Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1985-02-22 / 8. szám

-* ÍJ szú 17 985. II. 22. TUDOMÁNY TECHNIKA A_ elmúlt év augusztusában került sor Moszkvában a 27. Z nemzetközi geológiai kongresszusra, amelyet négyéven­ként rendeznek meg. A világ 112 országából 5574 tudós és szakember figyelme összpontosult a geológiai ismeretek gyarapo­dásával, az ásványi nyersanyagok kitermelésével és a környezet fejlődésével kapcsolatos kérdésekre. Csehszlovákia részéről 221 szakember vett részt a kongresszuson, ebből hatvanan Szlovákiá­ból, akik csaknem 90 tudományos beszámolót készítettek, s aktívan vettek részt e jelentős nemzetközi fórum munkájában. A kongresz- szus egyik résztvevője volt Dr. Járt Benő, aki szívesen megosztotta velünk a geológusok nemzetközi találkozóján szerzett tapasztala­tait. • Mi mindenről folyt a tanács­kozás a geológusoknak ezen a ki­emelkedő találkozóján?- Geológiai ismereteink, főleg az ásványi nyersanyagok jelenlegi és távlati készleteire vonatkozó adatok a kongresszus alkalmából tovább gyarapodtak. Érdekes és meglepő előadások hangzottak el a világ kőolaj- és földgázkészletei­ről. Földünk ebből a szempontból sincs még eléggé átkutatva. Az új műszerek és az újabb kutatási eredmények a földkéreg geológiai felépítésével kapcsolatban új né­zetek kialakulásához vezetnek. Az ásványi nyersanyagok választéka renkivül széles, ami kedvező felté­teleket nyújt a további ipari fejlő­dés számára. Mindezt jelentős mértékben segíti elő a geológiai kutatásoknál és a kitermelésnél alkalmazott új technika és techno­lógia. A geológiának azonban nemcsak az új ásványi források felkutatása szempontjából van je­lentősége, hanem a környezetvé­delemben is fontos szerepet ját­szik. Ez a geológusok tevékeny­ségének nem csekély területét ké­pezi, melynek eredményei rendkí­vül jelentősek az egész társada­lom élete szempontjából. • Milyen új ismeretekhez jutot­tak a geológusok a nemfémes ás­ványok területén?- A nemfémes ásványokra vo­natkozó előadások elsősorban ezek csoportosítására és haszno­sításuk lehetőségeire irányultak. A nemfémes ásványi nyersanya­gokat korábban a „nem hasznosít­ható ásványi nyersanyagok“ cso­portjába sorolták. Később ezeket öt nagy csoportra osztották: vegy­ipari nyersanyagok, tűzálló nyers­anyagok, kötőanyagok gyártására szolgáló nyersanyagok, nyomele­meket tartalmazó nyersanyagok és kristályos nyersanyagok. Ez a felosztás főleg a prognózisok kidolgozásánál és az új ásványi anyagok értékelésénél érvénye­sül. Különösen nagy figyelmet ér­demelnek a vegyipari nyersanya­gok kategóriájába tartozó nemfé­mes ásványok, amelyek minősé­gét az ércektől eltérően tiszta álla­potban jelenlevő ásványok száza­lékaránya alapján értékelik. Az ipari hasznosítás szemóontjából azonban további értékelési mód­szerek is vannak. • A mi geológusaink mire össz­pontosították a figyelmüket?- Elsősorban a KGST-orszá- gok potenciális energetikai nyers­anyagkészleteinek a felmérésére. A csehszlovák geológiai kutatás elsősorban korszerű laboratóriumi műszerek és felszerelés szállítá­sával vesz részt ebben a közös tevékenységben. Geológiai tudo­mányunk magas színvonalát tük­rözi az is, hogy több száz szakem­berünk vesz részt nemcsak a KGST-országokban, hanem Eu­rópa, Ázsia, Afrika és Latin-Ameri- ka további országaiban is a geoló­giai kutatásokban.. Előadások hangzottak el egyes hazai geoló­giai képződményeinkről is, mint például a Nyugati Kárpátok triász kori üledékének mikrosztratigrafikus osztályozásáról a foraminiferák és az alsó krétai szerves élőlények alapján, figyelembe véve a kőze­tek sztratigráfiai és faciális rétege- ződését a Butkov-Ladec-i törés­nél. A Szlovák Tudományos Aka­démia Geológiai Intézete, a Dio- nyz Stúr Geológiai Intézet, vala­mint az Ostravai Bányászati Főis­kola dolgozóinak legutóbbi munkái az említett témában, főleg a but- kovi törésből szerzett ismeretek a moszkvai nemzetközi geológiai kongresszuson is elismerésben részesültek. • Az utóbbi évek folyamán gyakran esett szó a zeolitekről. Ezek is szerepeltek a moszkvai kongresszus témaköreiben?- A zeolitekről nyolc beszámoló hangzott el a kongresszuson. A legérdekesebbek közé tartozott RNDr. Pécsi Donáth E. előadása a Magyar Népköztársaságból. A zeoliteket már több mint 30 éve felhasználják Magyarországon kü­lönböző építészeti célokra, de ku­tatásukra csak az utóbbi években fordítottak nagy figyelmet, első­sorban szorpciós tulajdonságaik szempontjából. Ezek a tulajdonsá­gok az ioncsere-képességgel együtt nemcsak a kőzetek zeolit- tartalmának mennyiségétől függ­nek, hanem az egyes ásványok faitájától, ezek szemcséinek nagy­ságától és alakjától is. A jelenlegi időszakban a zeoliteket az állatte­nyésztésben takarmányozási és állatorvosi célokra, valamint trá­gyázásra is felhasználják, s más területeken is hasznosítják. • A környezetvédelem kérdé­sei az utóbbi években világszerte előtérbe kerültek. Hogyan nyilvá­nult ez meg a moszkvai kongresz- szuson?- Ez a témakör rendkívüli figye­lemben részesült. A kongresszus elnöke, E. A. Kozlovszkij profesz- szor, a Szovjetunió geológiai mi­nisztere megnyitó beszédében megállapította, hogy a jelenlegi időszakban a gazdasági tevé­kenység hatalmas eszközzé vált a természet átalakításában. A ter­mészetes geológiai, hidrogeoló­giai, geokémiai és geofizikai folya­matokba való emberi beavatko­zásnak azonban gyakran negativ következményei is vannak. Az ás­ványi anyagok kitermelése meg­változtatja a természeti környezet arculatát. A Szovjetunióban példá­ul évente több mint 100 milliárd tonna ásványi nyersanyagot jö- vesztenek. Eközben a szénbányá­szatban például körülbelül 40 szá­zalékos a nagy kéntartalmú hulla­dékok részaránya, az ércbányá­szatban pedig a hulladékok aránya a 60 százalékot is eléri. A kőzetek feldolgozásánál keletkező meddő­hányók nagy területeket foglalnak el, s a külszíni bányák mélysége a 150 métert is eléri. Külön problé­mát jelent a gazdaság folyamatos vízellátása. Jelenleg világviszony­latban 1,4 milliárd m3 vizet fogyasz­tunk évente, s gyakorlatilag ki van használva minden lehetséges víz­forrás. A geológiai környezetre je­lentős mértékben hat a városfej­lesztés is, különösen a föld alatti térségek kihasználása, s a talajvi­zek nem eléggé körültekintő hasz­nosítása. Emellett igen jelentős környezetvédelmi problémákat okoznak a természeti katasztrófák is, mint például a Szent Ilona szige­tén levő tűzhányó tevékenységé­nek 1980-ban történt megújulása, amely 48 óra alatt több mint 200 millió m3 lávát és hamut dobott ki, ami természetesen hatalmas mér­tékben károsította a környzetet. • A kongresszus keretében számos érdekes tanulmányi kirán­dulást is rendeztek, amelyek jól kiegészítették az elhangzott be­számolókat. ..- Igen, összesen hatvan szako­sított irányzatú tanulmányi kirán­dulásra került sor. Ezek keretében megismerkedhettünk például a Bajkál-tó környékének geológiai felépítésével, a nemfémes ásvá­nyi nyersanyagok Irkutszk környé­ki lelőhelyeivel, s ezek felhaszná­lásával a cement- és mészipar- ban, s építkezési dekorációs anyagokként való hasznosításuk­kal. Nagy élményt jelentett a Baj- kál-tóval való megismerkedés, amelybe 36 kisebb folyó és patak ömlik, s csupán az Angara indul ki belőle. A tóban több mint 2500 növény- és állatfaj él, amelyek közül egyesek még a jégkorszak­ból s a jégkorszak utáni időkből származnak. A Bajkál egyik jelleg­zetessége a fizikai-kémiai tulaj­donságok állandósága, melynek megőrzésére jelenleg is nagy gon­dot fordítanak. A tó környékén in­tenzív geológiai kutatási munka folyik, ezek egy része a nemes fémek és a féldrágakövek, vala­mint az iparilag hasznosítható nem­fémes ásványi nyersanyagok lelőhelyeinek feltárására irá­nyul IVAN MIKULA Hasznos tanácskozás volt A moszkvai kongresszus újabb ismeretekkel gyarapította a geológiai tudományt ÉRDEKESSÉGEK, ÚJDONSÁGOK A VÁLTOZÓ NAP . C A Nap mérete nem állandó - állítja megfigyelései alapján Vlagyimir Csesztyakov, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia távol-keleti központjának napkutató­ja. A Nap átmérője rendszeresen változott, évszáza­donként mintegy 0,3 százalékkal. Még ennek a kis változásnak is hatása volt a Föld klímájára. A Nap méretének növekedése a hőmérséklet emelkedésé­vel, csökkenése a hőmérséklet esésével jár bolygón­kon. A Nap lüktetése és felszínének százéves ciklusai között közvetlen összefüggés van. A Nap átmérőjének növekedése a naptevékenység megerősödésével jár. Az elmúlt évszázadok változásait elemezve, a szovjet kutató arra a meggyőződésre jutott, hogy a naptevé­kenység következő csökkenése, illetve a Nap mére­tének csökkenése évszázadunk végére várható. A HOLT TENGER ÉLŐLÉNYEI A Holt-tenger kétségtelenül a legkülönösebb bel­víz. Vízfelszíne 400 méterrel a tengerszint alatt van, egyetlen más természetes víznek sincs ekkora sótar­talma: kilogrammonként 280 grammnyi sót tartalmaz, nyolcszor annyit, mint a tengervíz. A közönséges tengeri élőlények nem élhetnek meg a Holt-tenger vizében, de azért ez a víz sem halott: lakói jelentékte­lennek tűnő mikroorganizmusok. A limnonológusok különböző sótürö baktériumokat (halobaktériumokat) fedeztek fel már régen a vizében. Nemcsak kitünően alkalmazkodtak a viz nagy sótartalmához, hanem egyenesen rá vannak utalva: bizonyos sókoncentrá­ció alatt már nem is növekednek. Valódi növényi élet is van a Holt-tengerben: az egysejtű zöldalga, a Dunaliella-család sarja. Fiziológiai trükkel viseli el a nagy sótartalmat. A sejt belsejében nagy mennyisé­gű glicerint tárol, ezzel akadályozza meg, hogy a kon­centrált sós lé elvonja a szabad vizet a sejtből. (d) THAN KÁROLY EMLÉKEZETÉRE A magyar tudományos ké­mia egyik megalapítója, Than Károly 1834. december 20-án született Óbecsén. Már tizenöt éves korában részt vett az 1848-49-es szabadság- harcban, Bem tábornok sere­giben tűzmester volt. A har­cokban megsebesült. A szabad­ságharc bukása után egy pati­kában dolgozott Körösladány- ban, ahol patikusvizsgát tett, majd Hódmezővásárhelyre, onnan pedig Szegedre került, ahol érettségizett. 1853-ban a bécsi egyetem­re iratkozott be orvostanhallga­tónak, majd pénzügyi okokból átment a bölcsészkarra, ahol 400 forint ösztöndíjhoz jutott és Így anyagi helyzete is javult. Rendkívüli tehetségére Red- tenbacher, a bécsi egyetem kémiai professzora is felfigyelt, aki mellett évekig dolgozott. A kémiai doktorátus megszer­zése után professzora 1000 forint ösztöndíjat szerzett neki, hogy tudását Heidelbergben gyarapítsa, ahol matematikát Cantortól, fizikát Kirchhofftól és kémiát Bunsentől tanult. Leg­nagyobb hatással Bunsen volt rá, akinek a laboratóriumában kereken egy évet töltött. Németországi és franciaor­szági tanulmányútjai egybees­nek Bunsen és Kirchhoff színképelemzési módszerei­nek a kidolgozásával. Járt Pá­rizsban is, ahol Wurtz hires szerves kémikussal is megis­merkedett, akivel egész életén át jó barátságban volt. Wurtz laboratóriumában dolgozott Deville is, aki első alumínium- tömbjével az 1855 évi párizsi világkiállításon hívta fel magá­ra a figyelmet. Than Károly 1859-ben ta­nulmányútjait befejezve azzal a meggyőződéssel tért vissza Bécsbe az egyetemre, hogy a tudományos és ipari kémia hatalmas fejlődésnek néz elé­be. Ezt a feltevést egy év múl­va az 1860-ban Karlsruhe-ban megtartott első nemzetközi ve­gyészkongresszus is igazolta. Az a tény, hogy 1860-ban a pesti egyetemre Than Ká­rolyt hívták meg, annak is kö­szönhető, hogy olyan ajánlói voltak mint Redtenbacher, Bunsen és Werheim. A pesti egyetemen alig 25 éves korá­ban a kémia helyettes tanára lett, 1863-ban pedig nyilvános rendes tanárrá nevezték ki. Than Károly igen szerteága­zó közéleti tevékenységet is folytatott. így például 1862-től 1872-ig alelnöke, 1872-től 1880-ig elnöke volt a Termé­szettudományi Társulatnak. Kezdeményezésére alakult meg a társulat kémiai szak­osztálya is. Már 1860-ban a Magyar Tudományos Akadé­mia levelező taggá választotta, majd 1870-től rendes tagja lett. Jelentős szerepe volt az 1872-ben megépített 1. számú kémiai intézet létrehozásában és tervezésében. Than Károly kémiai intézete nemzetközi vo­natkozásban is felhívta a fi­gyelmet magára. Többek kö­zött mintaként szolgált a római, a birminghami, a gráci, az aacheni és a bostoni kémiai intézetek megépítéséhez. Az 1875-76-os években a pesti egyetem rektora volt. Közéleti tevékenységére jel­lemző, hogy a haladó felfogású orvosok munkáját is támogat­ta, az orvosképzési reformok kidolgozásába is bekapcsoló­dott. Than Károly kezdeménye­zője volt a Magyar Chemiai Folyóirat megalapításának is, melyhez 1000 forintos alapít­vánnyal járult hozzá. Előfizető­ket toborzott a meginduló lap számára. A Magyar Chemiai Folyóirat évi mellékleteként megjelenő kémiai könyvek el­ső szerzője Than Károly: ,,A qualitativ chemiai analysis ele­mei“ című müve volt, melyben korszerű fizikai-kémiai és ana­litikai-kémiai problémákkal foglalkozott. Az 1897/98-ban megjelent kétkötetes: ,,A kísérleti chemia elemei” cimű műve az alapve­tő munkák közé tartozott. A pe­riódusos rendszerről szóló könyve első kötetében 1897/98-ban Így írt: .....Mind­ez v alószínűleg onnét van, hogy a periódusos rendszer, noha kétségtelenül egészsé­ges elven nyugszik, mai alak­jában csak egy magasabb tör­vénynek töredéke, amelyet tel­jességében nem ismerünk...“ „A kísérleti chemia elemei“ cí­mű tankönyve első kötetét, amely 1897-ben jelent meg, a Magyar Tudományos Akadé­mia jutalomban részesítette. További fontosabb művei közül megemlítjük a következőket: ,,A vegyértékek törvényéről“ (Budapest 1873), „A moleku­lasúlyok térfogatának egysé­géről“ (Budapest, 1888). Száznál is több dolgozatot publikált, amelyek stílusa vilá­gos volt, bár a nyelvújítás még javában éreztette hatását. A harkányi hévízben felfe­dezte a karbonil-szulfidot. Vizsgálta a margitszigeti, a szliácsi hévízforrások össze­tételét. Az analitikai kémiában bevezette a mérőoldatok ható­értékének beállítására a káli- um-hidrogén-karbonátot és a kálium-hidrogén-jodátot. Jó­val Arrhenius ionelmélete előtt javasolta, hogy az elemzések eredményeit ne vegyietek­ben, hanem gyökökben adják meg. Javasolta, hogy a gázok normál-térfogatának az egy gramm-molekulasúlynyi gáz által 1 at. nyomáson és 0°C-on elfoglalt térfogatot nevezzék, melyet 6 22,3 liternek állapított meg. Foglalkozott kémiai és fizi­kai állandók mérésével, egyensúlyi állapotok meghatá­rozásával, különféle módsze­rek és eszközök tökéletesíté­sével. Nemzetközileg is elis­mert módszerei közül a térfo- gatos analízisban alkalmazot­tak ismertek. A kémiai affinitás fogalmát szabatosan megha­tározta. Than Károly még éle­tében megérhette nagy célkitű­zéseinek a megvalósítását. Tanítványai mély megrendü­léssel vették tudomásul, hogy néhány héttel nyugdíjba vonu­lása után 1908. július 5-én meghalt. Emlékére a szomszédos Magyarországon a Magyar Ké­mikusok Egyesülete 1955-ben Than Károly emlékérmet alapí­tott. DR. SIMON LÁSZLÓ "V

Next

/
Oldalképek
Tartalom