Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-10-04 / 40. szám
4u. szám Ára 1 korona SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA /'■'^end ül a tájon. Az őrszemen kívül mindenki pihen, de az UO egység törzskarában már készül a támadási parancs. Még mielőtt megvirradna, a futárok eljuttatják az alegységekhez. Milan Torma hadnagy százada azt a parancsot kapja, hogy elsőként törjön be a feltételezett ellenség védelmébe.- Mindenki a helyére - adja ki félhangosan a parancsot, majd hozzáteszi: - Mindent bele fiúk, ne hozzunk szégyent a harckocsi- zókra. Bár tudják, hogy csak éleslövészettel egybekötött taktikai gyakorlatról van szó, igyekeznek a lehető legkisebb zajt csapni. Amikor a távolból fegyverropogást hoz feléjük a szél, tudatosítják, hogy hamarosan rájuk kerül a sor. S alighogy az acélóriásokon megcsillan az első napsugár, feldübörögnek a motorok, a század támadásba lendül. Ladislav Sedlák hadnagy harckocsizó százada, amely a példás egység címre pályázik, parancsra vár. A hadnagy a távolodó harckocsik után nézve megjegyzi:- Ma és a következő napokon lehetőségünk nyílik arra, hogy bemutassuk, mit tanultunk meg az idei kiképzési évben. A folytatásra már nincs idő, a nehéz terepen az ő százada is támadáshoz fejlődik fel. Néhány perc múlva megszólalnak a fedélzeti géppuskák, majd a lövegek veszik át a szót. A támadóegység előtt egy-egy röpke pillanatra, hol itt, hol pedig amott tűnik fel egy-egy géppuskafészek, löveg, illetve harckocsimakett. Ján Neőas szakaszvezető egymás után határozza meg beosztottjainak a célpontot s hangjából kiérződik, hogy irányzója az első lövéssel célba talál. Jozef Smutny szakaszvezető harckocsijának legénysége is lépésről lépésre teljesíti feladatát. Pavel Sládek közlegény ügyesen manőverezik a harckocsival, Viliam Smolár őrvezető, irányzó pedig egyre ismételgeti: Ez is megkapta a magáét. A támadó ék fölött ellenséges repülőgépek jelennek meg, de Josef Mojha főhadnagy légvédelmi ütege tűzzel fogadja a támadókat és VASÁRNAPI KIADÁS 1985. október 4. XVIII. évfolyam hamarosan elűzi őket. Ebben érdeme van Viliam Ducháőek szakaszvezető félszakaszának, Pavel Chalaba őrvezető, irányzónak. Mindketten példás katonák, megkapták a szakminősítési jelvény második fokozatát.- Ez a gyakorlat számunkra az utolsó vizsgát jelenti, éppen ezért szeretnénk a lehető legjobban helytállni - mondja a szakaszvezető.- Nemsokára visszatérünk a polgári életbe. Az égbolton harci helikopterek jelennek meg, hogy támogassák a harckocsizók támadását. Szinte észrevétlenül érkeznek. Emil Remenec őrnagy tapasztalt elsőosztályú pilóta vezeti őket. Gyorsan kilövik a rakétáikat, egyik-másik fedélzeti fegyvert is használ, majd, ahogy érkeztek, olyan gyorsan eltűnnek a közeli erdő mögött. A támadó egység útját mély folyó keresztezi. A gyalogság, a kétéltű jármüvek könnyen átjutnak rajta, de a harckocsiknak meg kell állniuk, hogy felkészüljenek a víz alátti átkelésre. Minden rést eltömnek, felszerelik a „kéményt“ úgy, ahogy azt tanulták. Elsőnek Jozef Koziáek és Ondrej Mák órvezetók indítják el járművüket. Koziáek őrvezető magában ismételgeti: tartani az irányt. Amikor elsötétedik körülötte minden, a meder alján halad a harckocsi, erősebben markolja meg a botkormányt, s mindaddig szorítja, amíg el nem éri a túlsó partot. Amikor már az utolsó harckocsi is eltűnik a horizont mögött, közeledő motorzajt hallani. Frantiáek Levy százados pontonos egysége érkezik a helyszínre. A hatalmas gépkocsik gyorsan megszabadulnak a terhűktől. A katonák derékig érő vízben dolgoznak, motorcsónak segítségével egybekapcsolják a hídelemeket. Hogy hideg a víz, azt észre sem veszik, az idővel viaskodnak s ők kerülnek ki győztesen. Arcukról öröm sugárzik, amikor a második vonalban támadó élharckocsi áthalad a pontonhídon.- Nem ez az első híd, amit az idén építettünk. Időre kész lett, ez a század legénysége jól összehangolt munkájának köszönhető- vélekedik a százados. A harci zaj egyre távolodik. A tábori hídon újabb egységek kelnek át a folyón. Az egészségügyieknek egész délelőtt nem akadt dolguk, de annál több a szakácsoknak. Az ebédnek ugyanis a megadott időre el kell készülnie, s a kátyús úton ugyancsak ügyelniük kell arra, hogy le ne forrázzák a kezüket. Délután, amikor utolértük őket, a harckocsizók már elfogyasztották az ebédet. Csoportokba verődve beszélgetnek. Pavel Seemen őrvezetó, miközben olajos kezét törölgeti, így oktatja az utódját:- Aztán a motornak gondját viseld. Mindig legyen benne elég olaj, üzemanyag. Engem sohasem hagyott cserben, pedig megjártam vele a Pajzs ’84 közös hadgyakorlatot is. Milan Ganőarik őrvezető, a páncélozott harci jármű géppuskása, aki katonatársai szerint minden célpontot eltalált, a két év katonai szolgálatról így vélekedik:-Nem volt hiábavaló idő. Mindnyájunk nevében mondhatom, embert faragtak belőlünk, örülök, hogy hamarosan leszerelek, de azután is bármikor kész vagyok a haza védelmére úgy, ahogy azt a katonai esküben megfogadtam. A gyakorlaton részt vevők közül sokan már visszatértek a polgári életbe. Az új munkahelyükön a néphadsereg katonáival és az egész ország népével együtt emlékeznek meg a néphadsereg napjáról, arról a napról, amikor negyvenegy évvel ezelőtt a Szovjetunióban megalakult csehszlovák katonai egység katonái hosszú véres harc után hazai földre léptek. NÉMETH JÁNOS EMLÉKEZÜNK I ® ÜNNEPELÜNKI A ŐSTK felvételei
