Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1985-03-01 / 9. szám

Élt Afrikában, annak is a legdélibb országában, ahol még ma is fehér telepesek uralkodnak az őslakosokon, egy hatalmas földbirto­kos, akit Boán Tumbonak hívtak. Ültetvényén szolgált cselédként Tilipének, a néger kisfiúnak az édesapja. Az egyik napon a földbirto­kos elkényeztetett fia nagyon unatkozott és szórakozni kívánt. Tilipe apja, hogy egy kevéske pénzhez jusson, felajánlotta urának, hogy az 6 kisfia majd szórakoztatni fogja a fiát. Tilipe boldogan mesélte néger barátainak, hogy holnaptól ő fogja szolgálni a fiatal urat. - Kapok majd egy kevés pénzt, és azért a pénzért édesapám vesz nekem egy zsebkést. - A néger gyerekek nem hittek Tilipének, mert egy zsebkés az ó szemükben elérhetetlen vágyálom volt. Amikor reggel Tilipe átlépte a fiatal úr gyermekszobájának küszö­bét, soha nem látott játékállatokat pillantott meg. Volt ott zsiráf, zebra, krokodil. Ahogy az elkényeztetett fehér úrfi meglátta a belépő Tilipét, kiál­tozni kezdett.- Ne merészeld megérinteni az én játékaimat a te piszkos fekete mancsoddal. - Nos így kezdődött a kis néger fiúcska szenvedése, kálváriája. A földbirtokos felfuval- kodott fia minden napra újabb és újabb borzalmas játékokat talált ki számára.- No, hadd lássam, milyen ügyes vagy - mondotta Tilipének.- Hozd csak be nékem a papagájt.- Tilipe teljesítette a parancsot. Az átkozott papagáj rikácsolt és he­gyes csőrével megvágta Tilipe fe­jét. Estére a földbirtokos úgy ren­delkezett, hogy hozza be a betaní­tott majmot. A majom, mint az örült rontott rá Tilipére, megharapta, majd éles karmaival megsebesítette arcát. Másnap Tilipe arca nagyon feldagadt. Látta ezt édesapja és kérte a földbirtokost, hogy a kisfiút elvihesse az orvoshoz. A földbirtokos mérgesen elzavarta Tilipe apját, a következő szavakat ordítva:- Mit gondolsz, te piszkos néger, hogy a te fiadat, az én fiam orvosa meggyógyítja?! Erre az apa karjába fogta beteg gyermekét, és elvitte a városi kórházba. Sajnos, oda is hiába, mert onnan is kiutasították, hiszen ott csak fehér betegeket gyógyítottak. A kis néger napról napra rosszabbul lett. Az arca izzott, mint a tűz. önkívületi állapotban egyre csak ezeket a szavakat ismételgette:- Apám, édesapám, végül is nekünk van egy kevés pénzünk, légy szíves vedd meg nekem a zsebkést, és hozd el nekem, mert úgy szeretnék vele játszani. Harmadnapra Tilipe meghalt. Édesapja teljesítette hón óhajtott kívánságát, megvette a zsebkést és rátette a frissen hantolt sirocs- kára. Ott feküdt rajta a zsebkés, amelyre a kis néger fiúcska rövidke életében mindig vágyott. Eszperantóból fordította: Zakar János A TUDOMÁNYOK FELADATA SZOLGÁLAT: A JÓLÉT ELÉRÉSÉNEK ESZKÖZEI. Mengyelejev MEGFEJTÉS A február 15-i számunkban közölt feladatok megfejtése: Nagy Margit, Oros Vince, Görcs Tibor, Szabó Kati, Matus Károly, Both Ani; limonádé 2, étkészlet 1, úszó 5, boríték 4, álarcok 3, vasaló 6, Nyertesek: ifj. Hilkó Károly, Ipolyság (Sahy); Vörös Zoltán, Csalló- közaranyos, (Zlatná na Ostrove); Tóth Gábor, Komárom (Komárno); Brozman Zsolt, Fülek (Fil'akovo); Remák Anita, Bély (Bief). ABDULA KALAGANDA Igaz történet egy dél-afrikai néger kisfiúról Kell-e a kerékpár fogaskerekeinek fogat mosni? Őszintén szólva, néha igen. Mivel azonban a kerékpár ma­ga nem képes rá, a tulajdono­sának kell elvégeznie helyette ezt a műveletet. Mert ha nem teszi meg, akkor taposhatja a pedált, hogy beleizzad, a jár­müve meg csak szenved, nyi­korog alatta. Igaz is, miért halad a kerék­páros gyorsabban, mint a gya­logos? Végtére a kerékpáros­nak is csak két lába van, és a járművén nincs motor! Igaz, két lába van, de a gyalogossal összehasonlítva még két kere­ket is igénybe vehet. S bár nem tapossa a pedált gyorsab­ban, mint ahogyan a gyalogos rakja egymás elé a lábát, a ke­rekek gyorsabban forognak alatta. Miként lehetséges ez? Hát csak úgy, hogy a kerékpáron van két fogaskerék: az egyik a pedáloknál, a másik a hátsó keréken. A fogaskerekeket lánc köti össze. A fogaskere­keket a pedálokkal és a lánccal együtt áttételnek nevezzük, mivel átviszik az izomerőnket a kerékpár hátsó kerekére. Túl bonyolultnak találjátok a dolgot? Jól van, akkor meg­próbálom másként elmagya­rázni. Megfigyeltétek már, hogyan sétál a kiskutya gazdájával az utcán? Amíg az ember egyet lép, addig a kutyusnak négy lépést kell megtenni, ha nem akar elmaradni a gazdája mö­gött. Ha véletlenül csak három lépést tesz, akkor megfeszül nyakán a lánc vagy a póráz, és hä tetszik, ha nem, gyorsan még egyet kell lépnie. így van ez a fogaskerekek­kel is. A pedáloknál levő nagy fogaskerék - a gazdi, a kicsi- hátul - a kutya. A lánc kap­csolja őket össze. A kerékpá­ros beletapos a pedálba, meg­hajtja a nagy fogaskereket- lép a gazdi -, és az a láncon maga után húzza a kis fogas­kereket. Amíg a nagy fogaske­rék egyet fordul, addig a kicsi négyet. Mivel a kis fogaskerék szorosan össze van kapcsolva a kerékpár hátsó kerekével, kénytelen az is négyet fordulni, így aztán ha jól beletaposunk a pedálba, akkor a széllel is versenyre kelhetünk! Persze csak akkor, ha a fo­gaskerekek tiszták. De vigyá­zat, a fogaskereket nem sza­bad fogpasztával tisztítani, azoknak sokkal jobban esik néhány csepp olaj. A kerékpáron látotthoz ha­sonló áttételeket autókban, kombájnokban és másutt is ta­lálunk. Igaz, nem mindenütt van szükség láncra. Ahol a fogas­kerekek közvetlenül egymás mellett vannak, ott a nagyobbik fogai belekapaszkodnak a ki­sebbik fogaiba. A fogak szé­pen egymásba illeszkednek, és attól függően, hogy melyiket hajtja motor, a kis kerék forgat­ja a nagyot, vagy a nagy a ki­csit. Nagyobb baj, ha valamelyik keréknek kitörik a foga. Ezen bizony nem segít a fogorvos. Az ilyen fogaskereket újjal kell potoim. Jozef Galata KI KIHEZ, Ml MIHEZ TARTOZIK? RébUSZ Azaz az alábbi sorokból szópárokat ké­rünk megfejtésül. Egy szóval (névvel) azon­ban több került a szövegbe. Hogy melyik az, úgyszintén írjátok még. 1. Móricz Zsigmond, 2. Garam, 3. „Csallókö­zi óriás“, 4. Dukla, 5. Eiffel-torony, 6. Párizs, 7. Árvácska, 8. Jules Verne, 9. Bugár Imre, 10. C-vitamin, 11. Ludvík Svoboda, 12. Csip­kebogyó, 13. Sándor Mátyás. Készítette: N. L. A HANGLEMEZ A lemezjátszóval együtt két év múlva „köszönthetjük“ a hanglemezt is, megszületé­sének 100. évfordulója alkal­mából. 1887-ben alkotta meg mindkettőt Emile Berliner né­met származású amerikai konstruktőr. Az azóta eltelt csaknem száz év alatt a hang­lemez is több változást ért meg, a műszaki fejlődés ered­ményeképpen. A lényeg azon­ban napjainkig alig változott: a lemez felületébe, akárcsak valamikor, kemény tű segítsé­gével vágják be a felvételt. A mai lemezjátszó ősét, a tölcséres gramofont megle­hetősen nagy tűvel látták el, ennek megfelelően a hangle­mez barázdái mélyek és széle­sek voltak, és amint már mondtuk az előző részben, a tűrhető hangminőséget csak úgy tudták biztosítani, ha a le­mez nagy sebességgel forgott (78 fordulat percenként). A le­játszás igy mindössze két per­cig tartott. Ezeket a lemezeket egy kemény, rideg fekete anyagból, a selakból sajtolták, amelynek legnagyobb hátrá­nya a törékenység volt; régi lemezek borítóin meg is talál­ható a figyelmeztetés, óvato­san bánni vele. Elég volt a föld­re ejteni a hanglemezt, és apró darabokra tört. A villamos erősítők feltalálá­sa lehetővé tette a hang erősí­tését, ami a lemezkészítési technika jelentős tökéletesíté­sét eredményezte. Ugyanúgy a műanyag, pontosabban a PVC feltalálása. Ennek a műanyagnak, amelyből egyébként a fóliasátrak is ké­szülnek, egyik jellemző tulaj­donsága, hogy a gyártás folya­mán alkalmazott hőmérséklet­től és nyomástól függően pu­hább vagy keményebb lesz. Mivel nagyon finom összetéte­lű anyag, (a selak hozzá ké­pest durva szemcsézettségú), lehetővé vált keskenyebb ba­rázdák készítése a hangleme­zen. Ennek elérése, illetve kivi­telezése Goldmark C. Péter magyar származású tudósnak sikerült (akinek egyébként fó műve a színes televízió felfe­dezése): századunk negyve­nes éveinek a végén megal­kotja a mikrobarázdás nagyle­mezt. Mivel a PVC-ből készült törhetetlen hanglemez nagyon jó tulajdonságokkal rendelke­zik, a lemezjátszók forgási se­bességét is csökkenteni le­hetett, párhuzamosan javítva a hangminőséget. Ma már a nagylemezek forgási sebes­sége 33, mig a kislemezeké 45 fordulat percenként. Ennek eredményeképpen egy nagy­lemezre mintegy negyven percnyi műsor rögzíthető. Érdemes néhány szót szólni a hanglemezgyártásról. A fel­vételt stúdióban készítik el, magnetofon szalagra rögzítve. A magnószalag legnagyobb előnye, hogy könnyű javításo­kat végezni rajta, akár egyetlen hangot is ki lehet belőle „vág­ni“. Ez azért fontos, mert a hanglemezen hallható mű­sornak hibátlannak kell lennie, hiszen többszöri visszahallga- tás után nagyon zavaróan hat a legkisebb hiba is. A magnófelvételt vágógép segítségével vágják be egy műanyag lemezbe, ez a mes­terlemez. Erre vegyi úton ezüst réteget visznek, amelyen a mesterlemez barázdái apró kis hegyvonulatként kiugranak, ezt nevezik negatívnak. A ne­gatívról vegyi-elektromos úton (galvanoplasztikus eljárással) egymás után több anyalemezt készítenek. Az anyalemez át­másolásával keletkezik a fém matrica. A matricáról sajtolják aztán a PVC hanglemezeket. Azért van szükség több matri­cára, mivel egyről csupán 5000-10 000 jó minőségű hanglemez készíthető, tehát nagyobb példányszám eseté­ben több matricára van szükség. Végezetül még néhány szó a hanglemez jövőjéről. Újab­ban kis, húsz centiméter átmé­rőjű, alumínium fóliával bevont tárcsák láthatók a hanglemez­kiállításokon. Az újfajta (digitá­lis) hanglemezre lyukak alakjá­ban lézerrel égetnek rá két órányi műsort, amely ugyan­olyan jó minőségű, mint a hang­lemezstúdióban hallható felvé­tel. A következő években min­den bizonnyal ez az újfajta hanglemez és a hozzávaló le­mezjátszó egyre szélesebb körben elterjed, lassan kiszo­rítja a mai lemezjátszót, amely annak idején a tölcséres gra­mofont szorította ki a forgalom­ból. OZOGÁNY ERNŐ TALÁLÓSDIK Aranyméz lajtorja, égből földre kúszik, arcát befutja a mennyei repkény. Mi az? (Áuajdeu) Mikor fekszel, 6 akkor kél. Egyszer egész, máskor csak fél. Nincsen tüze, mégis lám­pás, a vándornak szinte áldás, mi az? (PloH) Gyöngyszekér kormos me­zőben időtlenül vágtat. Lovat nem látni, csupán patavert szikrákat. Mi az? (je>tezs|pouo0 e) Véka eső, kőből sár, arany levél hulldogál. Mi van? (zso) Hatvan gyermeke van. Min- . den gyermekétől hatvan uno­kája. Mi az? (bjo) Aranydiót gyűjt a hajnal ezüstkosarába, hogy az este felhordja majd sötét padlásra. Ugyan mik lehetnek a diók? (>|06e||!S0) Bálint, ha felnő, búvár, pilóta, focista lesz, meg autóversenyző, vitéz, alpinista, tudós, lovász, meg bátor lesz, meg minden, csak éppen ahhoz nincser kedve most, hogy lemenjen az üzletbe, mert esik az eső, fúj a szél, és fáradt, és meg kell kerülni a szomszéd házat, és arra lépten nyomon autók járnak, és különben is, ő még kicsi, fél, hogy valaki elviszi, és inkább apu, vagy az anyu menjen, vegyen neki cukrot, csokit, nápolyit, kekszet, amit aztán együtt megesznek, vacsora után persze, s aztán esetleg holnap már lesz mersze a bevásárláshoz... aki vitéz a gonosszal a szembenéz mint a rendet úgy levágja parázzsal él paripája aki vitéz nem dicsekszik nem csak szájai ha egy tündér úgy akarja szembe fordul a világgal Barak László A bevásárlás Aki vitéz... , fMHillilf ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom