Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-04 / 1. szám
*F ÚJ szú 17 1985.1. 4. TUDOMÁNY ■ ■iMirmlinniílií TECHNIKA B olygónk felszínén a tenger szintjében a levegő átlag 760 mm magas higanyoszloppal tart egyensúlyt. A 760 mm magas higanyoszlop nyomása egy négy- zetcentiméternyi felületen 1,0333 kilogramm, vagyis ugyanez a nyomása a levegőnek is Földünk minden egyes négyzetcentiméternyi felületén. Laikus embernek nagyon nehéz elképzelnie, hogy testének minden egyes négyzetcentiméternyi felületére 1 kg nyomás hat, hiszen teljesen érzékelhetetlen a légkör jelenléte. Ennek oka abban rejlik, hogy az élő szervezetek a hosszú évmilliók során ehhez a nyomáshoz alkalmazkodtak, így teljesen természetes, hogy ilyen körülmények között élünk. Számítások szerint' a légkör össztömege 52.1014 tonna. Ha az egész Föld felszínére a levegő helyett vizet szeretnénk olyan vastag rétegben önteni, hogy éppen úgy terhelje a felszínt mint az atmoszféra, akkor 9,79 m vastag vízrétegre lenne szükségünk. ződés, az ún. advekciós zónában pedig a horizontális levegőszállítás. A troposzféra legmagassabb rétegeiben a hőmérséklet 217 K (-56°C) körül ingadozik. 2. Sztratoszféra: 12-50 km magasság között helyezkedik el. Legjellemzőbb tulajdonsága, hogy majdnem teljesen hiányzik belőle a vizpára, ezért ebben a rétegbén nem képződnek felhők. A mégis megfigyelt ún. gyöngyházfelhők a légkörbe csapódott és elégett meteorok maradványaiból (ez a hullócsillagjelenség) állanak. A troposzféra és a sztratoszféra határánál levő réteg (tropopauza) felett a hőmérséklet meglehetősen állandó, majd lassan emelkedik, és a 20-50 km közötti rétegekben koncentrálódó (az ózonréteg által elnyelt) napsugárzás hatására viszonylag magas hőmérséklet uralkodik. 50 km magasságban már 10 °C. 3. Mezoszféra (legfelső keveredési réteg): ebben ismét lecsökken a hőmérséklet. Az 50-80 km magassági rétegben átlag 80 °C A légkör szerkezete Ez a könnyű, légnemű burok minden könnyedsége mellett fenntartja a repülőgépeket, pillanatok alatt házmagasságig korbácsolja a tengerek és óceánok vizét, pusztító szélvészként sodor el mindent, ami az útjába kerül, napok alatt hegységnyi homokot hord el és rak le a sivatagban. A légkör nem homogén szerkezetű. Egyes rétegei eltérő tulajdonságokat mutatnak. Legszembetűnőbb különbség a hőmérsékletben mutatkozik meg. A hőmérséklet szerinti felosztás: 1. Troposzféra: Megközelítőleg 12 km magasságig terjed. Ebben a tartományban játszódik le tulajdonképpen az általános földi légkörzés, vagyis minden olyan folyamat, ami időjárásunkat alakítja, befolyásolja. A troposzférán belül a melegebb és hidegebb rétegek egymást váltják, és ennek köszönhető, hogy a légkörbe jutott vízpára nem szökik el a világűrbe, hanem kicsapódva visszakerül a Föld felszínére. Ebben a rétegben játszódik le tehát a felhőkóphömérséklet uralkodik. A mezoszféra legfelső rétegét-zárórétegnek is nevezik (mezopauza). Eddig a magasságig jutnak fel a vulkán- kitörések származékai (por, hamu). 4. Termoszféra: a mezopauza fölött kezdődik és fokozatosan átmegy a bolygóközi térbe. A 200 km fölötti tartományban a hőmérséklet már újra emelkedik, s eléri a 2000-2100 °K-ot. Az ionizáció szerinti felosztás: Az ionizáció különböző fokát a Nap- és a kozmikus sugárzás idézi elő légkörünkben. A nagy energiájú fonok a légkört alkotó atomokat gerjeszthetik, aminek során egy vagy több elektron szakad le az atommag körül levő elektronhéjakról. Ezáltal a szabad elektronok ionokként vannak jelen légkörünkben, míg egy másik atom be nem fogja. Az ionizáció fokát a szabad részecskék száma adja meg egy bizonyos térrészre. A Föld felszínétől kb. 60-70 km magasságig a felsőbb rétegek árnyékoló hatása miatt a napsugárzás nem feit ki számottevő ionizáA tojáshab meg a rézüst A tojásfehérjéből fölvert hab számos nyalánkságnak alapanyaga vagy dísze. A háziasszonyok és a cukrászok tudják, hogy a jó állagú habot fölverni nem is olyan egyszerű dolog, csak friss tojásból sikerül, s ha túlságosan sokáig verik a habot, az újra megfolyósodik, összeesik. Érdekes megfigyelés, hogy amióta a rézüst ma inkább a vitrint díszíti, mintsem a konyhának a tartozéka, s a tojáshabot is üvegedényben verik föl, sokkal gyakoribb a kudarc. Egyesült államokbeli biológusok erre a jelenségre az alábbi magyarázatot találták. A tojásfehérjében lévő, egymással összefonódott gömb alakú fehérjemolekulák közötti kötések a levegővel keveredve megszakadnak, s új kötések jönnek létre. A hab akkor tartós, ha a molekulák csak részben válnak el egymástól, s a folyadék még fogva marad a fehérjemolekulák közti ,,zsebek“-ben. Ha a habot „túlverik“, a fehérje megnyúlik, s nem tartja meg többé a folyadékot. Amilyen gyorsan az ilyen hab keletkezik, olyan gyorsan össze is omlik. Ha a habot rézüstben verik fel, a kellő állag eléréséhez kétszer annyi idő kell, mint üveg- vagy műanyag edényben, de ez a hab tartós, és nem „túlverhető“. A kutatók szerint ennek az az oka, hogy a tojásfehérjében lévő úgynevezett konalbumin fehérje megköti a fémionokat, tehát a rézionokat is, és ez a nehezen szétbontódó rész-fehérje komplexum tartósítja a habot. Bár a réz némileg mérgező hatású anyag, az a mintegy 0,5 mg réz, amennyi két tojásfehérje fölverésekor a rézüstből a habba belekerül, nem számottevő, hiszen az egyéb élelmiszerekkel naponta mintegy 5 mg réz kerül a szervezetünkbe, minden károsodás nélkül. Mindazonáltal a biológusok olcsóbbnak és talán biztonságosabbnak tartják, ha a tojásfehérjét egy kevés tisztított borkővel összekeverve verik fel. Az ekkor végbemenő vegyi folyamat az előbbitől merőben különbözik, de a hab minősége hasonlóképpen jó lesz. ciót. Ezt a rétégét neutroszférának nevezzük. Az ezt követő övezet az ionoszféra, már a nevében is viseli, hogy olyan rétegről van szó, ahol az ionizáció nagy szerepet játszik. A 200-300 km-e.s magasságintervallumban az ionizáció foka 106 ion (cm®) összehasonlításul kb. 50 km-es magasságban 103 ion (cm3.) Az ionoszféra 1000 km magasságig terjed. Az ebben a rétegben jelenlevő nagy mennyiségű, szabad ion következtében az ionoszféra nagyon jó vezetőképességű, aminek rendkívül nagy szerepe van a rádióhullámok visz- szaverésében. Az ionoszférát több zónára osztjuk. Megkülönböztetünk D-zónát (60-90 km között), az E-zónát (90-140 km), továbbá az F, és F2 zónákat, amelyek 150-500 km között találhatók. Az ionoszféra legkülső tartománya a protonoszféra (a nagy mennyiségű protonok miatt kapta nevét), amely egészen a bolygóközi térig terjed. KB. 150 km-es magasságtól kezdve a Föld mágneses mezeje hatást gyakorol a légkör szabad ionjaira. Ez az ún. magne- toszféra, amely messze a bolygóközi térbe nyúlik, s három fő tartományra tagolódik: 1. Van Allen öv: Közvetlen az első szovjet és amerikai űrszondák felbocsátása után bizonyosodott be jelenléte. Tulajdonképpen a Föld mágneses erővonalai mentén mozgó részecskékből áll, amelyek az északi és a déli pólustól oda-vissza cikáznak. Átlagban 100 millió út megtétele után jön létre ezen részecskék között egy- egy ütközés, aminek során vagy azonnal átalakul más részecskékké, vagy a szerzett energia segítségével kirepül a világűrbe. 2. Belső zóna: Többé-kevésbé protonokból és elektronokból áll A protonok energiája 0,1 GeV (108 eV) körül mozog, és ennek a sugárzási övnek az ún „kemény sugárzását“ képviselik. (Annak ellenére, hogy a kozmikus sugárzáshoz képest nagyon is „lágy“, ez a sugárzás, hiszen kb. 1000-szer kisebb energiájuk a kozmikus térrészből érkező protonok energiájához viszonyítva). A belső sugárzási zóna az egyenlítő fölött kb. 700 km-es magasságban kezdődik és 6500 km magasságban ér véget. 3. A külső sugárzási zóna: csak teljesen elektronokból áll, melyek energiája 45 KeV-nál nagyobb. A zóna aktivitása közvetlen kapcsolatban áll a Nap aktivitásával, elsősorban a Napból áramló 400- 700 km/s sebességű protonokból és elektronokból álló ún. napszéllel. A Nap felöli oldalon mintegy 9 földsugárnyira „nyomja be“ a magnetoszférát, míg az ellentétes oldalon a magnetoszféra poláris csóvája húzódik kb. 1000 föld- sugárnyi távolságba. Á magnetoszféra fölött, 1000 km magasságtól található az exoszféra, amelyből a töltött részecskék folyamatosan áramlanak ki a bolygóközi térbe. BÖDŐK ZSIGMOND A Dobrá Niva-i Új Élet Efsz-ben (zvoleni járás) már harmadik éve alkalmazzák a szarvasmarha-tenyésztésben a vemhesség megállapításának radioimmunoanalitikus módszerét. Azelőtt a termékenyítés után csak három hónap elteltével lehetett megállapítani a tehenek vemhessé- gét, ami ezzel az eljárással már a 19. napon elvégezhető. Az így kiválogatott meddő teheneket tehát lényegesen korábban lehet újrafedeztetni. Ennél a módszernél a progesteron hormon laboratóriumi kimutatásáról van szó, melynek a tejben előforduló mennyisége alapján különböztetik meg a vemhes és a meddő teheneket. A szövetkezeti laboratórium dolgozói az idén több mint 5600 tejmintát vizsgáltak meg saját szövetkezetük, 7500 tejmintát pedig más mezőgazdasági vállalatok számára. Ezzel az eljárással nemcsak a tehenek termelékenységét, hanem a borjúszaporulatot is növelik. A felső képen Mária Kocková és Katarina Argayová laboránsok Alojz Cicák mérnöknek, a tudományok kandidátusának vezetésével a tejminták progesteron-vizsgálatának eredményeit értékelik. Az alsó képen Katarina Argayová centrifugába helyezi a tejmintákat, ahol a szabad hormon elkülönül. (A ŐSTK felvételei) * Érdekességek, újdonságok TÖBB CUKOR, KEVESEBB ENERGIA A Szovjetunió krasznodari élelmiszeripari kutatóintézetében új módszert fejlesztettek ki a nyerscukor feldolgozására, redukciós anyagként hasznosítva a melaszt, a cukorgyártás melléktermékét. Minden kilogrammnyi nyerscukorból járulékosan öt grammnyi hasznos anyaghoz jutnak, ezenkívül kevesebb energia szükséges a kisebb mennyiségű mész kiégetéséhez is. A továbbfejlesztéssel az ukrán cukoripar egymillió tonna nyerscukor feldolgozásakor további ötezer tonna cukorhoz jut. (d) ÜVEG VÍZVEZETÉK A horganyzott acélból készült vízvezetéki csöveket mindinkább műanyaggal bevont és üvegcsövek váltják fel a Német Demokratikus Köztársaság lakásépítkezésein. A víz mész- és szénsavtartalma, kivált nagy hőmérsékleten, erős korróziót okoz, és lerakódásokhoz vezet a hagyományos csövekben. A ,,Rasotherm“-nek elnevezett üvegcsövek főként hazai nyersanyagból készülnek. Korrózió- állóak, jóformán egyáltalán nem alakulhat ki lerakódás bennük. Jelenleg Suhl, Drezda, Gera, Halle és Lipcse építkezésein használnak már üvegcsöveket. Eredményesen vizsgáznak a riesai csókombinátban előállított, védő müanyagréteggel ellátott acélcsövek is. Ezeket elsősorban az NDK fővárosának építkezésein alkalmazzák. (d) ÚJABB LYUK A VÖRÖS-TENGERBEN A geológusok születő óceánnak tekintik a Vörös-tengert. Széthasadt az Afrika és Arábia közötti kontinentális kéreg, és most a ha- sadék egyre tágul a lemeztektonika erőinek hatására. Erre közvetlen bizonyítéknak azokat a fémsókban gazdag mély lyukakat tekintik, amelyek a létrejövő szakadékot kisérő vulkanikus tevékenység következményeként alakultak ki a Vörös-tenger gerince mentén. Ezek a mély lyukak joggal tarthatnak számot mind a lemeztektonikát tanulmányozó geofizikusok, mind pedig az új fémforrásokat kutató ipari szakemberek érdeklődésére. A Jean Charot francia kutatóhajó most újabb mély lyukat fedezett fel a Vörös-tenger északi térségében az északi szélesség 25 fok 15 perc és a keleti hosszúság 35 fok 22 perc által meghatározott térségben. A fémsókban gazdag oldatot tartalmazó mély lyuk tíz kilométer hosszú, hat kilométer széles és 1490 méter mély. ■V ♦ HK * ___ - -«-nr_____—— ~ " —
