Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-11-01 / 44. szám
ÚJ szú 1985. XI. 1. TUDOMÁNYÉ Hl I'M! mv I Az ismeretek gyakorlati hasznosításáért Szocialista nagyüzemi mezőgazdaságunk további fejlesztésében a korszerű termelőeszközök használata, a nagy termőképes- ségü növények termesztése, az állatállomány növekvő termelékenysége, valamint a koncentráció, a szakosítás és a nagyüzemi technológiai eljárások tökéletesítése mellett elengedhetetlen követelmény a tudományos-műszaki haladás eredményeinek széles körű gyakorlati alkalmazása. Ennek elősegítésére jött létre 25 évvel ezelőtt, 1961-ben a Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémia részeként a Tudományos Gazdálkodási Rendszer Intézete (LJstav pre vedeckú sústavu hospodárenia), melyne l< legfontosabb feladatai közé tartozik a hazai és a külföldi tudományos ismeretek gyűjtése, terjesztése és a mezőgazdasági termelésben való hasznosítása. A Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémia keretében működő inté: zet 1969-től a bratislavai igazgatóság irányításával önállósult, s 1972 óta az SZSZK Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztériumának közvetlen irányítása alá tartozik. Létrehozását főleg az indokolta, hogy a mezőgazdasági tudományos kutatási eredmények rendszerint csak késlekedve érvényesültek a gyakorlatban. Ennek meggyorsítását segíti elő az intézet 182 alkalmazottja, akik alkotó, kutató és kísérleti munkájukkal, tanácsadó tevékenységükkel, a tudományos-műszaki ismeretek terjesztésével, valamint tapasztalatcserék szervezésével egyre sikeresebben járulnak hozzá a mezőgazdasági termelés hatékony növeléséhez. Az intézet bratislavai igazgatósága 14 körzeti állomás munkáját irányítja. Ezek között a rimaszombati (Rimavská Sobota) állomás 13 tagú kollektívája is gazdag tevékenységre tekinthet vissza. Kutató és tanácsadó munkájuk nem volt hiábavaló, amint azt a velük együttműködő mezőgazdasági üzemek eredményei is bizonyítják. A Tudományos Gazdálkodási Rendszer Intézete az SZSZK kormányának 273/74. számú határozata értelmében 1974-ben megbízatást kapott komplex mezőgazdasági programok kidolgozására, amelyek gazdasági területrendezésből és fejlesztési tervből állnak, s meghatározzák a mezőgazda- sági üzemek célszerű szakosítását mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés szakaszán. A rimaszombati állomás dolgozói a 7. ötéves tervidőszak végéig a Rimaszombati, a Losonci (Luőe- nec) és a Nagykürtösi (VeTky Krtís) járás 42 mezőgazdasági üzeme számára dolgozták ki a gazdaságfejlesztés távlati terveit, egészen az ezredfordulóig. Az állomás szakemberei a programok kidolgozása mellett fajtaminösító munkával is foglalkoznak. Az idén például 11 árpafajtát kísértek figyelemmel a Ri- maszécsi (Rimavská Seé) Efsz- ben. A Bonus, a Krystal, a Mars, az Opal, a Rubin, a Zet ír, a KM 123-as, a KM 124-es, a HE 2078- as és az SK 1775-ös közül az utóbbi négy adta a legnagyobb hektárhozamot, több mint 5 tonnát hektáronként. Az őszi búza 14 fajtájának kísérleti parcellái a Losonci és a Bátkai Vetőmagtermesztő Állami Gazdaságban, valamint a Tomá- áovcei Efsz-ben voltak elhelyezve. A cukorrépa kísérleti parcelláit a Királyi (Krár) Efsz-ben kísérték figyelemmel, amely megbízatást kapott a cukorrépa termelési rendszerének az irányítására. E termelési rendszer területe a rimaszombati járásban 1870 hektár. Az idén itt a Dobrovicei, az Imona, az Ari- mona, a Folyna, a BU 131-es és a Slovhila fajták voltak megfigyelés alatt. A közélelmezésben és a takarmányellátásban egyaránt nagy szerepe van a fehérjékben gazdag hüvelyeseknek, s a tapasztalatok szerint a Dukát, a Smaragd, a Bo- hatyr, a Tolar és a Tyrkys, valamint a HS 10-es borsófajták jó alapot nyújthatnak a fehérjeprogram megvalósításához. Az olajnövények termesztésében főleg a Fundulea 305-ös, 301- es, 59-es, a Cystol 3-as, az NK 265-ös, az IH 81 -es, az NSH 2-es, a Kofolor 2-es, valamint az Inimk 6540-es napraforgófajtákra lehet támaszkodni. Az őszi repce Ra- pold, Diamant és Trebiőka fajtái 2,75 tonnától 3,14 tonnáig terjedő hektárhozamot adtak. A külföldi és a hazai tapasztalatok összegezése alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a belterjesség növelésének elengedhetetlen követelménye a technológiai rendszerek bevezetése. Intézetünk rimaszombati körzeti állomása az elmúlt évtől kezdve szintén együttműködik a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermesztési Rendszerrel, illetve annak hazai képviselőjével, a Vágsellyei (Sala nad Váhom) Efsz mellett működő központtal. Körzetünk 9 mezőgazdasági üzeme megfelelő gépsorral és anyagi-műszaki háttérrel 3000 hektáron vezette be ezt a rendszert. Az elmúlt évben elért eredmények jelentős mértékben növelték a rendszer iránti bizalmat. A rimaszombati járásban a szemes kukorica a rendszerhez tartozó 1383 hektáron 5,51 tonnás hektárhozamot adott, ami 1,79 tonnával több a megelőző 5 év átlagában elért eredménynél. A 2476 tonnás többlet pénzben kifejezve 4 942 000 koronát jelent. Intézetünk körzeti állomása nagy gondol fordít a takarmányalap biztosítására is. A gyepgazdálkodás területén tápanyagellátási kísérleteket folytattunk. A kyjaticei kísérleti parcellákon 7,18 - 10,49 tonnás szénahozamot értünk el, az Almágyi (Gemersky Jablonec) Efsz-ben pedig 6,38-9,33 tonnát. Ezek a kimagasló eredmények hektáronként 75-240 kg nitrogén, 52-72 kg foszfor- és 40-80 kg káliumtrágya felhasználásával jöttek létre, tiszta tápanyagban számítva. Jelenleg a lucernával és más évelő takarmánynövényekkéT a Hrachovói Efsz-ben is végzünk termesztési és tartósítási kísérleteket. A tartósítási kísérletekhez a forgalomban levő vegyi készítmények közül a Laktifenn, a Lak- tosil, a Bactinocul, a Fitomixin és a formaldehid szereket használjuk. A vegyszerek segítségével tartósított szilázs etetésével az uza- panyiti (Uzovská Panica) farmon végeztünk kísérleteket. A takarmányhoz 0,5 százalék karbamidot adagolva, naponta 0,20-0,40 kg abraktakarmány etetése mellett 1 tehénre számítva átlagosan 15,8 BADAR- 16,8 kg-os napi tejtermelést értünk el. A Losonci járásban a vidi- nái farmon a karbamiddal dúsított kukoricaszilázs etetésével a hízóbikáknál 527-875 grammos napi súlygyarapodást értünk el. Az elmúlt évek folyamán, még az agrokémiai közös vállalatok létrehozása előtt, fontos feladatokat láttunk el a növényvédelmi technológiák kifejlesztésében is, figyelembe véve az ökológiai szempontokat, a környezetvédelem követelményeit. A jövőben intézetünknek lehetősége nyílik a gyom- irtószer-szükséglet számítógépes előrejelzésére, valamint a nehezen beszerezhető vegyszerek optimális kihasználásának szervezésére. Ebben a témakörben nagy figyelmet fordítunk a nagy mennyiségben alkalmazott gyomirtószerek reziduális, vagyis utólagos hatásának vizsgálatára. A komplex mezőgazdasági fejlesztési programok keretében a zöldségtermesztéssel kapcsolatos feladatokat három tervezési időszakra lebontva határoztuk meg az erre legalkalmasabb mezőgazdasági üzemekben. Az állat- tenyésztés szakaszán főleg juhtenyésztés fejlesztésével, valamint a szarvasmarha-tenyésztés egyes szakosított ágazatainak, elsősorban az üszőnevelésnek a fejlesztésével foglalkoztunk. Megfelelő javaslatokat dolgoztunk ki továbbá a termelési rendszerekben használt korszerű gépek zavartalan munkájának biztosítására, a diagnosztikai műszerekkel ellátott javítóműhelyek hálózatának kiépítésére, valamint a szükséges gépsorok optimális mennyiségére az egyes mezőgazdasági üzemekben. Az irányítás ésszerűsítése területén segítséget nyújtottunk a rimaszombati II. kooperációs körzet szervezési munkáihoz, amihez felhasználtuk a korábban létesített „mintakörzetek“ tapasztalatait és adatait. Szolgáltatásaink között kiemelt helyet foglal el a szaktanácsadás, különösen a tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyorsabb gyakorlati alkalmazása céljából. Évente egyre több technikai és szakmai nap rendezésében veszünk részt, fajtakisérleti bemutatókat rendezünk, s tanulmányi kirándulásokat szervezünk a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság egyes szakbizottságaival és üzemi csoportjaival együttműködve. Az elmúlt 25 évre visz- szatekintve egy-egy évre átlagosan 21 szakelőadás, 37 szakmai tanácsadás, 4 szakvélemény kidolgozása jut, s több szakmai nap rendezéséhez nyújtottunk segítséget a járási mezőgazdasági igazgatóságnak. HERÉNYI BÉLA mérnök, kandidátus ben a részében mintegy 300 millió évvel ezelőtt jobbára északkeleti szél fújt. xxx Szovjet sarkkutatók nemrég arra az eredményre jutottak, hogy a legutóbbi húszezer év időjárása pontosan meghatározható. A déli-sarki Vosztok kutatóállomáson sikerült ugyanis kivágni a jégrétegből egy 1000 méter hosszú darabot. Itt a jégréteg évente mintegy 5 centiméterrel vastagodik. A szovjet kutatók véleménye szerint (minden egyéves jégréteg) Földünk időjárásának sajátságos „megfagyott krónikája“. A kivágott jégből következtetéseket lehet levonni arra, hogy milyen lehetett a légkör összetétele a legutóbbi évszázadokban. xxx Földünk legmelegebb vidéAmerikai tudósok nemreg végzett paleomágneses vizsgálatai következtében ma már meg lehet határozni, hogy évmilliókkal ezelőtt milyen volt a szélirány. A kontinentális eredetű régi üledékkőzetek ugyanis megőrizték a Föld hajdani mágneses mezőit a régi geológiai korszakokból. A részecskék összetételének vizsgálata alapján az is megállapítható, hogy ezeket milyen irányból hordta oda a szél. Arizonában, Utahban és Wyo- mingban a geológusok megvizsgálták a régi homokkő-maradványokat. A részecskék reagáltak a mágneses erőtérre, de az erős sivatagi szelek hatása alatt voltak. A szakértők kiszámították, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak ebA Nyitrai (Nitra) Állattenyésztési Kutatóintézet genetikai és kísérleti biológiai részlegének dolgozói sikeresen alkalmazták a génalap növelésének egyik legkorszerűbb módszerét, az embrió kettéválasztását. Ezáltal a teljesen azonos ikrek útján körülbelül kétszeresére növelték az embrióátültetés hatásfokát. A juhoknál elért sikeres kísérletek után, amelyeket a Trenéíni Juhtenyésztést Kutatóintézettel együttműködésben végeztek, a szarvasmarhánál is elkezdték ennek a módszernek az alkalmazását, s eddig az első vemhességek megállapításáig jutottak. A felső képen Pavol Babuéík mérnök az embrió mikrose- bészeti kettéválasztását végzi. Az alsó képen Dr. Jozef Kuzán és Dr. Pavol Pilko állatorvosok az egyik félembrióból kifejlődött báránnyal, s az őt kihordó nemesített racka anyajuhhal láthatók. Az első kettéválasztott embrióból kifejlődött bárányról a Trenéíni Juhte- nyésztési Kutatóintézet Trenéianská Teplá-i telepén gondoskodnak. (ŐSTK felvételei) ke az etiópiai Dalor körzet, itt az átlagos hőmérséklet 34,4 Celsius fok, a leghidegebb terület viszont az Antarktisz, ahol -57,8 fok az átlagos hőmérséklet. A legtöbb eső az indiai Asszamban hull - az évi csapadék mennyisége itt 26,461 milliméter. A chilei Atacama- sivatagban viszont 400 éven keresztül, egészen 1971 -ig, egyetlen csepp eső sem volt. A világ legnaposabb helye: a Kelet-Szahara, itt évi 4300 órán keresztül süt a Nap. xxx Manchesteri kutatók sikeres módszert találtak a köd szertefoszlatására. A köd borította területekre közönséges vízből előállított, mesterséges ködöt bocsátanak - ennek részecskéi elektromos töltésűek. Az elektrosztatikus töltés hatása következtében ezek a részecskék egyesülnek a természetes köd víztartalmával, és eső formájában lecsapódnak a földre. A módszer kidolgozása még csak kísérleti szakaszban van, de feltételezik, hogy segítségével jelentősen fokozhatják majd a légi forgalom és az országúti közlekedés biztonságát. xxx Torivana Hideo japán professzor nemrég kijelentette, hogy az akácfák révén évek óta előre meg tudja állapítani a földrengés közeledtét. A professzor ugyanis észrevette, hogy az akácfák sajátos módon reagáínak a hamarosan bekövetkező földrengésre. Eddig már 18 földrengést jósolt meg előre az akácfák „jelzései“ nyomán, Tokio és Kanto tartományban. F: G. Gy.
