Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1985-09-13 / 37. szám

proletariátusnak és szegényparasztság­nak haladnia kell." Az 1921. május 22-i szalmának vezér- >" cikkében (A nép nevében), alatta pedig a Kommunista párt vagyunk című cikké­ben lelkesen köszöntötte Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulását. A Pravda chudoby története, több kommunista lapéhoz hasonlóan, nagy­részt Klement Gottwald pályafutásának változásaihoz kapcsolódik. A lap a cseh­szlovák munkásmozgalom politikai diffe­renciálódási időszakában indult, s együtt a Hlas l’uduval és a Kassai Munkással, valamint a német nyelvű Volksstimmé- vel, illetve a Rote Fahneval jelentős szerepet játszott a proletártömegek öntu­datosításában, a CSKP megalapításának előkészítésében, majd a pártpolitika megvalósításában, a hazai munkásság osztályharcának szervezésében. Klement Gottwaldot a Csehszlovák Köztársaság megalakulását követően a burzsoázia politikai hegemóniára törek­vése, ugyanakkor a munkásmozgalom megosztottsága véglegesen baloldali szocialistává érlelték. Az intelligens, poli­tikailag művelt fiatal munkásoknak ahhoz a nemzedékéhez tartozott, amelyet szin­te minden európai, de sok más ország­ban is óriási lelkesedéssel töltött el a nagy októberi szocialista forradalom győzelme, az emberiség történelmében beállt alapvető fordulat. Magukkal ragad­ták a politikai események, az 1920-i de­cemberi sztrájk és annak veresége. A munkásmozgalom korábbi értékeinek próbatétele idején kristályosodott ki ben- "A ne az a megmásíthatatlan elhatározás, hogy hivatásos forradalmár útjára lép, s minden erejét, tudását a munkáspolitika olyan új irányvételének, olyan politikai erők kialakításának szolgálatába állítja, amely szovjet példára a csehszlovák pro­letariátus harcát forradalmi mederbe te­reli, győzelemre viszi, a csehszlovák ál­lamban is megvalósítja a szocializmust. 1921 májusában az elsők között lett tagja az akkor alakult Csehszlovákia Kommunista Pártjának. Nem sokkal ké­sőbb a párt központi vezetősége 1922- ben a szlovákiai pártsajtó szervezésével bízta meg. Küldetését mintaszerűen tel­jesítette, ő fejlesztette s lendítette fel a szlovákiai kommunista sajtót, előbb a Hlas l'udu, majd a Pravda chudoby, a Proletárka és a Spartakus szerkeszté­sével. Azt, hogy a Pravda chudoby pártunk marxista-leninista szellemű, bolsevik • A múzeum ki­állításának egyik terme (Archív felvételek) fordulójának ünnepségeire idén, az első félévben, összesen hat, ebből három vándor- és a többi kölcsönzött kiállítá­sunk volt, amelyeket mintegy 39 ezer látogató tekintette meg. Egyébként 1977 óta múzeumunkat évenként átlagosan 9200 látogató keresi fel, nagyobbrészt csoportosan. Vagy beszéljünk munkánk más velejáróiról. Csak az elmúlt félévben 86 előadást tartottunk, 16 újságcikket publikáltunk és 8 rádióadást készítettünk elő különböző ünnepségek és évfordulók alkalmából. Ugyanakkor rendszeresen patronáljuk a forradalmi hagyományok emlékszobáit, ellenőrizzük működésüket, s ha szükséges, módszertani segítséget nyújtunk, sőt bizonyos anyagokat is szol­gáltatunk nekik. Bár kiállításuk állandó jellegű, azon­ban arculatát olykor az egyes ünnepsé­gek, évfordulók ideológiai és politikai tar­talmához alkalmazzák. 1985-re például öt tematikus kiállítást terveztek. Közülük a legközelebbit a sajtónap jegyében, de nyomatékosabban a Pravda chudoby 1. száma megjelenésének 65. évforduló­jára emlékezve, s a szlovákiai forradalmi sajtó történetét, a munkásmozgalomban és a párt életében betöltött szerepét méltatva szeptemberben rendezik meg. Ennek a megemlékezésnek a jelentő­ségét kétségkívül a Pravda chudoby megjelenésének jubileuma határozza Hatvanöt éve A forradalmi munkásmozgalom, éret­tebb szakaszában a kommunista mozga­lom kialakulásának és fejlődésének nél­külözhetetlen eszköze a saját sajtótermé­kek létrehozása, rendszeres megjelente­tése és terjesztése. Ezt a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, s szá­munkra közismertebben Csehszlovákia Kommunista Pártja története egyaránt meggyőzően tanúsítja. Következik ez ab­ból a lenini meghatározásból, amely sze­rint a forradalmi munkáspárt sajtója „nemcsak kollektiv propagandista és kol­lektiv agitátor, hanem kollektiv szervező is.“ Az osztályharcos munkáspártok, fe­lettébb pedig a kommunista pártok sajtó­ját az illető pártok legfőbb törekvései - a munkásosztály és minden dolgozó érdekeinek képviselete, az osztályharc szervezése, a politikai hatalom megszer­zése, majd a kapitalista kizsákmányolás megszüntetésével és a proletárdiktatúra kivívásával, végcélként a szocialista és a kommunista társadalmi rendszer meg­valósítása - mind tartalmukban, mind módszereikben sajátosan jellemzik, s fö­lébe emelik bármely más sajtóorgá­numnak. Bizonyára ilyen és hasonló gondolatok vetődnek fel a legtöbb látogatóban, ami­kor felkeresi Vrútkyban a Klement Gott- wald Forradalmi Sajtómúzeumot. Kiál­lítási helyiségeiben egyszerre ismerked­het meg a látogató a hazai szociálde­mokrata munkásmozgalomban végbe­ment differenciálódási folyamat idősza­kával és Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulásának kiemelkedő ese­ményeivel. Természetesen mindezekkel szoros összefüggésben bő áttekintést kap a szlovákiai forradalmi sajtó létreho­zásának és további fejlődésének körül­ményeiről. Kiemelkedő helyet foglalnak el a Klement Gottwald érdemét bemutató dokumentumok a szlovákiai forradalmi sajtó fejlesztésében, nem utolsósorban pedig politikai, publicisztikai és közéleti munkásságáról. Létesítését és rendeltetésszerű műkö­dését illetően azonban előre kell bocsá­tani egy s más fontos tényezőt. Elsőként azt, hogy az SZLKP KB 1957. május 12-i határozata alapján hozták létre Vrútky­ban, és a Gottwald utcai 6. számú ház­ban, egy szerény külsejű, földszintes épületben kapott helyet, amelyben ere­detileg a baloldali szociáldemokraták tu­lajdonát képező, forradalmi emlékű Bratstvo Nyomda működött. Speciális rendeltetését még inkább megerősítette az SZLKP KB Elnökségének 1973. de­cember 11 -i határozata, amely szerint Szlovákia 136 múzeumából 33 körülha- tároltan a forradalmi munkásmozgalom­mal és a CSKP történetével kapcsolatos emlékenyagokat őrzi, közülük 6 a CSKP KB közvetlen ideológiai vezetésével és gondoskodásával - s ezek egyike a vrút- kyi Klement Gottwald Forradalmi Sajtó­múzeum. A szokásos múzeumi feladatok ellátá­sán felül több más igény kielégítését is • Klement Gottwald (hátul balról a harmadik) a Bratstvo Nyomdában (ma a mú­zeum kiállítási terme) liecícm. ' A Pravda chudoby 1. számának fejléce NNMMNr orswnixé* dmm itrinir Casopii venovanjr triednef vfrthove robotného fudu. ~ < • - < «<•>**- TJ J >i i VytfcJHtfS* I <■ NM#* I V Rw* s m hsrkB, tű* a |* * ép f h r* 1.926. Chi«* 3 jelent meg a Pravda chudoby A Pravda chudoby 1. számának vezér­cikkét ezzel kezdte: „A forradalmi moz­galomnak abban az időszakában, amikor az egész világ a szocializmus eszméitől és a jobb jövő iránti törekvéstől van elragadtatva, amikor új nézetek és új gondolatok áramlanak, és folyik a harc megvalósításukért, fogunk hozzá lapunk, a Pravda chudoby kiadásához. Lapunk ebben a meggyőződésben akarja meg­mutatni azt az utat, amelyen a szlovák meg, de magában foglalja a korabeli laptársak, a Bratstvo Nyomdában készült összes forradalmi sajtótermék - s magá­tól értetődően a Klement Gottwald ottani munkássága - előtti tisztelgést is. A baloldali munkáslapként indult Prav­da chudoby 1. száma ugyan Ruzombe- rokban jelent meg 1920. szeptember 15- én - 1921. május 22-étől a CSKP sajtó- orgánumaként -, de 1922 szeptemberé­től már Vrútkyban, 1924 januárjától pedig Ostrava-Prívozban nyomtatták. magára vállalták a múzeum szakem­berei. Kezdhetnénk azzal, hogy már ma­ga a tárlatvezetés a politikai nevelés egyik sajátos formája. Ehhez társulnak aztán a tervszerűen rendezett előadások, különböző évfordulós megemlékezések, vándorkiállítások a martini járás városai­ban, falvaiban, munkahelyein, iskoláiban. Ugyancsak jelentős az ifjúság, különö­sen az iskoláskorúak politikai nevelése terén kifejtett tevékenységük. Azonkívül, hogy gyakran teszik lehetővé számukra történelemórák megtartását a múzeum kiállítási helysiségeiben, munkásmozgal­mi, történelmi és politikai tárgykörű szel­lemi vetélkedőket is rendeznek részükre. Továbbá segítik szakköri tevékenységük­ben, sót a különböző versenyekre való felkészülésükben is. Mindezekhez kor­szerű segédeszközökkel is rendelkez­nek, audiovizuális készülékekkel, filmve­títőkkel, diavetítőkkel, hangfelvételekkel stb. Természetesen a felnőttek szocialista tudatformálása nagyobb súllyal esik latba tevékenységük különféle formáiban. A múzeum eszmei-politikai munkája szervesen kapcsolódik a vállalatok, üze­mek, intézmények dolgozói részére ren­dezett pártoktatás, a különböző tömeg­szervezetek, valamint az egyes szocialis­ta munkabrigádok politikai oktatásának terveihez. A kiállítási anyagokon kívül hatékony segítséget nyújt ezekhez, hogy szakirodalmi és politikai művekben, évfo­lyamonként bekötött archívumi újságok­ban és folyóirtaikban gazdag könyvtá­rat, azonkívül olvasótermet is bocsátanak a tanulmányozást igénylők rendelkezé­sére. Munkájuk tartalmáról és eredményes­ségéről a múzeum igazgatónője, Edita Gergelová tájékoztatott részletesebben, s ó is a múzeumi kiállítás, valamint a ván­dorkiállítások látogatottságát helyezte előtérbe. Minthogy a múzeumnak mind­össze négy helyisége kiállítóterem, ván­dorkiállításokat is rendeznek.-Tekintettel felszabadulásunk 40. év­Proleimi eríeho weki -spoße m f PRAVDA "CHUDOBY Z A FORRADALMI SAJTÓ ELSŐ SZLOVÁKIAI KÖZPONTJÁBAN irányvételű sajtóorgánuma volt, Klement Gottwald érdeme is. Ezt bizonyítja archí­vumi példányainak átlapozgatása is. Lépten-nyomon cselekvő részese, hűsé­ges harcosa volt a párt küzdelmeinek. Mindvégig híven követte a lap, amit a zászlajára írt. Ez az arculata különösen 1925. szeptember 4-tól rajzolódott ki markánsabban, amikor a Pravda chu­doby már napilapként jelent meg. Mint a többi kommunista lap és folyó­irat, a Pravda chudoby is állandó hatósági zaklatásoknak volt kitéve. Az állami cen­zúra számtalan cikkét elkobozta, megje­lentetését gyakran megtiltotta. A hatósá­gok 1934. július 15-én például 6 hónapra, mígnem 1935 márciusában végleg meg­szüntették. Nem lehet említés nélkül hagyni, hogy állandó szerkesztői voltak Laco Novomesky, Eduard Urx és Peter Jilemnicky is. Utódja és munkájának folytatója ettől az időtől kezdve a Slovenské Zvesti lett, ezt követően - már az illegális harc éveiben - a Hlas l’udu s más illegális sajtótermékek és a szlovák nemzeti fel­kelés idején a Pravda, amely felszaba­dulásunk után a nemzeti-demokratikus forradalom győzelemre juttatásából, nap­jainkban pedig a párt fő politikai irányvo­nalával összhangban a szocialista épités hatékony ösztönzéséből mindig becsü­lettel kivette és kiveszi a részét. MIKUS SÁNDOR ÚJ SZÚ 1985. IX. 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom