Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-03-29 / 13. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1985. március 29. XVIII. évfolyam Ára 1 korona ha csak úgy, akármikor jössz, sosem fogom tudni, hány órára öltöztessem díszbe a szivemet... Szükség van bizonyos szertartásokra is“ - mondja a róka Saint-Exupéry kis hercegének. Most jutott eszembe ez az epizód, föllapoztam hát ezeket a talán vitára is sarkalló, ám mindenképpen elgondolkoztató mondatokat, mert megint itt a pedagógusnap, újfent elhangzanak majd szép szavak a nevelő, a tanító, a tanár magasztos hivatásáról; a szokásos köszöntők sem maradnak el - a lapok hasábjairól sem... Ha az ember meditál az ünnepek értelméről, akkor elóbb-utóbb arra a következtetésre jut, hogy igenis szükségünk van olyan napokra, amikor „díszbe öltöztetjük szívünket“, e rohanós, zajos világban megkísérlünk csendet teremteni önmagunkban és önmagunk körül, tisztelettel emlékezünk-szólunk tudatot, jellemet formáló, erkölcsöt gazdagító jeles eseményekről, az emberi helytállás megannyi fölemelő példájáról. Helyénvaló tehát, hogy e napon megbecsüléssel, elismeréssel szólunk pedagógusainkról, akik - e társadalomban különösképpen - már nem a nemzet, esetünkben: a nemzetiség napszámosai, de azért továbbra is jövőnk egyik letéteményesei. Mert akárhogy tágult-válto- zott is a világ, a pedagógusnak továbbra is meghatározó szerepe van abban, hogy mivé fejlődnek gyermekeink, milyen lesz tartásuk, tudásuk, amikor elődeik, apáik - a mi helyünkbe lépnek. Neves költők, írók vallottak megható sorokban arról, amit a magunk módján valamennyien érzünk. Azt, hogy az igaz pedagógus tanítása, intelme végigkíséri életünket: mert olyan értékekkel, olyan világlátással ajándékoznak meg bennünket, amelyek megfelelő alapot nyújtanak ahhoz, hogy egyenes gerinccel álljunk helyt az életben. E szép hagyományokból okulhatnak, hitet, erőt meríthetnek Komensky szülőhazájában a mai pedagógusok, akiknek cseppet sincs könnyű dolguk e felbolygatott, ellentmondásoktól sem mentes, tempós világunkban. De semmilyen nehézség, gond sem adhat mentséget, fölmentést: aki ezt a hivatást választotta, annak szent kötelessége mindent megtenni az eredményes oktató-nevelő munka érdekében. A jó pedagógust mindig is az jellemezte, hogy nem hátrál meg a nehézségek elöl, minden körülmények között kiutat, megoldást talál - a gyermekek, a jövőnk érdekeinek megfelelőt. Az igazi tanító, tanár ritkán veszíti el türelmét, kedvét a neveléshez, sosem válik Horger Antallá; nem töri, nem törheti le a gyermek fantáziáját, alkotókészségét, hanem éppen ellenkezőleg, szeretetével, tudásával ápolja-óvja ezt az értékes magot, hogy szárba szökkenjen, s egykor dús termést adjon... Mindez roppant nehéz, de nem lehetetlen. S elvárásokból, óhajokból könnyebben lesz valóság, ha mi, szülők, vagy például a tisztségviselők, teszünk is azért, hogy a mai meleg szavak, forró köszöntők ne hűljenek ki már holnap, holnapután az úgynevezett szürke hétköznapokon. Ne hagyjuk magukra a pedagógusokat gondjaikkal. Igyekezzünk egyre jobb, korszerűbb körülményeket teremteni munkájukhoz. Pedagógusaink érezzék egész évben azt a szeretetet, gondoskodást, amelyben ma részesítjk őket, hogy ne „bilincses iskolákban“, hanem nevelő, alkotó szellemi műhelyekben, jó légkörben, javuló feltételek között munkálkodjanak, plántálják gyermekeinkbe az ember „szépbe-szőtt hitét“. SZILVÁSSY JÓZSEF mmimKMm Gyökeres György felvétele
