Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-11 / 2. szám
ti ÚJ szú 17 1985. 1.11 TUDOMÁNY TECHNIKA L égkörünk legimpozánsabb képződményei a felhők. A szüntelen keletkezési folyamatukban kimeríthetetlen formagazdagságban jelennek meg időről időre az atmoszférában. Vannak közöttük lehelet-finomságú, magasban úszó fátyolfelhők, haragos színű, félelmetes villámokat szóró zivatarfelhők, míg mások összefüggő takaróként födik el szemünk elől akár napokig is a Napot és a csillagokat. A felhőket légkörünk csapadékhordozóiként is besorolhatjuk. A légkörben mindig van vízgőz, ill. vízpára, amely a napsugárzás hatására párolog el a földfelszínről. A vízpára a légkörben állandóan jelenlevő milliárdnyi porszemcsén kicsapódik, s parányi gömböcskékben újból cseppfolyós halmazállapotot vesz fel. Ezeknek a gömböcskéknek a tömege felületük nagyságához képest nagyon kicsi, ezért a levegőben lebegve maradnak. Ez a folyamat tulajdonképpen a felhőképződés alapja. A felhőket keletkezési körülményeik, fizikai-meteorológiai tulajdonságaik, valamint alakjuk után a következőképpen osztályozzuk: 1. Cirrusz vagy fátyolfelhő Rendszerint teljesen fehér színű, igen nagy magasságokban keletkező felhőtípus. Úgy is létrejöhet, hogy a felfelé szálló légáramlás nagy magasságban szótáramlik. Finom szerkezetű, többnyire szálas, rostos, fonalas vagy fátyolhoz hasonló képződmény, amely csaknem kizárólag jégkristályokból áll. Ha sugarasan szétágazni látszanak, akkor rendszerint közeledő ciklon előjeleként lehet őket tekinteni. Ha ilyenkor a nyugati égen „piszkos homályban“ nyugszik le a Nap, majdnem biztosra vehető az idő rosszabbra fordulása. 2. Cirrokumulusz (bárányfelhő) Általában két, nem egy irányba mozgó légréteg érintkező felületén keletkezik ez a felhőtípus. Szintén fátyol, vagy réteg, amely többé- kevésbé szabályos elrendezésű, igen apró gomolyokból, vagy bordákból tevődik össze. Szintén magas szintű felhők. 3. Cirrosztrátusz (rétegfelhő) Nagy horizontális kiterjedésű, átlátszó, fehéres, enyhén fonalas, vagy sima szerkezetű felhöfátyol, amely részben vagy egészen beborítja az égboltot. Többnyire jégkristályokból álló felhő. A magas szintű felhők közé soroljuk. Az alacsonyabb rétegfelhőktől lassú mozgása, valamint fehéres színe különbözteti meg. 4. Altokumulusz (középmagas gomolyfelhő) A magasban szétterülő, szürke foltokból, lapocskákból, legömbölyített tömbökből tevődik össze. Mivel középmagas felhő, a mi szélességi körünknél általában víz- cseppekből áll, míg magasabb szélességeken többnyire jégkristályokból. 5. Altosztrátusz (középmagas rétegfelhó) Olykor barázdált, de gyakrabban egyenletes szerkezetű, szürkés, vagy kékes színű felhőfajta, amely részben vagy egészen beborítja az eget. Egyenetlen vastagságú, aminek következtében a vékonyabb részeken a Nap fényét hoHullámszerű bárányfelhők (Altokumulusz undulatusz) mályosan átengedi (homályosüveg effektus). Sohasem fehér, hanem sötét színű felhő. Függőleges irányú kiterjedése több száz, néha több ezer méter is lehet. Úgy vizcseppek, mint jégkristályok alkotják. A felhötípusok közül ez előidézhet csapadékot. 6. Nimbosztrátusz (esőréteg- felhö) Diffúz szerkezetű, szürke vagy teljesen sötét felhőréteg, amelyből szinte állandóan hull az eső. Emiatt az alsó része teljesen elmosódik. Mindenhol eléri azt a vastagságot, hogy a Nap fénye ne hatolhasson rajta keresztül. Ez-a felhőtípus nem jár villámlással és mennydörgéssel, sem jégesővel. Mindig a felhő világosabb tartományaiból hullik az eső. A felhő tömbjében keletkező „üregek“ olyan fényhatást eredményezhetnek, mintha belülről lennének kivilágítva. 7. Sztratokumulusz (alacsony szintű rétegfelhő) Létrejöhet a nimbosztrátusz alacsonyabb rétegeiből kipárolgó csapadékmennyiségből, turbulens mozgások során. Többnyire a gyengülő front kísérő felhőtípusa. Mozaikszerű, legömbölyített elemekből áll, melyek nagysága 5° látszólagos átmérőt is meghaladják. Kifejezetten alacsony szintű felhő. 8. Sztratusz (rétegfelhő) Meglehetősen egyenletes felhőszerkezete van, amelyből szemerkélő eső, hó vagy hódara hullhat. Ha a Nap a horizont fölött van, körvonalai olykor szépen kirajzolódnak a felhőn keresztül is. A sztratuszfelhők nagyon gyakran napnyugtakor, vagy este keletkeznek, ha a levegő kisugározza melegét s annyira nedves, hogy ennek következtében felhő keletkezik. Napnyugtakor általában szépen színeződnek, különösen ha foltokra szakad az összefüggő felhőréteg. 9. Kumulusz Elkülönült felhő, éles körvonalakkal, függőleges irányban gomoly- szerűen, vagy tornyosán esetleg kupolaszerűén fejlődött típus. Jellegzetes alakját a gyors, felfelé irányuló légáramlástól kapja. Amint a felfelé áramlás megszűnik, a felhő elveszti éles határvonalait, fölszakadozik és elmosódik, mivel elpárolog. A kumulusz- felhö alsó határa vízszintes lapnak látszik. Ez a felhőtípus nyáron délelőtt kezd képződni erős felmelegedése és felemelkedése következtében. Napnyugtakor már általában tiszta az ég. Ez így megy minden nap, míg valami nagyobb arányú légköri zavar nem lép közbe. 10. Kumulonimbusz (zivatar- felhő) A kumuluszok továbbfejlődéséből keletkező, hatalmas felhőtorony, amelynek felső része mélyen benyúlik a troposzféra fagypont alatti hőmérsékletű rétegeibe, sőt ritka esetben még a sztratoszférába is. Ez a felső rész általában elveszti éles körvonalait, el- mosódottá válik. A felhő akkor kezd kumulonimbusszá válni, amikor felső része elmosódottá válik. Villámlás, mennydörgés és jégeső csak ezzel a felhőtípussal járhat. A nemzetközi egyezmény alapján történő felhőbesorolások 10 fő felhötípusa mellett természetesen több más alosztály is ismert, amelyekkel a felhőformákat, ill. -változatokat igyekeznek a lehető legjobban megkülönböztetni. A szokványos felhőkön kívül ismerünk még gyöngyházfényü felhőket és éjszakai világító felhőket. Ezekről a következő, a légkör fényjelenségeit tárgyaló részben lesz szó. BODŐK ZSIGMOND A felhők Jelentős segítséget nyújt hazánk a fejlődő országoknak a tudományos káderek nevelésében. A Szlovák Tudományos Akadémia Ivánka pri Dunaji-i Kísérleti Növénykórtani és Rovartani Intézetében például egyéves tanulmányi időt tölt Demeke Gichamo etióp ento- mológus. Szakembereink vezetésével gyarapítja elméleti ismereteit a növényi kártevők elleni küzdelem módszereiből, s gyakorlati tapasztalatokat is szerez a növényvédelemből. A téli hónapokban szerzett ismereteit tavasszal és nyáron a gyakorlatban hasznosíthatja majd. A felvételen RNDr. Mirko Slovák, a tudományok kandidátusa és Demeke Gichamo a rovarok jellemző vonásait tanulmányozza. (Felvétel: ÓSTK - Drahotin Sulla) Érdekességek, újdonságok A MÉHEK MÉRGE A legtöbb növényi méreg egységes hatóanyagától eltérően az állati mérgek mindig a nagyon különböző bioaktív hatóanyagok komplex keverékei. A méhek, a darazsak és a lódarazsak mérgében (különös módon a kígyó mérgében is) megegyező hatóanyagrészeket lehet megkülönböztetni. A voltaképpeni méreganyagokon, a toxinokon kívül mindig tartalmaznak olyan meghatározott enzimeket is, amelyek elősegítik a toxinok gyors szétosztódását a befecskendezés térségében. A méhméreg tulajdonképpeni toxinjai különböző peptidek. 18-28 aminosavból épülnek fel. Egyikük, a melittin (részaránya 50 százalék) gyorsan megtámadja a sejthártyát és károsítja a vérsejteket az erekben. Ezzel erösiti a szétterjedési tényezők, mindenekelőtt a foszfolipáz enzim hatását. Egy másik nagyhatású pepiid az apamin (részaránya 1-2 százalék), idegméreg, amely tetanusz-szerű görcsöket okoz és különös módon gyulladásgátló hatású is. Egy harmadik hatóanyag, a MCD-peptid ugyancsak az idegeket támadja meg, és az apaminnal ellentétben elősegíti a gyulladásos folyamatokat. Ezt az egyedülálló hatásellentétet napjainkban behatóan kutatják. Tisztázatlan továbbá, hogy molekuláris szinten hogyan fejtik k: a méhméreg hatóanyagai már régóta ismert reumaellenes hatásukat. MESTERSÉGES PLAZMAFELHŐ A.BOLYGÓKÖZI TÉREN Először hoztak létre mesterséges plazmafelhőt a földmágneses téren kívül a bolygóközi térben. A nyugatnémet-amerikai-brit műhold százezer kilométeres távolságra a Földtől parancsot kapott a lítium fémmel és rézoxiddal töltött két tartály ledobására. Tíz perccel később önműködően begyulladt a vegyi reakció, amelynek eredményeként körülbelül 500 grammnyi lítiumgöz szabadult fel. Közvetlenül ezután már észlelni kezdték a földi kutatóállomások a napfénytől ionizált lítiumatomok okozta hatásokat. A kísérletből következtethetnek rá, hogy miként fogja be a Napból származó plazma-részecskéket a földmágneses tér. CUKORBETEGEK - INZULIN NÉLKÜL A Cyclosporin A belátható időn belül feleslegessé teheti a cukorbetegek inzulinkezelését - állítja kanadai kutatók most megjelent tanulmánya. A tudományos dolgozat ugyanakkor figyelmeztet rá, hogy még nem sikerült tisztázni a kezelés mellékhatásait, ezért további ellenőrzött vizsgálatokat sürget. Az új kezelési eljárásnak az a feltevés az alapja, hogy a vele született diabétesz autoimmun betegség, amely szétroncsolja a hasnyálmirigy inzulintermelö béta-sejtjeit. A kanadai kutatók 2-12 hónapos időtartamon át 41 cukorbeteget kezeltek Cyclosporin A-val. 30 beteg legkésőbb hat héten belül megkapta a gyógyszert betegségének felismerését követően, 11 beteg csak 8-14 héttel később. Az első csoport 30 betegéből 16 függetlenné vált az inzulintól, a második csoport betegeinek kezelésére pedig elegendő volt kevesebb inzulin is. Továbbra is szükség volt cukormentes diétára, ennek ellenére sikeresnek minősíthető az immunkezelés. ÖNGYÓGYÍTÓ AGY? Az agy sérült idegszövetei rendelkeznek a regenerálódás képességével - állapították meg grúz neurofiziológusok legújabb kísérleteikkel. Műtéti beavatkozással eltávolították egy 30 napos kísérleti nyúl nagyagykérgének egy részét. A műtét utáni években teljesen normálisan növekedett, fejlődött az állat. Újra felnyitva koponyáját, megállapították, hogy utánanótt az eltávolított agyrész. Ezt a kísérletet az utóbbi tíz évben tengeri malacok, kutyák, nyulak és patkányok százain megismételték, és a két héttől egy évig terjedő életkorú kísérleti állatokon végrehajtott műtét azonos eredménnyel járt. A kísérletek egyértelműen bizonyítják, hogy minél fiatalabb az állatt, annál gyorsabban megy végbe a regenerálódás. (d) ♦ ** « © © > > B o < •Ü. o E 2S 5
