Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-07-05 / 27. szám
A TUDOMÁNY ÉS TERMELÉS ÖSSZEFONODASA Egy kutatóintézet válasza a prágai felhívásra A CSKP XIV. kongresszusán fogadták el a fejlett szocializmus építésének programját Csehszlovákiában, amely a folyamatos tudományos-műszaki fejlesztés szükségességét népgazdaságunk hatékonysága állandó növelésének és a lakosság életszínvonala javításának feltételeként határozta meg. Ehhez kapcsolódóan 1974 májusában a CSKP KB és az SZLKP KB ülése foglalkozott Csehszlovákia kutatási és fejlesztési bázisának még hatékonyabbá tételével és azzal, hogy ez a bázis miként járul hozzá termelésünk műszaki színvonalának emeléséhez. Akkor szóba került a kutatási alap átszervezése, a kutatás tervszerű irányításának tökéletesítése is. Emellett azonban mindkét plé- num figyelmeztetett arra, hogy változtatni kell a gazdasági vezetőknek a tudományos-műszaki fejlesztéshez tanúsított hozzáállásukon, és utakat kell keresni a tudomány és a termelés közvetlenebb összekapcsolásához. Azt kell elérnünk, hogy a kutatásban dolgozók érdeklődjenek az iránt, miként valósítják meg gondolataikat és találmányaikat a gyakorlatban, és maguk is lehetőségeket keresnek a találmányok minél gyorsabb termelési alkalmazásához. Napjainkban a tudomány ugyanis nem csupán az emberi ismeretek bővítésére szolgál. Ennél több: a termelés folyamatos tökéletesítésének részeként eredményeit minél gyorsabban várjuk a gyakorlatban, ez hatékonyabb munkánk feltétele. A XVI. párt- kongresszus a nyolcvanas évek küszöbén a belső és külső feltételek elemzésére alapozva, újból aláhúzta a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsításának fontosságát, ami a megoldás kulcsa napjaink bonyolult problémáinak felszámolásában. A CSKP KB 8. ülése és az azt követő SZLKP KB ülés 1983. szeptemberében megint csak a tudomány eredményeinek gyakorlati megvalósításával foglalkozott. Ezeken az üléseken több vállalatot és intézményt példaként hoztak fel a tudomány- technika-termelés ciklusának eredményes felgyorsítására. A tudomány és termelés szorosabbra kapcsolásában az úttörők közé tartozik a Nővé Mesto nad Váhom-i Gépészeti és Automatizációs Kutatóintézet, amely fokozatosan kutatási-termelési egységgé alakult. Szervezésileg egy olyan munkahelyről van szó, ahol egyfelől kutatási feladatokat oldanak meg, másfelől a műszaki fejlesztés eredményeit olyan konkrét technológiai folyamatokban, gépekben vagy géprendszerekben valósítják meg, amelyek mindjárt alkalmazhatóak a termelésben. Már 1953-ban, az intézet létrehozásakor bevezették az iménti elveket, vagyis hogy a kutatás-fejlesztés-termelés-alkalmazás egész ciklusa egy helyen valósuljon meg, s így majdhogynem valamennyi kutatási feladat megoldása a műszaki rendszer konkrét alkalmazásával ér véget. Az intézetnek e téren jelentős sikerei és értékes tapasztalatai vannak, amelyekből ma is merit, amikor termelési kapacitásai megsokszorozódnak. A kutatási-termelési egység létrehozásával egy irányítás alá kerül a kutatás, a fejlesztés és a termelés, s mindhárom részegység egy cél elérésében érdekelt: a műszakilag magas színvonalú és gazdaságilag hatékony új berendezés gyors kifejlesztésében és termelési alkalmazásában. Szorosabbra lehet igy fűzni a kutatás és termelés együttműködését, felszámolhatók azok az akadályok, amelyek a más-más helyen található kutatási és termelési munkahelyek között keletkeznek. Amint azt a gépesítési és auto- matizációs kutatóintézet eddigi eredményei is igazolják, az iménti szervezési rendszer lehetővé tette, hogy teljesítsék a megemelt minőségi mutatókat és negyedévvel lerövidítsék valamennyi állami feladat megoldását. Emellett azonban az új szervezési elrendezés, amely a kutatás és termelés összevonását eredményezte, nem növelte az intézet irányítási apparátusát, sőt annak létszáma az utóbbi időben csökken. Az intézet a különböző szerelési technológiákhoz szükséges automata gépsorok (manipulátorok, csavarhúzó, nittelő és más gépegységek) fejlesztésére és előállítására szakosodik. Ezek közé tartozik a tábori Jiskrában üzemelő gépkocsigyújtógyertya-szerelő gépsor, amelyen a technológiai műveletek elvégzése automatizált és a géprendszer teljesítőképessége ezáltal a tízszeresére emelkedik, miközben a legyártandó termék eléri a világszínvonalat. Az intézet tevékenysége 1980-tól az újonnan létrehozott elektrotechnikai ipari ágazatba sorolva döntő mértékben az elektronika részére szükséges különleges technológiai berendezések, a gyengeáramú technika, 1985-től pedig az elektrotechnikai ipar számára készülő célgépek és berendezések kutatására és fejlesztésére állt át. Olyan igényes feladatokról van szó, amelyek népgazdaságunk elektronizálási programjának teljesítését szolgálják. Ebben a szerepkörben is teljesen bevált a kutatás és termelés összekapcsolása. Az intézet rövid időn belül kifejlesztett és legyártott több mikroprocesszoros irányítású integráltáramkör-tesztelőt, amelyeket a piest'anyi Teslában a mikroelektronikai alkatrészek tesztelésénél használnak. A gépipari és elektrotechnikai vállalatoknál használatos szerelésautomatizálási robottechnológiai komplexumok kutatásáért, fejlesztéséért és legyártásáért az intézet 1984-ben az SZSZK Állami Diját kapta. Kutatási és fejlesztési munkájuk e téren több konkrét eredményt hozott; a myjavai Szlovák Szerelvénygyárban az egészségügyi szerelvények szelepsapkáinak szereléséhez, az érsekújvári (Nővé Zámky) Elektrosvitben pedig a tömítések szereléséhez robot- technikai mintaeszközöket készítettek. Mindkét helyen kiváló műszaki-gazdasági paramétereket érnek el. Ezen kívül ezt több más vállalatnál is alkalmazták, ami bizonyítja, hogy a robottechnikai eszközöknek a gép- és az elektrotechnikai iparban - szerelés közben - széles körű alkalmazási lehetőségei vannak. Bevezetése után például a presovi Ipari Auto- matizációs Művekben az elektromos árammérők vezetékének előállítása közben a korábban használt technológiával szemben a ti- zennégyszeresére nőtt a munkatermelékenység, és 55 munkaerőt takarítottak meg. A Nővé Mesto nad! Váhom-i Gépesítési és Automatizációs Kutatóintézetet eredményeiért eddig többször elismerésben részesítették, magas állami kitüntetéseket kapott. Ezek is azt jelzik, hogy a problémákat mindig bátran és alkotókészen közelítették meg ebben az intézetben. A kutatási és fejlesztési, illetve a realizációs munkahelyek dolgozóinak szoros együttműködése az új, eredeti megoldások gyors elvégzésében mutatkozik meg, s ezek a megoldások azon felül, hogy népgazdaságunknak nagy műszaki-gazdasági hasznot hoznak, prototípusként aranyérmeket is szereztek a nemzetközi kiállításokon Brüsz- szelben, Brnóban, Genfben, Nürn- bergben, Plovdivban és más városokban. Aí intézet létrehozása óta munkatársainak közel 900 szerzői elismervényt állítottak'ki, számos licencet s a belőlük kifejlesztett technológiát és műszaki berendezést adtak el külföldön. Az intézet eredményei igazolják, hogy a kutatási-termelési egység szervezési formájának alkalmazása a tudományos-műszaki fejlesztés felgyorsításának milyen nagy lehetőségeit rejti magában, önmagában ez a forma azonban nem csodapálca, amely automatikusan lehetővé tenné, hogy potenciálisan jó eredmények szülessenek. Ehhez az is kell, amit a Nővé Mesto nad Váhom-i Gépesítési és Automatizációs Kutatóintézetben megtesznek: a munkahelyi kollektíva és a munkahelyi irányítás állandóan törődik azon új lehetőségek kihasználásával, amelyeket az említett szervezési forma nyújt. Erre irányul nálunk az átfogóan megalapozott gazdasági propaganda és agitáció, amelybe a pártszervezet politikai irányításával bekapcsolódnak az intézet társadalmi szervezetei is. (gy érték el azt, hogy valamennyi kollektíva ismeri helyét és feladatait a kuta- tás-fejlesztés-termelés ciklusában, ezeket állandóan figyelemmel követi és kezdeményezöen keresi, hogyan lehetne ezt az időszakot lerövidíteni és még hatékonyabbá tenni. Igy aztán a mérnökök és munkások jól összeszokott kollektívái jöttek létre azonos ösztönzéssel: minél jobb minőségben, minél hatékonyabban és minél rövidebb idő alatt megoldani a műszaki fejlesztés feladatait és eredményeit érvényesíteni a gyakorlatban. Ez a momentum döntően befolyásolta azokat a jelentős eredményeket, amelyeket az intézet ama lehetőségek alkalmazásával ért el, amelyeket a tudományos-műszaki haladás folyamatának meggyorsításában és hatékonyabbá tételében a kutatási-termelési egység szervezési formája nyújt. A Nővé Mesto nad Váhom-i Gépesítési és Automatizációs Kutatóintézet dolgozóinak példás kezdeményezése mindenképpen válasz a prágai vállalatok dolgozóinak és a fővárosi pártszervezetnek arra a felhívására, amelyet ,,A tudomány és termelés összekapcsolásával, korszerűsítéssel, alkotó igyekezettel az ötéves tervidőszak feladatainak teljesítéséért“ jelszó jegyében tettek közzé. EDUARD SARMÍR és Stefan pevny, az SZLKP KB előadói Az Elefctrosvitben működik az a szerelőautomata, amelyet Nővé Mesto nad Váhomban fejlesztettek és gyártottak, és a fénycsöves világítótestek előállítását teszi könnyebbé (Archív felvétel) hullámhosszán Tüzelőanyag- és energetikai bázisunk fejlesztésének kilátásairól Népgazdaságunk egyenletes fejlődéséhez többek között elég tüzelőanyagra és energiára van szükségünk. Ugyanis ezek az erőforrások hozzák mozgásba a gépeket; városokat, falvakat, kórházakat, szállodákat világítanak meg, nélkülük elképzelhetetlen lenne a munka a gyárakban, a földeken, nem tudnánk meglenni otthonainkban. Életünk felsorolt területein rengeteg energiát használunk fel. Már tiz évvel ezelőtt hazánkban az egy lakosra eső energiafogyasztás elérte a 6,37 tonna kőszénegyen- értéket, amivel Európában a második helyre kerültünk. Emellett azonban népgazdaságunk tüzelőanyag- és energetikai bázisa korántsem rendelkezik annyi erőforrással, hogy szükségleteinket maradéktalanul kielégíthesse. A helyzet javítása érdekében még 1976-ban elfogadták a hatodik ötéves tervidőszakra szóló tüzelőanyag- és energiafogyasztási állami célprogramot, amelynek támogatnia kellett volna a XV. pártkongresszus határozatainak teljesítését, öt év alatt ugyanis évente 2-2,5 százalékos tüzelőanyag- és energiamegtakaritást kellett volna elérni. Ezt azonban több ipari vállalatunk nem teljesítette. Sokszor pazarlóan bántak az energiával, s ez még ma is gyakran előfordul. Emiatt és más okok következtében energetikánk kedvezőtlen helyzetbe került, amit csak tetőz az évenkénti téli nagy hideghullám, amikor egyes körzetekben visszaesik a szénjövesztés, s igy kevesebb szén jut a megrendelőkhöz. Energiagondjainkról tanúskodik az az összehasonlítás is, amely szerint néhány évvel ezelőtt Szlovákia az ország villamos- áram-termelésének 23 százaléka mellett az összfogyasztásból 33 százalékban részesült. S azóta ez a fogyasztás szüntelenül növekszik. Ezért arra kényszerülünk, hogy az igények kielégítése érdekében nemzetközi távvezetékből is - a KGST energetikai rendszerén keresztül - villamos áramot juttassunk a hazai hálózatba. Erre a célra is épült a Szovjetunióból és Magyarországról érkező 750 kilovoltos vezeték. A mostani ötéves tervidőszakban azonban javultak a hazai „energiaszállitási“ lehetőségek. Az utóbbi időben ugyancsak javult a fogyasztásszabályozás, amihez a megrendelői fegyelem és némi szemléletváltás is hozzájárult, ám ebben a törekvésünkben ezután sem szabad megtorpannunk. Ami annyit jelent, hogy gazdaságosan kell bánni az energiával, takarékossági intézkedéseket kell javasolnunk és megvalósítanunk. Kedvező fordulatot hozott energiatermelésünkben - a megemelt szénjövesztés és a nehéz fűtőolajok gyártása mellett- a Jaslovské Bohunice-i Atomerőmű eddigi reaktorblokkjainak üzembe helyezése. Ugyancsak az energiatermelést gyarapította a Fekete-Vágón épült csúcserömü beindítása és több távvezeték, illetve transzformátorállomás üzembe helyezése. Szlovákia energiatermelésének növelésében nagy jelentőségű- a vágkirályfai (Krárová nad Váhom) vízműn kivül - a Gabőiko- vo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer felépítése, amely Csehszlovákia legnagyobb és műszakilag legbonyolultabb beruházása. Ennek beruházója a Bratislavai Vízügyi Beruházóvállalat, fókivite- lezője pedig a bratislavai Hydrostav, amelynek üzemei 1978 szeptemberétől végzik az építési munkálatokat. Ezzel párhuzamosan bekapcsolódik a munkába a zilinai Váhostav is, amely a felvízcsatorna építését, valamint az erőműteknő és a hajózsilipmeder injektálását végzi. Ugyancsak a kivitelezők között van a Nyitrai (Nitra) Magasépítő Vállalat, amely a komplex elszállásolási létesítményeket építi. Nagyobbrészt már készek ezek a szállodák, a hátralévőket idén fejezik be. A felsorolt vállalatok 1978- tól több mint 5 milliárd korona értékű munkát végeztek el a nagyberuházáson. A vízlépcsőrendszer üzembe helyezése után jelentős mértékben hozzájárul majd hazánk villamosenergiaellátásához. Az építők igyekezete most arra irányul, hogy megtartsák azt a határidőt, amelyet a gabőíkovói erőmű első aggregátorának üzembe helyezésére tűztek ki. Miután Jaslovské Bohunicében, Dukovanyban és Mochovcé- ben is felépül az atomerőmű, más helyeken továbbiakat építünk. Dél-Csehországban Temelin közelében lesz az első 4x1000 MW-os atomerőmű. Építési munkálatai már folynak. Szlovákiában további energiaforrásoknak használják még fel a Vág, a Slatinka, az Ipoly és más folyók vizét. A CSKP KB 11. ülésének és az azt követő SZLKP KB ülése határozatainak szellemében továbbra is az atomerőművek építésére orientálódunk Csehszlovákiában. Fokozatosan Kelet-Szlovákia és Kelet-Csehország térségében találnak majd atomerőmúépítésre alkalmas lokalitást. Új erőmüveink - legyenek atom- vagy vízmeghajtásúak- üzembe helyezésük után döntő mértékben járulnak hozzá hazánk villamosenergia-termelésének növeléséhez, s a tüzelőanyag-energetikai rendszerünkben fennálló feszültség fokozatos feloldásához. Mindezek ellenére az energiával továbbra is takarékoskodnunk kell, s úgy kell gazdálkodnunk, hogy elegendő energiaforrás és a szükséges tartalékmennyi9ég rendelkezésére álljon népgazdaságunknak. MIKULÁS MATaSEJE új szí 6 1985. VII. Elsősorban a csúcsfogyasztás idején termel villamos áramot energetikai rendszerünk számára a Fekete- Vág-i csúcserömü. Felvételünkön az erőmű elosztóéi- . lomása látható. . j (Vladimír Gabéo felvétele
