Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1985-03-29 / 13. szám

S ok példát sorolhatnánk fel az élet legkülönbözőbb terüle­teiről annak bizonyítására, hogy a legbonyolultabb problémákat is meg lehet oldani. De csakis úgy, ha a megoldást nem másoktól vár­juk, hanem magunk látunk hozzá. Királyhelmecről (Krár. Chlmec) hozunk fel példaként egy olyan esetet, amikor a kommunisták pél­damutatásukkal, céltudatos, fele- lösségtejjes hozzáállásukkal egy megszüntetésre ítélt munkahelyet, üzemet, illetve egy szaktanintéze­tet mentettek meg, s gondoskod­nak a folyamatos fejlesztésről. Országszerte általános jelen­ség, hogy a városok vezetői a la­kosság összetételét, illetve a szükségleteket figyelembe véve megfelelő munkahelyek megte­lat vezetősége kezdettől fogva tá­mogatja üzemünk fejlesztését. Az élet, a népgazdasági szük­séglet is ezeknek az intézkedé­seknek a helyességét igazolja. Kelet-Szlovákiában nagyméretű továbbfejlesztés előtt áll az elekt­rotechnikai ipar. Ezért a helmed üzemre, termelési kapacitásra nagy szüksége van népgazdasá­gunknak. Tehát Szedlák elvtárs és az üzem kollektívája célszerűen járt el. Tudjuk, az átállás nem könnyű dolog egyetlen üzem termelésé­ben sem. Különösen akkor, ha az eddigi kábeldobok helyett az üzem dolgozóinak a jövőben erősáramú vezetékek szigetelésével, villany­fűtőtestek, gépi berendezések, vil­lanykályhák, az acél-, és üveg­Pándy Péter Bimba György imm- muDimi A kommunisták példamutatása remtésén fáradoznak. Ennek a gondoskodásnak eredménye­ként született a hetvenes évek végén Királyhelmecen a bratisla- vai KABLO n. v. kihelyezett üze­me. Sajnos, ebbe az örömbe- elég korán - üröm is vegyült. Alig telt el néhány év, s már vilá­gossá vált, hogy az üzem fejlesz­tésére - miután 1978. január 1 -tői csaknem öt esztendőn keresztül állandó jellegű termelési program nélkül működött, - nem kerül sor, és végül úgy nézett ki, hogy a KABLO n, v. helmeci üzeme hamarosan bezárja kapuit. A kommunista Szedlák János üzemigazgatót azonban nem olyan „fából faragták“, aki egy­könnyen belenyugszik abba, hogy annak a több száz embernek,- akik a kedvezőtlen feltételek kö­zepette is becsületesen dolgoztak- egyik napról a másikra, új mun­kahelyet kelljen keresnie. Addig járt, kilincselt az ügy érdekében, amíg megtudta, hogy a Krom- pachy-i SEZ konszern vállalat bő­víteni szándékozik termelési ka­pacitását.- Először is az üzem kommu­nistáival, a példás dolgozókkal be­széltük meg mit tegyünk, mert van lehetőség átállni elektrotechnikai berendezések, eszközök gyártá­sára - tájékoztatott Szedlák elv­társ. - Végül is úgy döntöttünk- nem is volt más lehetőség - ha adják, vállaljuk. Stefan Tarhaj mérnök, a SEZ konszern vállalat igazgatója támogatta kezdemé­nyezésünket. Ezután a prágai ve­zérigazgatóság 1982. november 29-én született döntése alapján, 1983. január elsejével Királyhel­mecen létrejött a SEZ Krompachy nemzeti vállalat új üzeme. A válla­gyártásnál használatos villanyke­mencék s egyéb bonyolult, addig általuk ismeretlen termékek készí­tésével kell foglalkozniuk. Tavaly már ezt csinálták. Az üzem kommunistáinak feb­ruárban megtartott év eleji tagsági gyűlésén elemezték a születőben levő új üzem helyzetét, az ideigle­nes feltételek mellett elért termelé­si eredményeket. Az új üzem dolgozói már az első évben sikeresen helytálltak. Elsősorban az üzem kommunistá­inak és párton kívüli dolgozóinak köszönhető, hogy tavaly az áruter­melés tervét 100,1 %-ra, az áruér­tékesítés tervét 101,2 %-ra, a kivi­teli tervet pedig 120 %-ra teljesí­tették. Az idén 45 millió korona értékű áru termelését tervezték. Az üzem dolgozói bizakodva láttak a feladatok teljesítéséhez. A válla­lat igazgatója elmondta azt is, hogy a fejlesztési tervet jóváhagy­ták az illetékes szervek és 1987- ben megkezdhetik az új üzem épí­tését. Az új üzem felépítésével megol­dódik egy másik igen komoly probléma is Királyhelmecen. Vég­re lesz aki patronálja a helmeci szakmunkásképző intézetet is. Ezzel kapcsolatban mondta Szed­lák János üzemigazgató: Az elmúlt év szeptember elsejétől átvettük a szakmunkásképző intézetet, így azóta a mi üzemünk Elektrotech­nikai Szaktanintézetként működik. Ezzel nemcsak az üzem tovább­fejlesztésének feltételei, hanem a saját szakmunkásképzés is biz­tosított. Nagyon örülünk, hogy elő­segíthetjük a bodrogközi fiatalok szakmai oktatását, foglalkoztatá­sát, az új munkásnemzedék neve­lését. Az üzem szükségleteinek megfelelően távlatilag számolunk egy korszerű szakoktatási komp­lexum létrehozásával, ahol évente 270—300 fiatal embert oktatunk majd. Pándy Péter, a királyhelmeci Vnb elnöke mondja: - Gazdag munkásmozgalmi múltú városunk­ban komoly hagyományai vannak a szakmunkásképzésnek. Maga­sabb szintet a felszabadulás után ért el, amikor megnyílt az oktatás nappali és esti tagozata. Ami a Bodrogköz fiataljai számára fon­tos, magyar nyelven is. Az új okta­tási rendszer értelmében valóban úgy adódott, megszűnik a helmeci szakmunkásképző iskola, ha nem talál „gazdára“. Feladatunknak éreztük az iskola „megmentését“. Szedlák János üzemigazgatóval Prágába utaztunk, a vezérigazga­tóságra, ahol kezdetben ugyan hi­tetlenkedtek, de végül is elfogad­ták érveinket, ami a magyar ajkú munkáskáderképzés fontosságá­ra épül. Vidékünk sok évtizedes munkásmozgalmának eszmei ha­gyatékai ilyen cselekvésre köte­leznek bennünket. Törekvéseink- amit Stefan Andrejcik elvtárs, a járási pártbizottság titkára is messzemenően támogatott- eredményhez vezettek. Az ügy­ben érdekeltek nálunk találkoztak. Ezen a tárgyaláson a vnb vállalta, hogy a jelenlegi gimnázium épüle­tének átalakításával biztosítja az iskola számára a szükséges ú| tantermeket. Ehhez a tervdoku­mentációt már megrendeltük. A ki­vitelezést közösen vállaltuk a SEZ-el. Elképzelhetetlennek tart­juk egy üzem fejlődését szakem­berképzés, utánpótlás nélkül. Ezért döntöttünk úgy, hogy - ha szükséges - még anyagi áldoza­tok árán is „megmentjük" ezt az iskolát. Bimba György, a SEZ Királyhel­meci Elektrotechnikai Szaktanin­tézetének igazgatója mondja: - Városunkban immár csaknem 60 éves múltra tekint vissza a szakmunkásképzés. Ezért na­gyon érzékenyen érintett bennün­ket iskolánk esetleges megszün­tetésének híre. Aggodalmunk vá­rosi problémává nőtt, kérésünket mindenütt meghallgatták. Az elméleti oktatást iskolánk­ban jelenleg 14 saját és 6 külső tanár biztosítja, 93 százalék ren­delkezik az előírt szakképzettség­gel. A szakoktatás egy főmester és öt mester irányításával folyik. Nagyra értékeljük az iskola fej­lesztésére irányuló jelentős és sokrétű törekvéseket, az anyagi támogatást. Például a szakoktatás magasabb szintű biztosítása érde­kében mellőzhetetlen a korszerű géppark. A gépek beszerzésére öt millió koronát kapunk a vezérigaz­gatóságtól. A vállalat ebben az évben csaknem 900 ezer korona értékben vásárol gépet a szá­munkra. A megfelelő épületek fel­építése érdekében már eddig is számos intézkedést tettek, s ezek szintén iskolánk fejlesztését szol­gálják. Szakmát tanulni akaró munkásifjúságunk megérdemli ezt a messzemenő gondoskodást. Sok volt diákunk nevét és fényké­pét láthatjuk a példás dolgozók galériájában. A helmeci elvtársak részére bi­zonyára jól eső érzést jelent, hogy összehangolt fáradozásuk nem volt hiábavaló, igyekezetük társa­dalmi hasznot hozott, a lakosság körében derűlátást keltett, hisz eredménnyel járt. Ez mindenki számára örvendetes dolog. KULIK GELLERT Szakmai gyakorlat a műhelyben KOMMUNISTA MOZGALMÁRÓL KORUNK (Folytatás a 3. oldalról) • A kommunista pártok szervezeti megszilárdításának szempontját; ez az élet által igazolt alapelv, a demokratikus centralizmus további megerősítését, kö­vetkezetes alkalmazását, a marxista-le­ninista eszmék iránti hűségét és a pártok egymás közötti szilárd kapcsolatát jelenti. • A szövetségek politikájának aktivi­zálását, amelyet a testvérpártok hajtanak végre. Ez azt jelenti, hogy a szocialista eszméket a munkásosztály keretein kívül eső rétegek között is képesek vagyunk sikeresen terjeszteni és egyre szélesebb tömegeket mozgósítunk a társadalmi ha­ladásért vívott harcba. De a kitűzött célo­kat csak akkor lehet elérni, ha minden harci szövetségen belül biztosított lesz a kommunisták önálló, élcsapathoz méltó feladata. • Végül - negyedszer - a kommunista szolidaritás nemzetközi méretű megszi­lárdításának szempontját, főként a szo­cialista államok és a világ többi országa kommunista pártjai együttműködésének megszilárdítását; minden kommunista aktív támogatást nyújt minden forradalmi csoportnak, elsősorban a reakció erős nyomásának kitett forradalmi élcsapatok­nak; természetesen a testvérpártok a leg­szorosabban együttműködnek a háborús veszély elhárításáért vívott harcban. összegezésül elmondható, hogy ép­pen a szilárd marxista-leninista eszmei­ség, a pontosság, a szervezettség és a fegyelem összekapcsolódása a töme­gek között végzett aktív és lényegretörö forradalmi munkával, a következetes in­ternacionalizmussal, ez az, ami a kom­munista pártnak, mint új típusú, lenini pártnak a letét biztosítja. I gaz, az utóbbi időben néhány or­szágban egyre gyakrabban kap hangot az a szemlélet, hogy az „új típusú párt“ kifejezés elavult. Elhangzik olyan vélemény is, hogy ma már nem lenini típusú pártra, hanem valamiféle „töme­gek előtt nyitott“ pártra van szükség. Ezek a koncepciók lényegében egyetlen dologra korlátozódnak: le kell mondani az osztály harcról, az osztályszempontú hoz­záállásról, a marxista-leninista ideológiai alapról, a proletár internacionalizmusról. Engedjenek meg egy kérdést: az efféle szempontok figyelembe vétele után tulaj­donképpen mi maradna a kommunista pártokból? Mivel a fentiekhez hasonló ajánlások nem előre, hanem hátrafelé mutatnak, és arra ösztönöznek, hogy a kommunista pártot egy ósdi, szociálde­mokrata típusú párttá alakítsák át. Ezek a pártok azonban már hosszú utat meg­tettek és tapasztalataik azt bizonyítják, hogy az út nem vezet el sem a forrada­lomhoz, sem a szocializmushoz. Nem biztosítja az alapvető problémák megol­dását, amelyek a dolgozó tömegeket nyu^talanítiák. É lete utolsó évében Marx is, Engels is érezte, hogy szükség van egy új, valóban proletár és forradalmi típusú pártra. A történelemben először Lenin alapította meg ezt a pártot az OSZDMP II. kongresz- szusán. Attól az időtől a munkásmozga­lom minden reális sikerét azok az új típusú pártok érték el, amelyek alapvető­en különböztek a szociáldemokrata típu­sú pártoktól. Tény, hogy ezek az új típusú pártok megalakulásuk óta gyűjtik a forra­dalmi tapasztalatokat, fejlődnek és folya­matosan tökéletesítik szervezeti formáju­kat, stratégiájukat és taktikájukat. Éppen ezért voltak - és maradtak - új típusú, a munkásosztály és minden dolgozó em­ber érdekéért és a szocializmusért követ­kezetes harcot vívó pártok.- Mi, szovjet kommunisták őszintén örülünk - mondotta Konsztantyin Cser- nyenko 1984 februárjában az SZKP KB rendkívüli ülésén -, hogy a békés jövőért, az emberi haladásért folytatott harcban együtt haladunk sok millió osztálytestvé­rünkkel, a világ kommunista- és munkás- mozgalmának számos élcsapatával. Szi­lárdan és hűségesen őrizzük a proletár internacionalizmus eszméjét. Őszintén rokonszenvezünk azzal a harccal, ame­lyet osztálytestvéreink, külföldön élő elv­társaink vívnak a dolgozók jogaiért és érdekeiért. Tiszteljük őket és kötelessé­günknek tartjuk a kölcsönös kapcsolatok szilárdítását. A kommunista pártok és a világ kom­munista mozgalmai a társadalmi haladás legfontosabb tényezői. E pártok helyze­tének megszilárdítása, tevékenységük fejlesztése, a kommunista mozgalom tá­mogatása azt jelenti, hogy előbbre visz- szük a munkásosztály közös ügyét, a bé­ke és a szocializmus érdekét. VAGYIM ZAGLAGYIN Szedlák János

Next

/
Oldalképek
Tartalom