Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-03-29 / 13. szám
• Olcsó, praktikus és hasznos - így jellemezhetnénk a púcovi Signál Efsz egyik juhistállóját, ahol télen a törzsállományt tartják, nyáron pedig a vágóbárányokat hizlalják (A szerző felvétele) juhot sokoldalú hasznossáA ga az emberiség egyik legősibb és legjelentősebb háziállatává tette. A Luzi- ■ anky és a Mlynárce környékén talált csontleletek azt bizonyítják, hogy a juhtenyésztés termékei, a tej, a gyapjú, a hús és az irha már az újabb kőkorban is fontos szerepet játszottak az itt élő emberek táplálkozási és ruházkodási szükségleteinek kielégítésében. A bronzkorszakból származó leletek Nit- riansky Hrádok, Barca és Maié Kosihy határában úgyszintén erre utalnak. A 11. és 12. évszázadban a kolostorok és a feudális birtokok állatállományának 75 százalékát juhok képezték, s még több juhot tartottak a jobbágycsaládok. A szűcsök, vargák, takácsok cégeinek kialakulása további lendületet adott a juhtenyésztésnek. Korabeli kimutatások szerint az 1880-as években a szlovákiai vármegyékben már több mint 3 millió juhot tartottak. A gyapjútermelés mellett a juhtej feldolgozása is jelentős ágazattá fejlődött. A szlovákiai brindzagyártásnak nemzetközi hírnevet adó detvai brindzaüzemet 1787-ben, a Zvolenská Slatina-it 1797- ben, a ruzomberokit pedig 1859-ben alapították. A 19. század végétől kezdve azonban a szlovákiai juhtenyésztés intenzitása rohamos mértékben csökkent, s ezt később a háborús események is gyorsították. így 1946 januárjában egész Szlovákia területén mindössze 287 444 juhot írtak össze. A szocialista nagyüzemi mezőgazdaság építésének első éveiben kevés figyelem jutott a juhtenyésztés fejlesztésére. Jelenleg azonban ez az ágazat is előtérbe került, s az 1990-ig kidolgozott komplex program mezőgazdaságunk lehetőségeiből és a népgazdaság szükségleteiből kiindulva nagy jövőt biztosít ennek az ágazatnak. A juhtenyésztés fejlesztési programjának teljesítését döntő mértékben segíti elő, hogy néhány járásban megőrizték jó színvonalát. Ezek közé tartozik a Dolny Kubín-i járás is, ahol a juhászmesterség emberemlékezet óta apáról fiúra öröklődött. Most is ebből a járásból került ki a legtöbb szakavatott tenyésztő, bacsó és bojtár, akik Szlovákia többi járásában is eredményesen kamatoztatják ismereteiket és tapasztalataikat. Amint arról Dusán Gejdoé mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság állattenyésztési osztályának vezetője tájékoztatott, a juhtenyésztés népszerűsége ebben a járásban a rendkívül kezdeményező természeti feltételekből következik, sőt egyes körzetek kizárólag csak juhokkal hasznosíthatók. Ezért járási viszonylatban is kidolgozták a juhtenyésztés fejlesztésének 1990-ig terjedő komplex programját, melynek keretében szakosított juhtenyésztési vállalatokat hoznak létre, ahol nagyüzemi feltételek között szervezik meg a vágóbárányok elóI állítását is. Ezek közé tartozik a pacovi Signál Efsz is, ahol ugyan még folyamatban vannak az építkezések, de már így is mintaként szolgálhat más vállalatok számára. Ebben a járásban a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek körülbelül 19 ezer juhot tartanak, s további 8 ezer van a háztáji gazdaságok és a kistenyésztők tulajdonában. A járás juhtenyésztésének évi termelési értéke meghaladja a 24 millió koronát. A kidolgozott koncepció szerint az állományt a szocialista szektorban 1985-ben 20 ezerre, 1990-ig pedig 24 ezerre növelik. A nemesítési munkák eredményeként a termelékenység javulásával is számolnak, ami a program egyik alapvető célját képezi. A juhtenyésztés ésszerűsítése és hatékonyságának növelése érdekében azonban sürgősen rendezni kellene a gazdasági szabályozókat js, ami alapvető mértékben elősegítené az előirányzott célok elérését. A púcovi Signál Efsz a járás legnagyobb juhtenyésztő gazdasága, összesen 1793 hektár mezőgazdasági földterülettel rendelkezik, ebből azonban csupán 135 hektár a szántó. Az első korszerű juhistállót 1977-ben építették fel, s az első nyájat is ebben az évben vásárolták. Ez volt az alapja a szakosított juhtenyésztésnek ebben a szövetkezetben. A nagyüzemi juhtenyésztésre lényegében 1983-ban tértek át, amikor véglegesen felszámolták a szarvasmarha egész állományát. És hol tartanak most? A juhtenyésztés korszerű technológiájának szervezője ebben a szövetkezetben Ján Bardun mérnök, aki úttörő munkát végez és tervszerűen halad a kitűzött célok irányában. Az ő érdeme is, hogy az itteni állományt mintaszerűnek tartják a járásban. Ezzel kapcsolatban a következőket mondotta:- Jelenleg a juhfarmunk nyolc MU-500 típusú istállóból áll. Ezeket rendszeresen tökéletesítjük, s így az egész juhfarmot az elképzeléseinknek és szükségleteinknek megfelelően alakítjuk ki. Elismerem azonban, hogy még sok minden hiányzik a nagyüzemi termelés követelményeinek teljesítéséhez. Az építkezések egész terjedelmét saját forrásainkból valósítjuk meg, s gyakran elég bonyolult feltételek között. A szövetkezet vezetőségét a kitűzött I célok elérésében elsősorban az állomány kielégítő termelékenysége serkenti. Az elmúlt évben például 15 tonna gyapjút adtak el, 500 kilogrammal többet a tervezettnél. Juhsajtból 45 tonnát készítettek, hízott bárányból 199 tonnát értékesítettek, 40 tonnával többet az előirányzott mennyiségnél. A vágóbárányok termelését ebben a szövetkezetben a legfőbb hasznosítási irányzatnak tartják. Az intenzív hizlalásba a továbbtenyésztésre alkalmatlan bárányokat sorolják be, s más tenyésztőktől is átveszik a szaporulatot.- Az alapállományt több szállásra osztottuk el. A fejő anyajuhokat hat helyen tartjuk, további két helyre összpontosítottuk a jerkéket, illetve a bárányokat. A juhok kora tavasztól késő őszig a legelőkön tartózkodnak. A nyájakról 40 bacsó, bojtár és pásztor gondoskodik. Rajtuk kívül még hat etetőt foglalkoztatunk a bárányok intenzív hizlalásában. így az istállók nyáron a bárányok hizlalására szolgálnak, télen pedig a tenyészállományt helyezzük el bennük. Ez is elősegíti az állóeszközök hatékonyabb kihasználását - magyarázza Bardun mérnök. A nagyüzemi termelés más előnyöket is biztosít a juhok kisüzemi tartásával szemben. Az egész állomány rendszeres állatorvosi felügyelet alatt áll, ami szükség esetén azonnali megelőző vagy gyógykezelési intézkedést tesz lehetővé. Ennek köszönhetően a púcovi juhok egészségi állapota kifogástalan, s ez a termelékenység magas színvonalában is megmutatkozik. Az állomány nemesített racka, amely a legjobban alkalmazkodik a hegyvidéki feltételekhez, a gyengébb minőségű legelőket is jól hasznosítja.- A törzsállományt 1990-ig 5000 darabra akarjuk növelni, ebből 3600 lesz az anyajuh. A tenyésztési munkában a legújabb tudományos-kutatási eredményekre akarunk támaszkodni. A legfontosabb feladatnak tartjuk a gépi fejés általános bevezetését, valamint az anyajuhok idényen kívüli fedeztetésének az elterjesztését. Ezzel növelni lehetne a vágóbárányok termelését. A szociális és munkafeltételek javításával a juhtenyésztés munkaerő-ellátását is véglegesen megoldjuk. Mindez bizonyára megmutatkozik majd a termelési és gazdasági eredmények további javulásában, s azt is reméljük, hogy kezdeményezéseink további követőkre találnak - fejezte be tájékoztatását Ján Bardun mérnök. JOZEF SLUKA A JUHTENYÉSZTÉS NAGYOBB FIGYELMET ÉRDEMEL A Banská Bystrica-i járásban körülbelül 52 ezer hektár mezőgazdasági földterület van, ebből azonban csak 18 százalék a szántó, további 30 százalékát rétek, 52 százalékát pedig legelők alkotják. A földalapnak ez az összetétele, a sokéves hagyományok, valamint az állandóan növekvő kereslet a gyapjú, a juhsajt és a juhhús iránt, egyaránt alátámasztják a juhtenyésztés indokoltságát ebben a járásban. HASZNOSAK A JUHOK, ^ DE... Az előbbiekből kiindulva az utóbbi tíz év alatt a járás szövetkezeteiben és állami gazdaságaiban 43 százalékkal, a többi tenyésztőnél 70 százalékkal növekedett a juhállomány. Száz hektár mezőgazdasági földterületre számítva 82 juhot tartanak a járásban. A cigája fajtánál, amely a nyájak alapját képezi, az anyajuhra számított átlagos évi sajttermelés 23 kilogramm, a gyapjúhozam pedig 3,70 kilogramm. Az intenzív hizlalásba 16 200 bárányt sorolnak be, ami egyenletesebbé teszi a piac ellátását bárányhúsból. A legnagyobb pecsenyebárány- termelő a poníkyi Csehszlovák -Szovjet Barátság Efsz, ahol évente 6000 darabot állítanak elő, 93 százalékban elsőosztályú minőségben, s ennek a felét szezonon kívüli időszakban. ÚJ SZÚ Fontosnak tartjuk azonban a juB hok tejtermelésének a megtartását és növelését is, mivel a juhsajt és a sajtkészítmények, főlég a hagyományos brindza specifikus és 1985. III. 29. pótolhatatlan termékek. A juhállomány további növelése azonban jelentős nehézségekbe ütközik. Mivel a juhlegelők 800-1200 méterrel a tenger szintje fölött helyezkednek el, számos intézkedés ellenére a tavaszi időszakban nem tudjuk mindenhol nélkülözni az intenzív réteken való legeltetésüket, ami csökkenti az első kaszálások hozamát. Ezért a nagy állománysűrüséggel gazdálkodó vállalatoknál - különösen száraz évjáratokban - problémát jelent a téli takarmányalap biztosítása. A dolgozók szociális összetétele is romlik. Nagy hozzáértésű tenyésztők mennek nyugdíjba, de pótlásuk a szakmunkásképző intézetekben nincs megoldva. A juhtenyésztéssel foglalkozó vállalatok igyekeznek egyre közelebb hozni a szállásokat a lakóhelyekhez és a jobb területekre, itt azonban a juhok a szarvasmarha versenytársaivá válnak, s nem töltik be fő szerepüket, a távolabb fekvő legelők hasznosítását. A juhtenyésztés kiszélesítését egyes körzetekben víz- és környezetvédelmi szempontok is korlátozzák. Főleg az Alacsony-Tátra-i Nemzeti Park területéről van szó. Egyáltalán nincs megoldva a medvék és a farkasok elleni védelem sem, amelyek az utóbbi években egyre nagyobb veszélyt jelentenek a juhállomány számára. JUHOKAT, VAGY TEHENEKET? Az említett okok miatt, vagyis a nem kielégítő anyagi gondoskodás, a juhászok szociális és munkafeltételeinek megoldatlansága, valamint a gazdasági szabályozók stagnálása következtében a juhállomány tervezett létszámát nem sikerült elérni. A juhhús felvásárlási ára a marhahúséhoz viszonyítva kedvezőtlenebb. A juhsajt értéke is alábecsült a tehéntejhez viszonyítva. Ugyanakkor a síkvidéken tenyésztett merinó juh gyapjúért előnyösebb árat fizetnek a cigája gyapjához viszonyítva. E^zek a körülmények és a juhtenyésztés mintegy 30 százalékkal magasabb bérköltségei a mezőgazdasági üzemek vezetőit arra az álláspontra vezetik, hogy óvakodjanak a juhállomány növelésétől, sőt inkább csökkentsék azt a szarvas- marha javára. A juhállomány fejlesztésénél továbbra is a távoleső hegyvidéki legelők hasznosítását kellene szem előtt tartani. Ezzel összefüggésben a juhsajt termelését is megfelelő szinten kellene tartani. Természetesen nemcsak a juhállomány létszámát, hanem a termelékenységét is fokozni kell. Ezért az irányítás minden szintjén, a minisztériumtól kezdve egészen a járásokig komplex intézkedésekre van szükség a juhtenyésztés indokolt mértékű fejlesztésére. NAGYOBB GONDOT FORDÍTANI A GÉPESÍTÉSRE Az előbbiekből következik, hogy a juhtenyésztés gazdasági épüle- ' teit olyan körzetekben kell elhelyezni, ahol a juhok nem válnak a szarvasmarha versenytársaivá. Az illetékes kutatóintézetek sürgős feladata, hogy olyan komplex juhfarmokat tervezzenek, ahol a fejés gépesítése is biztosítva van, s a dolgozók munkakörülményei a szociális berendezések szempontjából is a kívánt színvonalon vannak. A juhtenyésztés népgazdasági jelentőségét a fel- vásárlási árak rendszerében is méltányolni kell. A juhtenyésztést nem kell okvetlenül kiszorítani az üdülési célokra kijelölt körzetekből sem, hiszen a juhok és a juhszállások hegyvidéki és hegyaljai körzeteinek természetes, elválaszthatatlan tartozékai. A mi járásunkban, ahol a hegyvidéki és a hegyaljai feltételek különösen kedvezőek a juhtenyésztés fejlesztéséhez, az említett szempontokból kiindulva továbbra is magas szinten akarjuk tartani a juhállományt, a gyapjú, a juhsajt és a vágóbárányok termelését. Figyelembe kell venni azonban, hogy a juhászat a legnehezebb termelési ágazatok közé tartozik a mezőgazdaságban, s éppen itt maradtunk el a legjobban az alapvető munkák, az etetés és a fejés gépesítésében. Ezért az egységes földmúvesszövetkezetek, az állami gazdaságok, az irányítási szervek és a kutatóintézetek előtt még nem csekély feladatok állnak, hogy a juhtenyésztést a népgazdasági jelentőségéhez méltó szintre emeljük, s hogy a juhászat továbbra is festői szépségű tájaink elválaszthatatlan tartozéka maradjon. JÁN SÚR mérnök, a Banská Bystrica-i Járási Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatója Egyik dombról a másikra Gazdag József felvétele KDUEftNDO KEZDEMÉNYEZÉS
