Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1985-05-31 / 22. szám

AZ ÁRULKODÓ JEL A tanár cigarettacsikket pillant meg a tanterem padlóján. Ránéz a közelében ülő fiúra:- Lali, a tied ez a csikk?- Nem! Ez a tanár elvtársé. Hi­szen a tanár elvtárs látta meg először! NYUGI!- Doktor úr, milyenek a kilátá­saim?- Maga a nyolcvannegyedik, akit ugyanezzel a bajjal műtök.- No, akkor máris nyugodt va­gyok.- Helyes! Legyen nyugodt! Egyszer már sikerülnie kell! INKA Kolumbusz Amerikában találko­zik két indiánnal, egy fiatallal és egy idősebbel.- Mondja, maga inka?- Igen.- És a másik? - kérdi Kolum­busz.- Az még inkább - feleli a fiatal inka. RUHÁBAN Két férfi figyelmesen néz egy embert, aki felöltözve, kalappal a fején úszik a folyóban. Az egyik bámészkodó rákiált:- Miért úszkál ruhában?!- Én nem úszkálok - válaszol a vízből a férfi -, hanem ful­doklóm! GYEREKSZÁJ- Anyu, azt írja az újság, hogy az átlagos család 4,2 személyből áll. Mondd, ki az két tized?- Az a papád, kisfiam! PLETYKA- Rózsi elmondta nekem, hogy elmondtad neki azt, amiről én azt mondtam neked, hogy ne mondd el senkinek.- Rémes. Pedig elmondtam ne­ki, hogy ne mondja el neked, hogy elmondtam neki.- Most már mindegy. Különben is elmondtam neki, hogy nem mondom el neked, hogy elmondta nekem. Csak nehogy elmondd ne­ki, hogy elmondtam neked. VIDÁM PERCEK - ISKOLÁBAN Fizikaórán történt- Hol munkálkodott Archi- médes?- A fürdőkádban. Tanár: Hol vannak az áram­kör részei a kerékpáron? Diák: Nem tudom. Tanár: Akkor ez ötös! Diák: De tanár elvtárs! Ne­kem nincs is kerékpárom! Közlekedőedényekről tanul az osztály. A tanárnő megkér­dezi, hogy ki tud ilyet mondani. Válasz: Repülő csészealj. Otthon már láttam is ilyet né­hányszor. Irodalmi sziporkák Részlet a János vitézről írt dolgozatból: „Még a borjú sem károgott a mostoha után.“ Petőfi Sándor Füstbe ment terv című versét szavalja egy tanuló, kissé eredeti átköl- tésben: ,,S én csüggtem ajkán szót­lanul, mint madár a fán...“- A gyümölcs meg elrepült, ugye? - kérdezte a tanár. Ismét egy János vitézről szóló dolgozat: „Kukorica Jancsi is kiment a nyájjal legelészni...“ Történelmi pillanatok- Mikor volt a várnai csata?- Én csak azt tudom, hogy hol volt.- A dzsentri olyan ember, aki olyan munkát keresett, ahol nem kellett dolgozni.- Mi a dézsma?- Amiben a vizet tárolták a jobbágyok.- Miért hívták kalapos ki­rálynak II. Józsefet?- Mert felvilágosult édes­anyja gyermekkorában kala­posinasnak adta. „Japán lakosságának a többsége a part mellett fek­szik.“- Ki volt Antigoné?- Antigo felesége. A hét vicce- Képzeld, ez a Jóska milyen előzékeny az anyósá­val! Nemrég Rómából hazafelé repültek, s mikor az anyósa rosszul lett a levegőben, ezt kérdezte tőle:- Édes mama! Nem akar kimenni a szabad leve­gőre? KORSZERŰ Orvos: Felírok magának egy kis szenet. Beteg: Köszönöm, de sajnos, én olajjal tüzelek. A TÁRGYALÁSON- Egyszer már beismerte, hogy bűnös - mondja a bíró. - Most miért akarja visszavonni a vallo­mását?- Azért - feleli a vádlott -, mert az ügyvédem meggyőzött róla, hogy ártatlan vagyok!-Z. S*- au. Randevú -1985-ben (Elek Tibor karikatúrája) DIAGNÓZIS- Mitől van ez a sok kiütésed? Mire vagy a legérzékenyebb?- Az iskolára, kérem szépen. FELMENTÉS A legényke felmentést kér a tesnevelési óráról.-Tanító bácsi - panaszolja,- olyan nehezen lélegzem.- Rendben van - bólint a tanító.- Két hétre felmentelek a légzés alól. FELISMERÉS-Te mikor érezted, hogy tet­szenek a lányok?- Akkor, amikor észrevettem, hogy mások, mint a fiúk. FIZIKA-Tanár elvtárs, még mindig nem értem, hogyan működik a rádió.- Ugyanúgy, mint a telefon, csak itt a levegőt használjuk drót helyett.- Eddig világos. Csak azt tud­nám, hogyan tekerik a levegőt a villanypóznára? A SZERELŐ- Mit mondott a szerelő bácsi, amikor leesett a létráról?- Kihagyjam a csúnya sza­vakat?- Természetesen!- Akkor semmit! NÁTHÁS Anyuka viszi a kisfiát az állat­kertbe. A gyerek különösen a je­gesmedvék iránt érdeklődik. A mama rászól:- Ne menj olyan közel a jeges­medvékhez, épp eléggé náthás vagy!- Anyu, ugye mesélsz? - nézett, nagy, könyörgő sze­mekkel mamájára Éviké, ami­kor ágyba bújtatták.- Persze, egy egészenrövi- det - adta meg magát anyu. A kislány már fel is ütötte a me­séskönyvet, rányomta apró új- ját a mesecímre és kinyilatkoz­tatta:- Ezt! Rigócsőr király - olvasta a mama, és az ágy szélére ülve belekezdett a szépségére kevély, fennhéjázó királylány történetébe, akit Rigócsőr ki­rály - a kikosarazott kérő - jól megleckéztetett. Évi pisszenés nélkül figyelt. Az események peregtek: az öreg király megsokallta, hogy lánya minden kérőnek kiadja az útját, gúnyt űz belőlük, ki­csúfolja őket, és haragjában elhatározta, hogy hozzáadja az első koldushoz, aki a palota AFFÉR- Takács Jó­zsi - mondja az osztályfőnök szi­gorúan hány­szor mondtam, hogy óra alatt ne egyél?- Fogalmam sincs! - szól tele szájjal a srác. - Azt hittem, hogy az osztály­főnök tartja nyilván. SULI- Pistike, addig nem állsz fel az asztaltól, amíg meg nem eszed, amit elébed raktam - mondja ha­ragosan az anyuka.- Jaj de jó, akkor holnap nem megyek suliba! - kiáltja Pistike. OROSZLÁN- Apu, miért van az oroszlán­nak ilyen óriási feje?- Azért, kisfiam, hogy ki ne férjen a ketrec rácsai között! CSÓK Kati újságolja a barátnőjének:-Jaj, úgy rohantam az előbb, mert egy fiú meg akart csókolni.- Na, és utolérted? HOLNAP- Akkor a holnapi viszontlátás­ra, gyerekek! - mondja a tanító néni az elsősöknek. Károlyka meghökkenve néz rá.- Hát holnap is el kell jönnünk? kapuján zörget. Amikor éne­kes koldusnak álcázva Rigó- csőr király megjelent, hiába volt sírás, könyörgés, az öreg király nem tágítot. Mivel a ki­Mai gyerek rálylány, mint koldusasszony nem maradhatott a palotában, szednie kellett a sátorfáját az urával együtt. A kevély király­lánynak a sorsa egyszerre rosszra fordult. Szegényes vis­kóban laktak, sovány estebé­deket ettek és ráadásul férje mindig parancsolgatott.- Ha akarsz valamit, ma­gadnak kell megszerezned, itt ugyan más nem gondoskodik rólad. Rakj tüzet! Főzz vacso­rát, éhes vagyok, fáradt va­gyok. Majd a következő napon így ripakodott a királylányra:- Mit képzelsz, itt is délig heverészhetsz? Gyerünk do­logra: tedd rendbe a házat, készíts ebédet, hasogasd fel a fát, s ha azzal megvagy, ott a kert, tele van gazzal, meg kell kapálni! Ez még mind nem volt elég, mert harmadnap azt mondta:- Hallod-e asszony! Ez így nem mehet tovább: mindig csak enni, semmit sem keres­ni! Mától fogva kosarat fogsz fonni! És ekkor Évi felült az ágy­ban. Szemei szikráztak. Arca égett a felháborodástól és szinte kiáltotta:- Nahát! Mégiscsak sok! Mi­lyen buta ez a királylány, hogy túri! Hát miért nem válik el?! (H) ÚJszó ­1985. V. 31.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom