Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1985-04-05 / 18. szám

STOP. AUTÓSOJy MOTOROSOK A gyermekek közlekedésre nevelésében és fog! tudatának formálá­séban jelentős szerepet töltenek be az Ijfú közrendészek csapatai. A Közbiztonsági Testület koéicei városi parancsnokságán dolgozó SZISZ-tagok 15 Ilyen csapatot patronálnak az alapiskolákban. Tíz fiatal rendőr tölti szabad idejének egy részét - mint pionírvezetó vagy szakkörvezető - a gyermekek között. A fenti képen: Stefan Medvec rendőr főtörzsőrmester - az egyik legaktívabb csapatve­zető - a közúti ellenőrzések során használt radar működését magyarázza. A lenti képen: Duian Koétuch rendőr kapitány, a közúti jelzéseket Ismerteti a gyerekekkel. (Svatopluk Písecky felvétele - ŐSTK) ■ A Szovjetunióban nemsokára egymillióra nó a gázzal üzemelő teherautók és személykocsik száma. Az olcsó és a környezetet nem szennyező üzemanyagra történő átállás évi 8 millió tonna benzin megtakarítását tesz lehetővé. A moszkvai városi tanács a közelmúltban hozott határozatot a gépkocsikat ellátó gáztöltő állomások építésének meggyorsításáról. A szovjet fővárosban már több száz teherautó és több tucatnyi személykocsi üzemel gázzal. A szovjet szakemberek egyébként olyan üzemanyag­ellátó rendszert dolgoztak ki. amely lehetővé teszi, hogy a gépko­csik motorja benzinnel vagy gázzal üzemeljen. Az átállás az egyikről a másikra csak egy kapcsoló elfordítását igényli a veze­tőtől. A Porsche 944-es típusú 1981 júniusában készült el. A két és fél literes motorú jármű teljesítménye már akkor is tiszteletet parancsolt. Bizony, a 120 kW (163 LE) igen­csak gyorssá tette a kocsit. A gyár azonban nem volt elégedett, mert elkészítette a 944-es turbóválto­zatát is. Az autó 4 hengeres, vízhűté­ses, soros hengerelrendezésú erőforrása 2479 köbcentiméteres, legnagyobb teljesítménye 162 kW (220 LE) 5800 ford/percen. Leg­nagyobb nyomatéka 330 Nm 3500 ford/percen. Karosszériája önhor­dós, 2+2 üléses. Független ke- rékfelfüggesztéses, a kocsi hosz- sza 4230, szélessége 1735, ma­gassága 1275 milliméter. Tömege üresen 1280 kg, megengedett leg­nagyobb össztömege 1600 kg. Legnagyobb sebessége 245 km/ó. 0-ról 100 km-es sebességre 6,3 másodperc alatt gyorsult fel. Fogyasztása 90 km/ó sebesség­nél 100 kilométeren 6,8, 120-nál 8,5 és városban 12,3 liter. A 944 Turbo érdekességéhez tartozik az, hogy a típus katalizá­toros változatban is készül. Ennek a fogyasztása körülbelül 5 %-kal lesz több. Az új kocsi a korábbi kiadáshoz képest lényegesen gazdagabb fel­szereltségé,’ és természetesen az ára is jóval emelkedik. Skoda 130 LR-a legújabb típusú sportkocsi (A ÓSTK felv.) Gépkocsiiparunk negyven éve Csehszlovákiának a gégkocsigyártásban figyelemreméltó hagyományai vannak, hiszen a President márkájú első gépjárművet Koprivnicében már 1897-ben elkészí­tették. A kopfivnicei Tátrához hasonlóan a Mladá Boleslav-i Skodának és a prágai Pragovkának is sokéves hagyományai vannak az autógyártásban. Az első világhá­ború után ez a három gyár a legnagyobbak közé tartozott Csehszlovákiában. De kisebb mennyiségben a Walter, a Óeská Zbrojovka, a Jawa, az Aero és a Wikov cég is gyártott gépjárműveket. A múlt hagyományai és sikerei ellenére a csehszlovák autógyártás legnagyobb fejlődése azonban a felszabadulás után következett. Ekkor kezdődött az iparág fejlődésének legdicsóbb szakasza. A T 57-estől a T 815-ösig Közvetlenül a második világháború befejezése után a csehszlovák gépkocsigyártás nehéz helyzetbe került. A prágai és a Mladá Boleslav-i autógyárat a háború végén a bombázások jelentősen tönkretet­ték. Ezenkívül csaknem minden gyár régi volt, beren­dezéseik elavultak, nem volt nyersanyag-utánpótlás, és hiányoztak a műszaki káderek. Jobb volt a helyzet a koprivnicei Tátrában, amely a háború idején német gyárként üzemelt, és a felszabadulás után azonnal üzemképes volt. Itt rövidesen megkezdték a Tatra 57 és később a Tatra 87 személygépkocsik gyártását. Röviddel a háború befejezése után a Tatra 114 és a Tatra 115 tehergépkocsi is piacra került. De a leghí­resebb autó a háború után a Tatra 111 lett, mégpedig nemcsak nálunk, hanem külföldön is. Ebből a teher­kocsiból Koprivnicében 32 ezret gyártottak. A felszabadulás után ez a Tatra üzem további objektumokkal bővült: alumínium öntődével, kovács- műhellyel, eladási csarnokkal, felvásárlási raktárral. 1958-ban a vállalat Bánovce nad Bebravouban és Cadcában fióküzemet nyitott. 1945-tól kezdve Koprivnicében további teherautó típusokat is gyártottak. Tizenegy év alatt 46 ezer Tatra 138 és tizenhárom év alatt 113 ezer Tatra 148 került le a szerelőszalagokról. A Tatra 813 típusú gépkocsit tizenöt éven át gyártották. A koprivnicei gyártási program legújabb sikere a Tatra 815. Ez korszerű tehergépkocsi, nagy teljesít­ményű motorral. Csak harmadik éve gyártják. Eddig több mint 20 ezret állítottak elő belőle. Sibirianka nevű változata jól bevált a Szovjetunió egyes részei­nek zord éghajlati viszonyai között. Ugyancsak a kop- rivnicei Tatra gyártja kis sorozatban a Tatra 613 reprezentatív személygépkocsit. Az utóbbi időben ezt a típust is innoválták. Mladá Boleslavban a személygépkocsik gyártása a háború után a Skoda-tudor típussal kezdődött. Ezt 1946-ban hozták a piacra. Később kifejlesztették a Skoda 1200-at, és gyártását 1953-ban kezdték meg. Az első kis személygépkocsi a Skoda 440 Spartak volt, ebből keletkezett kombi sportváltozata, később az Oktávia. 1955-től - amikor a Spartakot gyártani kezdték - 1964-ig 382 ezer ilyen sikeres gépkocsi hagyta el a gyár kapuit. 1964-ben a Skoda 1000 MB típus gyártását kezd­ték meg. Minőségéről csak ennyit: egy svájci gépko­csivezető Mladá Boleslavba küldött levelében azt írta, hogy a hasonló árkategóriájú gépkocsik között a nyu­gati országokban egyetlen autó sincs, amelyet össze lehetne hasonlítani a Skodával. A nyugatnémet szak­emberek a Skoda gépkocsit a Renault 8-cal hasonlí­tották össze. Csehszlovákiába jöttek, hogy a mi útviszonyaink között hasonlítsák össze őket. Az ered­mény a mi autónk számára nagyon kedvező volt. De a sikerek nem altatták el a Mladá Boleslav-i termelőket. 1969-re kifejlesztették a 100-ast és a 110-est, 1973-ra a gyár átlagos napi termelése elérte a 620 személyautót. A Skoda 100-at és 110-et 1976-ig gyártották, azóta a S 105 és az S 120 típust állítják elő. A Mladá Boleslav-i Autógyár évente mintegy 170 ezer autót gyárt. Kiválóan megállja a helyét az export területén. Teljesítette kötelezettsé­geit a szocialista országok megrendelőivel szemben, és a tőkés piacokon tavaly 52 ezer gépkocsit adott el. Praga és AVIA A csehszlovák autóiparban fontos szerepe van a Praga Klement Gottwald Műveknek. A második világháború előtt ez a gyár állította elő a legtöbb gépkocsit Csehszlovákiában. De röviddel a háború befejezése előtt lebombázták, így a termelés csak 1945 végén kezdődhetett újra. Itt készült a Praga, az RN, az RND, később pedig a Praga V3S és S5T típus. Megváltozott a gyártási program 1964-ben, amikor a tehergépkocsik gyártását az AVIA prágai üzemébe helyezték át. A Praga most különféle gép­kocsik alkatrészeit gyártja. Az AVIA 1919-ben repülőgépgyárként indult. A há­ború után gyártási programja megváltozott. 1946-tól 1952-ig az S 706 típusú autót gyártotta. Ekkor ismét repülőket kezdett gyártani, majd 1960-ban visszatért a teherautógyártáshoz. Jelenleg elsősorban könnyű tehergépkocsikat gyárt. A gyártás folyamán számos innovációt hajtottak végre, amelyek 1982-ben érték el a tetőfokukat. Ennek eredménye az A 31 és az A 21 gépkocsi. A legnagyobb teherautógyár A legtöbb tehergépkocsit a LIAZ gyártja, ezt 34 éve kezdte meg. Azóta a jabloneci központi üzem csak­nem 300 ezer tehergépkocsit állított elő. A LIAZ gyártási programja szerteágazó, a hajtógépektől kezdve a különféle vontatókig sok mindent gyártanak itt. A LlAZ-nak tíz üzeme van. A gépkocsi gyártását 1951 -ben kezdte, amikor döntés született arról, hogy a gépkocsiipart visszatelepítik az észak-csehországi kerületbe. Az első tíz évben évente 6504 teherautót és alvázat gyártottak. A további évtizedben az átlagos évi termelés 12 ezer volt, ma mintegy 15 ezer. A LIAZ szakemberei nemrég fejlesztették ki a Skoda LIAZ 100 gépkocsit, amelynek legnagyobb előnye a motor élettartamának meghosszabbítása 300 ezer kilomé­terig. Az egyedüli autóbuszgyártó Ez nálunk ma a Vysoké Myto-i Karosa vállalat. Központi üzemén kívül öt melléküzeme van. Jelenleg a 730-as sorozathoz tartozó autóbuszok hagyják el szerelőszalagjait: a városközi C 734, a városi B 731 és a távolsági LC 735. Vysoké Mytoban évente több mint 3 ezer autóbuszt gyártanak, amelyekkel fedezik a hazai szükségletet, sőt a Karosa Mongóliába és Vietnamba is exportál. A csehszlovákiai autógyártás történetének leg­utóbbi fejezetei Szlovákiát is érintik. Itt két vállalat keletkezett, a Trnavai és a Bratislavai Autógyár. A trnavai üzem története 1964-ben kezdődött, amikor a Praga vállalat egy részét helyezték át oda. Később itt kezdték el gyártani a Skoda 1202 és 1203 gépko­csik motorjait. A gyár kapuit 1973-ban hagyta el az első Skoda 1203, amely az első Szlovákiában gyár­tott gépkocsi volt. A gyártási programban egy mező- gazdasági gépjármű gyártása is szerepel. A Skoda 1203-ból jelenleg évente ötezret gyártanak, s e gép­kocsi korszerűsítésére készülődnek. A legújabb gépkocsigyár a Bratislavai Autógyár, amelyet 1971 -ben kezdtek el építeni. A már átadott objektumok alkatrészeket gyártanak a Mladá Boles­lav-i Autógyár személygépkocsijai számára. Ezenkí­vül kis mennyiségben gyártják itt a Skoda Rapid típust. Már készülődnek a V3S új teherautó gyártásá­nak megkezdésére. A csehszlovák autóipar fejlődését az elmúlt évek­ben a 228/1982 sz. kormányhatározat szabályozta. Ez tartalmazza az iparág további fejlődésének fő irányait. A határozat kötelező az egész gépkocsiipar­ra nézve, amely a második világháború óta valóban intenzíven fejlődött. Nemcsak a keresés időszaka volt ez, hanem egyben jelentős sikerek is születtek a ha­zai és a külföldi piacokon. IVAN SZABÓ ÚJ SZÚ ' 16 1985. V. 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom