Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-02-22 / 8. szám
-* ÍJ szú 17 985. II. 22. TUDOMÁNY TECHNIKA A_ elmúlt év augusztusában került sor Moszkvában a 27. Z nemzetközi geológiai kongresszusra, amelyet négyévenként rendeznek meg. A világ 112 országából 5574 tudós és szakember figyelme összpontosult a geológiai ismeretek gyarapodásával, az ásványi nyersanyagok kitermelésével és a környezet fejlődésével kapcsolatos kérdésekre. Csehszlovákia részéről 221 szakember vett részt a kongresszuson, ebből hatvanan Szlovákiából, akik csaknem 90 tudományos beszámolót készítettek, s aktívan vettek részt e jelentős nemzetközi fórum munkájában. A kongresz- szus egyik résztvevője volt Dr. Járt Benő, aki szívesen megosztotta velünk a geológusok nemzetközi találkozóján szerzett tapasztalatait. • Mi mindenről folyt a tanácskozás a geológusoknak ezen a kiemelkedő találkozóján?- Geológiai ismereteink, főleg az ásványi nyersanyagok jelenlegi és távlati készleteire vonatkozó adatok a kongresszus alkalmából tovább gyarapodtak. Érdekes és meglepő előadások hangzottak el a világ kőolaj- és földgázkészleteiről. Földünk ebből a szempontból sincs még eléggé átkutatva. Az új műszerek és az újabb kutatási eredmények a földkéreg geológiai felépítésével kapcsolatban új nézetek kialakulásához vezetnek. Az ásványi nyersanyagok választéka renkivül széles, ami kedvező feltételeket nyújt a további ipari fejlődés számára. Mindezt jelentős mértékben segíti elő a geológiai kutatásoknál és a kitermelésnél alkalmazott új technika és technológia. A geológiának azonban nemcsak az új ásványi források felkutatása szempontjából van jelentősége, hanem a környezetvédelemben is fontos szerepet játszik. Ez a geológusok tevékenységének nem csekély területét képezi, melynek eredményei rendkívül jelentősek az egész társadalom élete szempontjából. • Milyen új ismeretekhez jutottak a geológusok a nemfémes ásványok területén?- A nemfémes ásványokra vonatkozó előadások elsősorban ezek csoportosítására és hasznosításuk lehetőségeire irányultak. A nemfémes ásványi nyersanyagokat korábban a „nem hasznosítható ásványi nyersanyagok“ csoportjába sorolták. Később ezeket öt nagy csoportra osztották: vegyipari nyersanyagok, tűzálló nyersanyagok, kötőanyagok gyártására szolgáló nyersanyagok, nyomelemeket tartalmazó nyersanyagok és kristályos nyersanyagok. Ez a felosztás főleg a prognózisok kidolgozásánál és az új ásványi anyagok értékelésénél érvényesül. Különösen nagy figyelmet érdemelnek a vegyipari nyersanyagok kategóriájába tartozó nemfémes ásványok, amelyek minőségét az ércektől eltérően tiszta állapotban jelenlevő ásványok százalékaránya alapján értékelik. Az ipari hasznosítás szemóontjából azonban további értékelési módszerek is vannak. • A mi geológusaink mire összpontosították a figyelmüket?- Elsősorban a KGST-orszá- gok potenciális energetikai nyersanyagkészleteinek a felmérésére. A csehszlovák geológiai kutatás elsősorban korszerű laboratóriumi műszerek és felszerelés szállításával vesz részt ebben a közös tevékenységben. Geológiai tudományunk magas színvonalát tükrözi az is, hogy több száz szakemberünk vesz részt nemcsak a KGST-országokban, hanem Európa, Ázsia, Afrika és Latin-Ameri- ka további országaiban is a geológiai kutatásokban.. Előadások hangzottak el egyes hazai geológiai képződményeinkről is, mint például a Nyugati Kárpátok triász kori üledékének mikrosztratigrafikus osztályozásáról a foraminiferák és az alsó krétai szerves élőlények alapján, figyelembe véve a kőzetek sztratigráfiai és faciális rétege- ződését a Butkov-Ladec-i törésnél. A Szlovák Tudományos Akadémia Geológiai Intézete, a Dio- nyz Stúr Geológiai Intézet, valamint az Ostravai Bányászati Főiskola dolgozóinak legutóbbi munkái az említett témában, főleg a but- kovi törésből szerzett ismeretek a moszkvai nemzetközi geológiai kongresszuson is elismerésben részesültek. • Az utóbbi évek folyamán gyakran esett szó a zeolitekről. Ezek is szerepeltek a moszkvai kongresszus témaköreiben?- A zeolitekről nyolc beszámoló hangzott el a kongresszuson. A legérdekesebbek közé tartozott RNDr. Pécsi Donáth E. előadása a Magyar Népköztársaságból. A zeoliteket már több mint 30 éve felhasználják Magyarországon különböző építészeti célokra, de kutatásukra csak az utóbbi években fordítottak nagy figyelmet, elsősorban szorpciós tulajdonságaik szempontjából. Ezek a tulajdonságok az ioncsere-képességgel együtt nemcsak a kőzetek zeolit- tartalmának mennyiségétől függnek, hanem az egyes ásványok faitájától, ezek szemcséinek nagyságától és alakjától is. A jelenlegi időszakban a zeoliteket az állattenyésztésben takarmányozási és állatorvosi célokra, valamint trágyázásra is felhasználják, s más területeken is hasznosítják. • A környezetvédelem kérdései az utóbbi években világszerte előtérbe kerültek. Hogyan nyilvánult ez meg a moszkvai kongresz- szuson?- Ez a témakör rendkívüli figyelemben részesült. A kongresszus elnöke, E. A. Kozlovszkij profesz- szor, a Szovjetunió geológiai minisztere megnyitó beszédében megállapította, hogy a jelenlegi időszakban a gazdasági tevékenység hatalmas eszközzé vált a természet átalakításában. A természetes geológiai, hidrogeológiai, geokémiai és geofizikai folyamatokba való emberi beavatkozásnak azonban gyakran negativ következményei is vannak. Az ásványi anyagok kitermelése megváltoztatja a természeti környezet arculatát. A Szovjetunióban például évente több mint 100 milliárd tonna ásványi nyersanyagot jö- vesztenek. Eközben a szénbányászatban például körülbelül 40 százalékos a nagy kéntartalmú hulladékok részaránya, az ércbányászatban pedig a hulladékok aránya a 60 százalékot is eléri. A kőzetek feldolgozásánál keletkező meddőhányók nagy területeket foglalnak el, s a külszíni bányák mélysége a 150 métert is eléri. Külön problémát jelent a gazdaság folyamatos vízellátása. Jelenleg világviszonylatban 1,4 milliárd m3 vizet fogyasztunk évente, s gyakorlatilag ki van használva minden lehetséges vízforrás. A geológiai környezetre jelentős mértékben hat a városfejlesztés is, különösen a föld alatti térségek kihasználása, s a talajvizek nem eléggé körültekintő hasznosítása. Emellett igen jelentős környezetvédelmi problémákat okoznak a természeti katasztrófák is, mint például a Szent Ilona szigetén levő tűzhányó tevékenységének 1980-ban történt megújulása, amely 48 óra alatt több mint 200 millió m3 lávát és hamut dobott ki, ami természetesen hatalmas mértékben károsította a környzetet. • A kongresszus keretében számos érdekes tanulmányi kirándulást is rendeztek, amelyek jól kiegészítették az elhangzott beszámolókat. ..- Igen, összesen hatvan szakosított irányzatú tanulmányi kirándulásra került sor. Ezek keretében megismerkedhettünk például a Bajkál-tó környékének geológiai felépítésével, a nemfémes ásványi nyersanyagok Irkutszk környéki lelőhelyeivel, s ezek felhasználásával a cement- és mészipar- ban, s építkezési dekorációs anyagokként való hasznosításukkal. Nagy élményt jelentett a Baj- kál-tóval való megismerkedés, amelybe 36 kisebb folyó és patak ömlik, s csupán az Angara indul ki belőle. A tóban több mint 2500 növény- és állatfaj él, amelyek közül egyesek még a jégkorszakból s a jégkorszak utáni időkből származnak. A Bajkál egyik jellegzetessége a fizikai-kémiai tulajdonságok állandósága, melynek megőrzésére jelenleg is nagy gondot fordítanak. A tó környékén intenzív geológiai kutatási munka folyik, ezek egy része a nemes fémek és a féldrágakövek, valamint az iparilag hasznosítható nemfémes ásványi nyersanyagok lelőhelyeinek feltárására irányul IVAN MIKULA Hasznos tanácskozás volt A moszkvai kongresszus újabb ismeretekkel gyarapította a geológiai tudományt ÉRDEKESSÉGEK, ÚJDONSÁGOK A VÁLTOZÓ NAP . C A Nap mérete nem állandó - állítja megfigyelései alapján Vlagyimir Csesztyakov, a Szovjet Tudományos Akadémia távol-keleti központjának napkutatója. A Nap átmérője rendszeresen változott, évszázadonként mintegy 0,3 százalékkal. Még ennek a kis változásnak is hatása volt a Föld klímájára. A Nap méretének növekedése a hőmérséklet emelkedésével, csökkenése a hőmérséklet esésével jár bolygónkon. A Nap lüktetése és felszínének százéves ciklusai között közvetlen összefüggés van. A Nap átmérőjének növekedése a naptevékenység megerősödésével jár. Az elmúlt évszázadok változásait elemezve, a szovjet kutató arra a meggyőződésre jutott, hogy a naptevékenység következő csökkenése, illetve a Nap méretének csökkenése évszázadunk végére várható. A HOLT TENGER ÉLŐLÉNYEI A Holt-tenger kétségtelenül a legkülönösebb belvíz. Vízfelszíne 400 méterrel a tengerszint alatt van, egyetlen más természetes víznek sincs ekkora sótartalma: kilogrammonként 280 grammnyi sót tartalmaz, nyolcszor annyit, mint a tengervíz. A közönséges tengeri élőlények nem élhetnek meg a Holt-tenger vizében, de azért ez a víz sem halott: lakói jelentéktelennek tűnő mikroorganizmusok. A limnonológusok különböző sótürö baktériumokat (halobaktériumokat) fedeztek fel már régen a vizében. Nemcsak kitünően alkalmazkodtak a viz nagy sótartalmához, hanem egyenesen rá vannak utalva: bizonyos sókoncentráció alatt már nem is növekednek. Valódi növényi élet is van a Holt-tengerben: az egysejtű zöldalga, a Dunaliella-család sarja. Fiziológiai trükkel viseli el a nagy sótartalmat. A sejt belsejében nagy mennyiségű glicerint tárol, ezzel akadályozza meg, hogy a koncentrált sós lé elvonja a szabad vizet a sejtből. (d) THAN KÁROLY EMLÉKEZETÉRE A magyar tudományos kémia egyik megalapítója, Than Károly 1834. december 20-án született Óbecsén. Már tizenöt éves korában részt vett az 1848-49-es szabadság- harcban, Bem tábornok seregiben tűzmester volt. A harcokban megsebesült. A szabadságharc bukása után egy patikában dolgozott Körösladány- ban, ahol patikusvizsgát tett, majd Hódmezővásárhelyre, onnan pedig Szegedre került, ahol érettségizett. 1853-ban a bécsi egyetemre iratkozott be orvostanhallgatónak, majd pénzügyi okokból átment a bölcsészkarra, ahol 400 forint ösztöndíjhoz jutott és Így anyagi helyzete is javult. Rendkívüli tehetségére Red- tenbacher, a bécsi egyetem kémiai professzora is felfigyelt, aki mellett évekig dolgozott. A kémiai doktorátus megszerzése után professzora 1000 forint ösztöndíjat szerzett neki, hogy tudását Heidelbergben gyarapítsa, ahol matematikát Cantortól, fizikát Kirchhofftól és kémiát Bunsentől tanult. Legnagyobb hatással Bunsen volt rá, akinek a laboratóriumában kereken egy évet töltött. Németországi és franciaországi tanulmányútjai egybeesnek Bunsen és Kirchhoff színképelemzési módszereinek a kidolgozásával. Járt Párizsban is, ahol Wurtz hires szerves kémikussal is megismerkedett, akivel egész életén át jó barátságban volt. Wurtz laboratóriumában dolgozott Deville is, aki első alumínium- tömbjével az 1855 évi párizsi világkiállításon hívta fel magára a figyelmet. Than Károly 1859-ben tanulmányútjait befejezve azzal a meggyőződéssel tért vissza Bécsbe az egyetemre, hogy a tudományos és ipari kémia hatalmas fejlődésnek néz elébe. Ezt a feltevést egy év múlva az 1860-ban Karlsruhe-ban megtartott első nemzetközi vegyészkongresszus is igazolta. Az a tény, hogy 1860-ban a pesti egyetemre Than Károlyt hívták meg, annak is köszönhető, hogy olyan ajánlói voltak mint Redtenbacher, Bunsen és Werheim. A pesti egyetemen alig 25 éves korában a kémia helyettes tanára lett, 1863-ban pedig nyilvános rendes tanárrá nevezték ki. Than Károly igen szerteágazó közéleti tevékenységet is folytatott. így például 1862-től 1872-ig alelnöke, 1872-től 1880-ig elnöke volt a Természettudományi Társulatnak. Kezdeményezésére alakult meg a társulat kémiai szakosztálya is. Már 1860-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező taggá választotta, majd 1870-től rendes tagja lett. Jelentős szerepe volt az 1872-ben megépített 1. számú kémiai intézet létrehozásában és tervezésében. Than Károly kémiai intézete nemzetközi vonatkozásban is felhívta a figyelmet magára. Többek között mintaként szolgált a római, a birminghami, a gráci, az aacheni és a bostoni kémiai intézetek megépítéséhez. Az 1875-76-os években a pesti egyetem rektora volt. Közéleti tevékenységére jellemző, hogy a haladó felfogású orvosok munkáját is támogatta, az orvosképzési reformok kidolgozásába is bekapcsolódott. Than Károly kezdeményezője volt a Magyar Chemiai Folyóirat megalapításának is, melyhez 1000 forintos alapítvánnyal járult hozzá. Előfizetőket toborzott a meginduló lap számára. A Magyar Chemiai Folyóirat évi mellékleteként megjelenő kémiai könyvek első szerzője Than Károly: ,,A qualitativ chemiai analysis elemei“ című müve volt, melyben korszerű fizikai-kémiai és analitikai-kémiai problémákkal foglalkozott. Az 1897/98-ban megjelent kétkötetes: ,,A kísérleti chemia elemei” cimű műve az alapvető munkák közé tartozott. A periódusos rendszerről szóló könyve első kötetében 1897/98-ban Így írt: .....Mindez v alószínűleg onnét van, hogy a periódusos rendszer, noha kétségtelenül egészséges elven nyugszik, mai alakjában csak egy magasabb törvénynek töredéke, amelyet teljességében nem ismerünk...“ „A kísérleti chemia elemei“ című tankönyve első kötetét, amely 1897-ben jelent meg, a Magyar Tudományos Akadémia jutalomban részesítette. További fontosabb művei közül megemlítjük a következőket: ,,A vegyértékek törvényéről“ (Budapest 1873), „A molekulasúlyok térfogatának egységéről“ (Budapest, 1888). Száznál is több dolgozatot publikált, amelyek stílusa világos volt, bár a nyelvújítás még javában éreztette hatását. A harkányi hévízben felfedezte a karbonil-szulfidot. Vizsgálta a margitszigeti, a szliácsi hévízforrások összetételét. Az analitikai kémiában bevezette a mérőoldatok hatóértékének beállítására a káli- um-hidrogén-karbonátot és a kálium-hidrogén-jodátot. Jóval Arrhenius ionelmélete előtt javasolta, hogy az elemzések eredményeit ne vegyietekben, hanem gyökökben adják meg. Javasolta, hogy a gázok normál-térfogatának az egy gramm-molekulasúlynyi gáz által 1 at. nyomáson és 0°C-on elfoglalt térfogatot nevezzék, melyet 6 22,3 liternek állapított meg. Foglalkozott kémiai és fizikai állandók mérésével, egyensúlyi állapotok meghatározásával, különféle módszerek és eszközök tökéletesítésével. Nemzetközileg is elismert módszerei közül a térfo- gatos analízisban alkalmazottak ismertek. A kémiai affinitás fogalmát szabatosan meghatározta. Than Károly még életében megérhette nagy célkitűzéseinek a megvalósítását. Tanítványai mély megrendüléssel vették tudomásul, hogy néhány héttel nyugdíjba vonulása után 1908. július 5-én meghalt. Emlékére a szomszédos Magyarországon a Magyar Kémikusok Egyesülete 1955-ben Than Károly emlékérmet alapított. DR. SIMON LÁSZLÓ "V
