Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1985-03-01 / 9. szám

Rohamosan fejlődött az elmúlt negyven évben a Mladá Boleslav-i Autógyár termelése. A személygépkocsik gyártását már 1946- ban újra kezdték, s 1950-ig a Skoda 1101-Tudor típust gyártot­ták. Addig 67 ezer ilyen gépkocsit állítottak elő, a napi termelés 60 gépkocsi volt. Ezt követte a Skoda 1200 típus 1952-ben, a Skoda 440 1954-ben, majd a híres Skoda Octavia, amelyből naponta kétszázat szereltek össze. 1959 és 1964 között a vállala­tot korszerűsítették, s 1964 április 1-én megnyitották hazánk első korszerű személygépkocsi gyárát. Az új üzemben kezdték gyártani a közismert Skoda 1000 MB típust, amelyek utódja 1969 után a Skoda 100 lett. Az évi termelés 1973-ban először érte el a 150 ezret, s egy napra több mint 630 gépkocsi gyártása jutott. További új objektumok épültek 1973 és 1976 között, főleg az új hegesztő, lakkozó és préselő üzem, amelyekre az új Skoda 105/120 tipus gyártásához volt szükség. A háború utáni évekhez képest a vállalat napi termelése több mint a tízszeresére növeke­dett, s tavaly meghaladta a 173 ezer gépkocsit, ebből csaknem 69 ezret külföldre szállítottak. Az egyik képen: Jana Kohoutová egy gépkocsi fényszóróit állítja be, a másik képen: a KUKA típusú robot ponthegesztést végez. (Libor Hajsky felvételei - ŐTK) A Yamaha új passziómotorral lépett színre. Az új, BW 2ÖÖ-as nemcsak a háromkerekű motorkerékpárokon már megszokott bal­lonos, alacsony nyomású kerekeivel és a homokfutó jellegű váz- szerkezetével különbözik a Yamaha-sortól, hanem azzal is, hogy 200 cm3-es, 15LE-S motorja négyütemű. A 110 kilós masszív kétlábú mindkét kerekét dobfék fékezi. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÓ GÉPKOCSIVEZETŐK A Csehszlovák Vöröske­reszt Szlovákiai Központi Bi­zottsága tanfolyamokat szer­vez, amelyeken a gépkocsive­zetőket kiképezik a közúti első­segélynyújtásra. E tanfolya­mok résztvevői igazolványt és tárcsát kapnak. A tárcsa arra hivja fel a közúti közlekedés többi résztvevőinek a figyel­mét, hogy tulajdonosa felké­szült a szakszerű elsősegély­nyújtásra. Az ilyen tárcsával rendelkező gépkocsivezető kötelezettséget vállal, hogy a közúti balesetet szenvedett személyt a helyszínen gyors és szakszerű elsősegélyben részesíti és szükség esetén or­vosi segítséget hív. A tárcsa fehér műanyagból készült, kör alakú, átmérője 10 cm (a közlekedési szabály­zatnak megfelelően). Egyik ol­dalán vörös kereszt, ennek kö­zepén CSŐK (a Csehszlovák Vöröskereszt kezdőbetűi) - a másik oldalán „Zdravotnik CSCK" (elsősegélynyújtásra kiképzett személy) és a tárcsa nyilvántartási száma látható. A tárcsát az első szélvédő üveg jobb alsó sarkában kell elhelyezni, hogy a gépkocsive­zetőt ne akadályozza a szabad kilátásban (úgy van kialakítva, hogy az üveg és a tömítés közé be lehessen helyezni). A tárcsát a Csehszlovák Vö­röskereszt járási bizottságai adják ki azoknak a gépkocsi- vezetőknek, akik legalább 26 órás tanfolyamon vettek részt. Erről igazolást kapnak, amely­ben feltüntetik a későbbi rend­szeres elméleti és gyakorlati továbbképzésben való részvé­telt. A Vöröskereszt járási bi­zottságai külön öttagú vizsga bizottságot hoznak létre, amely a gépkocsivezetőktől évente egyszer számonkéri az elsőse­gélynyújtáshoz szükséges tud­nivalókat. A tárcsa és az igazolvány tulajdonosa köteles gépkocsi­jában tartani: kifogástalan álla­potban levő autós mentődo­bozt, és vöröskeresztes egészségügyi táskát. (ks) AUTÓSOKÉ MOTOROSOK Jikov típusjelű porlasztó a Wartburgban ■ Új közlekedési lámpa irányítja a forgalmat Bern egyik forgalmas útkereszteződésében. Ezen a hagyományos szí­nek mellett negyedikként egy kék lámpa is kigyullad. Először a pirossal együtt: a kék mezőben slusszkulcs rajza látható. Azt jelzi, hogy most érdemes leállítani a motort, mert leg­alább 17 másodperc telik el a váltásig, öt másodperccel a zöld megjelenése előtt ismét kigyullad a kék lámpa, arra figyel­meztetve, hogy ideje a motort indítani. A kísérletnek kedve­zőek a tapasztalatai. Hatására a vezetők 50-70 százaléka leállítja a kék ciklusban a motort, csökkentve a fogyasztást és a környezet szennyezését. A Wartburg-motorokat egy idő óta hazánkból származó porlasz­tóval látja el az eisenachi gyár. A Skodák is Jikov 32 SEDR típus­jelű karburátorral működnek - köztudottan igen jó hatásfokkal. Amikor a gyár fejlesztőmérnökei a Wartburg étvágyának csillapítá­sát kapták feladatul, a választás erre a Őeské Budéjovicében ké­szített karburátorra esett. Úgy tű­nik, hogy a „házasitás“ viszony­lag jól sikerült, hiszen minden 100 kilométer megtétele után átlago­san 0,35 literes benzinmegtakarí­tást lehet elérni. A „viszonylag“ kifejezés itt tel­jesen fedi a valóságot, mert régi konstrukciójú kétütemű motortól nagyobb csodákat elvárni már nem lehet. / A gyár vevőszolgálatához érke­zett reklamációk zöme éppen a túl magas fogyasztást sérelmezte, vagyis azt, ami miatt a csere tör­tént. Ugyanakkor a panaszok egy másik része a hidegindítással baj­lódott, de sokan kifogásolták, a rosszabb gyorsulási képessé­get, és a gyengébb teljesítményt. A panaszok mintegy 90 száza­léka az új porlasztó helytelen beál­lítására voltak visszavezethetők. Ha az alapbeállitási értéknél csak minimális eltérés is jelentkezik, a porlasztó nem tudja tökéletesen ellátni feladatát. Ezért hivja fel a gyár ismételten a figyelmet arra, hogy a 32 SEDR karburátor beállí­tása a régi Wartburg BVF típusú gázosítóéval szemben jóval bo- nyolúltabb feladat. A wartburgosok korábban ma­guk is könnyűszerrel tudták elvé­gezni a karburátor beállítását. Az SEDR porlasztó spontán történő „behangolása“ már csak azért sem lehetséges, mert úgy találom­ra ugyancsak nehéz eltalálni 950/percenkénti fordulatszámnál az 1 -2 co térfogatszázalékot. Kör­nyezetvédelmi szempontból pe­dig a Wartburgok és a Trabantok, tehát a kétüteműek porlasztójának az igen precíz beállítása elenged­hetetlen. A házilag végzett munkát nehezíti még az is, hogy a karbu­rátor alapbeállításához szükséges az FK 14 431 jelű speciális gyári szerszám, amellyel többnyire csak a szakműhelyek rendelkeznek. Egyébként a porlasztó alapbe­állítása már Ceské Budéjovicében megtörténik. Eisenachban kerül sor a végső ellenőrzésre, s most már hajszálpontos a CO és az üresjárati fordulatszám beállítása. Vajon miből adódik akkor az elállítódás már az új kocsikon is, tehető fel a kérdés teljesen jo­gosan. Nos, minden új motor, a közvet­len összeszerelés után, a már be­járatott erőforrásnál nagyobb súr­lódással dolgozik. Amikor az új erőforrás egy idő után a nagyobb súrlódást okozó részeket már le­csiszolta, „vigabban“ pörög. Ezáltal minden külső beavatkozás nélkül emelkedik - ha kis mérték­ben is - az alapjárati fordulat. Világos tehát, hogy a közvetlen bejáratás után az üresjárat újbóli beszabályozása aktuálissá válik. Az is bizonyos, hogy a porlasztó pillangószelepe csak egy idő után kopik be véglegesen helyére. A bejáratás után tehát ezt is újból be kell szabályozni. Éppen ezért kéri a gyár, hogy a 10 ezres szer­vizkor nyomatékosan kérjük fel a szerelőket e művelet elvégzé­sére. Ezzel kapcsolatban még egy fontos dologra kell a wartburgosok figyelmét felhívni. A régi gyakorlat szerint, a bejáratás után megnö­vekedett alapjárati fordulatszámot a tulajdonosok egyszerűen a bow- denhuzal beállitócsavarjának visszafordításával állították ala­csonyabbra. Ez a BVF porlasztó­nál rendjén is volt, de ugyanez nem lehetséges -, legalábbis szakszerűen nem -, a Jikov 32 SEDR-nél. Ha valaki mégis igy próbálkozik, akkor fellép a túlfo­gyasztás, a rossz hidegindítás stb., lényegében tehát minden rossz, amit a helytelenül beállított porlasztó okozhat. A Wartburg-gyár nemrég, mint­egy utókontrollként, újabb fo­gyasztásmérést végzett el. Szin­tén hat kocsit indítottak útnak. Kö­zülük háromra BVF 40 F típusú porlasztót szereltek, mig másik háromra Jikovot. Mind a hat gép­kocsival teljesen azonos körülmé­nyek között 313 kilométert tettek meg. Az autópályaszakasz csak 25 kilométer volt. A kocsik a veze­tővel együtt három személlyel vol­tak terhelve. A 100 km/órás vég­sebességet egyik autó sem lépte túl. A Jikov porlasztó benzinmegta­karítása a kísérletnél átlagosan 0,29 liter/100 km volt. A megtaka­rítás nagysága azért figyelemre méltó, mert a Jikov különösen a városi forgalomban kamatoztat­ta előnyeit, azaz 50-60 km/órás sebességnél fogyasztotta a legke­vesebbet. összegezve az eddigi tapasz­talatokat az új porlasztóval kap­csolatban azt a tanácsot adjuk, hogy minden beállítást csak szak­műhelyekben végeztessünk. Az új Wartburgok ablakmosó­tartálya nemcsak egy literrel több folyadékot képes tárolni, hanem az elektromos szivattyú paraméte­rei is előnyösen változtak. Hosz- szabb lett az élettartama, nagyobb mennyiségű folyadékot tud egy­szerre a szélvédőre juttatni. Növe­kedett a nyomás, ezáltal nagyobb sebességnél is „iránytartóvá“ vált a vízsugár. Mindezekkel egy idő­ben megváltozott a motorháztetőn levő fuvókák beállítása is. (am) ■ Új kisautó gyártásának bevezetését tervezi a Bielsko Biaka-i autógyár a következő évtizedben. Az elképzelések szerint 1990 után a Polski Fiat 126-os modellhez hasonló, de annál valamivel nagyobb, kényelmesebb és előnyös fogyasztású kocsit gyártanak. A gyár még nem döntött a terv kivitelezéséről, és arról sem, hogy milyen szerződéssel váltsa föl a Fiattal kötött 1990-ben lejáró licencszerződést. Két próbatípust készítenek el sorozatgyártásra a lengyel tervezők, és ezek valamelyikének gyártásához keresnek majd nyugati technológiai szállítót. Több céggel is tárgyalnak és hamarosan döntenek, ki lesz partnerük az új kocsi gyártásában. Az elektromos meghajtású gépkocsik egyre nagyobb mértékben hozzájárulnak a közlekedési szolgáltatásokhoz. Moszkvában pél­dául postai küldemények kézbesítésére, az új lakótelepek és a kórházak ellátására, a személyforgalomban predig taxiként használják őket. Ma a Szovjetunióban az uljanovi, a jereváni és a rigai autógyár, tavaly óta pedig márd a volgai gépkocsigyár is gyárt ilyen autókat. A moszkvai autóközlekedési kombinát parkjá­hoz száz ilyen jármű tartozik. A képen: elektromobil a szovjet főváros utcáin. (CSTK-felvétel) Kilóg a sorból

Next

/
Oldalképek
Tartalom