Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-11-08 / 45. szám
TUDOMÁNY ::::::::!:::::::::!"n"=Í=ÍÍ|:ÍÍnnnÍ!n=Íinil=Ín!nPnÍllnÍÍÍÍHÍ!n!:‘i^ ....Ü TE CHNIKA egyetemeken és főiskolákon az oktató-nevelő munkán kívül jelentős tudományos tevékenység is folyik. Bár az egyetemi oktatók munkájának ez a része kevésbé ismert a nyilvánosság előtt, legalább olyan fontos a társadalom számára, mint az egyetemi hallgatók felkészítése jövendő hivatásukra. A bratislavai Komensky Egyetem matematika-fizika karán a fizikai tanszék dolgozói jelentős részt vállalnak egyes állami feladatok megoldásából. Ezek a feladatok a környezetvédelemmel is kapcsolatosak, mivel a világszerte megfigyelhető tendencia szerint az utóbbi időben a tudományos munkában egyre inkább előtérbe kerültek a hasonló problémák. Neves tudósok százai figyelmeztettek már arra, hogy milyen durván beavatkozott az ember a természet törvényeibe, és ha nem vigyázunk, rövidesen a saját bőrünkön is érezhetjük ennek káros hatását. Az egyetemen a legmodernebb műszerek és munkaeszközök állnak rendelkezésre, melyek lehetővé teszik a jó minőségű megfigyeléseket, igényes mérések és kísérletek elvégzését. Az asztronómiai, geofizikai és meteorológiai tanszék munkatársai főleg az atmoszféra tisztaságát és a globális sugárzás energetikáját vizsgálják. Az egyik konkrét feladat keretén belül épp e két tényező egymásra hatását tanulmányozzák, azaz miként befolyásolja a levegő szennyezettsége a felszínre jutó globális sugárzást, ' miként oszlik el a sugárzás energiája Bratislava területén. Ez a munka természetesen nem hozhat gyors, látványos eredményeket, csak hosszú-hosszú mérések kiértékelése után lehet elmondani, hogy a feladatot teljesítették. Ugyancsak e faladat keretében foglalkoznak a környék felszínének tagoltságával, hogy az előbb említett mérések eredményeivel összekapcsolva megállapíthassák, hol vannak a legmegfelelőbb helyek a napelemek felállítására. E tanszék egy további feladat keretén belül Csehszlovákia éghajlati felosztásával is foglalkozik, azaz egyes meteorológiai adatok számítógépes feldolgozását végzi. Ennek a munkának az eredményeit főként a mezőgazdaságban, tudják majd alkalmazni, főleg az egyes terménykultúrák telepítési helyének a megválasztásánál. A tanszék egy kisebb meteorológiai obszervatóriummal is rendelkezik, amelyet főleg az egyes orientált felületekre beeső globális napsugárzás mennyiségének mérésénél használnak ki. Ez az obszervatórium szolgáltatja az adatok jelentős részét a többi feladat megoldásán dolgozó szakemberek részére is. A tanszék munkájának talán legérdekesebb része az a munka, amelynek keretében a Bratislava levegőjébe kerülő szennyező- anyagok szétszóródását vizsgálják. A város területén eléggé sok az olyan gyár, mely jelentős mértékben szennyezi a levegőt. Az ilyen üzemek építésekor a hely megválasztásánál figyelembe kell venni a környezetvédelmi szempontokat, hogy minél kevesebb korom, füst kerüljön a levegőbe. A tanszék dolgozói azt kísérik figyelemmel, hogy a város sűrűbben lakott területei fölé mennyi kerül a szennyező anyagokból és egy elméleti modell kidolgozásával próbálják segíteni a környezetvédők munkáját. A magfizikai tanszék Bratislava és környéke levegőjének radioaktivitását méri. Speciális műszerek segítségével jól tudják követni az alacsony radioaktivitás-szint bármilyen változását. Ugyancsak vizsgálják az atomfizikai berendezések működésekor keletkező sugárzást. Az első atomerőművek üzembe helyezésekor sokan tartottak attól, hogy ezen erőművek környékén olyan erős lesz a radioaktivitás, hogy az káros lehet az ott lakókra. Az idő megcáfolta ezeket az állításokat, ennek ellenére rendkívül fontos az atomfizikai berendezések állandó vizsgálata, a környék levegőjének megfigyelése. A tanszék szorosan együttműködik a szovjetunióbeli dubnai atommagkutató intézettel, ami főként a gyakori konzultációkban és információcserében nyilvánul meg. Ennek az együttműködésnek az eredménye az, hogy az egyetemen szép sikereket értek el az alacsony radioaktivitások mérésében. Több speciális módszert is kidolgoztak a 85Kr, 133Xe, 135Xe, 14C és 3H izotópok kimutatására. Ezeket a módszereket főleg a közvetlen életkörnyezetből vett minták radioaktivitásának mérésénél használják fel. Újabban ezeknek a méréseknek az automatizációjá- val foglalkoznak. A kísérleti fizika tanszékén azokat az elementáris kémiai folyamatokat tanulmányozzák, amelyek a levegőben korona - illetve csillókisüléskor mennek végbe. Bármennyire is hihetetlen, ezek a kutatások is komoly eredményekkel kecsegtetnek a levegő tisztaságának megvédése érdekében. Megállapították ugyanis, hogy ilyen elektromos kisüléskor jelentősen csökken például az autók kipufogógázának szénmo- noxid-tartalma. A kutatások most ebbe az irányba haladnak tovább, a részeredmények ígéretesek. Egyes kísérleteknél 85 %-kal tudták csökkenteni a gázban lévő CO-tartalmat. Jelentős a tanszék további tudományos tevékenysége is. Vizsgálják a plazmában végbemenő elementáris folyamatokat és keresik a módot gyakorlati felhasználásukra. Az optikában főleg a lézerberendezések működését tanulmányozzák, valamint a lézerfény terjedésekor keletkező jelenségeket. Az Interkozmosz- program keretében a tanszék készít el egyes olyan elektronikai berendezéseket, melyek a kozmosz kutatásában töltenek be jelentős szerepet. A szilárd testek fizikájának tanszéke főleg a vékony rétegek elkészítésének elméletével és gyakorlatával foglalkozik. Ezeket az eredményeket felhasználják aztán Tudományos tevékenység az egyetemen a vékony félvezető-rétegek készítésénél, amely egy szélesebb program részeként minél jobb és tökéletesebb napelemek létrehozását hivatott szolgálni. Láthatjuk, hogy az egyes tanszékek között eléggé szoros az együttműködés. Azokat a napelemeket, melyeket a meteorológusok használnak fel statisztikai jellegű méréseiknél, a szilárd testek fizikájának tanszéke készíti el, figyelembe véve a speciális igényeket. Általános jelenségként megfigyelhető, hogy egyre többet foglalkoznak a legolcsóbb energia, a napenergia hasznosításával. Ahogy drágul a kőolaj ára, előtérbe kerülnek ugyanis az egyéb energiafajták, így az atomenergia, a víz energiája, a napenergia. Ezek közül a legnagyobb perspektívája épp a napenergiának van, de egyelőre hiányoznak az olyan napelemek, melyek nagy hatásfokkal tudnák átalakítani a napsugarak energiáját elektromos energiává. Éppen ezért tulajdoníthatunk nagy jelentőséget azoknak a kutatásoknak, melyek felhasználva a már elért eredményeket új és új napelemek elkészítésével foglalkoznak. Speciális biofizikai membránok tulajdonságait vizsgálja a fizikai tanszék. Egy másik érdekes területe az itt végzett kutatásoknak az a munka, mely az élő szervezetek egyes részeivel foglalkozik, mint például a neutronhálózat vagy az egyes memóriafolyamatok lefolyása. Ezenkívül foglalkoznak még a kvantumelméleti módszerek konkrét felhasználásával a kémiában és a biológiában. A tanszék együttműködik több élelmiszer- ipari üzemmel, ahol megpróbálják alkalmazni az elért elméleti eredményeket a gyakorlatban. A KGST keretén belül létezik egy ún. ,,lnteratomenergo“-program. Ennek a programnak egy jelentős részét végzik a tanszék dolgozói, mely az életkörnyezetben terjedő radioaktív anyagokkal foglalkozik, valamint a lakosságot érő radioaktivitással. Láthatjuk, hogy a tanszékek dolgozói főként olyan tudományos munkát végeznek, mely a sok mérési eredmény feldolgozásán alapszik. Az adatok sokasága szükségessé tette a számítógépek felhasználását a kiértékelés különböző stádiumaiban, így akar- va-akaratlanul összefonódott a tudomány különböző területein dolgozó szakemberek munkája. Mivel a Komensky Egyetem matematika-fizika karán több szakágazat szakemberei dolgoznak egymás közelében, kialakult az egészséges munkalégkör, amely kiemelkedő eredmények elérését teszi lehetővé. FONÓD TIBOR lllllllllllllllllllllllllllllll MINDENT OLVASÓ Akik első ízben dolgoznak mikroszámítógép billentyűzetével, nagyon nehézkesnek találják a beírás művelétét. Az Omni-Rea- der, amelyet az Oberon International cég forgalmaz, nyomtatott oldalakról közvetlenül tudja átvinni a szavakat a számítógépbe. A hagyományos optikai alakfelismerő gépek asztali másológép nagyságúak voltak, önműködő letapogatási és papíradagolási lehetőséggel. Ezek ára és kivitele olyan volt, hogy nagy mennyiségű szöveg- kezelés esetén számítógép-központokban fizetődön ki alkalmazásuk. A jelenlegi tendencia, ami az egyéni munkahelyek felé mutat, keltette fel az igényt egy olcsó, különálló szöveg- olvasó gép iránt, ami kisebb adatmennyiség feldolgozására szolgál, és kézzel működtethető. A gép üzemeltetéséhez a felhasználónak megfelelő vonalzó használatával, egy fényérzékeny fejet kell eltolnia a szövegsor felett. Ilyen módon a betűk sorát mintegy letapogatva egy sor függőleges metszésvonalnak megfelelő jel keletkezik, amit a memóriában tárolnak. Ezután ezeket a metszeteket az erre a célra szolgáló mikroprocesz- szor analizálja, speciálisan erre a célra kifejlesztett algoritmusokkal, és feldolgozza a felismert betűsort, kész jeleket állítva elő a számítógépes bevitel céljaira. Az alkalmazott algoritmusokról azt állítják, hogy fel tudják ismerni a legtöbb írógéppel írt anyagot. Járulékos betűtípusokra is kaphatók lesznek algoritmusok, és nem szabványos betűtípusok is betáplálhatók a szoftverbe. Mindazonáltal, a különleges betűtípusok felismerése és analízise jóval nehezebb és nagyobb arányú téves kiolvasást okozhat. ÚJ SZÚ 17 1985. XI. 8. VILLANYBOROTVA NEDVES BOROTVÁLKOZÁSHOZ A férfiak többsége a nedves, szappanos borotválkozást kedveli, amihez általában zsilettpengét, ritkábban borotvakést használnak. Ezek a vágószerszámok azonban borotválkozás közben könnyen sérülést okozhatnak, és ezért sokan áttérnek a biztonságosabb száraz villanyborotválkozásra. Nos, a probléma végül is megoldódott: a Panasonie gyártmányú ES-871 és WS-861 típusú villanyborotva használható nedves borotválkozáshoz is. Ki-ki borotválkozhat velük habbal vagy hab nélkül tetszés szerint, de minden esetben elektromosan. A két, rozsda- és vízálló villanyborotva folyóvíz alá helyezve könnyen tisztítható. A különbség közöttük: az ES-871 rúdeiemmel működik, az ES-861 pedig újratölthető akkumulátorral, tehát függetlenek a hálózati feszültségtől. ÖSSZECSUKHATÓ KONTÉNER John Robertson angol feltaláló önkialakító űrállomást akart szerkeszteni, majd rájött arra, hogy az elgondolása szerinti, laposra összecsukható szerkezet konténerként vagy ideiglenes házként is használható. A szabadalmazott, ismételten összecsukható és szétnyitható láda négyzetes és háromszög alakú lapokból áll, amelyek széleiken csuklópántokkal kapcsolódnak össze. Összehajtható, háromszög alakú fém merevítők biztosítják a nyitott láda alaktartóságát és szilárdságát. A lapokra rögzített nyomórugók védik a szerkezetet az összecsuk- láskor keletkező esetleges túlzott erőhatásoktól, és a csukott helyzetet rögzítő csapok, hevederek eltávolítása után segítik a láda alaktartását. Az ilyen kivitelű konténerek előnye, hogy tárolásuk lényegesen kevesebb teret igényel, mint a hagyományosaké, továbbá, hogy összecsukott állapotukban sokkal több egység szállítható rakományonként tehergépkocsin, vasúton, hajón. SZTEREO RÁDIÓMAGNÓ ELEKTRONIKUS ORGONÁVAL Aki a rádió és a magnókazetta műsorának hallgatását megunta, a változatosság kedvéért készülékét átkapcsolhatja elektronikus orgonára, amennyiben a Fisher gyártmányú SC-300 K típusú sztereó rádiómagnó tulajdonosa. Ezt a készüléket ugyanis egy elektronikus orgonával építették össze, amely a készülék felső részéről leemelhető és megszólaltatható a rádiómagnó erősítőin és hangszóróin át. Ezzel az orgonával a kevésbé ügyes „orgonisták“ is boldogulhatnak. A melódiákat egy ujjal játszhatják le, a ritmusok, a basz- szuskíséret, az akkordok pedig automatikusan szólalnak meg. A gyártó az orgonába 18 ritmust programozott be, a keringótöl kezdve a diszkóritmusig, a dallamok 8 hangszer hangszínezetén szólaltathatók meg a pianinótól a klarinétig. A kívánt ritmus és hangszín egyszeri gombnyomásra ismétlődik az orgonajátszás ideje alatt. Aki pedig a saját zenéjéhez énekelni is kíván, ezt megteheti mikrofonon át. A készülék keverőegységével a hang a kívánt erősséggel keverhető az elektronikus zenéhez, és magnókazettára is rögzíthető. BÁLNÁK MÁGNESES HALÁLA A bálnák és a delfinek a tengerfenék mágneses szerkezetét hasznosítják vezetőként óceáni vándorlásuk során. A kaliforniai technológiai intézet munkatársai jutottak erre a következtetésre, magyarázatot keresve rá, hogy miért vetik magukat oly gyakran partra ezek a nagytestű tengeri emlősök az Egyesült Államok atlanti partvidékén. A floridai CAPE CANAVERAL és a massachusettsi CAPE COD között olykor egész rajok törnek előre a sekély vízbe, és pusztulnak el apálykor a tengeri strandokon. A kutatók elvetették a feltevést, hogy a hőmérséklet vagy a szokatlan áramlatok lennének az okai a BÁLNÁK „ÖNGYILKOSSÁGÁNAK“. Csak a földmágneses térképek tanulmányozásakor bukkantak rá a megoldásra: a legtöbb tengeri emlős a gyengén mágneses övezetekben került partra. Ebből nyilvánvaló, hogy a bálnák is sok más állathoz hasonlóan a földmágneses teret hasznosítják navigációra. Legutóbb a tonhalak fejében találtak MÁGNESKRISTÁLYOKAT, annak bizonyítékául, hogy ezek a halak észlelhetik a földmágneses tér rendellenességeit. PLAZMAKÉPERNYŐ A világ első, beépített plazmaképernyős hordozható személyi számítógépét hozta forgalomba egy japán cég. A 144 milliméter széles és 192 milliméter magas lapos kijelző 25 centiméter képátlójú képernyőnek felel meg. A hagyományos képcsövekhez vagy folyadék kristályos kijelzőkhöz viszonyítva a narancsszínű plazmakijelzés könnyebben leolvasható és kíméli a szemet, nem villog. Négyszáz függőleges és halszáznegyven vízszintes ponttal 256 ezer pont a felbontóképessége. A hordozható személyi számítógépnek tizenegy kilogramm a teljes tömege.
