Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-09-06 / 36. szám
Munkacsúcs idején egy Kanyapta menti zöldségkertészetben iparkodni az embernek Sok a munka mostanában a Bodollói (Budulov) Efsz zöldségkertészetében. Az itt dolgozók ugyanis a tavasz folyamán is igyekeztek, ötvenöt hektár zöldbabot, tizenkét hektár sárgarépát vetettek, három hektárnyi területű fóliasátrakba paprikát ültettek, így most, a termés betakarítása idején nincs megállás. Ennek csak örülnek, hiszen az eredményes zöldségtermesztés jelentős anyagi hasznot hoz a szövetkezet számára, ami az itt dolgozók keresetében is megmutatkozik, s ugyanakkor a fogyasztók is elégedettek.- Nem szeretnék meggondolatlan jóslatokba bocsátkozni - nyilatkozott a minap Köteles Ágoston mérnök, a hat és félezer hektáros szövetkezet elnöke, - de jelenleg úgy mutatkozik, hogy ez az ágazatunk erőteljesen fejlődik, s minden bizonnyal jó mérleggel zárja az évet. ÚJ TERMŐTALAJ, ÚJ VÍZ, ÚJ JAVADALMAZÁSI RENDSZER A jánoki (Janik) kertek alatt, közvetlenül a Kanyapta patak mentén éveken át a zöldségkertészet gazdasági központja előtt sorakoztak a fóliasátrak. Megszokott helyükön most silókukoricát termeszt a szövetkezet. A fóliasátrak néhány száz méterrel távolabbra kerültek. Az illetékesek szerint hasznos volt az átköltöztetésük, mert az új helyen, a jól előkészített parcellán sokkal szebb a növényzet, gazdagabb a termés. Egyesek szerint ez az egyik kulcsa az idén mutatkozó sikernek. A másik az öntözés módosításában rejlik. A zöldségkertészet parcelláit eddig a Kanyapta vizével öntözték, de az idén ezen a területen is változásra került sor, ugyanis a gazdaság területén egy bővizű forrásra bukkantak. A kútból először egy hatalmas medencébe nyomatják a vizet, ahol azt egy ideig melegedni, állni hagyják, s csak azután használják fel a növények öntözésére. Ez így gazdaságosabb, mert a saját kútból nyert vízért nem kell fizetni, ugyanakkor a víz tisztább, a tavaszi hónapokban pedig melegebb is a Kanyapta vizénél. A kertészetet 1982 óta Hodosi István vezeti, aki az eredményesség egyik további fontos tényezőjének a célszerűen alkalmazott javadalmazási rendszert tartja.- Az elmúlt év folyamán egy új javadalmazási rendszert próbáltunk ki a hajtatott zöldpaprika termesztésében. Tizenöt állandó dolgozónk közül mindenki kapott öt fóliasátrat, ahol önállóan dolgozott, saját elképzelése szerint végezte az egyes műveleteket, a növényápolási munkákat és a termés folyamatos szedését. A megállapodás szerint a dolgozó az általa kezelt sátrakban termett áru felvásárlási árának huszonöt százalékát kapta, a terven felül értékesített termésért pedig a felvásárlási ár felét. A paprika fejlődésének kezdeti időszakában egy bizonyos előleget fizettünk a dolgozóknak, míg a végleges elszámolásra a szezon végén került sor. Ez a módszer nálunk nagyon jól bevált, hiszen többen is voltak, akik a tervezett 4,5 tonna helyett 6 tonna zöldpaprikát termeltek. Az idén a dolgozók véleményét is figyelembe véve ugyanígy javadalmazzuk a zöldpaprika termesztésével is foglalkozó tagokat. Ottjártunkkor a zöldségkertészet állandó dolgozói közül Tobák Gyulánóval, Tobák Jánosnóval és Sága Margittal beszélgettünk az elmúlt évben bevezetett javadalmazási rendszerről. Amint mondták: van benne logika. Igaz, aki szépen akar keresni, az rengeteget dolgozik, de van is látszatja, megéri neki. Ezt mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy az eredmények szebbek mint a múltban, meg az, hogy a kertészetben dolgozók átlagkeresete tavaly elérte a havi 2600 koronát. A zöldségkertészetben több mint két évtizede dolgozó Tobák Gyuláné szavaival élve: „érdemes iparkodni az embernek, nemcsak a paprikatermesztésben, hanem más munkában is. Az utóbbi időben előfordult például, hogy a babszedés idején a napi keresetem meghaladta a 220 koronát, ugyanis egy kilóért a szedő egy korona ötven fillért kap. Igaz, az említett összeget nem nyolc óra alatt kerestem...“ JÓ A TERMÉSKILÁTÁS Évekkel ezelőtt ebben a zöldségkertészetben - csakúgy, mint az ilyenfajta gazdaságok többségében - paradicsomtól kezdve a hagymáig sokféle zöldséget termesztettek. A közelmúltban a Kanyapta és a Bódva menti zöldségtermesztő mezőgazdasági üzemek között munka- megosztás történt, így a Bodollói Efsz zöldségkertészetének termékskálája ma tulajdonképpen három növényből áll. A helyiek jó dolognak tartják a szakosítást. Azt mondják, egyszerűbb és gazdaságosabb a hetven hektáron három féle zöldséget termeszteni, mint hét vagy nyolc félét. Ami pedig a kis gazdaság idei termékeinek mennyiségét és minőségét illeti: a termesztők és a fogyasztók sem erre, sem arra nem panaszkodhatnak. A paprika például igen szép, egészséges, szinte kínálja magát. Kuzma Géza, a Zelenina, zöldségfelvásárló és értékesítő vállalat szepsi (Moldava nad Bodvou) üzemének dolgozója az egyik szállítmány rakodása közben meg is jegyezte, hog*a széles környéken alig akad párja, igen elégedettek vele a vevők. Tegyük hozzá: a jánokihoz hasonló szép paprikát augusztus második felében a kassai (Koéice) zöldségüzletekben sem igen láttunk...- Éveken át a PCR fajtáé volt nálunk a pálma, ám jelenleg már alig van belőle, mert az utóbbi időben nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, nincs olyan szép, mint régen. Most a Citrina, a Jubilant, és a Morava fajták vannak túlsúlyban... A palántákat szintén itt, helyben, a mi kis üvegházunkban neveltük, majd a hideg miatt csak április 27-én kezdtük azok kiültetését a fóliasátrakba. A terméssel elégedettek vagyunk. Igaz, az első szállítmányt július 15-én küldtük a piacra, azaz akkor, amikor a kilónkénti felvásárlási ár 18 korona volt. Azóta aztán rendszeres a beadás. Ha a közeljövőben nem jön közbe valamilyen komolyabb baj, akkor a 75 tonna évi eladási tervünket túlteljesíthetjük...- újságolta a zöldségkertészet fiatal vezetője. A Kanyaptát szegélyező nyárfák tövében nemcsak a paprika szép, bőven fizet a zöldbab is. Nem véletlenül. A helyiek e növény termesztésében is ügyesen hasznosítják többéves tapasztalataikat. Tavasszal gondosan készítették a magágyakat, s utána az ötvenöt hektárt nem egyszerre vetették be, hanem hat darabra osztva lépcsőzetes időrendben, így a termés érése és szedése is több szakaszban történik, s jóformán egész nyáron tart. A hüvelyek szedését kombájn is végezhetné, hiszen rajtra készen áll, de egyelőre nem jut szóhoz a helyi dolgozók és alkalmi szedők mellett. Hogy miért? Azért, mert az emberi kéz tökéletesebb munkát végez, a minőség pedig a termelőknek pénzt jelent. Hogy a babbal is érdemes szakszerűen bánni, azt a helyiek jól tudják. S tudták azt is: ha az idén teljesítik a 22 vagonnyi eladási tervüket, akkor ez a növény 600 ezer korona hasznot hoz az üzemnek, éppen ezért a vetést és az ápolást felelősségteljesen igyekeztek végezni. Annyira becsületesen, hogy most, a szedés utolsó szakaszában a 30 vagonnyi termés sem tűnik lehetetlennek, s az már egymillió koronás nyereséget jelenthet, ha megveszik tőlük. Egyelőre úgy néz ki, hogy a bab nem marad a termesztők nyakán. Nincs uborka, ezért a felvásárló- és feldolgozóipari üzemek a babból a többlettermelést is szívesen elfogadják. Alz előrejelzés szerint a szövetkezet nem fizet rá a sárgarépára sem, mert abból is gazdag termés Ígérkezik. Itt csupán még azt kellene az illetékeseknek megoldaniuk, hogy a kiszedésnél megsérülő zöldség ne vesszen kárba GAZDAG JÓZSEF • A fóliasátorban nyáron nagy a hőség, ezért főleg reggel szedik a paprikát. A felvételen Sága Margit (balról) és Tobák Jánosné a növények egészségi állapotát ellenőrzi. (A szerző felvételei) ÚJ SZÚ A leggazdaságosabb A gyümölcstermelésben a nagy terméshozam és a jó minőség egyik alapvető feltétele a növények rendszeres vízellátása. A műszaki fejlődés eredményeként a leggazdaságosabb öntözési megoldásnak a csepegtető öntözés bizonyult. Ezt a módszert először Ausztráliában vezették be, majd többek között az Egyesült Államokban, főleg Kaliforniában, a Szovjetunióban, Magyarországon és hazánkban is népszerűvé vált. Az új eljárás úttörője Magyarországon a dán- szentmiklósi Micsurin Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, nálunk pedig a vásárúti (Trhové Myto) Csehszlovák-Szovjet Barátság Efsz a Dunaszerdahelyi (Du- najská Streda) járásban.- Az első 50 hektárnyi területen 1980- ban vezettük be ezt az öntözési módszert. A felszerelést akkor a dánszent- miklósiak szállították, a két szövetkezet közötti kooperációs egyezmény alapján - tájékoztat Mészáros Ernő, a vásárúti szövetkezet üzemgazdásza - Azóta a csepegtető öntözőrendszer kivitelezésével csak a mi szövetkezetünk foglalkozik. A speciális felszerelést továbbra is az említett magyarországi partner szállítja, de egyes alkatrészek gyártása már a nyitrai (Nitra) Plastika műanyaggyárban is elkezdődött. A nyitraiak kezdettől fogva lelkesen vesznek részt ebben a munkában, nekik köszönhető, hogy a Magyarországról történő behozatalt lényeges mértékben csökkenteni tudtuk.- Mivel nagy volt az érdeklődés az új öntözési technika iránt, - veszi át a szót Bogyai Ferenc a műszaki szolgáltatások vezetője - szövetkezetünk megteremtette a feltételeket a bevezetéséhez számos mezőgazdasági üzemben. Jelenleg 813 hektáron üzemelnek a Trikolon típusú csepegtető öntözőberendezések. Ebből többek között a vásárúti szövetkezetben 213, a Zlaté Klasy-i Efszben 84, a dunaszerdahelyi Dukla Efsz-ben 60, a Hrobo- ■óovói Efszben 40, a gelleiben (Holice na Ostrove) 75, a kolárovóiban 38, a nagylégiben (Lehnice) 70, a naszvadiban (Nes- vady) pedig 80 hektáron. Ez év végéig a tervek szerint további 218 hektáron helyezünk üzembe csepegtető öntözőberendezéseket. Ebből a napokban adtuk át a Karvai (Kravany nad Dunajom) Gyümölcstermesztő Állami Gazdaságban azt az öntözőberendezést, amely 67 hektáron kajszi öntözésére szolgál, s érdekessége, hogy az öntözésre a Duna vizét használják. Ezzel a felszíni vizek alkalmasságát szeretnénk bizonyítani. Eddig ugyanis az említett gazdaságokban főleg a kutakat részesítették előnyben a szeny- nyezetí felszíni vizekkel szemben. Újabban a D 25-ös szűrőket Sigma gyártmányú előszűrőkkel egészítettük ki, s így a szennyeződés maximális mértékben kiszűrhető. Sajnos, egyelőre 128 hektárnyi területen az átadás áram- és vízszolgáltatás -hiánya miatt késik. így például a Sady pri Koáice-i Efsz gyümölcsösének egyik 65 hektáros tábláján is, ahol a berendezést már másfél éve felszereltük, öntözési mód úttörői de víztároló hiánya miatt nem működhet.- Hogyan jellemezhetnénk a csepegtető öntözési módszert?- Erről a módszerről én csak jót mondhatok. így 50-60 százalékkal kevesebb vízre van szükség, mint a hagyományos öntözésnél. Ugyanakkor kevesebb növényvédelmi vegyszer is elegendő, mert a gyümölcsfákat kevésbé támadják meg a különböző gombabetegségek, amelyek a permetező öntözés velejárói. Az adagolók segítségével a tápanyagok ís megfelelő időben a talajba juttathatók. Az 1980-83-as években végzett összehasonlító felmérések egyértelműen bizonyítják, hogy e módszer bevezetésével kevesebb víz felhasználásával nagyobb terméshozam érhető el. Az öntözött gyümölcsök hozama a csepegtetésre való áttérés után 30-40 százalékkal növekedett.- További megrendeléseket is kapnak?- Elsősorban Nyugat- és Kelet-Szlo- vákiából érkeznek újabb megrendelések, de kaptunk már megrendeléseket csehországi járásokból is. Ezek teljesítését a jövő évben kezdjük el. Szeretnénk elérni, hogy a csepegtető berendezések kiépítésével minél több helyen hatékonyabbá és jövedelmezőbbé váljon a gyümölcstermesztés. PÓDA ERZSÉBET Csepegtető öntözési rendszer szerelése a nyitrai (Nitra) Agrokomplex vállalat gyümölcsösében 1985. IX. 6. • Hodosi István (jobbról) és Milan Petro, a zöldségkertészet gépésze az új víztározónál fi* HUNI!
