Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-02-15 / 7. szám
> ÚJ szú 17 TUDOMÁNY TECHNIKA A tudomány és a technika általában meglehetősen szoros kapcsolatban áll egymással: az elméleti szakemberek, tudósok által kidolgozott elméletek, tett felfedezések gyakorlati kivitelezését végzik a konstruktőrök, technikus szakemberek, így a technika az elméleti felfedezések mindennapi gyakorlatba való átültetésével foglalkozik. De ez fordítva is igaz: a történelem folyamán nemegyszer megtörtént, hogy egy-egy zseniális konstruktőr által megszerkesztett masina termékenyítőleg hatott a kutatók tevékenységére, akik addig törték a működés elvének megmagyarázásán a fejüket, míg végül is alapvető felfedezésekkel gazdagították a tudományt. így levonható a következtetés, hogy a nagy feltalálóknak nem kell feltétlenül a tudomány bástyái mögül, sót még az egyetemekről sem jönniük ahhoz, hogy nagymértékben járuljanak hozzá a technika fejlődéséhez, közvetve pedig a társadalmi-gazdasági viszonyok átalakulásához. Hogy mennyire igy van ez, arra klasszikus példa a gőzgép és a gózmozdony feltalálása, amely az új energiaforrás felfedezésével (a gőz ereje), a teher- és a személyszállítás forradalmasításával teljesen megváltoztatta a világot, döntő mértékben járult hozzá a kapitalizmus kialakulásához. A 18. században még nagyon keveset tudtak a hő tulajdonságairól, a termodinamika tételeit csupán egy évszázad múltán fogalmazták meg. Ez egyáltalán nem befolyásolta tevékenységében az egyszerű kovácsot, Thomas New- coment (aki még akkor se ismerhette volna ezeket az elméleteket, ha már történetesen megalkotta volna valaki) abban, hogy 1712- ben megalkossa a dugattyús gőzgépet, amit bányavizek szivattyúzására használt. E gép segítségével az angol bányák megnégyszerezik termelésüket, ami újabb impulzust ad a gőzgép további fejlesztésének. Megjegyzendő, a feltaláló munkáját dicséri, hogy gőzgépe százötven éven át látta el feladatát a bányában, s a mai napig is működőképes, jelenleg a Dél-Kensingtoni Természettudományi Múzeum látogatói járnak csodá|ara. James Watt ugyan minden fizikakönyv egyik főszereplője, de tévedés volna szobatudósnak képzelni, már csak azért is, mivel neki sem volt lehetősége mélyebb elméleti tudás megszerzésére. Ez persze egyáltalán nem akadályozta meg őt abban, hogy a gőzgépet tovább fejlessze, hatásfokát két százalékról hat százalékra javítva, továbbá, hogy megadja ma is ismert alakját. A fűtő-gőzgépkezelő Stephenson sem gondolhatott arra, hogy George fiát taníttassa, így a fiú csak felnőtt fejjel tanult meg írni- olvasni, tudományos képzettsége ennek megfelelően nem is lehetett. A kovácsmesterséget kitanult George hamar felismeri, hogy a helyhez kötött gőzgépnek aligha van túl nagy jövője a teherszállításban (ez idő tájt a bányákból a csilléket kötél segítségével gőzgépek húzták fel), így megkonstruálja a gözmozdonyt, ami 30 tonna terhet tudott szállítani óránkénti öt-hat kilométeres sebességgel. Ha csak ezt alkotja meg, már akkor is az ipartörténet nagyjai közt a helye. Csakhogy tapasztalatból tudja - akárcsak bármelyik kazánfűtő hogy a felhevitett gőzben rendkívüli energia rejtőzik, így nem tudott belenyugodni gőzmozdonya „szerény“ teljesítményébe. Hosszú kísérletezés után jött rá a megoldásra: a gőzelvezetést a mozdony kéményén keresztül kell megoldani. Ezzel olyan mértékben megjavította a gözmoz- dony hatásfokát, hogy az 1829- ben készített, azóta legendássá vált gépe a Rockett (Rakéta) - élethú másolata tavalytól a prágai Ipartörténeti Múzeumban is megtekinthető - 20 tonna teherrel 25,6 km/óra sebességet ér el, teher nélkül 46 km/órás világcsúcsot állít fel, amit két hónappal később megdönt: már 60 km/óra sebességgel száguld! A fantasztikus eredmény nemcsak a nagyközönséget babonáz- ta meg, de a tudósok érdeklődését is felcsigázta, akik belevetik magukat a hőjelenségek vizsgálatába, kialakítva az új tudományágat, a termodinamikát. A huszadik század elejére egyre kevesebb a magányos feltaláló, a kutatóintézetek térhódításával párhuzamosan ők is bekapcsolódnak a csapatmunkába. Feltalálók és újítók egy sor jelentős eredményt produkálnak ugyan, de úgy tűnik, a csapatmunkáé a jövő. Érdemes leszögezni, hogy a kutatás egyes területei olyan nagy teljesítményű és méregdrága berendezéseket igényelnek, amiket csakis a nagy anyagi támogatást élvező tudományos intézmények engedhetnek meg maguknak. így például a magfizikai kutatások, az elemi részecskék vizsgálata csakis nagy nemzetközi összefogással képzelhető el, arról nem is beszélve, hogy nagy sűrűségű integrált áramkörök sem készíthetők a konyhaasztalon. De hogy akár ma is születhet alapvető jelentőségű találmány, arra a legjobb példa Paul Christian heilbron- ni ácsmester esete. Az 1983-as tavaszi hannoveri vásár szenzációja egy házi készítésű olajkályha volt. Paul Christian készülékének az érdekessége az volt, hogy a szennyezett fáradtolajjal működő kályha csövét nem vezették a kéménybe, az égéstermék a kályha által kifűtött helyiségbe kerül és semmilyen mérgező anyagot nem tartalmaz! A találmány lényege egy füstgázmosó henger, amelynek egyik végén beáramlik a füst, a másikon kijön a meleg, tiszta levegő. A füstgázmosó elve már régen ismert, sőt használják is, csak éppen kicsi hatásfokkal (akárcsak Newcomen gőzgépét harmadfél évszázaddal ezelőtt): ez a savas esők elve. A gyárak, üzemek, erőművek, közlekedési eszközök által kibocsátott füst a levegő felsőbb rétegeibe jutva a párával, esőcseppekkel reakcióba lépve a vízcsep- pekben megkötődik. Ezzel a levegő ugyanis megtisztul, de - különösen a füstben jelenlevő kén hatására - a vízcseppek savas kémhatásúvá válnak, így a földre lehulló eső komoly károkat okoz a növényzetnek, elsősorban az erdőket pusztítja. Ezt a jelenséget igyekeznek kihasználni az egyes légtisztító berendezések: a kéménybe kerülő füsthöz fúvókákon keresztül vízcseppeket kevernek. A méregdrága berendezés hatásfoka azonban sok kívánnivalót hagy maga után, mivel egyrészt a fúvékáknak holt terük is van, ahol a reakció nem megy végbe, másrészt az általuk porlasztott vízcseppek mérete aránylag nagy, azok aktív felülete ennek megfelelően kicsi, ami a kis hatásfok egyik fő okozója. Paul Christian szerkezetének leglényegesebb része egy lyukacsos tárcsa. Egy vizszivattyú vékony sugárban nyomja a vizet a forgó tárcsára, ez porlasztja szét a folyadékot mikroszkopikus méretű részecskékre. A forgó tárcsa minden eddigi fúvókánál finomabbra porlasztja a vizet, többszörösére emelve a légtisztító hatásfokát. A vizporlasztó tárcsa több évszázados játék, a búgócsiga elvét használja fel: míg az álló csiga azonnal eldől, addig felpörgött állapotban keményen áll a tengelyén. A jelenség magyarázata az ún. Coriolus-erő, amely a forgó rendszer testjeire hat, a forgási tengellyel megegyező irányban. Ugyanez a jelenség figyelhető meg a kerékpár esetében, amelyen álló helyzetben csak a artisták tudnak egyensúlyban maradni, míg mozgásban bárki vidáman kerekezik vele az elesés legkisebb veszélye nélkül. Mint sejthető, a forgó tárcsa által keltett erőhatás nemcsak arra elég, hogy szétporlassza a semlegesítő oldatot, de arra is, hogy alapos huzatot hozzon létre a kályhacsöben, ennek megfelelően nincs is szükség kéményre. A heilbronni feltaláló még ennél is tovább ment: füstmosóját hőcserélőnek használja, amivel családi házának fűtésénél több mint tíz százalékos megtakarítást ért el. Mivel a füstgázmosó olyan tökéletesen működik, hogy a kifűtött helyiségbe is lehet vezetni az „égéstermékeket“, a berendezés iránt hatalmas érdeklődés nyilvánult meg, végül a világhírű Kroll cég meg is vásárolta a gyártási jogot, a készülék továbbfejlesztett változatát már gyártják. Paul Christian esete is bizonyítja, hogy a nagy kutatólaboratóriumok árnyékában is lehet nagy dolgokat véghezvinni, napjainkban is konstruálhatnak jelentős berendezéseket, gépeket az egyedül dolgozó feltalálók-újítók, óriási hasznot hajtva a társadalomnak. Hazánkban az újítómozgalomnak a CSKP KB 8. ülésének határozata adott új impulzust és perspektívát: a tudományos-műszaki fejlesztés egyik jelentős forrásának ismerve el a feltalálók és újítók munkáját, elsőrendű jelentőséget tulajdonít tevékenységüknek. Az újítóknak ma már hivatalos fórumuk is van: a bratislavai Szak- szervezetek Háza mellett működik a milliomos feltalálók-újitók klubja. A tagfelvétel kritériuma, hogy a jelentkezőnek hitelt érdemlően igazolnia kell, hogy eddigi újitása(i), találmánya(i) legalább egymillió korona hasznot hajtottak a társadalomnak. A milliomos feltalálók- újítók klubja saját alapszabályzattal működik, tagjai számára érdemérmeket bocsát ki, ami minden más kitüntetéshez hasonlóan a megfelelő alkalmakkor viselendő. Rendkívül lényegesek a klub tagjainak találkozói, megbeszélései, amelyeken a tapasztalatcsere mellett a metodikai seqitséqnyúj- tás a legfontosabb. A klub egyik célja tagjai számának növelése - jelenlegi taglétszámuk mintegy hatszáz fő ezzel is szélesítve azok táborát, akik sokat tesznek a társadalomért. Újat, jelentősét alkotni minden korban nehéz feladatnak számított. Bár utólag a fejlődés éve töretlennek tűnik, az újat akaróknak nagy harcot kell(ett) vívniuk gondolataik érvényesítéséért. Ma is- akadnak értetlenek, irigyek, gán- csoskodók. Szerencsére azonban egyre szélesebb körben övezi elismerés a feltalálókat, egyre több támogatásra számíthatnak munkájukban. Egyre több lehetőség kínálkozik arra, hogy a jelentős találmányok, újítások ne porosodjanak szerzőik íróasztalának mélyén, de a lehető legrövidebb időn belül alkalmazásra kerüljenek. Hiszen minden újítás, találmány a társadalomnak hajt hasznot, tehát valamennyiünket gazdagít. OZOGÁNY ERNŐ MEGMENTETT MILLIÓK Érdekességek, újdonságok HALÁLOS VÍRUSKÉZFOGÓ A sárgaság eddig ismeretlen, különösen veszélyes formáját fedezték fel amerikai kutatók: a delta-hepatitiszt. Körülbelül 200 millió embert fenyeget a világon a fertőzés veszélye: a hepatitisz-b- vírusok gazdái betegedhetnek meg delta-hepatitiszben. A delta-vírusok különlegességét már 1977-ben fedezte fel Mario Rizetto olasz orvos. A delta-vírus csak akkor válik virulenssé, ha hepatitisz-b-vírus veszi a „hátára“ — a kórokozó ráakaszkodik a b-vírus membránjára. Egyedül a delta-vírus ártalmatlan. A most felfedezett herpatitisz veszélyességét jól bizonyítja a Maracaibo közelében, egy indiántörzs körében kirobbant járvány. A 149 megbetegedettből 34-en meghaltak, további 22 beteg esetében pedig krónikussá vált a sárgaság. A két kórokozó között a delta-vírus esetében először megfigyelt együttműködés számos olyan fertőző betegség megértésének kulcsa lehet, amelynek okát az orvosok eddig még nem ismerték. HIDEGFIZIKA A Szovjet Tudományos Akadémia fizikai intézetében a hélium-3 izotóp fizikai tulajdonságait vizsgálják rendkívül alacsony hőmérsékleten. A kutatásoktól az elemek olyan új tulajdonságainak a felfedezését várják, amelyek rendkívüli körülmények között: erős mágnestérben, nagy nyomáson vagy nagyon alacsony hőmérsékleten nyilvánulnak meg. A moszkvai laboratóriumban az abszolút nulla fokot (mínusz 273 fok) néhány ezred foknyira megközelítő nagyon alacsony hőmérsékletet állítanak elő egy új berendezéssel. Ezen a hőmérsékleten gyakorlatilag megszűnik a molekulák hömozgása. Az elemek meghökkentő tulajdonságokat vesznek fel: egyes fémek például szupravezetővé válnak, a hélium nemesgáz pedig szuperfolyékony lesz. A hélium eddig az egyetlen anyag, amely közönséges nyomáson a legalacsonyabb hőmérsékleten sem kerül szilárd halmazállapotba. A HANGYÁK „HÁZIÁLLATAI“ A hangyáknak döntő szerepük van az erdők biológiai egyensúlyának fenntartásában és a fák növekedésében. Egyetlen délutáni óra alatt 25 ezernyi levéltetút és ötezer hernyót gyűjtenek össze egyetlen hektárnyi lombos erdőben - állapították meg a lancasteri (Anglia) egyetem kutatói. Egyes kísérletekben a hangyákat távol tartották bizonyos fáktól - a fák kárára. Hangyavédelem nélkül a levelek tíz százalékát lerágták a kártevők, hangyavédelemmel csak egy százalékát. A leveleik tíz százalékát elveszített fák 30 százalékkal kevesebb faanyagot hoznak. Természetesen nem valamennyi hangyafaj nyújt a fáknak biológiai védelmet. Azok a hangyafajok például, amelyek levéltetveket gondoznak és fejnek édes nedvükért, hogy ezzel táplálják utódaikat, a levéltetveken túl, járulékosan is ártanak a fáknak. MIGRÉN - ZIVATAR AZ AGYBAN Az „ezerarcú betegség“, a migrén okának új elméletét fejtette ki Martin Lauritzen, svéd orvos egy tudományos tanácskozáson. „A klasszikus migrén az epilepsziával rokon betegség" - állítja a svéd kutató. Eddig azt tartották az orvosok, hogy a klasszikus migrént a fejben levő vérerek összehúzódásának és kitágulásának a változása okozza. A klasszikus migrénre jellemző látási zavarok, amelyek a fejfájásroham következményei, arra a feltevésre késztették a svéd kutatót, hogy a migrén valószínűleg idegi eredetű panasz - „zivatar az agyban“, amely az agykéreg vérellátásának csökkenéséhez vezet. Hogy a migrénes betegek agyában valóban keringési zavar alakul ki, ezt számítógépes tomográfiával sikerült bizonyítani. Kiderült, hogy migrénes rohamban a vérellátás zavara percenként mintegy 2,2 milliméteres sebességgel terjed az agykéregben és több órán át tart. Ha Lauritzen elméletét más kutatásokkal is sikerül bizonyítani, megnyilik az út az eddig gyógyíthatatlannak tartott panaszok enyhítésére, megszüntetésére. KORMÁNYOZHATÓ MINI-LÉGHAJÓ Az Angren-84 nevű mini-léghajóval az üzbegisztáni Angren város határában kísérleteznek szovjet mérnökök. A földről rádióval irányítható járművet a gondolájának szárnyaira szerelt két belsőégésű motor hajtja. A kis léghajó kövérkés szivarléggömbjének hossza kilenc méter, szélessége három méter. Több mint százméteres magasságba emelkedik, ami elég ahhoz, hogy hasznos munkát végezhessen a mezőgazdasági növényápolásban, s az óriási erdőterületek légi felügyeletében. (d) V T V «r ■S 1985. II. 15.
