Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-11 / 2. szám
„Amikor én Stevensonra számoltam...“ „Szorítóban“ egy AlBA-bíróval, aki elmondhatja: Boksz - a legtisztább dráma + Csokornyakkendő és pofonzápor + Manőverek a szorító környékén + Mélyütések a „pofonok völgyében“ + A szem mindent elárul + Fejvédőben vagy anélkül? + A kubaiak titka ,,A boksz - a legtisztább dráma. Alapvető konfliktus, összecsapás két férfi között. A földkerekség legbékésebb fegyvere és egyik legjobb játékszere a párnázott ököl."- Eme idézet Füzesy Zoltán és Peterdi Pál Gong című könyvének előszavából való, amely éppen másfél évtizede jelent meg a könyvpiacon, s fogyott el szinte napok alatt. Közvetve mintegy bizonyítva egyúttal azt is, hogy eme ősi sportág változatlanul népszerű. Ma is fejlődésben van, gyakran kerül válságba, sok az ellenzője mondván, hogy „durva“, pedig manapság a legbékésebb - éppen a párnázott ököl miatt. Korábban ugyanis volt időszak, amikor puszta ököllel estek egymásnak a „galadiátorokA sportág szinte egyidős az emberiséggel, s ott szerepelt már az ókori olimpiák műsorán is. Neve - ökölvívás - hűen fejezi ki lényegét: vívás- ököllel. Hogy valóban az legyen, azért talán a legtöbbet azok tehetik, akik eme alapvető drámai konfliktust a legközelebbről szemlélik, a csokornyakkendős bírók, így aztán a sportágról szóló vallomásra aligha találhattunk volna alkalmasabb személyt széles e honban ROMÁN TIBORNÁL, akinek a legmagasabb AlBA-birói minősítése egydidős az idézett könyvvel. Már korábban is tette, s azóta is foglalkozik az utánpótlás nevelésével. így nem túlzás, ha azt állítjuk: egyik jelentős formálója a hazai ökölvívásnak, amelyről először rövid jellemzést kértünk: • Negyven évnél többet töltött el a szorítóban, előbb versenyzőként, majd pedig fehér ingben, csokornyak- kendöben. Milyen tehát az On szemével a hazai ökölvívás?- Anélkül, hogy bárki nosztalgiázással vádolhatna, azt kell mondanom: volt jobb! Az eredményeket tekintve különösen szembetűnik a különbség. Persze, azt is figyelembe kell venni, hogy más a mai boksz, mint akár csak másfél évtizede volt. • Milyen tehát?- Most, sajnos, az eröboksz dominál, korábban technikás ökölvívást igyekeztek tanítani. • Olyan közelről senki sem láthatja két öklöző küzdelmét, mint a szorítóbíró. Mi vitte rá, hogy vállalja a bíráskodás gyakran hálátlan szerepét, hiszen a sportág „fehéringesei“ többszörösét könyvelhetik el a futballbírók sérelemfejadagainak, ráadásul mindezt jóval közelebbről hallják.- Először is bunyóztam. Szerintem azokból lehet az igazán jó bíró, aki maga is kipróbála, hogy „Ízlik“ a pofon a szorítóban. Én Prágában az RH színeiben versenyeztem, mielőtt bíró lettem volna. Aztán csokornyakkendőben végigjártam a szamárlétrát, és a bukarasti Európa- bajnokság idején, 1969-ben szereztem meg az AlBA-minősítést. Első AlBA-jel- vényes nemeztközi tornám, pontosabban világversenyem a miskolci első junior Európa-bájnokság volt 1971-ben, majd következett a müncheni olimpia, ahol harmincegy meccset vezettem és negyvenegy mérkőzésen voltam pontozó. A döntőben vezettem a félnehézsúlyú jugoszláv Mate Parlov meccsét, a légsúlyú döntőben pedig pontoztam. Az AIBA (Nemzetközi ökölvívó Szövetség) vezérkara meg volt velem elégedve, mert a, bolgár Zsecsevvel a legjobb bíróknak kijáró arany jelvényt kaptuk. Ami pedig a kérdés másik felét illeti, engem nem zavar a közönség bekiabálása, engem csak egy dolog érdekel a szorítóbán: be kell tartani a szabályokat, és azok segítségével kell ügyelnem a két fiú testi épségére. • Ez így eléggé paradox, hiszen a kívül álló akár úgy is felfoghatja az ökölvívást, hogy a két bokszoló bent a szorítóban éppen a másik testi épségében próbál kárt tenni... „Vizit“ a mérkőzés előtt- Ez csak látszat, nem lehet a cél, és olyanok hangoztatják, akik nemcsak hogy nem értik a boksz lényegét, hanem kifejeztetten ellenzik! • Mi tehát a lényege - bírói szemmel?- Nemcsak bírói szemmel: a boksz lényege, hogy sport. Igaz, kemény sport. Sosem harmatos lelkű „úrifiúk“ űzték ezt a sportágat, de akik bementek a ringbe, azok szándékosan, a szabályokkal ellentétben, tehát meg nem engedett módon nem próbálnak egymásnak ártani. Más dolog, hogy a küzdelem hevében szabálytalanságok is előfordulnak. Azért vagyunk ott mi, hogy az ilyet megakadályozzuk. Kemény sportág a miénk, és éppen ezért a szabályokat a legszigorúbban be kell tartani! • A szorítóbíró ténykedése bizonyos séma szerint zajlik az első gongszó előtt.- Ellenőrizni kell a kesztyűket, megfelelő-e az öltözék, s újabban a fogvédő is kötelező. • A gong megszólalt, mi következik?- Ügyelnem kell a verseny tisztaságára, így erélyesnek és határozottnak kell lennem, hangosan, hallhatóan kell mondanom a vezényszavakat, és azok be nem tartását büntetnem kell. • Ha már itt tartunk, mi a leggyakoribb vétség?- A „szét“ vezényszóra sok versenyző nem lép hátra, s figyelmeztetés, vagy intés jár érte. • Ez így eléggé szabadon értelmezhető, nemde?!- Korántsem, csak éppen az egész tananyagra aligha tudunk most sort keríteni... • Azt azért talán állíthatjuk, hogy a ringben a bíró korlátlan úr?-A szabályok adta lehetőségek között. • Az is elég, nem?- Nem értem a kérdést... • Nyilván az én hibám, tehát körülírom. Már korábban utaltam arra, hogy a bírókat sok vád éri - a bekiabálásokról, amelyek végképp nem bírják el a nyomdafestéket, nem is beszélve. Sokak szerint azonban erre gyakran rászolgálnak!- Sajnos, így van. De nem vagyunk egyformák. A sportág érdekei úgy kívánják, hogy csakis jó bírók működhessenek. Szerintem ugyanis kétféle bíró van: aki fűd bíráskodni és aki nem. Nem elég ha valaki tökéletesen ismeri a szabályokat, érezni is kell a sportágat és itt előnyben vannak az egykori bokszolok. Ők például hamarabb észreveszik az ökölvívó szeméről, ha roggyant, mint az, aki esetleg csak hírből ismeri ezt az érzést. Ugyanis a szorítóban a szem mindet elárul. • Gyakori a fordított ítélet!- Nem olyan sok, mint ahogy az tűnik. Ugyanis az AIBA szabályai szerint mindig van győztes. Ez így van még akkor is, ha a két versenyző szinte teljesen egyformán bokszol. Ilyenkor természetesen a hazai közönség a hazai versenyzőt látta győztesnek, pedig nem biztos, hogy így volt. Ma egy meccsen egyforma számú tiszta ütés esett mindkét részéről - ez egyébként szerintem szinte kizárt dolog -, akkor a technikásabb versenyzőt kell győztesnek nyilvánítani. Ha egyfomán „A 3x3 perc alatt csak a két fiút figyelem.(A szerző felvételei) / technikás két öklöző, úgy a jobb taktikai érzékű nyert. Ha az is egyforma, a harcosságot kell jutalmazni. Így tehát elég gazdag annak lehetősége, ami szerint el kell dönteni, ki volt a jobb. • A közönség pedig esetleg másképpen látta... Persze, van amikor a kifejezetten gyengébb versenyző nyer.- Ez is előfordult és én is elítélem, mert egyértelműen árt a sportágnak. • Van más is. Például a már biztos bajnok az utolsó fordulók valamelyikében kikap a biztos kiesőnek vélt csapattól, és az megmenekül, viszont kiesik egy jobb csapat éppen ezért. Volt erre is példa a közelmúltban!- Ezt is elítélem. Én azonban a csapatok összeállítását nem tudom befolyásolni. Ha a bajnok kiáll a második garnitúrával, az ugyan látszólag az ő dolga, azonban mindenképpen a sportág a vesztes az ilyen manővereknek köszönhetően, s ez nem jó. Ilyenkor aztán előfordul, hogy ezeket a visszásságokat is nekünk róják fel. • Evezzünk más vizekre. Hol szeret bíráskodni?- Ahol tele a csarnok, igazi hangulat uralkodik, ott jó bíráskodni. Mert azért ne feledjük, hogy a boksz sport ugyan, de attrakciónak sem utolsó! • Az olimpiai tornán a fejvédő tett attraktívabbá a mérkőzéseket, de szükség van-e rá?- Nincs! Csakis a szemöldöksérülés ellen nyújt olyan-amilyen védelmet. Annakidején mi voltunk az elsők, akik bevezettük, aztán el is vetettük. A Nemzetközi Ökölvívó Szövetség és az Európai ökölvívó Szövetség tagjai között is az a vélemény dominál, hogy nem kell. Los Angelesben üzleti ügyek játszottak közre, hogy használták. Egyelőre nem egyértelmű, sőt modhatni, hogy felemás szabály: aki akarja, használhatja. Az ökölvívás alapvető szabályait kell a szorítóban betartani és akkor nincs baj fejvédő nélkül sem, hiszen - hangsúlyozom — amúgy sem véd! • Nem tudom, megkérdezték-e már, vagy akár önmaga feltette-e a kérdést, vajon mit tenne, ha most lenne fiatal?- Bokszolnék, és ugyanúgy bírónak mennék, ha visszavonultam. • Bizonyára azért, mert sok szép élményben volt része.- Igen, a szorítóban is és azon kívül is. Vezettem egész .sor világnagyság mérkőzését. Gedó Gyuriét) Orbán Laciét, Kajdi Jancsiét a magyarok közül, a ringben voltam Wolke, Kulej, Barannyikov, Damiani, Tamulisz, Jagubkin, Abadzsan mérkőzésén is. Szándékosan hagytam a végére minden idők talán legnagyobb- ját, a kubai Teofilo Stevensont. Volt 1971-ben egy Csehszlovák-Kuba mérkőzés Ústíban. Akkor mi nyertünk 12:8- ra! A Sommer-Stevenson meccsen a kubai padlón volt, és számolnom kellett rá. Egy év múlva aztán olimpiai bajnok lett Münchenben. Utána még kétszer. Világ- bajnokságokat nyert, és tavaly a havannai Barátság viadalom is ő győzött. A kis Sommer balhorgát azonban aztóta sem felejtette el. Attól került padlóra a nagy Teofilo. Nem sokszor fordult vele elő, így azon kevesek közé tartozom, akik elmondhatják, hogy én számoltam Stevensonra! • Apropó, Kuba. Mi a titkuk, ha van ilyen?- Nincs titok. Ok az edzéseken mindent beleadnak. Már 1971-ben is megfigyeltem, hogy valósággal a „padlón voltak" a kilencven perces edzés után. Mi 120 perces foglalkozásokat tartottunk, mégsem fáradtak úgy el a fiúk. Aztán nem csoda, ha általában kilenc perc sem kell a kubaiaknak, hogy legtöbb ellenfelüket szinte elsöpörjék az útból. • Bízik a sporág jövőjében?-Természetesen. Bízom benne, hiszen ez a férfiak sportja, és több ezer éves múltra tekint vissza Még nagyon sokáig attraktív lesz, ha két férfi kiáll a harminchat négyzetméteres küzdőtérre, s ha a szakzsargonnal élve - a „pofonok völgyében“ megmérettetnek. Az » ugyanis teljes embert kíván. MÉSZÁROS JÁNOS & jSZOi VASÁRNAPI KIADÁS index 48097 Kiad|a Szlovákia Kommunista Part|a Központi Bizottsága, toszerkesztó Rabay Zoltán helyettes toszerkesztó: Szarka István és Csetö János, szerkesztöseg: 815 81 Bratislava. Gorkého 10. telefon 309 331-252 332-301 szerkesztőségi titkárság 550-18 gazdasági ügyek 506-39 Tavira 092308 Adminisztráció Pravda Kiadóvállalat. 815 80 Bratislava Volgogradská 8 Fényszedéssel készül a Pravda az SZLKP Nyomdaipari Vállalata 02-es uzemeöen 815 80 Bratislava. Marianovicova 21 Hirdetési iroda magánszemélyeknek 815 80 Bratislava Jiráskova 5. telefon 337-823. 337-825 Hirdetési iroda a közéleteknek 815 80 Brat,slava. Vaianského nábrezie 15 II emelet telefon 551-83 544-51 Előfizetési di| havonta - a vasárnapi kiadással együtt - Kis 14 70 A vasárnapi kiadás előfizetési di|á negyedévenként Kcs 13 - Tegeszti a Postai Hirlapszolgálat. előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések. PNS. Ústredná expedicia a dovoz tlace. 813 81 Bratislava Gottwaidovo námestie 6
