Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1985-04-05 / 14. szám

L jonya Golikov - így hívták ezt a kisfiút. Tizenöt éves korában partizán lett. Tizenhat évesen pedig hősi halált halt a megszállókkal vívott össze­csapásban. A kisfiú-partizánt halála után a Szovjetunió Hőse címmel tüntették ki. Leonyid Golikov, Luki no falu lakosa, a fasiszta meg­szállás idején belépeti egy par­tizánosztagba. A tizenhat éves partizán 78 fasisztát semmisí­tett meg, 2 vasúti és 12 közúti LJUDMILA LUZJANYINA német katonát semmisített meg, és zsákmányolt fegyve­rekkel tért vissza. A felderitö-partizánok cso­portja egész éjjel lesben feküdt az országút mellett. Semmi sem bontotta meg az éjszaka csöndjét, csupán hajnalban kezdtek csicseregni a mada­rak, amelyek a legkorábban köszöntötték a napkeltét. Az országút kihalt volt. A felderítő csoport parancsnoka jelt adott a távozásra. Ljonya azonban A hős kis partizán hidat robbantott tel, felperzsel­te a hitleristák két raktárát. Az ellenfél 9 lőszerszállító gépko­csiját robbantotta fel, fontos el­lenséges okmányokat zsák­mányolt. “ Az ifjú hazafi harci jellemraj­zának e rövid, szenvtelen sorai mögött egy bámulatos lelkiem­re valló jellem, nagyszerű, hősi életsors rejlik. ... Ljonya Golikov 1942 márciusának egyik borús esté­jén jelent meg a partizánosz­tagnál. Már azelőtt is többször megpróbált kapcsolatot terem­teni a partizánokkal. De hát nem olyan könnyű megtudni, merre vannak. A felnőttek pe­dig, akikkel őszintén beszélhe­tett erről, csak együttérzően bólogattak:- Kissé korai ez még neked, hiszen a partizánosztag nem úttörőcsapat. ...És Ljonya végül ott volt az erdőben. Az őrszem a pa­rancsnokhoz kísérte.- Ki vagy? Hová valósi? Is­mered a puskát, a géppisz­tolyt? - kérdezték tőle.- Bizony, te nem veszteget­ted hiába az idődet - jegyezte meg elégedetten az egyik par­tizán, amikor látta, milyen ügyesen kezeli Ljonya a fegy­vert. A kisfiút Dmitrij Szokolov csoportjába sorolták be. Né­hány nap múlva, a legelső harcban pedig Golikov három késlekedett. És abban a perc­ben, amikor már indulni ké­szült, hogy utolérje társait, por­felhőt pillantott meg a távolban. Nem lehetett kétség: személy­autó közeledett. ,,Nyilván a törzs autója - villant át Ljo­nya agyán a gondolat -, kár, hogy már nem tudom figyel­meztetni a társaimat..." A hid mellett kis kőrakás volt. Az ifjú felderítő mögötte rejtőzött el. A másodpercek lassan teltek. Ljonya érezte, hogy a szíve hevesen dobog. A gépkocsi most a hídhoz ért. A sofőr lefékezett. Ljonya pe­dig ebben a pillanatban teljes erejéből elhajította a kézigráná­tot. Az autóból kugrott egy fe­hér zubbonyos tiszt, és futás­nak iramodott. ,.Abból nem eszel, nem menekülsz el" - mondta magában Ljonya, és géppisztolyából sorozatot adott le. De elhibázta. És a kis felderítő csak ekkor vette ész­re, hogy a tiszt aktatáskát tart a kezében. ,, Okmányok, törzs­okmányok!" - örvendezett Ljonya, és a fasiszta után ro­hant. Az az erdő felé menekült és visszafelé lövöldözött. Ljo­nya pedig követte és szintén állandóan tüzelt. A tiszt ledob­ta a zubbonyát, Ljonya a csiz­máját, hogy könnyebben fut­hasson. ,,Ha eléri az erdőt, akkor elmenekül" - gondolta a felderítő, és ekkor eszébe jutott a partizán-fortély: céloz­va, térdeplő helyzetben kell tü­zelni. így is tett. Eldördült a lö­vés - a hitlerista lerogyott a fűbe. Ljonya némi késéssel tért vissza az osztag táborába. Tá­bornoki váll-lapos fehér zub­bony volt rajta, a mellén ke­resztben két géppisztoly - a sajátja és a zsákmányolt; a kezében pedig aktatáska. Trofim Petrov, a partizán bri­gád törzsfőnöke, magához hi­vatta az ifjú felderítót.- Azokat az okmányokat, amelyeket a tábornoktól zsák­mányoltál, azonnal továbbítjuk Moszkvába. Egy új, furfangos akna titkos szerkezetét írják le.. Érted?- Értem - mosolyodon el Ljonya. A törzsfőnök odament Ljo- nyához, erősen megszorította a kezét, és átölelte a le­génykét.- Derék gyerek vagy, fi­acskám! Ljonya Golikov 1943 január végén esett el, egyenlőtlen harcban. Nem ijedt meg, ami­kor a törzzsel együtt bekerítet­te az ellenség. Hogy meg­mentse a partizánok okmánya­it, az utolsó töltényig viszonoz­ta a tüzet, míg végül egy álnok ellenséges golyó utolérte. ... Osztraja Luka faluban, az iskola mellett obeliszk áll, rajta ez a felirat: „1943 janurájában itt esett el Ljonya Golikov ifjú partizán, a Szovjetunió Hőse". Az emlékmű előtt mindig sok a virág. Úttörők jönnek ide, hogy itt vegyék át az áhított vörös nyakkendőt a veteránok, az ifjú partizán harci bajtársai kezéből. Itt tesznek esküt arra, hogy a haza ugyanolyan bátor és hú fiai lesznek, amilyen Ljo­nya Golikov volt. GELLÉRT GYÖRGY fordítása m A FELSZABADULÁS GYERMEKSZEMMEL A CSEMADOK rudnai (Rudná) helyi szervezete a felszabadulási évforduló tiszteletére a fenti cimmel rajzversenyt rendezett, melyen óvodások és iskolások egyaránt részt vettek. A legjobb alkotások szerzőit értékes dijakkal tüntették ki. A CSEMADOK-szervezet, közösen a helyi óvoda és iskola peda­gógusaival, jelmezbált is rendezett a gyerekeknek, akik szüleik közreműdödésével érdekesebbnél érdekesebb jelmezekben jelentek meg, és kedvükre szórakoztak a művelődési otthonban. Juhász Ilona PAJTÁSOK VÁCRÓL Baráti kapcsolat és együttműködés keretében váci úttörők látogat­tak el az érsekújvári (Nővé Zámky) járásba. Muzslán (Muzla) színes, változatos műsorral szórakoztatták barátaikat, a község gyermekkö­zönségét. Legnagyobb sikert az üvegestánc aratta. Ezt követően közös zenélésre és éneklésre került sor. Ulrich Gyuláné ÓRÁN ÉS ÓRÁN KÍVÜL A nagymagyari (Zlaté Klasy) művészeti alapiskola sokoldalúan gondoskodik növendékeiről, mind a tanítási órán, mind azon kívül. A közelmúltban például balett-előadásra vitték tanítványaikat Brati- slavába. A szülői munkaközösséggel együttműködve jelmezbált is rendeztek, amelyen nagyon jól szórakoztak a gyerekek. Hozzáértő pedagógia tevékenységükről tanúskodik, hogy több növendékük ért el szép helyezést különböző zenei versenyeken. Nemrégiben osztá­lyok közötti versenyt is szerveztek a zenészjelöltek részvételével, akik közül a legjobbak nyilvános hangversenyt adtak; a termet ügyes kezű képzőművész-növendékek munkái díszítették. Baráth Ilona JAN CAREK A haza édene Gyerekek, észrevettétek itt a földön a sok szépet? Nézzetek csak szaporán szét, mennyi virág van, tarka rét. Tartsátok szemetek tárva, hányféle lény, kis madárka. Jó ember is van olyan sok! Nem irigylik, ha más boldog. Gyerekek, észevettétek itt a földön a sok szépet? Fügedi Elek fordítása GONDOLKODOM, TEHÁT. NEM AZ A MESTER, AKI SOKAT CSINÁL, HANEM AKI JÓL CSINÁLJA. France KÉT FŐVÁROSBAN 1. Szlovákia fővárosában, Bratislavában, több csehszlovákiai magyar lap jelenik meg. Sorolj fel legalább ötöt, az Új Szón kívül. 2. Bizonyára közületek is sokan jártak már Budapesten, sőt, a Dunát átívelő hidjain is. Legalább három hídnak a nevét kérjük. Számlogika MINDENNAPI TÁRGYAINK A rádió A tizenkilencedik században alakult ki a villamosság tudo­mánya, elsősorban a zseniális angol tudós, J. C. Maxwell ku­tatásainak eredményeképpen, aki négy egyenlet segítségével képes volt leírni valamennyi elektromágneses jelenséget! (Ezt ma két segódegyenlettel egészítjük ki, de a lényeg ugyanaz.) Mint minden nagyszerű el­méletet, merészsége miatt ezt is nehezen fogadták el a kor­társak, így még hosszú kísér­letezés kellett annak bizonyítá­sára, hogy a Maxwell által leirt egyenletekben szereplő elekt­romágneses hullámok egyálta­lán léteznek. Ez végül is Hein­rich Hertz német fizikusnak si­került 1886-ban. Nemcsak azt bizonyította be, hogy a látható fény elektromágneses sugár­zás, hanem azt is, hogy hullá­mok mesterségesen is előállít­hatok. Ezzel Hertz megalkotta a rádiózás elvét, sőt maga ké­szíti el a rádió egyik legfonto­sabb elemét, az oszcillátort. Számunkra rendkívül isme­rősen cseng egy New Yorkban dolgozó jugoszláv tudós neve: Nikola Tesla (akiről a cseh­szlovák elektronikai üzemeket nevezték el). Több alapvető je­lentőségű felfedezés mellett a rádiózás területén is mara­dandót alkotott: 1893-ban a vi­lágon elsőként használ anten­nát, ezzel létrehozza az első vezeték nélküli összeköttetést. Ezen a területen az orosz A. S. Popov is jelentős kísérleteket végzett. A század utolsó éveiben egyre intenzívebben dolgoz­nak a kutatók a rádió kifejlesz­tésén, egyre inkább valósággá válik az emberi beszéd veze­ték nélküli átvitele. Nem sza­bad elfelejteni, hogy ez idő tájt már szerte a világon használ­ják a telefont, úgyhogy a nagy- közönség is egyre kíváncsib­ban lesi, mikor sikerül a veze­ték nélküli ,,telefont“ megal­kotni. Nem kell sokáig várni, a huszadik század első évé­ben az olasz G. M. Marconi nemcsak egyszerűen vezeték nélküli rádióval lepi meg a vilá­got, de készülékével képes kapcsolatot teremteni Amerika és Európa között! A német K. F. Braun, aki a televíziózás terén mérhetet­len érdemeket szerzett, hiszen a képernyő legfontosabb ele­mét, az elektronágyút alkotó Braun-csövet szerkesztette meg, a rádiózást is jelentős találmánnyal gyarapította: 1901-ben elkészíti a kristály­detektort, amely évtizedekig a rádió-vevőkészülék legfonto­sabb eleme volt. Marconi és Braun alapvető jelentőségű felfedezéseikért 1909-ben megkapták a legna­gyobb tudományos kitüntetést, a (fizikai) Nobel-díjat. Marconi üzleti érzékét dicséri, hogy iparvállalatot alapít Angliában. A róla elnevezett elektronikai vállalat napjainkig a legjelentő­sebb rádiós és televíziós stúdió­berendezéseket gyártó cégek közé tartozik a világon. A hanghullámokat a rádióban villamos jelekké alakítják, vivő­hullámra „ültetik“, majd egy különleges rezgőkör segítsé­gével, az antennával sugároz­zák ki. Az alacsony rezgésszá­mú villamos jeleket, amelyek a hanghullámoknak felelnek meg, elsősorban azért kell vi­vőhullámra „ültetni“, mivel egyébként gyorsan elnyelőd­nének a levegőben. Ezenkívül pedig a rádióadóra történő hangolásnál játszik fontos sze­repet a vivőhullám. Ahhoz, hogy a vevőkészü­lékben újra hallható legyen az adás, a vivőhullámról a hasz­nos jelet le kell választani. Erre szolgált kezdetben a Braun- féle kristálydetektor, később pedig a Fleming-féle dióda. Tehát a vevőkészülék valójá­ban csak leválasztja a vivőhul­lámról a hasznos jeleket, eze­ket erősiti, majd a hangszóróba küldi. Az egyes adóállomások­ra a rádiót egy rezgőkör segít­ségével hangoljuk, amelynek változtatható értékű kondenzá­torával keressük ki a megfelelő adó vivöhullámjának rezgés­számát. Néhány évtizeddel ezelőtt jelentek meg az ún. világvevő készülékek, amelyek nagyon kis erejű rádióadást is megfe­lelően tudnak erősíteni. Erre úgy képesek, hogy a vevőké­szüléknek saját rezgőköre (oszcillátor) van. Ma már gya­korlatilag csak ilyen, ún. szu- perhet készülékek kerülnek forgalomba. A tranzisztorok feltalálását követően a rádióvevők fo­gyasztása elenyészővé vált, néhány kisméretű elemmel vi- lágvevök működnek. így nap­jainkban a kisméretű, de kiváló tulajdonságokkal rendelkező rádióvevője egész garmadája található meg az üzletek polca­in. Igényesebb vevők akár rá­diómagnót is vásárolhatnak, ahol a táskarádiónyi méretben (sztereo) kazettás magnó is megtalálható, így a kedvenc dalok a rádióból közvetlenül átjátszhatók a kazettás magnó szalagjára. OZOGÁNY ERNŐ Haladj az óramutató járásának irányában és ha felismered a szá­mok logikai sorrendjét, írd be a hi­ányzó számot az üres körszelet­be! Nos, melyik ez a szám? A március 22-i számunkban közölt feladatok megfejtése: 12 x 3 : 9, 2 + 10 : 4, 8 + 5- 11; Aranka, Ágoston. Nyertesek: Mol­nár Katalin, Királyhelmec (Kráf. Chlmec); Himpán Angelika, Bá- torkeszi (Vojnice); Málik Diana, Ipolyság (Őahy); Tóth Éva, Runya (Rumince); Hajdú Kinga, Szimő (Zemné). ÚJ SZÚ 1 8 ) ) 1985. IV. 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom