Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1985-06-21 / 25. szám

> V STOP AUTÓSOKÉ , ' MOTOROSOK H úsz éve már, hogy Milan Tomsa a Honvédelmi Szö­vetség egyik bratislavai autósisko­lájában dolgozik. Naponta két órát utazik, mégsem unta még meg. Malackybah lakik, ott épitett családi házat. A szlovák főváros­ban is kaphatna lakást, lakóhelyén is találna munkát, de azt állítja, hogy a jelenlegi helyzet felel meg számára a legjobban. Lakóhelyet azért nem változtat - évekig itt futballozott - mert a nehéz­gépipari gyár sportegyesületének a futballszakosztályában tevé­kenykedik. A munkahelyéhez is ragaszkodik. A tizenegytagú szo­cialista munkabrigád tagja, meg­kapták az aranyjelvényt.- Az alapiskola elvégzése után Rászolgált a bizalomra a gépipari szakközépiskolában folytattam tanulmányaimat- mondja. - Az érettségi után behívtak tényleges katonai szol­gálatra. Szerencsémre gépjármű­vezetői tanfolyamra kerültem. A vizsga jól sikerült, s másodéves koromban oktató lettem. Lehet, hogy furcsán hangszik, de az ok­tatótevékenységet a néphadse­regben nagyon megszerettem. Az volt a tervem, hogy a leszerelés után a Honvédelmi Szövetség va­lamelyik autósiskolájában kama­toztatom tudásom. Abban az időben az autósisko­lákban nem volt üres hely, de biztatták, hogy próbálkozzon újra. Egy évig tartott ez a helyzet, vég ül is felvették. Tíz éven át járta a tanu­lóautóval Bratislava utcáit, több százan szerezték meg közreműkö­désével a vezetői engedélyt, s ezek közül ma is sokan szívesen emlé­keznek rá. Az autósiskolában azt a részle­get bízták rá, amely a sorkötele­sek felkészítését is ellátja, illetve szervezi. A fiatalok bevonulásuk előtt itt szerzik meg a vezetői en­gedélyt. A több éves tapasztalat, a szigorú vizsgabiztosok bejegy­zése szerint ezeket jól felkészítik, amit az is bizonyít, hogy Milan Tomsa a közelmúltban megkapta a Honvédelmi Nevelésért kitünte­tést. Az említetteken kivül az autósiskolában ő a felelős az összes vizsgáért. Egyszóval reg­geltől estig bőven van munkája, de ha teheti, tanulókocsiba ül, pihe­nésként, hogy sokéves, gazdag tapasztalatait átadja azoknak, akik vezetői engedélyt akarnak sze­rezni.- A közúti forgalomban részt vevő gépjárművezetők többsége nem veszi figyelembe, ha tanuló­kocsi halad előtte - mondja.- Azért a hirtelen fékezésnél gya­kori a koccanásos baleset, sőt vannak, akik durva szavakat hasz­nálnak. Pedig valamikor ők is vol­tak gépjármúvezetőjelöltek, ültek a tanulókocsiban. Kár, hogy erről hamar megfeledkeznek. Az egyik munkatársa behozza a délelőtti vizsga eredményeit. Fi­gyelmesen átnézi, majd ezt mondja:- Az elméleti oktatást intéze­tünk legrátermettebb tanítói vég­zik. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatók mintegy négy százalé­kának kell csak a vizsgát megis­mételnie. Ezek között akad olyan is, akinek újra kell kezdeni a tanfo­lyamot. Azt hiszem, a vizsgabizto­sok szigorúsága helyénvaló, hi­szen a közúti balesetek során mindig jelentős szerepe van az emberi tényezőnek. Aki a vizsgá­kon csak a vezetésben gyenge, annak lehetősége van további gyakorlóórák vételére. Ezt azok számára is javaslom, akiknek ugyan már van vezetői engedé­lyük, de hosszabb idő óta nem ültek a volán mögött. Tavaly az említett lehetőséggel mintegy het­venen éltek. A hivatása mellett a futballt sze­reti a legjobban. Negyvenéves ko­ráig focizott, a kerületi bajnoksá­gon is játszott. Lakóhelyén min­denki tudja, hogy estefelé a fut- ballpályán lehet öt megtalálni. Csapatuk a szlovák nemzeti liga második osztályában játszik, azt szeretnék, ha egy-két éven belül egy osztállyal feljebb kerülne. Jó kedvű, békés embernek is­merik, olyannak, aki szereti a tár­saságot, a vidámságot, ugyanak­kor kötelességtudó, nem túri még maga mellett azt, aki fél a munká­tól. Ezért is vették fel kilenc évvel ezelőtt a párttagok sorába. Ez a negyvenkét éves atlétatermetű ember naponta tanúbizonyságot tesz arról, hogy rászolgált a biza­lomra. N. J. Észlelés és megfigyelés A közlekedési környezet megszámlálhatatlan befolyásoló és ösztönző hatást gyakorol a járművezetőre. A mindenkori hely­zetészlelés az alapja annak, hogy értékelni tudjunk, el tudjuk magunkat határozni a szükséges cselekvésre, és a döntésünket a gyakorlatban is végrehajtsuk! Kutatások érdekes adata, hogy az átlagos járművezető helyre nem hozható, hibás döntést tizenkét­millió közül egyszer hoz - ez is bizonyítja, hogy az ember szervezetileg és szellemileg is rendkívüli alkalmazkodásra képes és a közlekedésben igenis helyt tud állni, ha igazán figyel! A járművezetési gyakorlat során szemünk egyre többet „lát“, egyre többet képes észlelni a forgalmi környezetből, s a mozgás­látás kifejlődésével még előre is képes lesz meglátni a kialakuló helyzeteket, ami szinte teljes biztonságot adhat. Az észlelés több mint az egyszerű érzékelés! Tárgyak és jelentések bonyolult együttesét tükrözi, összefüggésükben, kapcsolataikban... Nyil­vánvalóan innen ered az, hogy a tapasztalt járművezető ugyan­abban a helyzetben többet lát meg, többet észlel, mint a kezdő társa. Fontos megjegyeznivaló ezzel kapcsolatban: az észlelést az emberben rejlő belső indítékok is javítani tudják - nem véletlen, hogy a vezetést szerető, élvező emberek észlelései pontosabbak és- megbízhatóbbak. Az 6 észlelésük válik a leghamarabb céltu­datos, tervszerű és értékelő megfigyeléssé, amijiztán a nehe­zebb közúti helyzetekben sem hagyja cserben őket. (am) Nők a volánnál Ha egy kis kocsit vezet, élcelódünk rajta. Ám ha egy kamion volánját forgatja, már elismerően csettin- tünk a nyelvünkkel! A nő szerepe és kapcsolata a gépkocsival - bármilyen hosszú idő telt el az autó megszületése óta - a férfiak világában ma is vitatott. Az „erősebb nem“ körében ma is sok a női vezetők­kel szembeni előítélet. Azt hiszik (mármint a férfiak), hogy a nők esetlenül váltanak tempót, balesetveszé­lyesen közlekednek, ügyetlenül parkolnak és az autó műszaki adottságait sem ismerik. A múltban a nőkről kialakult előítélet oka a motori­záció viszonylagosan alacsony fokában volt keresen­dő. Sok nő megszerezte ugyan a jogosítványt, de saját autójuk nem lévén - kevés vezetői gyakorlatra tettek szert. Régebben - sok helyütt a „féltékeny“ férj miatt ma is - csak a hét végi családi kirándulásokon tehettek meg néhány kilométert. Ilyen körülmények között természetesen nem válhat a „gyengébb nem“ képviselője a szó valódi értelmében jó vezetővé, hiszen nem „vasárnapi“ forgalomban lehet és kell elsajátítani a mesterfogásokat! A nehézségek akkor merülnek fel, amikor netán a hétköznapi csúcsforgalomban adják át a volánt a feleségnek (netán azért is, mert a „kedves uram ivott“), s mindez a csak „vasárnapi“ autósra - és természetesen a nőre is - szokatlanul hat! Ebben a közlekedési helyzetben a „gyengébb nem“ képvi­selője mégis elővigyázatosan, meggondoltan, körül­tekintően vezet! Ehhez hasonló eredményeket hozott az a teszt, amit a ZDK (az NSZK egyik autós szövetsége) végzett nemrégiben. A kérdések zöme két fő problé­makörhöz kapcsolódott; a nő viszonya a gépkocsihoz és a közúti forgalomhoz. íme- a teljesség igénye nélkül - a teszteredmények. (A megoszlási viszony­számok, százalékok nem mindig tesznek ki pontosan 100 százalékot, mert egy-egy kérdéscsoporton belül vagylagos válaszokat is adhattak a „tesztelt“ höl­gyek.) AUTÓHASZNÁLAT Milyen gyakran használják a kocsit? A megkérde­zettek 88 százaléka szinte naponta vezet, illetve 9 százaléka hetente csak egyszer-kétszer ül a volán mögé, két százaléka pedig havonta csupán egy- kétszer, 1 százaléka még ennél is ritkábban ül kocsiba vezetőként. PARTNER A VOLÁN MELLETT Ki vezeti a családban a kocsit, ha férjével együtt mennek el valahová? Az esetek 5 százalékában a gyengébb nem volt a gépkocsivezető, sőt a meg­kérdezettek 13 százaléka minden esetben - mert partnerének nincs jogosítványa! A nők 46 százaléka felváltva - attól függően, hogy melyiküknek milyen a hangulata - vezet. Nem kevesen (14 százalék) jelezték, hogy „miért is kell mindig a férfinak vezetni“, sőt az esetek egy részében (7 százalék): „legszíve­sebben a kocsin kívül tudnám a partneremet, hogy egyedül vezethessek". AUTÓPÁLYATEMPÓ Milyen sebességgel vezet az autósztrádán? 100-110 km/óra sebességgel a megkérdezettek 6, 120-140 km/órával a nők 17 százaléka szokott köz­lekedni. Meglepetést keltett, hogy a nők 7 százaléka szívesen hajt 160 km/óránál nagyobb tempóban. Ezt az értéket elsősorban azok jelölték meg, akik évente 20 000 km-nél többet vezetnek! (Az NSZK-ban az autópályákon erre még lehetőség van.) VEZETÉSI SZOKÁSOK Mire ügyel vezetés közben? Az „egyenletes veze­tési stílus“ mellett tört lándzsát 95 százalék. A „meg­felelő vezetési készséget és készenlétet“ a megkér­dezettek 91 százaléka, a „nagyvonalú“ - mindig az adott körülményekhez képest eldöntendő - követési távolságot a nők 88 százaléka tartotta fontosnak. A „helyes parkolás“ a nőknél fontos vezetéstechnikai szempontként jött számításba (79 százalék). A „se­bességkorlátozásokat szigorúan betartom“ kérdésre viszont 100-ból csak 56-an feleltek igennel! A szabá­lyos sávváltás tekintetében még ennél is kevesebb (41 százalék) igenlő választ „jegyeztek fel“ a számí­tógépek. PARTNER A NŐI VEZETŐÜLÉS MELLETT „Miként érzi magát, ha vezetés közben mellette az első ülésen férfi is van a kocsiban?“ A megkérde­zettek 4 százaléka „nagyobb biztonságban“ érzi magát, 9 százalékának pedig az volt a véleménye, hogy ebben a szituációban legtöbbször vita keletke­zik. A nők 28 százaléka pedig úgy érzi, hogy „állandó ellenőrzés“ alatt áll. A tesztelteknek közel a fele (48 százalék) közömbös a férfi jelenlétére („kísérletére“) az autóban, közel egyharmadát (29 százalékát) vi­szont kifejezetten idegesíti vezetés közben a férfi­partner „okoskodása“, sót egyesek (6 százalék) kereken sértésnek veszik a férfi „kommentárjait“ - vezetés közben. A NŐI AUTÓS ÖNISMERETE, ÖNBECSÜLÉSE Hogyan ítéli meg saját magát autósként (vezető­ként)? A megkérdezettek 87 százaléka szerint a nők nem vezetnek olyan agresszívan, mint a férfiak. Gyakrabban használják a biztonsági övét (78 százalék), a kerékpárosokkal szemben előzékenyebbek (75 százalék), ésszerűbben vezetnek (70 százalék), jobb partnerek a közlekedésben (70 százalék), mint az „erősebb nem" képviselői! Másrészt azonban megál­lapították, hogy a nők veszélyes közlekedési szituáci­ókban előbb esnek pánikba (51 százalék) rosszabbul parkolnak (41 százalék), sokszor „cammognak“ az úton, amikor gyorsabban és nagyvonalúbban halad­hatnának (39 százalék). Meglepő volt a tesztnek az az eredménye is, amely szerint azt „vallották“ (30 százalék), éppen az állítólagos női „gyengeséget“ használják ki, fordítják a maguk javára! AUTÓÁPOLÁS, -JAVÍTÁS, -KARBANTARTÁS Mit jelent a nők számára az autó műszaki, techni­kai szempontból? A megkérdezettek 6 százaléka semmilyen érdeklődést nem tanúsít e témában, 30 százaléka pedig annak örülne, ha szélesebb skálájú lenne az autómüszaki ismerete. A tesztben résztvevők 39 százaléka beismerte, hogy „halvány gőze“ sincs ezekről a kérdésekről, 19 százaléka úgy-ahogy jártas, elenyésző (2 százalék) része viszont „profi“ az autózás műszaki, technikai, gyakorlati problém­áiban. A ZDK-t nem hagyták közömbösen ezek a jelzé­sek, hiszen az NSZK-ban 12 millió nőnek van jogosít­ványa és 6 millió körül jár azoknak a száma, akik egy kocsit a magukénak mondanak. Az autóipar is figye­lemmel van a nők kívánságára. A biztosítótársaságok sem tétlenek. A hamburgi „telcon“ társaság számára egy piacanalízis alapos indokul szolgált arra, hogy ún. „lady tarifát“ vezessen be. A háziasszonyoknak és a nem alkalmazott nőknek a „telcon“ kedvez­ményt nyújt a Casco-biztosítások kötésénél. Persze, nem emberbaráti szempontok miatt, hanem azért, mert a nők körültekintőbben, kevésbé sportosan, óvatosan vezetnek - vagyis kisebb a közúti baleset- veszély, kisebb a társaság rizikója! LOMBIK MOTORKERÉKPÁR? Milyen lesz 10 év múlva a motorkerékpár? Mert hogy alakul, formálódik a fiatalság kedvence, a mo­torkerékpár, éspedig nemcsak küllemében, teljesít­ményében, hanem anyagában is. Már évekkel ezelőtt bejárta a műszaki világot a hír, miszerint az olcsó, könnyű és sok egyéb kedvező tulajdonságú műanyag miként használható fel a gépkocsiiparban. Aztán a motorkerékpárgyártás területén tűntek fel a különfé­le könnyű, és egyéb kedvező tulajdonságú mű­anyagok. A világhírű francia Du Pont vegyészeti konszern is bekapcsolódott ebbe a kutatómunkába és a „Delrin“ 100 ST acetálhomopolimer anyagából fröccsöntött hátsólánckerékkel látta el egy norvichi küldöncszolgá­lat egyik motorkerékpárját, amely azóta 17 000 mér­földet hagyott maga mögött. A rendszeres ellenőrző vizsgálat semmiféle kopási nyomot nem talált a kísér­leti példányon. De túl ezen a kedvező eredményen, megállapították, hogy az előállítás költsége alacso­nyabb az acélénál, súlya kisebb, a számítások szerint élettartama duplája a fémből készültének, két deci­bellel csendesebb, és kevésbé koptatja a láncot, tehát az is hosszabb életű lesz. Ez utóbbi tulajdonsá­gát önkenőképességének köszönheti. Ez az új anyag, a polikarbonátoknál fellépő belső­feszültség szakadásoktól mentes és magasabb hőfo­kon szilárdabb, mint a poliészter és a poliamid. A Du Pont konszern a japán Dox vállalattal tervez­tetett és készíttetett egy kísérleti motorkerékpárt, amelyhez négy alaptípusú Du Pont gyártmányú konstrukciós anyagot használtak fel. Ezek nemcsak könnyebbek az eddig alkalmazott fémeknél, de nem is korrodeálnak, utómegmunkálást alig kívánnak, szerelésük egyszerűbb, továbbá előállításukhoz ke­vesebb energia szükséges. A „Delrin“ érzéketlen az olajra, zsírra, oldószerre, melegre, kopásra, ütésre. A „Zytel“ ütés- és kopásál­ló egyaránt érzéketlen hőre-fagyra, tartóssága, vala­mint lengéscsillapító tulajdonsága alkalmassá teszi járműalkatrészek készítésére, a „Rynite“ érzéketlen a vegyianyagokra, porlasztóházat készítettek belőle. A ,,Minlon“-ból alakították ki a láncbúrát, a visszapil­lantó tükör házát. A „Zytel“ ST-t a Fantic krosszmo- toroknál forgattyúsház pajzsaként, a BMW R80 G/S- nél sárvédőként alkalmazzák. Kísérleti motorkerékpár húszféle Du Pont anyag felhasználásával ÚJ SZÚ 1985. VI. 21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom