Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-09-06 / 36. szám
\ V r alán 1960-at írtak akkor, vagy 61 -et. Úgy négyéves lehettem. Forró volt a nyár, mint gyerekkoromban mindig. S a diny- nyetermés különösen jó volt. A mi falunkban - máig sem tudom, miért - senki nem termesztett dinnyét. Néhány határral arrébb viszont hatalmas görögdinnyék pöffeszkedtek minden termelő földjén. Innen aztán kiskocsikon, szekereken keltek útra, hogy más falvakban találjanak gazdára. Nyár derekán szinte mindennap megjelent nálunk valahonnan egy apró öregember, akit mindenki Dinnyésnek hívott. Mindig a falu alsó vége felől jött, s a felső véghez érve el is fogyott portékája. Fiala Ilona Azon a nyáron is megjelent végre. A falu végén nagyot kiáltott:- Dinnyét vegyenek, asszonyok!- s ez elég volt. A hír rohamosan terjedt udvarról udvarra. Mindenki kiállt a ház elé, s a Dinnyés egylo- vas fogatával haladt felfelé. Minden ház előtt megállt, ötven fillérért adta a termés kilóját. Végre hozzánk is elért. Én, mint három testvér közül a legkisebb, kiválaszthattam egy szép dinnyét. Természeteden, a legnagyobbra mutattam, de mikor nagyanyám szigorúan rámnézet, ijedtemben gyorsan kerestem valamivel kisebbet. Bátyám leemelte a szekérről, s a Dinnyés lemérte:- Majdnem nyolc kiló. Odaadom hétbe. Három ötven. Nagyanyám, akinek a Dinnyés a válláig sem ért, forgatni kezdte kezében a jókora zöld gyümölcsöt.- Aztán elég édes-e ez a diny- nye? — kérdezte.- Hát én benne vagyok, nagyságos asszony? A nagyságos asszony megszólítás nagyon tetszett nagyanyámnak. Valamikor ő szólította így a bárónét, amikor nála szolgált. Na de az nagyon régen volt. Most már ritkán szólítanak így valakit. Nagyanyám azért nagyon örült neki, de én hiába reménykedtem két bátyámmal együtt, a pénzt még mindig nem adta oda, csak nézegette, kopogtatta a dinnyét.- Nincs benne sok mag? Azt a gyerekek nem szeretik. Egyszerre szólaltunk meg mind a hárman, azt akartuk mondani, hogy nem baj az, majd kiköpködjük. De nagyanyám olyan tekintetet vetett ránk, hogy torkunkon akadt a szó.- Nem nagyon vizes? Mert vizet ihatunk a kútból is. Az öreg Dinnyés nem szállt vitába. Hagyta, hogy nagyanyám sorra föltegye aggályoskodó kérdéseit. Már ismerte őt. Nagyanyám pedig akkorákat koppantott a dinnyére, hogy az szinte kongott belé. S megkérdezte:- Nem poshadt? Erre Dinnyés bácsi szeme Hagyott villant. Mi megszeppentünk. Most biztos fogja magát és arrébb megy. Ehelyett azonban csak legyintett egyet:- Tudja mit, vigye ingyen! És ha poshadt, legközelebb adok helyette másikat. Nagyanyám győzelemtől ragyogó arccal vitte be a házba zsákmányát. Mi hárman boldogan követtük, s nagytermetű nagyanyánkat még hatalmasabbnak láttuk. A mézédes gyümölcs nagyon ízlett nekünk. Én akkor még nem tudtam, hogy az igazi győztes nem a nagymama, hanem a Dinnyés volt. Illllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll Dénes György Árvíz Csigabiga, giliszta, kicsapott a Csilíz ma, mossa a szántót, rétet, viszi a kiscsibéket. Viszi a tapsifülest, rókát, kimossa mind a csicsókát, úszik a törökbúza, bab, csak a sügér, a ponty marad. Atomjégtörő A leningrádi hajógyár kikötőjében kipróbálták a szovjet tengeri flotta negyedik atomjégtöró hajóját, a Rossziját. A 25 ezer tonna súlyú, 75 ezer lóerős hajó folytatja azt a sort, amelyet 1974-ben az Arktisz (ma Leonytd Brezsnyev) kezdett meg. Az új atomjégtörőn tökéletesítették a 140 méteres hajótest burkolását, a reaktorok működési rendszerét és a sugárbiztonság ellenőrzését. A gyárban már megkezdték a sorozat úlabb darabjának gyártását. A szovjet tervezőközpontban már készítik egy 150 ezer lóerős atomjégtöró terveit. A rezgálic titkai A réz egyik legfontosabb és legismertebb vegyülete a rézszulfát (CuSO„), amelyet gyakran rézgálicnak is neveznek. A szőlő- és gyümölcstermesztők mésztejben oldott réz-szulfáttal (az ún. bordói lével) permetezik be a szőlő és a gyümölcsfa levelét, hogy megóvják a növényt az élősködő gombáktól (pl. a peronosz- pórától). A réz-szulfát elpusztítja a mikroorganizmusokat, ezért a fürdőmedencék és akváriumok vizének fertőtlenítésére is használják, s igen híg oldatával gennyes sebeket is szoktak öblögetni. (Munka közben legyetek elővigyázatosak, mert á rézgálic az emberre is veszélyes!) A réz-szulfát kék színű kristályos anyag, vízben könnyen oldható, vizes oldata is szép kék szinű. Ha ebbe az oldatba egy vasszöget helyezünk, rövid idő múlva azt látjuk, hogy a vasszög rézszöggé változott. Persze szó sincs alkímiai bűvészkedésről, nem alakítottuk át az egyik elemet egy másik elemmé, csupán az történt, hogy a vas és a réz helyet cserélt. Ezt a folyamatot a következő egyenlettel írhatjuk le: CuS04 + Fe = Cu + FeS04. A szög felületén levő vasatomok bekerültek az oldatba, onnan viszont a rézatomok eltávoztak és „letelepedtek“ a vasatomok helyére. Ha jobban szemügyre vesszük az oldat színét, akkor azt látjuk, hogy megváltozott: zöld lett a keletkezett vas-szulfáttól (Fe- S04). Ezt a vegyi folyamatot az iparban is hasznosítják, amikor különböző vastárgyakat rézbevonattal „csinosítanak“ vagy óvnak a rozsdásodástól. A réz-szulfát szép kék színét tulajdonképpen a hozzá kapcsolódó vízmolekuláknak köszönheti. A kristályos rézszulfát képletét pontosan így kellene leírnunk: CuS04.5H20. Kérjetek anyukától egy olyan kislábast, amelyre már nem lesz többé szüksége a konyhában. Szórjatok a lábasba egy kevés rézgálicot és óvatosan hevítsétek a gáztűzhelyen, A kristályok fokozatosan megfakulnak, s néhány perc múlva fehér por marad a lábas fenekén. öntsetek néhány csepp vizet a fehér anyagra: ismét kék szinű lesz. A jelenség magyarázata a következő: a rézszulfát kristályok a hevítés során fokozatosan elveszítik a kristályvizüket, s miután az utolsó molekula víz is távozik, az anyag teljesen fehér lesz. A víztelenített réz-szulfát nedvszívó hatású, ezt a tulajdonságát elsősorban a különböző vegyületek (szerves folyadékok, hőre érzékeny anyagok) víztelenítésénél kamatoztatják. A réz-szulfát a vízben jól oldódó rézvegyületek közé tartozik, de vannak a réznek olyan vegyületei is, amelyek rosszul vagy egyáltalán nem oldódnak a vízben. Készítsetek szódabikarbóna oldatot. (A szódabikarbóna tulajdonképpen nátrium-hidrogén-karbo- nát - NaHCÖ3.) Ebből a oldatból öntsetek néhány cseppet a rézszulfát oldatába: a kék szinű oldat tejszerűvé válik a keletkezett oldhatatlan csapadéktól. (A pezsgést a felszabaduló szén-dioxid okozza.) A kék oldat elegyítésekor a következő reakció zajlott le: CuSÖ4 + NaHCÖ3 = CuCÖ3 + Na2SÖ4 + H2ö + C02 A nátrium-szulfát (Na2SÖ4) szintén jól oldódik a vízben, ezért csakis a réz-karbonát (CuCÖ3) lehet a vízben oldhatatlan anyag. Ha most a halvány kékeszöld tejszerű folyadékhoz néhány csepp ecetet öntünk, az oldat ismét szép kék szinű lesz. LACZA TIHAMÉR ............................................................................................ Facsiga Régen, tavasszal főként a falusi gyerekek játéka volt, de örömmel játszottak vele a városiak is. Ma már nem sok helyen csigáznak a gyerekek, pedig kár, mert a játék mellett még egy érdekessége, hogy a csigát maguk készíthetik el. S hogy mi kell hozzá? Négy-hat centiméter átmérőjű, sima testű nyírfagally, amelynek a vékonyabb végét hegyezni kezdjük. A hegyezett rész három-négy centiméter hosszú legyen, majd tompára csiszoljuk. Ha a hegyezéssel elkészültünk, aminek szép simának kell lennie, akkor a hegyes rész fölött (ahogyan az ábra is mutatja) két-három centiméter magasságig vájatokat faragunk. A vájat sima legyen, ez fontos, mert ezzel lehet a csigát a kis ostorral elindítani és hajtani. Ha a vájatokkal késben vagyunk, a fennmaradt részt (az ábra szerint) le kell fűrészelni, és a felületét simára csiszolni, majd néhány színessel szivárványszínűre befesteni, színezni. így pörgés közben nagyon mutatós lesz a csiga. Az ostort kenderfonalból 20-25 centiméter hosszúra fonjuk, és egy botra, vagyis az ostornyélre kötjük. Az ostor végét alulról fölfelé egyenletesen rátekerjük a csiga vájataiba, és a földre, aszfaltra állíva ügyes mozdulattal megrántjuk. Majd amikor a csiga pörög, akkor az ostorral csapkodjuk, hogy minél tovább forogjon. Kanizsa József Képünk egy villamos belsejét ábrázolja. A két-két szemben levő ülésen egyik helyen négyen, másik helyen öten ülnek. Tegyük föl, hogy többek között egy elmesporttal foglalkozó újabb utas száll fel a kocsira. Szeretne leülni, de minden hely foglalt. Minthogy már többen állnak a kocsiban, minden leszálló helyét a hozzá legközelebb álló foglalja majd el. Elmesportolónknak módja van a két páholy közül az egyikhez úgy odaállni, hogy ha valaki leszáll, ö foglalhassa el a helyét. A két páholy közül melyik mellé állna, hogy mielőbb leülhessen majd az első üres helyre? Válaszod mivel indokolod? Kakukktojás Az alábbi öt szó közül melyik hasonlít legkevésbé a többire?- vár- kard- erőd- sisak- pajzs MEGFEJTÉS Az augusztus 23-i számunkban közölt feladatok megfejtése: Damaso: Q, Antonio: 1, Benito: 2, Carlos: 3, Enrique: 3, Lorenzo: 1, Manolo: O, én: 1. Összesen tehát 11 pénzdarabbal játszunk; az 5-ös. Nyertesek: Szűri Katalin, Köbölkút (Gbelce); Mladenec Denisa, Bodrogszerdahely (Streda nad Bodrogom); Agócs Judit, Fülek (Firakovo); Fóti Angelika, Stúrovo; Szarka Gyula, Palást (Plááfovce). Megkezdődött az új tanév, a tanulás, s hamarosan a különböző szakkörökben is megindul a munka. Reméljük, a művészeti tevékenységről sem feledkeztek meg, újabb műsorok, köztük bábelőadások, készítésével szereztek majd örömet, élményt önmagatoknak és társaitoknak; és ha sikerült a munka, még a Duna Menti Tavaszra is eljuthattok. (Gyökeres György felvétele) J •r Á f ÚJ szú 18 1985. IX. 6. *-
