Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1985-08-16 / 33. szám

Családias ünnepség A nyékvárkonyi (Vrakún) nyug- dijasklubban lassan már hagyo­mánnyá válik a születésük kerek évfordulóját ünneplő nyugdíjasok köszöntése. Idén a családias ün­nepségen tizenöt jubiláns megha- tottan fogadta az apró ajándéko­kat, virágokat és a hnb, illetve a polgári ügyek testületé képvise­lőjének köszöntőjét. A Csemadok helyi szervezetének irodalmi szín­pada énekkel és szavalatokkal kö­szöntötte az ünnepeiteket. A hnb szépen berendezett klu­bot biztosított a nyugdíjasoknak. Televízió, rádió, lemezjátszó, tár­sasjátékok szolgálják - főleg va­sárnaponként - a szórakozást. Leginkább a jó hangulat az, amiért az idős emberek szívesen töltik itt szabad idejüket. A klub 1980-ban 12 taggal kezdte működését. Jelenleg 89 a taglétszám. A nyugdíjasok be­kapcsolódnak a falu kulturális és társadalmi életébe, a faluszépitési akciókból is kiveszik részüket. Na­gyon jó az együttműködésük a többi szervezettel. Belföldi és külföldi kirándulásokat szervez­nek, ezeket összekapcsolják az illető város vagy országrész törté­nelmi nevezetességeinek megte­kintésével, színházlátogatással. A Roznov pod Radhostém-i szabadtéri múzeum egy részlete A szerző felvétele Színes műsorok Az idei, 1985-ös évet a vlachok évének nyilvánították, az első, nyolcvan évvel ezelőtt, 1905-ben megrendezett ilyen jellegű év tisztele­tére. A történelmi múltjukat, népi hagyományaikat hűen őrző vlachok ebből az alkalomból legjelentősebb központjukban, Roznov pod Rad- hostémban több nagyszabású ünnepséget szerveznek. A városi park területén, ahol éppen hatvan évvel ezelőtt, 1925-ben vetették meg a vlachok múltját, építészetét, háziipari termékeit, népművészetét bemu­tató néprajzi múzeum alapjait, egymást érik az érdekesebbnél érdeke­sebb rendezvények. Nagy érdeklődést kiváltó ünnepség volt az építők napja alkalmából megrendezett faipari kiállítás, amelynek keretében csupa fából faragott, illetve készített munkákat mutattak be, a környék legügyesebb mestereinek alkotásait. A színes, kulturális műsorok sem hiányoznak az ünnepség programjából. Egy alkalommal fellép a kozlovi- cei Vojvoda és a trojanovicei Radhosí népművészeti csoport, majd máskor a Mezirican és a Baca elnevezésű együttesek, illetve a Rozno- vanka fúvószenekar szórakoztatja a közönséget. Érdekesnek ígérkezik a ládafaragók munkáiból megrendezésre kerülő kiállítás is. A környék leghíresebb és legügyesebb fafaragói régi háztartási eszközök, haszná­lati tárgyak mintájára készített munkáiból eladással egybekötött bemuta­tót rendeznek. A szép, természetes környezetben megrendezésre kerülő esemény kedves színfoltja lesz a roznovi ünnepségeken. Az egész nyáron tartó rendezvénysorozatnak nemcsak a városból, hanem a szé­les környékről is számos látogatója van. A vendégek természetesen megtekintik a szabadtéri múzeumot is, amely a vlachok életének hű tükörképe, eredeti, illetve az eredetiek mintájára készült házakkal, városházával, kaptárakkal, vendéglővel, szélmalommal, kúttal. Benyák Mária A Duna mentén hajdan virágzó mesterség volt a vizimolnárság. Másfél századdal ezelőtt a Duna komáromi (Komárno) szakaszán 36 malom kelepelt a folyón. A szá­zadfordulón azután ennek a fog­lalkozásnak is bealkonyodott. Az utolsó komáromi vízimalom az 1929-es jeges árvíz martaléka lett. A régi vízimolnár hagyományok­nak állítottak emléket, amikor a hajógyárban mintegy ötmillió ko­rona ráfordítással elkészítették egy dunai vízimalom (a felvételen) Javult a minőség Szlovákia . 22 élenjáró mező- gazdasági üzemének felhívására válaszolva a felsószeli (Horné Sa- liby) Csehszlovák-Szovjet Barát­ság Efsz tagjai mindent elkövet­nek, hogy sikeresen teljesítsék a hetedik ötéves terv minden mu­tatóját. Az első félévben nagyon jól dolgoztak. Tejtermelésben kü­lönösen figyelemre méltó ered­ményt értek el. Kétmillió négy­száznegyvenhat ezer liter tejet ter­meltek ki, ami 160 ezer literrel több az előirányzottnál. Ezzel az eredménnyel a járás öt legjobb tejtermelő üzemei közé kerültek a felsöszeliek. Nagymértékben ja­vult a kitermelt tej minősége az év első hat hónapjában, a tej 97,7 százaléka első osztályú volt, ami a tavalyi 72 százalékoshoz viszo­nyítva jelentős minőségi javu­lás. Oláh Gyula hű mását. Felépítéséhez Suhai Lajos, egykori dunaradványi (Rad- van nad Dunajom) vízimolnár nyújtott útmutatást az építőknek. A malom, amely a turisták és az iskolások érdeklődésének közép­pontjában áll, ma a Kis-Dunán átívelő csapóhíd térségében hor­gonyoz. A tervek szerint a vízimol­nárok használati tárgyaival rende­zik be, s úszó műszaki múzeum­ként a Holt-Vág térségében kiala­kítandó üdülőövezet egyik látvá­nyossága lesz. K. Németh István (A szerző felvétele) A Losonci (Lucenec) Jnb kul­turális osztályának patro- nálásával a Csemadok járási bi­zottsága, a járási népművelési központ, valamint a vilkei (Veriká na Ipl'om) tömegszervezet hazánk felszabadulásának 40. évfordulója jegyében rendezték meg Vilkén a XIII. Járási dal- és táncünne­pélyt. Járási dal- és táncünnepély Ä csoportok felvonulása és a felszabadulási emlékmű megko­szorúzása után kezdődött el a dél­utáni műsor. AZ üdvözlő beszé­dek elhangzása után szerepelt a füleki (Firakovo) férfi énekkar, valamint Kelemen Gábor szóló­énekes, majd sor került az amatőr csoportok gazdag műsorára. Töb­bek között bemutatkoztak a Koka- van tánccsoport, György Zsuzsa és Kelemen Éva szólóénekesek, a ragyolci (Radzovce), a gömörsí- di (Síd), a galsai (Holisa) éneklő- csoportok, Somoskői Ágnes, a csákányházi (Cakanovce) folk­lórcsoport, a fülekpüspöki (Ftfa- kovské Biskupice) Palóc tánccso­port és a Rétsági járás (Magyaror­szág) csoportjai. Puntigán József Ismét gyártják A losonci (Lucenec) Ipoly Menti Téglagyárak poltári kettes számú üzemében ismét megkezdték a különböző méretű és fajtájú tetőfedő cserepek gyártását. Poltár évtizedeken keresztül ezen termék gyártásáról volt hires. Az utóbbi két évtizedben az illetékesek a cserépgyártást beszüntették, mert úgy gondolták, hogy a modern toronyházak és a divatba jött lapos tetejű családi házak építésénél a hagyományos, égetett cserepekre nem lesz szükség. Országszerte még nagyon sok, jó állapotban lévő családi ház és műemlékként nyilvántartott épület van, amelyeket annak idején különböző méretű égetett cseréppel, illetve palával fedtek be. Ezek az évek folyamán megrongálódtak, felújításra szorulnak. Az utóbbi években kényszermegoldásként ezeket az épületeket például Losoncon is, lemezzel fedték be, ami nem illik az épület stílusához, s rontja a városban lévő klasszikus épületek külalakját is. Ezen az állapoton és a háztulajdonosok helyzetén segít most a poltári téglagyár azzal, hogy az innovációs program keretében megkezdte a cserepek gyártását. Csák István GONDOSKODNAK A SZÖVETKEZET FIATALJAIRÓL A keszegfalusi (Kamenicná) Steiner Gábor Efsz vezetősége a mezőgazdasági nagyüzemi ter­melés sikeres továbbfejlesztése érdekében a szövetkezeti tagság megfiatalításán fáradozik. Nagy gondot fordítanak az ifjúságra - a kedvező lehetőségek megte­remtésére, társadalmi, szociális, kulturális és sportolási igényeik ki­elégítésére, mindennapi problé­máik megoldására. Horváth-Lajos, a személyzeti osztály vezetője el­mondta, hogy a termelés vala­mennyi ágazatában növekszik a fiatalok részaránya. Évente 5-6 szakmával rendelkező fiatal kerül a szövetkezetbe és ugyanennyit küldenek továbbképzésre. Figyelmet érdemel, hogy más munkahelyekről egyre több 20-25 év körüli fiatal kéri felvételét a szö­vetkezetbe. Az új tagokat alapo­san felkészítik jövendő hivatásuk­ra, megteremtve ehhez a szociális és gazdasági előfeltételeket is. Az új szakemberek, mérnökök lehetőséget kapnak a bizonyítás­hoz. Az idősebb szakemberek ta­pasztalata párosul a fiatalok szak- képzettségével, s ez hasznos a szövetkezetnek is. A vezetőség együttműködik a SZISZ üzemi szervezetével. Klubhelyiséget kaptak a fiatalok és évente 15-20 ezer korona anyagi támogatással segítik őket. A pénzt főleg kulturá­lis célokra és a sportolási lehető­ségek fejlesztésére fordítják. Szá­mos körzeti és kerületi sport- és honvédelmi versenyen szerepel­tek már eredményesen. Példásan kapcsolódtak be az újító- és ésszerűsítési mozgalom­ba. Kezdeményezők és aktívak a szocialista munkabrigádokban is. Múlt évi vállalásaik teljesítésé­ért megkapták a vándorzászlót. Képzettségüknek és tehetségük­nek megfelelő munkabeosztást kapnak és gondoskodnak szakmai és politikai nevelésükről is. A fiata­loknak anyagi támogatást nyújta­nak. Azok, akik a katonaság után a szövetkezetben maradnak, há­romezer korona jutalmat kapnak és nősülés után további kétezer koronát, ha a tag 5 éves szerző­dést köt a szövetkezettel. Lakás­építéshez maximális anyagi támo­gatást kapnak és a járműveket, gépeket 60 százalékos árkedvez­ménnyel vehetik igénybe. Krascsenics Géza Karlovy Vary egyik neveze­tessége a fafa­ragással díszí­tett - nemrég felújított - fe­dett sétány, mely a Szikla forrás fölé épült. A monda szerint IV. Ká­roly király vadá­szat közben ezt a gyógyforrást fedezte föl, s vi­ze ma százez­rek gyógyulását mozdítja elő. Kovács Árpád felvétele Rájuk mindig számíthatnak Nyolc éve, hogy a lévai (Levice) kórház transzfúziós állomásán a dr. Baranyai Éva főorvos vezette kollektíva benevezett a szocialista mun­kabrigád cím elnyeréséért folyó versenybe. Két év múlva 1979-ben elnyerték a Győzelmes Február szocialista munkabrigád címet. Megala­kulásuk óta sok érdekes bejegyzés került a kollektíva krónikájába. A tagok példás munkájukért 1982-ben kapták meg a bronzjelvényeket. Nyolcán rendszeresen adnak vért. Jarmila Mlynková a brigád legfiata­labb tagja még csak 23 éves, de már tízszer adott vért. A Lévai járás önkéntes véradóinak névsorában hatvannyolc egész­ségügyi dolgozó neve szerepel. Az egészségügyiek fél év alatt 105 százalékra teljesítették az 1985-ös évi iránymutatót. Az első félévben 1427 önkéntes véradótól vettek vért, többen közülük már többszörös véradók. A járásban nyolc év alatt a besei (Besa), a garamkálnai (Kálna nad Hronom), a bakabányai (Pukanec), a győrödi (Vefky Dúr) és a zselizi (Zeliezovce) egészségügyi körzetek véradói bizonyultak a leg­jobbaknak. Ezekben a körzetekben több olyan véradó van, akikre szükség esetén mindig számíthatnak a transzfúziós állomás dolgozói. Császár Ernő Négymillió korona ráfordítással épült a studenái Svor- nost Efsz (Jindri- chúv Hradec-i já­rás) üdülőközpont­ja. A 72 férőhelyes üdülő első vendé­gei csongrádi me­zőgazdasági dol­gozók voltak. A csongrádi üdülő­be pedig az idén ellátogatnak a stu­denái szövetkezet tagjai. A felvételen az új üdülő egy része. Miroslav Vodéra felvétele T ÚJ SZÚ 10 1985. Vili. VÍZEN ÚSZÓ MÚZEUM

Next

/
Oldalképek
Tartalom