Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-10 / 19. szám
II / / AZ iparosítás vívmányai A DÉL-CSEHORSZÁGI KERÜLETBEN Dél-Csehország a kapitalista múltban az iparilag kevésbé fejlett vidékek közé tartozott. A helyi természeti források elégtelensége miatt hiányoztak a legfontosabb ipari ágazatok. A lakosság jelentős része ezért elvándorolt, főleg Bécsben és Prágában keresett megélhetést. Habár munkaszerető, szerény és kitartó emberek éltek ezen a vidéken, ezeket a jó tulajdonságaikat az első köztársaság idején sem tudták hasznosítani szülőföldjük fejlesztése érdekében, [gy a szép tájakban és dolgos emberekben bővelkedő Dél-Csehország a burzsoá köztársaság egyik legszegényebb és legelmaradottabb területe maradt. Csehszlovákia szovjet hadsereg által történt felszabadítása és a tőke államosítása Dél-Cseh- országban is megnyitotta az ipari termelés fejlesztésének az útját. A kommunista párt által vezetett dolgozók igyekezete azonban a reakció kemény ellenállásába ütközött, amely vissza akarta szerezni régi pozícióit. A visszahúzó erők ellenállását végül is a Februári Győzelem törte meg, s a gazdaság két évig tartó felújítása után a dél-csehországi kerület is kidolgozhatta iparosításának első ötéves tervét. Az iparosítás bonyolult feladatot jelentett a kerület számára. Arról volt szó, hogy ne az emberek menjenek a munka után, hanem a munka kerüljön közelebb hozzájuk. Emellett az ipari termelés szerkezetének a kialakításánál a nyersanyagforrásokat is figyelembe kellett venni. Mivel nagyobb üzemek nem voltak a kerületben, ezért elsősorban új üzemeket kellett építeni, előtérbe helyezve a progresszív ágazatokat, főleg a gépipart és a vegyipart. Így az 1948-tól napjainkig eltelt időszakban körülbelül 70 új vállalat épült fel Dél-Csehországban, s továbbiakban átfogó korszerűsítéseket végeztek. Az új üzemek közül megemlíthetjük a Légtechnikai Müvek milevskoi és prachaticei üzemét, az Agrostroj Pelhrimov vállalatot, a tábori Jiskra és Elektroizola vállalatokat, a sobéslavi Elitex vállalatot, a Őeské Budéjovice-i Autógyárat, a pacovi Élelmiszeripari Gépgyárat, a piseki Kovosvit szerszámgépgyárat, a maláicei Chirana üzemet, valamint a Ceské Budé- jovice-i Csehszlovák Autójavító Vállalatot. A vegyipari üzemek közül legjelentősebb a Planá nad Luinici-i Silón vállalat valamint a Ceské Budéjovi- ce-i Technoplyn. A kerület jó nyersanyagforrásokkal rendelkezik az építőipari anyagok gyártásához, ami lehetővé tette a speciális betonelemeket és házgyári elemeket előregyártó üzemek kifejlesztését, valamint a téglagyártás korszerűsítését és kapacitásának kibővítését. Ugyanez vonatkozik a könnyűipari és az élelmiszeripari üzemek sokoldalú fejlesztésére is. A textil-, üveg- és faipari üzemek, a malmok, konzervgyárak, tejüzemek és sörgyárak kapacitásának növekedése összhangban van a helyi nyersanyagforrások hasznosításában rejlő lehetőségekkel, valamint a mezőgazdasági termelés intenzív fejlesztésével. Ma a kerület ipara tizenháromszor több terméket állít elő, mint 1949-ben. Mindez természetesen a foglalkoztatottság és a keresetek növekedésére, az életszínvonal emelkedésére is kihatott. Az utóbbi öt év alatt 21 ezerrel növekedett a kerület lakosainak száma, ami nemcsak a természetes szaporulat eredménye, hanem azé is, hogy a migráció mérlege a kerület javára billent. Minden törekvés ellenére a kerületen belül még különbségek vannak az egyes járások iparosításá- • • A Jindrichűv Hradec-i Jitka vállalat a dei- csehországi kerületben a legnagyobb munkatermelékenységű pamutipari vállalatok közé tartozik. Elsősorban szovjet gyapotot dolgoznak fel, s a lehető legjobb minőségű termékek előállítására törekednek. A Cesky Krumlov-i üzemben működő új gyapotszáltisztító berendezés emellett a hulladékanyagok felújítását és hasznosítását is lehetővé teszi. Az idén több millió méter pamut szövetet, továbbá 12 500 tonna pamutot állítanak elő, s tovább növelik az első minőségi osztályba sorolt termékek részarányát, amely az elmúlt évben 48 százalékot ért el. A felvételen a pamutszáltekercsek gépesített, automatikus vezérlésű raktára látható. A ÓSTK felvétele nak színvonalában. Kedvezőbb a helyzet a nagyobb ipari hagyományokkal bíró Ceské Budéjovi- ce, Strakonice és Tábor környékén, s erre a színvonalra ma már Písek, Jindrichűv Hradec és Pelhrimov is felzárkózott. Sok pótolnivaló van még azonban a Cesky Krumlov-i és a prachaticei határ mehti járásokban. A 6. ötéves tervidőszakban jelentős eredmények születtek a kerület iparosításában. A termelési feladatok mellett a költségcsökkentés és a nyereségképzés tervét is sikerült teljesíteni. Javult a termelés külkereskedelmi hatékonysága, a termékek minősége, s csökkent a termelés energiaigényessége. Ezzel szemben nem javult a helyzet a munkaidőalap kihasználásában, nem változott a műszakszám, s az állóeszközökkel való gazdálkodásban is sok fogyatékosság fordult elő. A 6. ötéves tervidőszakban a kerület ipari termelése 26,7 százalékkal növekededett, ami 0,3 százalékkal több az előirányzottnál. Ebben a tervidőszakban a kiemelt fejlesztési programok teljesítése jelentős változásokat ho• A Tyn nad Vltavou-i Stavokonstrukce vállalat dolgozói a dél-csehországi kerületben több mint nyolcvan méretben készítik a horganyozott pléhból alakított ablakkereteket. Az új ablaktípusok negyedrésznyivel könnyebbek, s a tökéletes felületi kezelés eredményeként többszörösen megnövekedett az élettartamuk. A felvételen Václav Krbec szakmunkás a mindkét oldalán horganyozott pléhlemez szeletelését végzi. A ÓSTK felvétele zott az ipar termelési szerkezetének átalakításában. A fejlesztési programok a tervidőszak végén már az árutermelés negyedrészére terjedtek ki, s az ide tartozó szakágazatokban a termelés növekedése 1,7-szer gyorsabb volt az átlagosnál. Ezen belül több mint négyszeresére növekedett a tehergépkocsi-alkatrészek gyártása, két és félszeresére a faforgácslemezek gyártása, s a termelés előirányzott növekedési ütemét a textilipari és a mezőgazdasági gépek, a hidraulikus berendezések, a gördülöcsap- ágyak, a papír- és a bútoripari termékek gyártásában is túlteljesítették. A kerület vállalatai jelentős haladást értek el a gyártmányfejlesztésben. A 6. ötéves tervidőszak éveiben az I. minőségi osztályba sorolt, gépipari termékek részarányát 9,8 százalékról 19,3 százalékra, a könnyűiparban pedig az új termékek részarányát 9,9 százalékról 18,3 százalékra növelték. A gyártmányfejlesztés eredményeként csaknem 150 féle behozott árut sikerült helyettesíteni, s mintegy 240 féle terméknél az innováció a takarékosabb anyag- és energiafelhasználásra irányul. Különösen jó eredmények születtek a gazdaságosság fokozásában, öt év alatt a relatív költségmegtakarítás körülbelül egymilliárd koronát ért el, s ennek a fele az anyagfogyasztás csökkentéséből származott. A tüzelőanyagok és az energia takarékosabb felhasználásában az országos előirányzatot sikerült túlteljesíteni. Amíg az országos terv az iparban 2-2,5 százalékos megtakarítást irányzott elő, a délcsehországi kerület iparában 3,2 százalékos volt a megtakarítás mértéke. A 7. ötéves tervidőszakban tovább fejlődik a kerület ipari termelése. Az országos irányelvekkel összhangban elsősorban a műszaki fejlesztés, a hatékonyság és a minőség javítása, valamint a gyártmányfejlesztés került előtérbe. Az egyik legjelentősebb akció az atomerőmű építésének az előkészítése. Az újabb termelési irányzatok közül megemlíthetjük a hidraulikus elemek és részegységek gyártását a veleáíni Jihostroi vállalatnál, a gépkocsi-alkatrészek gyártását a Ceské Budéjovice-i Motor és a tábori Jiskra vállalatoknál, míg a Tesla Blatná és a ZPA Netolice vállalatok az elektronizáláshoz szükséges termékek illetve a technológiai folyamatok automatikus vezérlőrendszereiknek gyártásába kapcsolódnak be. Az említett adatok egyértelműen bizonyítják, hogy az iparosítás folyamata sokoldalúan megváltoztatta a dél-csehországi kerület helyzetét a csehszlovák gazdaságban, jóllehet a mezőgazdasági termelés is megőrzi hagyományos szerepét ezen a vidéken. A kerület új ipari létesítményei meggyőzően bizonyítják pártunk gazdaságpolitikájának helyességét, melynek eredményeként ez a korábban elmaradott vidék is aktív részt vállalhat fejlett szocialista társadalmunk anyagi-műszaki alapjának erősítésében. TÓTH ANDRÁS I • Mária Adamíková a pléhvágó ollót kezeli Emília Pauéurová tizenegy évvel ezelőtt a férjével együtt Sacá- ról érkezett Gömörbe, azóta dolgozik a bádogosműhelyben. Lelki- ismeretes munkájával kiérdemelte a Szlovák Magnezitmúvek Példás Dolgozója címet. Jogosan, hiszen havi teljesítménynormáját rendszeresen 110-120 százalékra teljesíti. Tőle kérdeztük meg, hogy milyen gondok fordulnak elő a leggyakrabban ezen az igényes munkahelyen.- A legtöbb gondot a betegeskedő gyerekek okozzák. Emiatt gyakran olyan sokan maradnak ki a munkából a gyerekes anyák közül, hogy a műszakban, amelyben 22 személynek kellene dolgoznia, csupán tizenhármán vannak jelen. A tervet viszont teljesíteni kell, mert miattunk nem késhetnek a szállítások. így aztán nem marad más hátra, gyakran hosszabbított, sőt éjjeli műszakokban kell bepótolni a hiányzó dolgozók teljesítményét. A gépek is elhasználódnak, egyre nehezebb velük a munka, s ideje lenne már új mé a bádogosműhelyben Megszokott dolog, hogy a nőket gyakran ollóval a kezükben vagy varrógép mellett ülve látjuk. Nem mindennapi látvány azonban, amikor a nők bádoglemezeket szabdalnak és varrnak össze. A Szlovák Magnezitművek Tu- beníki üzemének bádogosmúhe- lyében a nők nem használnak szabómétert, s gyűszű sincs az ujjúkra húzva. A helyiségben textilanyagok kötegei helyett pléh- tekercsek és különböző méretűre vágott pléhszalagok hevernek. Az itt dolgozó nőknek az a feladatuk, hogy pléhdobozokat készítsenek a különleges minőségű falazóanyagok csomagolásához. Ez bizony nem könnyű feladat, különösen nők számára. A pléhteker- csekböl, illetve lemezekből mintegy 15 féle dobozt kell kialakítaniuk. Amíg egy ilyen doboz elkészül, a nőknek többféle műveletet kell elvégezniük, különböző gépeken. Legnehezebb a lemezvágó ollóval végzett munka. Ezt aligha tudná valaki kézben tartani, hiszen acélállványra szerelt, több tonnás berendezésről van szó. Az egyik gép kezelése aránylag könnyű, a másik viszont nagyobb figyelmet és pontosságot igényel. Ezért itt úgy szervezték meg a munkát, hogy a nők bizonyos időközökben váltják egymást a gépek kezelésénél, ezáltal a megterhelésük kiegyenlítődik. A gépek működése eléggé zajos, ezért alaposan meg kell erőltetni a hangszálainkat, amikor Lubo- mír Vrbjar műszakvezetöhöz fordultunk, s megkérdeztük, hogy mi a férfi szerepe ezen a munkahelyen.- Elsősorban a gépek beállítása és az anyagmozgatás, s minden olyan feladat elvégzése, ami meghaladja a nőkkel szemben támasztható követelményeket - válaszolta. targoncákról is gondoskodni. Néha hárman is nekirugaszkodunk, hogy tovább tolhassuk az olajos padlón. Habár a munkafeltételek nem változtak, a zajártalmi pótlék kifizetését beszüntették. Gyakran a meleg víz is hiányzik, s a munkaruha-ellátással sem lehetünk elégedettek. Évente egy overall ezen a munkahelyen kevés. Eduard Nemoga mesterrel a LUD-500-as automatikus présgép mellett találkozunk, amely egyszerre vágja, hajlítja és préseli a lemezeket.- Valamikor kiszámították, hogy ez a gép önmagában tíz dolgozót helyettesít. Ám annak ellenére, hogy kitűnő munkát végez, egyes nők mégis inkább a nehezebb munkával járó nyírógépeket kezelik szívesebben, mint ezt a masinát. A kezelése ugyanis aránytalanul nagyobb figyelmet követel meg - jegyzi meg a mester. A ponthegesztöt Mária Adamíková kezeli, aki már nyolc éve végzi ezt a munkát, s nagy gyakorlata van benne. Egy szempillantás alatt meg tudja állapítani, hogy hol kell a munkadarabokat összehegeszteni. Az említett problémák, hiányosságok bizony nem kevés gondot okoznak a mesternek, de ha olykor zsörtölődnek is a műhelyben dolgozó nők, a munkában nem vallanak szégyent. Közös igyekezetük eredményességét számok bizonyítják. Az elmúlt hónapban például a bádogosműhely 119 százalékra teljesítette a tervet, miközben 348 tonna pléhet dolgoztak fel. Hasonlóan jó eredményeik voltak a megelőző hónapokban. A munkához való viszonyulásukat nagyra értékelik a Szlovák Magnezitművek Tubeníki üzemében. • MAGDALÉNA KOHÚTOVÁ • Emília Pauéurová a bádogosműhely egyik legjobb dolgozója V. Hotovy felvételei ÚJ szú' 6 1985.V. 10.
