Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1985-08-09 / 32. szám

ÚJ SZÚ 21 1985. Vili. 2.-O A szocialista országok ÉLETÉBŐL A stralsundi tengerészeti múzeum Az NDK 640 múzeumát évente 30 millió érdeklődő ke­resi fel. A látogatók számából Ítélve a legnépszerűbbek egyi­ke a Tengerészet és Halászat Múzeuma Stralsundban. A kü­lönleges látnivalókat kínáló hanza-városi intézmény tavaly például 750 000 látogatót fo­gadott. A múzeum joggal büszke hírére. Aki ide belép, a mély­tengeri búvárokéhoz fogható élményben részesül. A tenge­rek és óceánok különös, szí­nes élővilágát csak az üvegfa­lak választják el a nézelődők- töl. Az akváriumokban megté­vesztően természethü környe­zetet alakítottak ki a szakem­berek, s a valósághű körülmé­nyek között szemmel látható­lag jól érzik magukat a növé­nyeknek és az állatoknak még az egészen ritka példányai is. A kiállítási teret állandóan bő­vítik. A közelmúltban két, egyenként 50 000 literes akvá­riumot állítottak fel a trópusi vizek halai és tengeri emlősei részére. Az intézmény a több mint százéves kultúrtörténeti múze­ummal együtt Stralsund egyik szép műemlékében, a Katalin- kolostorban talált otthonra. Eredetileg természettudomá­nyi múzeum volt, s csak a hat­vanas-hetvenes évek folya­mán szakosították. Az intéz­ményből idővel világszerte is­mert múzeum lett, amely ma két szinten 3600 négyzetméte­ren mutatja be a tengerek vilá­gát, keletkezésük történetét, kincseiket. A vonzerőt újabb és újabb kiállításokkal növelik. A leg­utóbb ,,A távoli tengerek világa címmel rendeztek bemutatót. Ezen az NDK kutatóinak két vörös-tengeri útján zsákmá­nyolt gyűjteményét tekinthették meg a látogatók. Érdeklődés kiséri a halászati kiállításokat is, amelyeken történelmi és ma használatos halászati eszkö­zök, hajómodellek idézik a múltat és a jelent. Az idei különleges kiállítá­sok közül érdekesnek ígérke­zik a „Tengeri szörnyek - le­genda vagy valóság?“ című bemutató, valamint a „Hét ten­ger zsákmánya - tengerészek gyűjtötték a múzeum számá­ra“ című program. Felvételünk a hanoi pionirház sakk-körében készült. A pionirház a vietnami-csehszlovák barátság szimbóluma is, hiszen beren­dezésének jelentős részét a SZISZ ajándékozta a vietnami gyerekeknek. A lengyel - magyar árucsere alakulása A lengyel-magyar árucsere­forgalom évről évre növekszik. Az 1984-es forgalmi érték 900 millió rubel volt, az idén pedig várhatóan eléri a 955 millió rubelt. A kétoldalú kereskedelmi forgalomból a legnagyobb arányban a gépek és berende­zések részesednek: kölcsönö­sen több mint 60 százalékban. Lengyelország a többi között szerszámgépeket, kohó- és öntöipari berendezéseket, bá­nyagépeket, energetikai be­rendezéseket, elektrotechnikai termékeket, tehergépkocsikat szállít Magyarországra. Eze­kért cserében főként Ikarus au­tóbuszokat, könnyűipari gépe­ket, vegyészeti berendezése­ket, elektronikus alegységeket, mérőkészülékeket, mezőgaz­dasági gépeket és a gépjármű­ipar részére kooperációs ter­mékeket kap. Fontos tételnek számítanak a nyersanyagok is. A lengyel kivitel kiterjed a szénre, a kokszra, a kénre és különbö­ző műanyagokra. Magyaror­szág viszont aluminiumoxidot, alumíniumot, kohóipari termé­keket, vegyszereket és gumi­abroncsokat szállít Lengyel- országnak. Még az idén mintegy 12 százalékkal növelik a magyar fogyasztási cikkek lengyel- országi exportját. Ez a döntés elsősorban a bútorra, a bőrá­rura, a sport- és turisztikai fel­szerelésekre, a taneszközök­re, az irodai cikkekre és a koz­metikai termékekre vonatkozik. Mindemellett Magyarország 1985-ben gyógyszerekből is többet szállít Lengyel- országba. FORRÁSOK: ŐSTK, BUDAPRESS, INTERPRESS, KCNA, TANJUG, PANORAMA A színesfémipar jelene és jövője a KNDK-ban A KNDK ásványkincsekben rendkívül gazdag ország. Terüle­tének több mint á 80 százalékán tártak fel lelőhelyeket. Eddig mint­egy 300 ásványfajtát találtak. Ezek közül a wolfram-, molibden-, magnezit-, grafit-, barit-, csillám- és fluoritkészletek nemzetközileg is számottevőek. Nagy mennyiségben találhatók az országban színesfém (arany, ezüst, réz) készletek. Jelentős a mangán-, a nikkel-, az antimon, a vas-, az ólom-, a cink- és a szénvagyon is. Az utóbbi években igen gyor­san fejlesztették a szinesfémipart. Ezt egy 1982-ben hozott határozat is előírja. A tervek szerint 1988-ra megvalósulhat a kitűzött cél: az évi 1,5 millió tonnás termelés. Ez­zel az eredménnyel a KNDK a vi­lág vezető szinesfémtermelö álla­mai sorába léphet. Jelenleg a Komdok Bányaválla­lat a színesfémtermelés központ­ja. Dolgozói nemrég fejezték be a harmadik ércdúsító üzem építé­sét. Bővítik és korszerűsítik az or­szág nyugati tartományaiban léte­sített szinesfémtermelö kombiná­tokat is. Gyors ütemben folyik a rekonstrukció az unhungi és szonhungi bányaüzemben. Új, gazdaságos bányatechnológiákat vezetnek be, bővítik a feldolgozó kapacitást, sorra épülnek a tisztí­tó, dúsító, finomító művek, a szi- nesfémkohók és -hengerdék. Ta- csonban új dúsító kombinát alap­jait rakják le. A Kazah Tudományos Akadémia szakemberei megfigyeléseket végeznek az Adron-44 nevet viselő új automatikus műszerrend­szerrel, amely lehetővé teszi a kozmikus eredetű részecskék regisztrálását. A felvételen a rendszer üzembe helyezése a Tien- san hegységben, 3400 méter magasságban. Jugoszláv dohány a világpiacon A jugoszláv dohány egyre inkább keresett a világpiacon. A jugoszláv gyárak évente 25 ezer tonna fermentált dohányt és cigarettát értékesítenek a Szovjetunióban, az Egyesült Államokban, az NDK-ban, Csehszlovákiában, az NSZK- ban, Olaszországban, Belgi­umban, Hollandiában és Svájcban. Tavaly a kivitel értéke elérte a 85 millió dollárt, az idén 88 millió dolláros dohányipari ex­portbevételre számítanak. A dohányt eddig főként kis­gazdaságokban termesztették. Újabban áttérnek a nagyüzemi termesztésre. A hektáronkénti átlagtermés: 1,3 tonna. A leg­nagyobb mennyiséget a Virgí­nia és a Burley dohányfajtából termelik, a korábbiaknál na­gyobb területen nevelik a kes­keny levelű, keleti fajtákat a többi között a Jaka és a Pri- lep dohányt. Egyes helyekről Virginia vetőmagot is exportál­nak, elsősorban az Egyesült Államokba. A zágrábi és a prilepi dohányintézet foglalkozik a külföldi dohányfajták megho­nosításával. A számítások szerint az idén 100 000 tonna dohányle­velet termelnek, s ennek az egyharmadát exportálják. A belföldi fogyasztásra szánt dohányt 16 gyár dolgozza fel. összkapacitásuk évi 60 milli­árd cigaretta. VÍZSZINTES: 1. Auktor. 7. Férfi­név. 13. Rejtvényünk első része (zárt betűk: N, Ó, A). 15. Magyar növénytermesztő. 16. Lantán. 17. Indulatszó. 18. A rúd végei. 19. Rag. 20. Megtévesztő módon. 22. K. A. E. 23. Holland festő. 25. Japán festő 26. Hunnia része! 27 Kevert dér. 28. Csúz. 29. Sze­let. 30. Sodó azonos hangzói. 31. Növény (ék. f.). 32. Futóma­dár. 33. Mezőgazdasági ipari üzem. 35. Angyal. 37. Dermedt. 39. Ma. 40. A munka jelzője. 42. Rag. 43. Nilota népcsoport. 45. Erkölcs. 46. Bátor teszi. 47. Marokkói folyó. 48. Zord vidék. 49. Fürdő - angolul. 50. ..de Co­logne. 51. Üres gyomor teszi. 52. Marcangol. 53. Inga közepe. 54. Kötőszó. 55. A gát peremei. 56. Ferdén (ék. h.). 61. Gyümölcs. 62. Oktatott. 63. Franciaországi város. FÜGGŐLEGES: 1. Ászok közepe. 2. Növény. 3. Élőlény. 4. Rubidi­um, argentum. 5. Z. E. I. 6. Strá- zsa. 7. Szándékozta. 8. Boltban van! 9., Magyar festő. 10. Névutó. 11. Étien rém! 12. Európai fővá­ros. 13. Flamand író. 14. Meggon­dolatlan. 20. Felsőkabát, névelő­vel. 21. Elek, András. 22. Futár. 24. Együttes. 25. O. E. M. 26. Cimbora. 27. Rejtvényünk befejező része (zárt betűk: I, R). 28. ...birodalom. 29. Vigyáz vala­mire (ék. h.). 31. Magyar mérnök. 34. Osztrák költő. 36. Kárál. 38. Mókus. 41. Európai nép. 44. Fran­cia költő. 45. Női név. 46. Vaskala- pos.48. Verso. 49. Füzérvirágzat. 51. Végtagja. 52. Air __, légipos­ta . 54. Sósav azonos hangzói. 56. Hal - keverve. 57. Város Ju­goszláviában. 58. Kötőszó. 59. Pakliban van! 60. Perecvég! Keresztrejtvény A július 19-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Elmosódó nyárfák alatt teli zsákok toronylanak. S a friss ,búza szaga lágyan Szétömlik az éjszakában. Könyvjutalomban részesülnek: Zala József, Felsőszemeréd (Horné Semerovce), Dikány Mária, Naszvad (Nesvady), Retkes Géza, Búcs (Búc), Belágyi Aliz, Ipolyság (Őahy), Farkas István, Érsekújvár (Nővé Zámky).

Next

/
Oldalképek
Tartalom