Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-11-01 / 44. szám
ÍJ szú 9 Í85. XI. 1.-dBb uh B Bf B& I ■BK SBk uM Sk m&SA $& ^ *■■ > Az SZSZK Állami Levegövédelmi Műszaki Felügyeletének munkájáról MOTTÓ: „Ha az országok nem egyesítik erőfeszítéseiket, nem sikerül ténylegesen megoldani az olyan égető problémát sem, amilyen földrészünk környezeti viszonyainak megőrzése és egészségesebbé tétele. E területen számos vonatkozásban - képletesen szólva - égni kezd a talaj a lábunk alatt, s ha az égből nem Is tüzes, de savaseső hull, s magát az égboltot sem lehet a füst miatt látni... Annak Idején nyilván nem cselekedtünk eléggé körültekintően, amikor olyan problémákat okoztunk, amelyek nemzeti méretekben ma már egyszerűen meg- oldhatatlanok. Ez valóban olyan terület, melynek kapcsán mindenkinek tudatosítania kellene, hogy az egész földrésznek azonos a sorsa." (Mihail Gorbacsovnak a francia nemzetgyűlésben mondott beszédéből.) Nálunk sem húnyhatunk és nem is hunyunk szemet a világ jelenét és jövőjét fenyegető veszély fölött. Mert akár csak a levegő szennyezettsége is - eltekintve most a víz, a termőföld szintén nagymérvű szennyezettségétől - már évekkel ezelőtt olyan fokot ért el, amely megálljt parancsol. A szlovákiai helyzet e tekintetben fél évtizede nagyjából se nem jobb, se nem rosszabb. Az 1983. évi statisztikai adatok például arról tanúskodnak, hogy felfogtuk a levegőt szennyező gáznemű és szilárd halmazállapotú anyagnak teljes nyolcvan százalékát. Továbbá a kiemelt figyelemmel kisért hét szlovákiai terület közül - Bratislava, Kassa (Koáice), 2iar nad Hronom, a Közép-Szepesség, a Felső-Nyitra vidéke, az Alsó-Árva és Jolsva (Jel- áava) - az utóbbi kettő kivételével a szóban forgó esztendőben jelentősen - öt százaléktól harmincnyolc százalékig - sikerült csökkenteni a levegő szennyezettségét. Csakhogy még így is az SZSZK légterébe - csupán hazai forrásokból - irdatlan mennyiségű, 310 ezer tonna por és pernye, illetve 585 ezer tonna gázne- mú szennyezőanyag jutott. S ezt az évi 1 millió 300 ezer tonnára egészíti ki az ún. szekundáris, másodlagos szennyeződés, a nagyméretű építkezésnek, a motorizmus rohamos térhódításának, a korszerűtlen helyi hőtermelésének, az utak elégtelen tisztításának a következménye. Ezekről a nehezen és csak fokozatosan megoldható problémákról faggatjuk Anton Matuéik, mérnököt, az SZSZK Erdőgazdasági és Vízgazdálkodási Minisztériumához tartozó Állami Levegövédelmi Műszaki Felügyelet vezetőjét. • Főfelügyelő elvtárs, szervezetük tulajdonképpan mikor és milyen alapon jött létre?- Az 1967. évi 35. számú levegővédelmi törvény hívta életre. Vagyis lassan már közeledünk megalakulásunk huszadik évfordulójához. • Betekinthetnénk szervezeti tagozódásukba?- Központunk székhelye Szlovákia fővárosa. Emellett négy területi inspektorátusunk működik, mégpedig magában a kerületi rangú Bratislavá- ban, továbbá a három szlovákiai kerület székhelyén. • Milyen apparátussal dolgoznak?- Személyzeti keretünk eléggé szűk és bővítésével a jelen helyzetben nem is számolhatunk. A felügyeleti, illetve a mérő tevékenységet folytató dolgozóink létszáma alig haladja meg a negyven főt. Kétharmaduk azonban főiskolai képesítésű szakember, elsősorban gépész-, villamos- és vegyészmérnök, a többi pedig hozzáértő középkáder. • Tevékenységüknek mi a lényege?- Felügyeleti osztályaink dolgozói elsősorban az egész népgazdaság üzemeiben, vagyis az iparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban egyaránt ellenőrzik a porelválasztó és a szűrőberendezések működésének hatásfokát, főleg a technológiai fegyelem megtartását. Mérő osztályaink szakemberei pedig műszereikkel fóZlatica Hudecová mérnök és Alojz Bakié Csallóközaranyoson (Zlatná na Ostrove) próbaméréseket végez, egy kéményen ként azt vizsgálják, hogy az üzemi kéményekből mennyi szennyező anyag jut a levegőbe. A kéményeket azért hangsúlyozom, mert az azokból kikerülő és a terep fölött eloszló szennyezettség fokát már egyéb szervek, elsősorban a higiénikusok ellenőrzik. Az említett kétféle ellenőrzés alapján azután hatáskörünkben végzéseket adunk ki a megállapított fogyatékosságok megszüntetésére. Természetesen utólag is felügyelünk megtartásunkra. • S mi történik akkor, ha erre nem kerül sor?- Az elválasztó berendezések üzemelési rendjének megállapított és helyre nem hozott megszegéséért bírságokat javasolunk az illetékes A bratislavai GeorgI Dimitrov Vegyi Müvekbe Is gyakran ellátogatnak az állami felügyelőség inspektorai nemzeti bizottságnak. Ezek nem csekélyek. ötvenezer koronától ötmillió koronáig terjedhetnek. Ezen kívül az állandó szennyezők, akiknél különféle okokból késik a szűrőberendezések felszerelése, évente összesen mintegy 45 millió koronát fizetnek. A befolyt összegnek jelentős hányada a levegővédelmet szolgálja. Meg kell viszont mondanom, hogy az utóbbi években úgy tapasztaljuk, mind több gazdasági vezető kezdi felismerni, hogy nemcsak a gazdaságfejlesztés a feladatuk, hanem a környezetvédelem is. Egyszóval bizonyos kedvező szemléletváltási folyamatnak vaqyunk a tanúi. • Tájékoztathatja olvasóinkat arról, hogy az első félévben kis gárdájukkal hány akciót hajtottak végre?-Természetesen. A tervezett ellenőrzések száma 140, az operatív vagyis a befejezetlen ellenőrzések száma pedig 147 volt. Ezek alapján 105 intézkedést felölelő 52 végzést adtunk ki negyvenöt üzem számára. Maguk az üzemek további 165 rövid lejáratú intézkedést foganatosítottak. A bírságok összegszerűen csaknem elérték a nyolcszázezer koronát. Ez a felügyeleti osztály félévi mérlege. Ugyanakkor mérő osztályaink tizenhat üzemben harminchét ponton, vagyis gyakorlatilag kéményen ellenőrizték a levegőszennyezés fokát. Tíz további üzemben pedig tizenkét mérést, végeztek, hogy megállapítsák, mennyire hatásosan működnek a szűrőberendezések. A Rimaszombati (Rimavská Sobota) Járási Lakásgazdálkodási Vállalatot például arra köteleztük, hogy pernyeelvonóikat korszerűbbekkel cseréljék fel, a jolsvai Magnezitműveket pedig a porszűrők konstrukciós hibáinak a kiküszöbölésére. Hatáskörünkben különben ellenőrizzük az új beruházások környezetvédelmi berendezéseinek tervezését és kivitelezését is. Sorolhatnám további tennivalóinkat, de talán ennyi is elegendő ahhoz, hogy olvasóinknak erről elképzelésük legyen. •Talán azzal a kiegészítéssel, hogy mindennek milyen a végső eredménye?- Úgy hiszem, a lehetőségeink szabta keretek között mi is szerényen hozzájárultunk ahhoz, hogy a leginkább veszélyeztetett öt térségben nem is kis mértékben javult a helyzet. •. Hadd tegyem hozzá, hogy ezen kívül az utóbbi időben az Istebnéi Színesfémkohó új szűrőberendezéseinek üzemeltetésével az Alsó Árva térségben is ugrásszerűen megváltozott a korábbi már szinte tarthatatlan helyzet és hasonló alapon Jolsván is javulás tapasztalható. De azért a levegő- és általában a környezetvédelemben nincs és nem is lehet megállás... GÁLY IVÁN A — asztalra könyököl, rágja a ceruza szárát, gondolr\Z kodik egy kissé, majd meglódul a gyermekfantázia, s a kislány sebesen rajzolni kezd. Már öt éve mindennapi látvány ez Katarina Vybochová, a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Pedagógiai és Pszichológiai Tanácsadó pszichológusa számára, öt óv kellett ahhoz, hogy a köztudatban helyet kapjon a tanácsadó, három pszichológusával és a pályaválasztási tanácsadást végző pedagógusával. A kezdet nem volt könnyű, hiszen a „mire való ez" szemlélet megnehezítette a tanácsadó fiatal munkatársainak indulását. A kitartó, szívós munka meghozta az első sikereket, ma már az óvodák, az iskolák kapcsolata a tanácsadó dolgozóival nagyon jó. S ami ennél is fontosabb, egyre több segítséget kérő szülő látogat el gyermekével a tanácsadóba.- Csupán az idén, és még messze az év vége, 71 iskolaérettségi vizsgálatot végeztünk el. Kilencvenkilenc gyermeket az óvoda, illetve a gyermekorvos kérésére vizsgáltunk meg, mert fejlődésükben lemaradást észleltek. Száznegyven iskolásnál a gyengébb előmenetel okait kutattuk és a felsorolást folytatni lehetne. S mert a járásban 15 ezer iskoláskorú gyermek ól, tennivalónk bőven akad. Az, hogy felkeresnek annyit jelent, hogy számítanak segítségünkkel - mondta elégedetten beszélgetőtársunk, majd a tanácsadóban végzettekről beszélt. Arról, hogy míg az első években néhány száz iskolaérettségi vizsgálatot kellett elvégezniük, ma már csupán 60-70 szülő szeretné idő előtt iskolába adni gyermekét. S mi erről a pszichológus véleménye?-A vizsgálat minden gyereknél, aki szeptember elsejéig nem töltötte be a 6. életévét, és a szülők iskolába kívánják adni, kötelező. A gyermek szellemi, fizikai, de főleg érzetm: érettségét kell megállapítanunk, s a gyakorlat mondatja velem, csak az átlagon felüli gyerekek kapják meg az ajánlást. A szülőknek megmagyarázzuk, ne erőltessék az iskolát, ártanának iskolaéretlen gyermeküknek. Nem mondom, voltak, akik tanácsunk ellenére beíratták a gyermeküket. Az eredmény minket igazolt. A kisiskolást sorozatos kudarcok érték, fáradt, ideges volt, nehezen viselte az „iskolatáskát“. Figyelemmel kísértük az első osztályosokat, ezért mondhatjuk bátran, nem kell, nem szabad elsietni az iskolába való beiratást. A vizsgált gyerekek másik, nagyobb csoportja azokból tevődik, akiket valamilyen zavarok miatt - magatartás, előmenetel stb. - küldenek a tanácsadó szakembereihez. team SEttlHW- A szülők hozták el a megszeppent kislányt, - meséli legfrissebb esetét a pszichológus. - Sorozatos bejegyzésekkel telt meg tanulókönyve, a gyerek a napköziben túl mozgékony, agresszív volt, ha valami nem sikerült csapkodott, kirohant a tanteremből stb. A szülők tanácstalanok, a gyermek otthon szót fogadott. Először a szülőkkel beszélgettem, s többek közöt rákérdeztem a szülés körülményeire is. Az anyuka elmondta, hogy a nehéz szülés következtében az újszülött gyenge agyvérzéssel jött a világra. Nyolchónapos korában, mert még nem állt fel, az orvostól gyógyszereket kapott, fejlődése azóta zavarmentes. Jól tanul, az órákon figyel, csak ez a napközi... Azután következett a gyerekkel való találkozás. A rövid teszt alapján kiderült, hogy a kicsi agresszivitása nem rosszindulatból ered, s a kislánnyal nagyon jól lehet együttműködni. Megállapítottam, hogy viselkedészavara a csecsemőkori agyvérzésből ered, nem kóros, valószínűleg kinövi. De a gyereknek szüksége van a meghitt, vidám otthoni légkörre, arra, hogy több dicséretben legyen része, hogy az iskolában ne bélyegezzék állandóan rossznak. Minden gyerek ugyanis bizonyos korig mindig „valakinek" viselkedik jól, s ha ez nem sikerül (nem tehet róla), s ha állandóan szidják, elfogadja a „rossz" értékelést, s már nem is igyekszik jó lenni. Ugyanezek a problémák jelentkezhetnek a koraszülött gyermekeknél is. Az iskolák odafigyelésére lenne szükség, s arra, hogy az általunk kiadott módszertani útmutatás szerint foglalkozzanak ezekkel a gyerekekkel. Persze, az említett esetben nem volt elegendő megállapítani az okokat, meg kellett keresnünk a kiutat. A szülők vállalták, hogy megoldják a gyerek elhelyezését, ezáltal kikerül a napköziből, megváltoztatják nevelési módszereiket, s hiszem, hogy egy-két év múlva el is felejtik, hogy valaha ilyen problémájuk volt. Megtudtuk, hogy nehezebb az olyan gyerekek helyzete, akiknél szellemi lemaradás észlelhető. Gyakran előfordul, hogy a kicsivel már az óvodában is baj van, de a tanítók tapintatból nem szólnak a szülőnek, aki ugyancsak hajlamos arra, hogy ne lássa meg azt, amit nem akar. Az iskolában már feltűnő a gyengébb előmenetel, főleg a logikai gondolkodást igénylő matematikánál, az olvasás, írás elsajátításánál. A pedagógus orvoshoz, az orvos a tanácsadóba küldi a gyereket. Vizsgálatok sora következik, s amikor a pszichológus megállapítja a kisebb szellemi lemaradást - s ajánlja a kisegítő iskolát, elszabadul a pokol. Csak azok a szülők, akik gyermekénél komoly a baj egyeznek bele ebbe a kényszerhelyzetbe.- A kisegítő iskolákban a helyzet nem rózsás. A tanulók egymástól tanulják el a rosszat, s a különböző értelmi szinten levő gyerekek keveredése nem a legjobb megoldás. A pszichológus mégis ezt ajánlja. A tanuló - károsodásának mértéke szerint - el tudja sajátítani a tananyagot, a felelés nem okoz problémát, jó osztályzatot, dicséretet kap. S mert sikerélményei vannak, megszűnik az iskola stresszhatása, kiegyensúlyozott felnőtt válhat belőle - magyarázza hévvel Katarina Vybochová. A tanácsadóba tartozó 3-14 éves gyerekekkel a kapcsolatteremtés nem egyszerű, s talán éppen ezért tartják munkatársai is fontosnak, szépnek munkájukat. - Célunk segíteni, tanácsot adni a rászorulóknak, hogy megtalálják helyüket az életben - mondták valamennyien S ez nem kevés. PÉTERFISZONYA Füstvezetéken belüli mérések Smolenlcében (Miloslav Migát felvételei)