Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1985-03-29 / 13. szám

* A szocialista országok jr sr w* ELETEBOL EGY NÉPBETEGSÉG A MÚLTÉ A trachoma - ismertebb né­ven egyiptomi szembetegség- a szem kötőhártyájának ra­gályos, idült gyulladása, az esetek jelentős hányadában vakságot okoz. A betegek szá­mát ma mintegy 500 millióra becsülik, vagyis napjainkban a Föld csaknem minden tizedik lakosa trachomás. A trachoma szövődményeként megvakult, illetve a munkaképesség szempontjából vaknak tekint­hető betegek száma megköze­líti a 200 milliót. A súlyos kötő­hártyagyulladás főleg Észak- Afrika, a Közel- és Távol-Kelet, továbbá Dél-Ázsia országai­ban szedi áldozatait. Néhány évtizede még Türk- méniát is a trachomás jár­ványövezetek közé sorolta az Egészségügyi Világszervezet. Napjainkra azonban ezt a sú­lyos betegséget teljes egészé­ben felszámolták a köztársa­ságban. Erről a jelentős egész­ségügyi eredményről számol be Narzi Nurmamedov pro­fesszor, a neves türkmén sze­mész szakorvos.- A múltból számos népbe­tegséget örököltünk, köztük a trachomát. Az éhség, a nyo­mor, a tudatlanság, az ala­csony kulturális színvonal- mindez hozzájárult a veszé­lyes betegség terjedéséhez. Hatvan évvel ezelőtt Türkmé- nia lakosságának 80 százalé­ka szenvedett trachomában, s nem volt, aki a járványnak útját állta volna. Az egykori, Kaszpi-tengeren túli területen, a mai Türkménia földjén a hú­szas években mindössze 80 orvos és 139 ápoló dolgozott. Az egy főre jutó egészségügyi kiadások összege 7-14 kopej­kát tett ki.- Ilyen alapokon kezdődött meg a szovjethatalom első éveitől az egészségügy kiépí­tése. A közegészségügy és jár­ványügy akkori vezetői a leg­fontosabb feladatnak a tracho­ma leküzdését tekintették. An­nak tudatában kellett cseleked­niük, hogy Türkméniában akkor még egyetlen szemorvos sem volt. Kezdetben más köztársa­ságokból települtek át orvosok és ápolók. Aztán 1931 -ben As- habadban, a türkmén főváros­ban megnyílt az orvostudomá­nyi Intézet, amelynek falai kö­zött már megkezdődhetett az orvosok képzése. A következő évben, 1932-ben pedig létrejött a Türkmén Tudományos Tra­choma-kutató Intézet, amely napjainkban a szembetegsé­gek elleni harc szervezési és módszertani központja. Azóta a köztársaságban 12 000, többségében türkmén nemze­tiségű orvost képeztek ki. Emellett sok száz türkmén fia­tal szerzett diplomát a moszk­vai, a leningrádi, a kijevi vagy a taskenti orvostudományi egyetemeken. A türkmén korr mány 1933-ban határozatot hozott a szemészeti kórházak és szakrendelő intézetek há­lózatának létrehozásáról. A fel­adatot a második világháború kezdetéig megoldották. A há­ború, mint annyi más területen, itt is akadályozta a további fej­lődést.- Később, 1955-től kor­mánybizottságok felügyeleté­vel folyt a trachoma elleni egészségügyi munka. A gyó­gyító-megelőző hálózatot, sőt az egészségügyi felvilágosí­tást és a népművelési intézmé­nyeket is a trachoma elleni harc szolgálatába állították. Megszüntették a háború követ­keztében kialakult orvoshiányt, újabb kórházakat építettek, s megszervezték a falusi kör­zeti rendelők hálózatát. így 1962 végére már csak szórvá­nyosan fordultak elő megbete­gedések, s öt év múlva telje­sen fölszámolták a trachomát. Ezzel egyidejűleg számos más, régebben elterjedt szem- betegséggel is sikerrel vették fel a harcot. A trachoma gyó­gyításában és leküzdésében szerzett türkmén tapasztalato­kat a Szovjetunió más köztár­saságaiban is eredményesen hasznosították az elmúlt években.- Jelenleg a köztársaság valamennyi megyéje rendelke­zik szemészeti kórházzal és trachomás szakrendelőintézet­tel. Továbbra is intenzív mege­lőző munka folyik. A köztársa­ság legnehezebben megköze­líthető hegyi falvaiban és a Ka- ra-Kum-sivatagban dolgozó olajmunkások, geológusok kö­rében az egészségügyi repülő­szolgálat segítségével végez­nek rendszeresen szűrővizs­gálatokat, folytatnak megelőző tevékenységeket az orvosok.- A valamivel több mint 3 millió lakosú Türkméniában ma 9500 orvos és 26 ezer egészségügyi szakdolgozó áll a gyógyítás szolgálatában. Je­lenleg 10 ezer lakosra több mint 30 orvos jut. A szemészek továbbképzésével a Szembe­tegségek Türkmén Tudomá­nyos Kutatóintézete foglalko­zik, amely más köztársaságok­ból is fogad hallgatókat. Kaunasban (a Litván SZSZK-ban) a lézer sebészeti felhaszná­lása központjának dolgozói a szívsebészeti orvosi intézet tanszé­kének dolgozóival együtt lézer segítségével két egyedülálló szívműtétet hajtottak végre. A betegek állapota nagymértékben javult és hamarosan visszatérhetnek a normális életbe. Képünkön a lézerberendezés előkészítése látható a műtétre. I. 29. FORRÁSOK: ŐSTK, BUDAPRESS, APN, PANORAMA A nyolcvanas évek gazdaságpolitikája az NDK-ban Az NDK-ban a nyolcvanas évek gazdasági stratégiájának tíz fő iránya közül is kiemelkedik a mikroelektronika, az automatizálás és a robot- technika fejlesztése, az új energiatakarékos technológiák kidolgozása, az atomenergia, vala­mint a munkatermelékenységet növelő korszerű tudományos eredmények hasznosítása. Tudományos-technikai célok megvalósításá­ra a legutóbbi ötéves tervben a nemzeti jövede­lem 4 százalékát fordították, a most folyó terv­időszakban azonban már 4,6-4,8 százalékát szánják. A dinamikus gazdasági fejlődést jól bizonyít­ják az elmúlt évek adatai is. 1984-ben sikerült elérni a nemzeti jövedelem eddigi legmagasabb növekedését, kereken 5 százalékot. Ugyaneb­ben az évben rekordtermést takarítottak be az ország mezőgazdasági szövetkezeteiben, s eredményesen dolgoztak az ipari üzemekben is .1 A szocialista tervgazdálkodás és a jó gazda­sági mérleg lehetővé tette, hogy megalapozot­tan kezdjék az idei évet. Az 1985-re előirányzott gazdasági programtervezetet hétmillió dolgozó vitatta meg, s 640 ezer javaslattal egészítette ki. A Népi Kamara által jóváhagyott terv 1985-re a nemzeti jövedelem újabb 4,4 százalékos nö­vekedését írja elő. Emellett tervbe vették az ipari árutermelés 4,3 százalékos és a külkereskedel­mi forgalom 8 százalékos növekedését. Az el­képzelések szerint az ipari üzemek, a kombiná­tok 78 százalékában részesednek az összter­melésből. A mezőgazdaságtól 10,7 millió tonna gabona megtermelését várják. A tudományos­technikai eredmények hasznosításával 7,1 szá­zalékkal kívánják növelni az ipari munka terme­lékenységét. Az idei gazdasági tervben is számítanak az ipari üzemek újítási és ésszerűsítési javaslatai­ra. Az iparban jelenleg 43 ezer robot működik, s 1985-ben újabb 13 500 kezdi meg a műkö­dést. Alkalmazásukkal évi 500 millió munkaóra • megtakarítást érnek el. A legfontosabb cél továbbra is a lakosság anyagi és szellemi színvonalának növelése. Az állam 1985-ben 40 milliárd márkát fordít arra, hogy a lakosság változatlan áron juthasson hozzá az alapvető fogyasztási cikkekhez. A la­kosság nettó pénzjövedelme és a kiskereske­delmi áruforgalom értéke az idén 4 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál. Ebben az évben 200 ezer állampolgár lakáskörüményei javulnak új lakások, illetve korszerűsítések révén. Befejező szakaszához érkezett a Szovjetunió leg­nagyobb vízi erőművének, a szaján-szusenszkojei vízi erőműnek az építése. A tízből már nyolc energiablokk áramot szállít a egységes szibériai energetikai rendszer számára. Az erőmű a jövő évben több mint 23 milliárd kilowattóra áramot fog előállítani. VÍZSZINTES: 11. Hiányos köb. 13. Sörfőző - németül. 14. Lendü­let. 15. Angol világos sör. 16. R. C. S. 17. Görög betű. 18 __-Minh, a Vietnami, Függetlenségi Front neve. 21. Szovjet történész. 22. Mámoros. 23. F. A. A. 24. Kalória. 25. Azonos betűk. 26. Női név. 27. Pottyant. 28. Város Japánban. 29. Talál. 30. A nátrium jele. 31. Kár­tékony bogár. 32. Maga - néme­tül. 33. Balkezes. 37. Létezni. 39. Kerti szerszám. 40. Magyar tánc­művész. 41. Dánia autójelzése. 42. Vese - latinul. 43. A magnézi­um és a kén jele. 44. Keserű emésztőnedv. 45. Tea - németül. 46. Időszak. 47. Aktuális. 48. Mu­tató névmás. 49. Szellemi sport. 50. Had. 54. Üdülőhely Jugoszlá­viában. 55. Női név. 56. Kaolin fele. 58. O. E. G. 59. Angol állam­férfi volt. 60. Csökönyösség- duplán. 62. R. S. FÜGGŐLEGES: 1. New York-i rá­dió és televíziós társaság. 2. Cser­mely. 3. Magyar labdarúgó. 4. Pál­maliliom. 5. Csinos. 6. Az argon jele. 7. Indoeurópai nyelvű népek csoportja. 8. ölbe rakott tüzelőfa. 9. Z. A. A. 10. Megszólítás. 11. Többször megölel. 15....mail, lé­giposta. 17. Tarol. 18. Határozói rag. 19. Pompás tollazatú madár. 20. Az ifjúságnak való. 21. Görög betű. 24. Ilyen virág is van. 27. Mezon közepe. 28.. .bázis, oxigén helyett ként tartalmazó bázis. 29. Figyel. 31.... Lanka. 32. A ... köztünk maradjon. 33. Temérdek. 34. Idegen női név. 35. Azonos betűk. 36. A vanádium és a cérium jele. 38. Tészta jelzője. 41. Mérték- egység. 43. Szem. 44. Épít. 45. Iskola - régiesen (ék. f.). 47. Méz- szlovákul. 48. Üreges tárgy. 49. ... bar, önkiszolgáló étterem. 51. Reggel - régiesen. 52. Paradi­csom. 53. Szándékozik. 55. Ide­gen női név. 57. Az aktínium és az ittrium jele. 59. Kertben van! 60. Dáma fele. 61. Határozói rag. Keresztrejtvény Rejtvényünkben Kosztolányi Dezső hét művét rejtettük el a vízszintes 1., 19., 34., 52., 63. valamint a függőleges 12., 22. számú sorokban. A március 15-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Aki emlékezni akar, könyvekbe feledkezik. Könyvjutalomban részesülnek: Molnár Gabriella, Dunaszerdahely (Dunajská Streda), Szíjjártó Éva, Vágfarkasd (Vlcany), Sárfi Nóra, Ipolyság (Sahy), Major István, Zselíz (2eliezovce), Kacska Istvánná, Kéty (Kvetná).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom