Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1985-06-28 / 26. szám

SPARTAKIÁD ’85 & CiSNOSlOVCNSlU SMUnrANIÁOAMS A bratislavai spartakiád- bemutató egyik legna­gyobb sikere a középiskolás fiúk gyakorlata volt - mondták sokan a fellépés után. A fősze­replők iránt érdeklődve kide­rült, hogy a tornászok között a Duna utcai Magyar Tanítási nyelvű Gimnázium másodikos diákjai is ott voltak. A többi már egyszerűen ment. Janda Iván igazgató, aki maga is testneve­Fotós kollégám nem találta jónak a klub megvilágítását, így a folyosóra költöztette a ri­portalanyokat. Pillanatok múl­va nagy hangzavarra lettem figyelmes. Amikor megláttam a tömeget, hirtelen nem tud­tam, mi történik. Nos, csak annyi, hogy a fényképész híré­re - vagy talán a fizika óra .varázsa“ miatt - egy egész kis csapat összesereglett. A Prágába utazó húsz fiú és tizennyolc lány. Mindannyian rajta akartak lenni a képen. Ennek nem is lett volna akadá­lya, hacsak nem jön közbe egy kisebb kellemetlenség... Nagy László kollégám elvesztette a filmet. Elkeseredtünk, hogy mégis kedvét szegjük a kedves gyerekeknek. A dolog végül mégiscsak megoldódott, elké­szült a kép, elutazás előtt ugyanis rájuk találtunk a pálya­udvaron. Már beszélgetésünk idején lés szakos, s igy külön szívü­gye a spartakiád, egyetlen te­lefonhívás után kijelölte a leg­ügyesebbeket. Igaz, a há­rom fiúhoz két lányt is rendelt. Az iskola klubját választot­tuk találkozónk színhelyéül, hogy ne zavarjuk a tanítást. Persze, ez nem ment ilyen egyszerűen, mint később kide­rült, bonyodalmat okoztunk... A fiúk és a lányok is - teljes létszámban - útra készen (Nagy László felvételei) EVÉS KÖZBEN JÖN MEG AZ ÉTVÁGY Ők öten a harmincnyolcból is valamennyien lázban voltak, gondolatban már Prágában jártak. Azért a jókedvük nem hagyta cserben őket. A fiúk gálánsán a lányoknak botol­tak: - Jól csinálják - ismerték el, de huncutul mindjárt előbújt belőlük a kisördög: - A fellépés előtt a lányokat tartottuk jobb­nak, térben sokkal kifejezőbb­nek tűnt gyakorlatuk. A ma­gunkét nem tudtuk elképzelni, milyen is lesz alakzatban, mert kezdetben olyan szétesönek látszott. Az Inter-stadionban hatalmas tapsot kaptunk, eb­ből gondoltuk, biztosan szép lehet az összhatás, - dicseke­dett a legkotnyelesebb, a csicsói (Csicsov) Wurzel Gábor. Cséfalvay Attila és Vanda László szigorúbb társánál, ők azt is elismerték, hogy amíg az összkép kialakult, Cséfalvay Szilárd testnevelő tanárnak, bi­zony, sok-sok türelmébe ke­rült. Ehhez a vallomáshoz a muzslai (Muzl'a) Halasi Kata­lin és az érsekújvári (Nővé Zámky) Deme Katalin is csat­lakozott, sőt, ók azt is töredel­mesen bevallották, eleinte el­lógták a próbákat, nem figyel­tek oda a részletekre, dühítette őket, hogy egy-egy nehezebb elemnél szögletesek a mozdu­lataik.- Evés közben jön meg az étvágy - tartják a lányok - ami­kor a zene ütemei és a mozdu­latok összhangba kerültek, egyre szebbnek, esztétiku- sabbnak találtuk a produkciót. Olyan volt, mintha egy jó dis- cón lennénk... Hiába, a fiatalok nem tagad­ják meg önmagukat. S ez így is van rendjén. A zene, a moz­gás, a vidámság életük egyik alkotó eleme. No és a fölsza­badult, közvetlen hangulat. Az iskolapadokból kilépve elfeled­keztek a tanulásról, a szigorú tanárokról - mi, volt diátok csak tudjuk -, sőt egy kicsit a spar­takiád oktatóiról is. A fellépés előtt is azon törték a fejüket, mit követhetnének el. Wurzel Gabi rögtön föltalálta magát, kiadta a vezényszót: -Első sor, indulj! - s a fiúk fölkapták a pa­dokat, s hej, hej kiáltással neki­lódultak a tartánpályának.- Fönt a lelátón egy bácsi dirigált — kommentálja a csiny- tevö -, s mikor látta, hogy mi megindultunk, nem kezdett kia­bálni, veszekedni, csöndesen beleszólt a mikrofonba: ,,Kö­szönöm, hogy felsorakozta­tok!“ Erre az egész csapat ügy glédába állt, mintha vonalzóval húzták volna meg a sorokat. Padok, bordásfalak, minden a helyére került, s ment min­den, mint a karikacsapás. S a taps nem akart szűnni. Ök öten a Duna utcai gim­názium Prágában gyakorlato­zó harmincnyolc diákja közül, ök öten, s spartakiád sokezres névtelen főszereplője közül, remélik, hogy a Strahovon sem hiányzik majd a taps... URBÁN KLÁRA O— eptember elejétől június végéig ritkán akad OZ alkalmuk a többnapos kirándulásra. Ritkán, mert a tanév minden napján - kivéve az ünnepeket - az iskolában a helyük, ott dolgoznak. Fehér munkaruhát viselnek, de nem pedagógusok. Sza­kácsnők. A szepsi (Moldava nad Bodvou) alapisko­lák és gimnáziumok közös étkezdéjének alkalma­zottai. Amrich Györgyné és Zsupcsán Ferdinándné ezút­tal lemaradnak 'a hagyományos tanévzáróról, s ugyanakkor - életükben talán először - családjuk­tól távol, hazánk fővárosában töltik június utolsó hetét.- Amikor az elmúlt év őszén elkezdtük a spartaki- ád-gyakorlat tanulását, Prágára nemigen gondol­tunk Elsősorban a sportolási lehetőség vitt hetente egyszer a tornaterembe. Nem mondom, néha alig „Jó lenne ■ ■ ■ fi. r Iß Iw tornászni...“ tudtam rá időt szakítani, de szerencsére a családom megértő volt, hiszen a férjem valamikor éveken át törzstagja volt a szepsi labdarúgócsapatnak, s ráa­dásul a családból mindenki bekapcsolódott a sparta- kiád-mozgalomba. A férjem a hat éves Viktória lá­nyunkkal a szülök és gyermekek közös műsorában szerepelt, a tizenhárom éves György meg a fiúkkal gyakorlatozott. Amikor kiderült, hogy ők a járási bemutatóval befejezték az egyéves munkát, én vi­szont Prágába is elmehetek, velem együtt örültek és biztattak, hogy csak vállaljam, ök majd a televízió képernyője előtt szurkolnak nekem - mondta Amrich Györgyné. Elárulta azt is, hogy a rendszeres test­edzés korábban sem volt neki idegen, ugyanis több ízben részt vett a helyben rendezett ritmikus sport- gimnasztika-tanfolyamokon. Zsupcsán Ferdinándné lakhelyén, a Szepsihez közeli Makrancon (Mokrance) járt esténként a torna­terembe. Az ottani tizennyolc tagú csoportot hat további helybeli nő társaságában képviseli az orszá­gos seregszemlén A kilencesztendös, s a mostani spartakiád járási fordulójáig jutott Anasztázia, vala­75 ü .q o í I O)-«) *- :0 ■§ N ü| « c .£ t» ír i ^ «3 o 5 a ® 3 O V)-Q) <D fit mint a három éves Izabella édesanyja eddig kétszer szerepelt ezen a jelentős tömegsportrendezvényen. Gyermekkorában és öt évvel ezelőtt. 1980-ban a kis Anasztáziával együtt tornászott. Most az elsők között jelentkezett a nők gyakorlatának betanulását vállalók sorába.- Hasznos dolognak tartom a szabadidősportot, itt ugyanis nem csúcsteljesitményre törekszünk, csu­pán a testi állóképesség és frissesség megtartá­sára. Igaz ugyan, hogy munka közben, például a konyhakert ápolgatása közben is mozog az ember, de a tudatosan végzett sportolásra is szüksége van. Mindemellett egyetértek azzal is, hogy a spartakiád- mozgalomnak közösségformáló ereje van, s még­hozzá nem akármilyen. Mi tagadás, eleinte attól tartottam, hogy a munkatársnőim, vagy a szomszé­dok és más ismerősök furcsállni fogják: felnőtt létem­re erre adom a fejem, és kiállók a sportpályára tornászni, ám ez a lámpaláz fokozatosan gyengült, többsége megértő és elismeri a rendszeres test­edzés fontosságát. A fellépéseken pedig kimondot­tan jó volt a hangulat, s rendkívül jólesett a nézők igazán sportszerű viselkedése és tapsa. Zsupcsán Ferdinándnénak a spartakiádgyakorta- tok közül a legfiatalabb tanulók, azaz a „doboz- sárkányosok" száma tetszik a legjobban, Amrich Györgynének viszont a szülök és kisgyermekek közös fellépése A saját gyakorlatukról - melyet Szepsiben és Makrancon is Valéria Paperáková tanított be - azt vallják: hangulatos és nem túl nehéz. Arra a kérdésre, hogy mi lesz öt év múlva, szinte egyszerre felelték: - Jó lenne akkor is tornászni, meg később is. . ., GAZDAG JÓZSEF Gömörből Prágába A rimaszombati (Rimavská Sobota) járás képviseletében több mint hét­száz tornász és oktató utazott a stra- hovi fináléra. A legtöbben újoncok, jó néhányan viszont nem először vesz­nek részt a tömegsport országos se­regszemléjén. A gömöri küldöttség doyenje Belő Cajchan bácsi lesz Hnústából: eddig valamennyi országos spartakiádon tornászott, s most először „csak“ a férfiak oktatójaként és az országos spartakiád törzskarának díszvendé­geként utazott Prágába.- Túl a nyolcadik ikszen már nem könnyű lépést tartani a fiatalokkal- mondotta elutazása előtt a hófehér hajú, ám örökifjúnak tartott veterán.- Éppen ezért, orvosi tanácsra, már nem leszek ott a fellépők között. Egyébként nagyon sokat várok az országos spartakiád strahovi kicsú- csosodásától, hiszen jó néhány kör­zeti és járási bemutatón részt vettem, s ezeken biztató dolgokat láttam. A tornagyakorlatok anyaga igényes és látványos, s a tornászok tudás­szintje is megfelelő. Első alkalommal utaznak viszont Prágába a Jednota fiatal elárusitóje- löltjei, a rimaszombati szakmunkás­képző tanulói, Fejes Erzsébet és Bo- holy Anna.- Az eredeti elképzelések szerint iskolánkat 38 tanuló képviselte volna ■a prágai tornászfesztiválon, a fiúk kö­zött azonban fertőző megbetegedést észleltek, igy ők nem lehetnek ott a különvonaton - mondja Erzsébet.- Én nagyon örülök, hogy a kiválasz­tottak közé kerültem, hiszen megle­hetősen sok volt a pályázó, s különö­sen az utóbbi hetekben mindenki na­gyon igyekezett.-Még én sem jártam Prágában- kapcsolódik a beszélgetésbe Anna viszont annyi szépet és jót hallottam a spartakiád korábbi résztvevőitől, hogy tele vagyok kíváncsisággal. Per­sze, ha már egyszer eljutottunk a strahovi bemutatóra, nem szeret­nénk csalódást okozni. Legutóbb a já­rási bemutatón a kedvezőtlen időjárás ellenére nagyon jó volt az összhang, szinte hiba nélkül adtuk elő a gyakor­latot. Remélem, Prágában még lesz idő arra, hogy az új környezetet is megszokjuk. A még kisebbek közül is sokan utaznak először a fővárosba. A várge- dei (Hodejov) alapiskolából Tóth Vil­mos tanár vezetésével egy tizennyolc tagú fiúcsoport kelt útra.- A gyerekek nagyon örülnek ai le­hetőségnek - mondotta a testnevelő tanár -, ami érthető is, hiszen egyik nagy álmuk teljesült. Megérdemelték, a felkészülés során ugyanis mindent elkövettek a sikeres szereplés érde­kében. A sajógömöri (Gemer) alapiskolá­ból is ugyanennyi tornász szívevágya teljesült.- Bár a fiúk is hibátlanul tornásztak a felméréseken és a körzeti bemuta­tókon, a kiválasztásnál úgy vélem, kicsit hátrányba kerültek a nagyobb létszámú városi iskolák tanulóival szemben - mondotta Kovács István oktató „fiai“ védelmében. - A lányok szereplését illetően azonban egy pil­lanatig sem lehetett vita; amikor más iskolák tanulói még a gyakorlat ábé­céjét tanulták, a mieink már folyéko­nyan ,,olvastak“. Ezúttal sem marad képviselet nélkül a mi kis iskolánk. Persze a sajógömöriek éppúgy tisztában vannak vele, mint a járás többi iskoláinak és testnevelési egye­sületeinek Prágában színre lépő tor­nászai: a fővárosban már nem elég az „olvasás“, könyv nélkül kell „fújni“ a tananyagot. HACSI ATTILA ■wiunnrwnrT VASÁRNAPI KIADÁS Index 48097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, főszerkesztő: Rabay Zoltán, helyettes főszerkesztő: Szarka István és Csetó János, szerkesztőség: 815 81 Bratislava, Gorkého 10, telefon. 30S, 331-252. 332-301, szerkesztőségi titkárság: 550-18, gazdasági ügyek: 506-39. Táviró: 092308 Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat, 815 80 Bratislava, Volgogradská 8. Fényszedéssel készül a Pravda, a2 SZLKP Nyomdaipari Vállalata 02-es üzemében, 815 80 Bratislava, Martanoviőova 21. Hirdetési iroda/magánszemélyeknek: 815 80 Bratislava, Jiráskova 5, telefon: 337-823, 337-825. Hirdetési iroda a közüle- teknek 815 80 Bratislava, Vajanského nábreíie 15. II. emelet, telefon: 551-83, 544-51. Előfizetési díj havonta - a vasárnapi kiadással együtt - Kős 14,70. A vasárnapi kiadás előfizetési díja negyedévenként Kős 13,-. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlaőe, 813 81 Bratislava, GottwakJovo námestie 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom