Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1985-08-30 / 35. szám

♦ DANIEL HEVIER Hogyan születtek a nyomtatott betűk? Az volt ám a kapkodás, mikor a kis ábécé látogatóba készült a nagybácsihoz, Alberthez. A nagybácsi, Albert, nagyvárosban lakott, és a kis ábécé már alig bírta kivárni, mikor lát végre magas házakat, széles utcákat, trolikat és gesztenyeárus néniket. A kis ábécé az állomáson jegyet váltott és felszállt a vonatra. Jaj! Rengeteg ember. Tolongás! A kis ábécé a Pocakos és a Nagyhasú Pocakos közt állt. Szenvedett. Már lélegezni sem tudott, úgy össze volt nyomva. Mikor a nagyváros állomására érkezett a vonat, valahogy kibotorkált a tolongásból, de akkorra már nyomtatott ábécé volt. Nagybácsija, Albert rá sem ismert. iskolatáska titka OLGA KELTOŐOVÁ Palika és Pétiké egy hatal­mas háznak ugyanazon az emeletén laktak. Együtt jártak le az udvarra játszani, együtt labdáztak, kerékpároztak. Egyik reggel a Napocska mindkettőjük ablakán bekuk­kantott. Megcsiklandozta a szunyókáló gyermekek orrát, és igy szólt:- Legények, ébresztő, kez­dődik már számotokra is az iskola!- Nem baj - ásított lustán Palika -, én még aludni akarok.- Nem baj - elégedetlenke­dett Pétiké én még álmos vagyok. A Napocska azonban hajthatatlan volt. Még erőseb­ben kezdte ontani a sugarait, s a hangját is szigorúbbra fogta:- De ma már szeptember elseje van - ti kis álomszuszé­kok. Talán megfeledkeztetek erről? Gyorsan vegyétek az is­kolatáskátokat, készítsétek el dolgaitokat, és siessetek az is­kolába! Mindketten tüstént kiugrot­tak az ágyból, a táskába rakták dolgaikat és útnak indultak. Az iskola előtt már várták őket az idősebb iskolások. Azután a tanító néni bekísérte őket az osztályba, amelynek ajtaján ez állt: I. A.- Kedves gyerekek - fogad­ta őket a tanitó néni -, most már iskolások vagytok, első­sök. Látom, hogy mindnyája­toknak szép új táskája van. Már csak a könyvek, a füzetek és egyéb kellékek hiányoznak belőlük.- Nekünk már vannak egyéb kellékeink! - kiáltott fel Palika és Pétiké szinte egy­szerre. És a táskák mélyéből már szedték is elő a kisautó­kat, agyaggolyókat, labdákat, sőt még a kisvonatot is elhoz­ták. Az osztályban nagy kaca­gás tört ki. Palika és Pétiké pedig kissé csalódottan néztek egymásra. Susla Béla fordítása JÁN FEKETE Járdák A járda keskeny, kigyúrt része a földnek. A járda legjobb barátom. Sohasem hazudik nekem. A fák, sziklák, patakok, szőlőhegyek és az öreg kunyhók mellett mindig célhoz vezet. Megyek a járdán, énekelve, semmivel sem törődöm. A járda tudja, mi a feladata: arra ügyel, nehogy eltévedjek. Hogyan hálálom meg neki ezt a nagy segítséget? Arra gondolok, hogy már örökre adósa maradok, mikor megszólal a csendes, merengő hangján:- Lépkedj rajtam. Az emberi lépések jólesnek nekem. KLIMENT ONDREJKA Miért nem találta meg a varjú a gyermekeit? Szállt a varjú az erdő felett és siránkozott:- Elvesztettem, elvesztettem lányomat és a fiamat is! Odafutott az erdei manó, hogy segít megkeresni a varjúnak a gyermekeit - csak mondja meg, hogyan néznek ki.- Szépek, szépek, szépek - károgott a varjú az egész erdőn át. A manó máig sem találja a varjú gyermekeit. Zsemberi Etelka fordításai Tóth László Szeptember 1. Forró nyár volt, július eleje. Elindult ekkor világgá a LA. Világgá, világgá, világgá ment a LA. Szembejött vele a KO. Ekkor már augusztus eleje volt. A KO és a LA így hát együtt bandukolt. Ha megszomjaztak?- De jó lenne egy kis kóla - sóhajtotta, KO, LA. Szembejött velük az IS. Ekkor már augusztus vége volt.- Végre megjött az IS is - örvendezett KO és LA. Kezdődhet az IS-KO-LA. • Hamarosan mégis megszólal - egy másik csengő Graböwek - ez a neve Lengyelországban annak a pionírtábornak, ahol a nyáron a Komáromi (Komárno) Jednota Fogyasztási Szövet­kezet alkalmazottainak gyermekei három felejthetetlen hetet töltöttek el vakációjukból. A tábor egy hatalmas erdő közepén, nagy medence mellett terül el, tehát természeti környezetben, amelyben lehetőség nyílt gyalogtú­rákra, a természet alaposabb megismerésére, erdei gyümölcsök gyűjtésére, a szabad természetben való tájékozódás elsajátítására. Autóbusszal elátogattak Wroclawba és Zielona Górába, megismer­kedtek e városok történelmi nevezetességeivel. Ezenkívül sportversenyeken vettek részt a komáromi gyerekek, és a velük együtt üdülő kilencven lódzi pajtással más jellegű vetélkedő­kön is összemérték erejüket, ügyességüket. A tábortűz melletti műsoros esték is bizonyára felejthetetlen élményeik közé tartoz­nak. Sztrecskó Rudolf • A búcsúesten rendezett álarcos felvonulás egyik díj­nyertes jelmezcsoportja MEGFEJTÉS Az augusztus 16-i szá­munkban közölt felada­tok megfejtése: Tamás Mária édesapja; 79. Nyer­tesek: BareI Attila, Rozs­nyó (Rozrtava); Soltész Beáta, Ágcsernö (Óierna nad Tisou); Sándor Attila, Nádszeg (Trstice); Morvái Péter és Zsófia, Ebed (Obid); Horváth Mária, Gabőíkovo. Mit tud az élesztő? Azt hiszem minden gyerek szereti a fánkot, a lekváros buktát vagy a túrós kalácsot. Anyuka vagy nagymama szí­vesen el is készíti ezeket a fi­nomságokat, amikor csak megkívánjátok, de előbb min­dig megnézi, van-e otthon élesztő, mert anélkül bizony nem megy a dolog. De vajon mi lehet az az élesztő, s főleg mit tudhat, ami miatt nélkülöz­hetetlen? Ezekre a kérdésekre néhány egyszerű kísérlet alap­ján magatok is válaszolhattok! Az élesztő tulajdonképpen apró élőlényekből, ún. élesztő- gombákból áll. A konyhában használatos sütőélesztőn kívül másfajta élesztők is vannak. A sörélesztőt például a sörgyá­rikban fogják munkára, a bor­élesztő pedig a mustot erjeszti borrá a hordóban. Ezekben az élesztőkben az a közös, hogy valamilyen cukortartalmú anyagot alakítanak át egy másfajta anyaggá, miközben szén-dioxid (C02) gáz szaba­dul fél. Azt szoktuk mondani, hogy az élesztő erjeszt vagy megkeleszti a tésztát. A sütő- élesztő esetében épp az a jó, hogy szén-dioxid is keletkezik, mert ez a gáz fújja fel, keleszti meg a tésztát. A finom kalács titka éppen abban rejlik, hogy jól megkelt tésztából sütötték. Kérjetek anyukától egy ke­vés friss élesztőt. Mustáros po­hárba tegyetek néhány kanál mézet, öntsetek hozzá vizet és jól keverjétek el. Ebbe a mézes vízbe tegyetek egy darabka élesztőt és figyeljétek mi törté­nik. Néhány perc múlva bubo­rékok képződnek, s az idő mú­lásával egyre több lesz belő­lük. Az élesztő „dolgozni“ kez­dett: a mézet alkoholra és szén-dioxidra bontotta, ez utóbbi buborékok formájában iparkodik alulról fölfelé. Az élesztőgombák kedvelik a me­leget és kb. 30 C°-os hőmér­sékleten dolgoznak a legszíve­sebben. (Anyuka is mindig me­leg helyen keleszti a tésztát). Ha a hőmérséklet csökken, a gombák „ellustulnak“, sőt egy bizonyos hőmérséklet alatt be is szüntetik a munkát. Ké­szítsetek friss mézes vizet, te­gyetek bele egy darabka élesztőt és helyezzétek el a poharat a hűtőszekrényben. (Előtte persze szóljatok anyu­kának is!) Ha másnap kiveszi­tek a poharat, nem találjátok a buborékokat, az élesztő „pi­hent“. Amikor aztán a mézes viz felmelegszik, az élesztő belelendül és termelni kezdi a buborékokat. Akinek kedve van hozzá, az megkóstolhatja az oldatot is: érezni fogja ben­ne az alkoholt. Ha valaki netán kételkedne abban, hogy az élesztő való­ban apró élőlényekből áll, vé­gezze el a következő kísér­letet. Ismét tegyetek mézes vízbe élesztőt és forraljátok néhány percig. Ezután figyeljétek meg, vajon képződnek-e buborékok. Azt látjátok, hogy az oldat vál­tozatlan marad, buborékok még néhány óra elteltével sem keletkeznek. A forralás követ­keztében az élesztő elpusztult. Ha viszont friss élesztőt tesz­tek a felforralt és lehűtött mé­zes vízbe, néhány perc múlva megindul a buborékáradat. Most már ismeritek az élesztő titkát, de ez még ko­rántsem jelenti azt, hogy jó kalácsot is tudtok sütni. Ám ha jól megfigyelitek anyuka min­den mozdulatát, egyszer talán ti is meglephetitek a családot egy tepsi ízletes lekváros buk­tával. LACZA TIHAMÉR A KOCKA NINCS ELVETVE A kocka nincs el­vetve, még csak ezu­tán kell eldönteni, hogy vajon melyik kocka állítható össze a kiterített palástból! Kitalálod? (XI*l = Xl Pofonegyszerű Hogyan lehet ebből a hibás egyenletből hibátlant variálni anélkül, hogy bármit is változtatnál rajta?

Next

/
Oldalképek
Tartalom