Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-10-04 / 40. szám
• Eshet az eső, fújhat a szél, a gazdag hagyományú futóverseny akkor sem veszít varázsából SZÍVESEN JÖNNEK A FUTÓFESZTIVÁLRA A Csermely-völgyi stadionban október első vasárnapján tizenhárom órakor ismét eldördül a rajtpisztoly, s útnak indulnak a világ legrégibb és legismertebb hosszútávfutó-verse- nyei közé tartozó rendezvény idei évfolyamának résztvevői, hogy a lehető legrövidebb idő alatt megtegyék a 42 195 méteres távot, becsületesen megküzdjenek a győzelemért, a jó helyezésekért, a jó időeredményekért, és ugyanakkor ország-világ előtt tanúbizonyságot tegyenek állóképességükről, edzettségükről, valamint békevágyukról és a népek közötti megértésbe vetett hitükről. Hogy mennyien lesznek? Lehet, ezren, s lehet, hogy ezernél is többen. Erre a kérdésre csak vasárnap délután kapjuk meg a pontos választ, ugyanis előfordulhat - volt már rá példa -, hogy a benevezett 1700 atléta közül (eddig ennyien még egyszer sem jelentkeztek) néhány nem jelenik meg a rajtnál. Az viszont ismert, hogy a rangos vetélkedőnek eddig 1983- ban volt a legnépesebb mezőnye- akkor 1203-an özönlötték el a stadion zöld gyepét, majd az ünnepi díszbe öltözött város Komensky, Lenin és Szovjet Hadsereg utcáját. A versenyzők között ott lesz a kétszeres olimpiai bajnok NDK-beli Cierpinski, a kassai versenyen ezüstkoszorút szerzett svéd Vestlund, nem hiányzik majd a magyarországi Póczos, valamint a hazai Lánfőek és Tömének sem, ugyanakkor szinte biztosra vehető, hogy a Koreai NDK és a Szovjetunió futói is beleszólnak majd a győzelemért folyó küzdelembe. A rendezvény vendégei között 1980 után ismét ott lesz Romes Csandra, a Béke-világ- tanács elnöke. Kelet-Szlovákia székhelye immár ötvenötödik alkalommal fogadja a béke hírnökeit - a nemzetközi atlétikai életben ismert futókat és e nehéz, de szép sportágat csak szórakozásból űző „névtelen hősöket“. S ezúttal is- csakúgy, mint eddig mindig - rendkívüli vendégszeretettel. A Nemzetközi Békemaratonon induló versenyzők nem kapnak rajtpénzt (a győztesre egy szép kristályváza vár), a külföldi és hazai atléták közül mégis sokan szívesen jönnek többször is a Hernád-parti városba. , Egyszerű okból: azt állítják, hogy Kassán (Koéice) még akkor is élvezet futni, ha a maratoni pályája nem tartozik a legvonzóbbak, a legérdekesebbek és legkönnyebbek közé. Alighanem igaz lehet, hiszen sok neves maratonfutó vélekedett már így róla. Galambos József például az egyik győzelme után megjegyezte: ,.Kassán nem én diadalmaskodtam, hanem a telkes közönség, amely tapsolt, kendővel integetett és gyakran mellettem futott. Mindegyiküket ugyan nem ölelhettem magamhoz, de hálával és őszinte szeretettel gondolunk rájuk“. Waldemar Cierpinski egyszer sem tudott győzni a Békemaratonon, mégis elismerően nyilatkozott róla: ,,A cél felé haladó futók köszöntése, buzdítása itt olyan, mint a mesében. Azt szavakkal szinte lehetetlen jellemezni, azt tapasztalni kell. Tizenöt évvel ezelőtt, ebben a városban kezdődött az igazi sportpályafutásom, ezért most itt szeretnék búcsúzni a versenyzéstől. “ Kedves emlékei vannak a kassai versenyről a 2:13:34 órás idővel 1978 óta pályacsúcsot tartó koreai Go Csun Szennák és több fürge honfitársának, továbbá a magyar Sinkó- nak, a finn Kortelainennek, a szovjet Ljagusevnek, a japán Takesi Sónak, az ausztrál Farringtonnak, az angol Keithnek, a hazai Viánickynek s biz- nyára még sok-sok más neves és kevésbé ismert futónak is. Nyilván az idei küzdelem is szép, hangulatos és élménydús lesz - versenyzőknek és nézőknek egyaránt. • Tavalyelőtt helyi futó, Frantiáek Viánicky kapta a győztesnek járó babérkoszorút (Berenhaut felvételei „Futás után szebben szól a hegedű“ A hazai hosszútávfutó-versenyek főszereplőinek népes mezőnyében az utóbbi időben rendszerint ott található a Kassai (Koáice) Állami Színház zenekarának vezető mélyhegedűse, Németh József is. Nem élsportolóként, hanem amint azt a teljesítményei is igazolják: igen lelkes és igen tehetséges amatőrként. Maratoni futóversenyen negyvenöt évesen állt először rajthoz, s akkor 3 óra 36 perc alatt tette meg az utat Kassáról Szinára (Seőa) és vissza. Azóta több tucat seregszemlén indult. Az egyéni csúcsa 2 óra 46 perc, ezt Michalovcében érte el. Ezzel a teljesítménnyel nyolc alkalommal nyerhetett volna a kassai hagyományos versenyen, mégpedig 1924-ben (akkor Karol Halla 3:01:35-ös idővel qvözött), aztán 1927-ben és 1928- ban (mindkétszer a legendás hírű Galambos József volt az első 2:48:25, illetve 2:55:45 órás teljesítménnyel), továbbá 1929- ben (Hans Hempel - 2:51:31), 1930- ban (Zelenka István - 2:50:58), 1945-ben (Antonin äpiroch -2:47:21) és 1953-ban (Walter Bednár - 2:53:32). Tavalyelőtt a Kassa-Görgő (Hrhov) - Kassa útszakaszon lebonyolított 100 kilométeres szupermaratoni versenyen 9 óra 18 perces időt ért el. Az idén egyre-másra aratja sikereit. Igaz, az élsportolókat nem utasítja maga mögé, viszont korcsoportjában, az ötven év fölöttiek között eddig nem talált legyőzőre, pedig a Devín-Bratislava rendezvényen, továbbá a michalovcei, a vranovi, a cadcai és a breznói maratoni futáson, valamint a martini 25 kilométeres országúti versenyen és a rozsnyói (Roznava) 21 kilométeres versenyen sok jó képességű hosszútávfutó indult. Németh József gyermekkorától kezdve hive a rendszeres mozgásnak. Szülővárosában, Komáromban (Komárno) annak idején egyszerre több sportággal barátkozott - szerette az atlétikai ügyességi számokat, ugyanakkor az úszás s az evezés is érdekelte, de komolyabban, azaz versenyszerűen egyiket sem űzte, mert már akkor zenésznek készült. Amit a Duna-partján egykor megkedvelt, azt immár harminc esztendeje Kelet- Szlovákiában folytatja. Előbb Preáovban, majd 1957-től a Hernád-parti városban. Ha tehette, szabad idejében legszívesebben a Kassához közeli hegyeket és völgyeket járta, vagy kajakozott a Herná- don, vitorlázott a Ru2ín víztároló hatalmas vízfelületén, télen pedig siléceken járta a természetet. Persze, nem egyedül, hanem gyakran a családjával, vagy legalább fiával, a közben országszerte ismert kerékpárversenyzővé vált Csabával. A hazai sportéletben is jegyzett tevékenységének kezdetéről igy vall:- Néhány évvel ezelőtt színházunk társulata az NSZK-ban és Hollandiában vendégszerepeit, s az ottani sok-sok érdekesség közül egy különösképpen megragadta figyelmemet - az, hogy ott a parkokban, ligetekben és az országutak menti erdei ösvényeken reggel, napközben és este rengeteg ember futkáro- zik. Jóval több, mint amennyivel abban az időben a Csermely-völgyben vagy más hazai futóterepeken találkoztam. A nyugat-európai portyáról hazatérve megtudtam, hogy a Nemzetközi Békema- raton rendezői 1980-ban lehetőséget adnak a ,,műkedvelőknek“ is képességeik hivatalos megméretésére, azaz rajthoz állhat bárki, aki szeret futni. - Megpróbálom - határoztam el, s az addigi edzésadagomat fokozatosan növeltem. Mi tagadás, a verseny óriási élmény volt számomra, és még jobban megszerettette velem ezt a sportágat. Hogy mit találtam benne vonzónak? Mindenekelőtt a verseny hangulatát. A kassai rendezvény rendszerint a nézőket is elbűvöli, hát még a lelkes közönség biztatását, a vasárnap délutáni zsúfolt utcák rokonszenvét élvező, s ugyanakkor a végtelennek tűnő távon egymást nógató és egymást rendkívül sportszerűen segítő futókat... Valamikor nézőként izgultam végig ezt a jelentős sporteseményt, tapsoltam az élbolyban haladóknak és a mezőny végén kullogóknak, megcsodáltam Edelent, Po- povot, Tóth Gyulát, Pavol Kantoreket, s többek között lefényképeztem Abebe Bikilát is. Akkor is nagy eseménynek számított nekem a kassai futóverseny, ám amikor futóként veszek rajta részt, a varázsa meghatványozódik. Még akkor is, ha tudom, hogy a dobogóra, illetve dobogóközeibe nem jutok. A fürge mozgású, bajszos hegedűs igen sportszerető. Általában bemelegítő tornával kezdi a napot, itt-ott előszedi a mindig kéznél lévő „kőtörő“ kalapácsot is, s azt a tágas szobában néhányszor megforgatja feje fölött, hogy a hátizmai is dolgozzanak, erősödjenek. A délelőttöket a színház próbatermében tölti. Ha aznap este operaelőadás van műsoron, akkor két órát gyakorol a zenekar, ha operett - vagy balettelóadás van, akkor három órát. Ebéd után még otthon is kezébe veszi a hangszert, de kettőkor már atlétacipőben és sportöltözékben baktat le a tizenkettedik emeleti lakásából, majd laza futóléptekkel indul kifelé a városból. Leggyakrabban a Csermely-völgy puha erdei ösvényein, olykor-olykor pedig a Bankó-hegyen, a Várhegyen és más terepeken is fut - s közben szívja a friss (Németh Józsefné felvétele) levegőt, csodálja a természetet. Előfordul az is, hogy magával viszi a fényképezőgépét, és megörökít egy-egy érdekes erdő- vagy rétrészletet. Esetenként izomerősítő rúgóval megy a szabadtéri edzésre. Gyakran szörfözik és vitorlázik, de a színházi évad kezdete előtt ezekkel rendszerint felhagy, mert a munkájához fürge ujjak kellenek. Az utóbbi időben megszállottja a futásnak. Napi húsz kilométeres adagokkal havonta ötszáz kilométert tesz meg igy a természetben. Egy-egy hónapban legfeljebb 4 szünnapot tart. Még akkor sem pihen, amikor a nyári szünetben „hazaruccan“ Komáromba. Olyankor egy régi ismerősével, a szintén hosszútávfutóként ismert Tuska Jánossal futja keresztül- kasul szülőföldjének részben új, részben pedig régi színű és illatú mezőit, erdőit. Télen a sífutásnak hódol - eddig négyszer vett rész$ Banská Bystricában „Az SZNF fehér nyoma“ elnevezésű sportrendezvényen.- Hogyan készült az idei Nemzetközi Békemaratonra?- Úgy, olyan erőbedobással, ahogyan még talán soha. Nem titkolom, szeretnék jól szerepelni. Eddig a hazai pályán 2 óra 58 perc a legjobb időm, s ezt most szeretném megjavítani. Jó formában érzem magam...- S utána?- Utána sem akasztom szögre a futócipőmet. Megszoktam ezt az életmódot. Ha előfordul, hogy egymás után néhány napig nem edzek, más a közérzetem, ideges vagyok s még a hangszer sem úgy szól a kezemben, mint máskor. Az oldalt irta. GAZDAG JÓZSEF &ÚJSZÚ VASÁRNAPI KIADÁS Index 48097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, főszerkesztő: Rabay Zoltán, helyettes főszerkesztő Szarka István és Csetó János, szerkesztőség: 815 81 Bratislava, Gorkého 10. telefon: 309, 331-252. 332-301, szerkesztőségi titkárság: 550-18, gazdasági ügyek: 506-39. Táviró: 092308. Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat, 815 80 Bratislava. Volgogradská 8. Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalata*02-es üzemében, 815 80 Bratislava. Martanoviőova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 815 80 Bratislava, Jiráskova 5, telefon: 337-823, 337-825. Hirdetési iroda a közüle- teknek 815 80 Bratislava, Vajanského nábreiie 15. II. emelet, telefon: 551-83, 544-51. Előfizetési dij havonta - a vasárnapi kiadással együtt - Kős 14,70. A vasárnapi kiadás előfizetési díja negyedévenként Kós 13.- Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedicia a dovoz tlaőe, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo námestie 6.
