehetünk elégedettek, hiszen járási viszonylatban ez a veszteség több száz vagon cukorrépát jelent. További eredményeket a betakarítási technika korszerűsítésével akarunk elérni, hogy a jövőben körülbelül 4-6 százalékra csökkenthessük a veszteségarányt. Azonban a szállítási és a tárolási veszteségekről sem szabad megfeledkezni, ezért ebből a szempontból nagyon szorosan együttműködünk aTrenőianská Teplá-i cukorgyárral. Közöseo dolgoztuk ki a betakarítási és a felvásárlási ütemtervet, amelyben összhangba hoztuk a termelők és a cukorgyár érdekeit, valamint a veszteség minimalizálásának a követelményét. A felvásárolt cukorrépa minőségéről és cukortartalmáról, valamint a termelés menetéről közvetlenül az említett cukorgyárban is érdeklődtünk. Itt Frantiéek Kováé igazgatótól kaptunk felvilágosítást.- A mi cukorgyárunk nem tartozik ugyan a legkorszerűbbek közé, de gyártmányaink minőségi színvonala közismerten a legjobbak közé tartozik. A legutóbb végrehajtott rekonstrukció alapján 1500 tonnával növeltük a napi feldolgozási kapacitást, így jelenleg naponta 17 000 tonna répát dolgoztunk fel. Ebben az idényben a terv szerint 35 termelőtől összesen 161 000 tonna cukorrépát kellene felvásárolnunk, elsősorban a Trenőíni, valamint a Toporőanyi, a Prievidzai és a Po- vazská Bystrica-i járásból. A gyártást október elsején kezdtük, s eredetileg úgy terveztük, hogy december 28-án befejezzük. Közben azonban felmerült a trebiáo- vi és a trnavai cukorgyár tehermentesítésének a szükségessége, így az idény előreláthatólag nálunk is elhúzódik néhány nappal. Az alacsonyabb hektárhozamok miatt körülbelül tízezer tonnával kevesebb cukorrépát kapunk, ezzel szemben a cukor- tartalom jobb, mint amire számítottunk. A betakarítás kezdetén már elérte a 15 százalékot, s október folyamán állandóan javult. Figyelembe véve a tárolási veszteséget, átlagosan 15,3 százalékos technológiai cukortartalomra számíthatunk.- Milyen mértékű a cukorgyárat terhelő tárolási veszteség?- A tárolóhelyeken nagy gondot fordítunk a felvásárolt cukorrépa szakszerű védelmére. Ehhez megfelelő anyagi-műszaki feltételeink vannak. így a cukortartalom tárolási vesztesége az egész idény alatt mindössze 0,4 - 0,5 százalékos, ami nem kevesebb mint 1 százalékkal kevesebb a normában engedélyezettnél. A rothadásos kárt teljes mértékben kiküszöböltük, hiszen a rothadó répából senki sem képes jó minőségű cukrot gyártani. Mi viszont ilyen cukrot gyártunk. A helyesen gondozott raktározott répa a tömegéből sem veszít sokat, a mi körzetünkben ez a veszteség 0,5-0,6 százalékot tesz ki. Ez valóban elhanyagolható meny- nyiség.- Milyen lesz az idény végső mérlege? Sikerül teljesíteni a termelési tervet?- A terv ebben az idényben 18 100 tonna cukor gyártását irányozza elő. Habár a tervezett mennyiségnél kevesebbet, vagyis csak 151 000 tonna cukorrépát dolgoztunk fel, a jobb cukortartalomnak köszönhetőn azzal számolunk, hogy túlteljesítjük a tervet, s körülbelül 18 580 tonna cukrot állítunk elő. Mi itt csak nagyszemú kristálycukrot gyártunk, s mint minden évben, az idén is exportálunk 450 vagon cukrot nem szocialista országokba. Ez is bizonyítja, hogy a nálunk gyártott cukor minőségi szempontból kifogástalan, s a Szlovákiában gyártott cukrok között a legjobbak közé tartozik. Erre büszkék vagyunk, s nem szeretnénk elveszíteni ezt a jó pozíciónkat a nyersanyag hanyag kezelésével és raktározásával. JOZEFSLUKA A kézi utószedéssel halomba gyűjtött répát rakodógéppel szedik össze Vasúton is szállítják a répát a Trenőianská Teplá-i cukorgyárba (A szerző felvételei) A CSKP XVII. kongresszusának, valamint a nagy októberi szocialista forradalom közeledő 70. évfordulójának tiszteletére a Nyugat-szlovákiai kerület élenjáró mezőgazdasági vállalatai elhatározták, hogy magasabb szintre emelik a gabonatermelésben kibontakozott „hattonnások“ mozgalmát, s kialakítják a feltételeket a „héttonnások“ mozgalmának elterjesztéséhez. Ezért felhívást intéztek az egységes földműves-szövetkezetekhez és az állami gazdaságokhoz, hogy példájukat követve mások is célul tűzzék « héttonnás hektárhozamok elérését a sűrűn vetett gabonafélékből. A kezdeményezők között van a Zsigárdi (Ziharec) Efsz is a Ga- lántai (Galanta) járásból, amely már hosszú ideje jó eredményeket ér el a mezőgazdasági termelésben, főleg a gabonafélék termesztésében. Amint arról Stefan Mrázek elvtárs, a szövetkezet elnöke beszámolt, a jelenlegi ötéves tervidőszak első négy évében a gabonafélékből 6,52 tonnás átlagos hektárhozamot értek el, ami negyed- résznyivel haladja meg a járási és harmadrésznyivel a kerületi átlagot. A gabonafélék termésének 60 százalékát az említett időszakban a kukorica adta, 7,06 tonnás átlagos hektárhozammal, 28,8 százalékát a búza, hat és féltonnás hektárhozammal, míg a 12 százalékos arányt képviselő árpa összesített átlagos hektárhozama 5,71 tonna volt. Ezek a kiváló eredmények nemcsak a színvonalas és határidőben végzett agrotechnikának köszönhetők, hanem az olyan kiváló kombájnosoknak is, mint Udvaros Gusztáv és Leopold Haban. A szövetkezet jó eredményeket ér el a növénytermesztés más területein is, főleg a cukorrépa-termesztés szakaszán, ahol az eddig elért 45,7 tonnás átlagos hektárhozammal túlteljesítik az ötéves terv előirányzatát. Az állattenyésztésben a tehenek átlagos évi tejhozama 3557 liter volt, ezen a szakaszon Lenka Gregorová és Margita Koőiéová végeznek példamutató murikát. A sertéshizlalásban Stefan Koéni- ca és Bacsay Gyula gondozók •járnak az élen. A termelés magas fokú intenzitását főleg az jellemzi, hogy 100 hektárnyi mezőgazdasági területre számítva több mint nyolcvan szarvasmarhát, ebből 36 tehenet tartanak. Ez harmadrésznyivel több a járási átlagnál. Tavaly egy hektár megművelt területre számítva 1163 liter tejet és 450 kg húst termeltek. Száz tehéntől évi átlagban százhat borjút választottak el, s egy kocától átlagosan tizennyolc malacot neveltek fel. Ebben a szövetkezetben a termelés belterjességét gazdaságosan és hatékonyan növelik. Tavaly a bruttó mezőgazdasági termelés egy hektárról elért értéke 26,6 ezer korona volt, s ennek a felét a növénytermesztés adta. Az in- tenzifikációs költségek minden száz koronájával 235 korona értékű termelési többletet értek el, s a költségekhez viszonyított jövedelmezőség mértéke megközelítette a 22 százalékot. A jó gazdasági eredményeket a differenciált munkadíjazás is elősegítette. A havi munkadíj átlagos értéke meghaladta a 2700 koronát, s ennek kétötöd részét prémiumok és jutalmak képezték. A Zsigárdi Efsz tagsága a progresszív technológiai eljárások bevezetésével tovább fokozza a termelési folyamatok hatékonyságát, s eredményesen, példát mutatva teljesíti azokat a célokat, amelyeket Csehszlovákia Kommunista Pártja tűzött mezőgazdasági termelésünk elé. Stefan kocian
