Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-02-08 / 6. szám
Küzdelem a szívós érbetegségek ell EGÉSZSÉGÜNK - A LEGNAGYOBB KINCSÜNK Amint már említettük, a szív- és érbetegségek gyakorisága egyre nő, és az elhalálozás okaként is egyre többször szerepelnek. Egyesek ebből talán azt a következtetést vonják le, hogy egészségügyünk nem küzd ellenük elég eredményesen. A tények azonban éppen az ellenkezőjéről tanúskodnak, egészségügyünk olyan sikereket ért el, amilyenekről negyven évvel ezelőtt nem is álmodhattunk. SZOCIALISTA EGÉSZSÉGÜGYÜNK VÍVMÁNYAI A csecsemőhalandóság a háború utáni években 130 ezrelék volt, míg most 18. A lakosság körében gyakoriak voltak a fertőző betegségek (tuberkulózis, torokgyík, gyermekbénulás, vörheny, tífusz, nemi betegségek stb., amelyek az elégtelen táplálkozás, a rossz higiéniai viszonyok és általában az alacsony életszínvonal miatt sokszor halált is okoztak. Főleg 1948 óta az egészség- ügyi statisztika adatai is egyre kedvezőbbek. Az orvostudomány fejlődése világszerte meggyorsult és ehhez a csehszlovák egészségügy is jelentősen hozzájárult. A csehszlovák szakemberek sikereit tanúsítja, hogy az Egészség- ügyi Világszervezet csehszlovák orvosokat bízott meg a nemzetközi kardiológiai kutatások irányításával. Több fertőző betegséget a védőoltások jóvoltából sikerült teljesen kiküszöbölnünk. Már több éve nem fordult nálunk elő gyermekbénulás, torokgyík, tetanusz, és más betegségekkel, Így a tuberkulózissal, tífusszal, agyhártyagyulladással, vörhennyel is csak elvétve találkozunk nálunk. Gyógyszergyártásunk is magas színvonalú, több gyógyszert szállítunk külföldre, miközben sok szükséges orvosságot más országokból hozunk be. Lakosságunk életszínvonala, élelmezése, a lakáskörülmények, a munkaszervezés és általában a létbiztonság összehasonlíthatatlan a háború utáni évek helyzetével, az egészségügyi ellátás ingyenes és mindenki számára hozzáférhető. NEM TÖRŐDÜNK EGÉSZSÉGÜNKKEL Mi okozza tehát, hogy a szív- és érbetegségek egyre gyakoriabbak és a halálozásban, valamint a rokkantság okai között is vezető szerepük van? Egészségügyünk a szívgyógyászatban is jelentős sikereket ért el. Az antibiotikumos kezelések jóvoltából jelentősen kevesebb a gyulladásos szívbetegség, számos veleszületett vagy később szerzett szívrendellenességet idejében felismerünk a korszerű berendezésekkel, és szükség esetén sebészeti beavatkozással gyógyítunk. Sok hatásos gyógyszerünk van a magas vérnyomás, az isémiás szívbetegség ellen. Az orvostudományi kutatások eredményeként sok új hasznos ismeretet szerzünk a szív- és érbetegségekről is. Sokan azonban könnyelműek önmagukkal szemben, figyelmen kívül hagyják az orvos figyelmeztetését, hogy rendszeresen ellenőrzésen kell részt venniük, helyes életmódot kell folytatniuk, megtartva az orvos utasításait. Tegyük fel a kérdést: hogyan érhetünk él hasonló sikert a szívás érbetegségek megelőzésében mint a fertőző betegségek esetében? Sajnos nem egyszerű választ adni erre a kérdésre, és feleletünk nem is lesz teljesen megnyugtató. A fertőző betegségekkel szemben az érelmeszesedés nem olyan betegség, amely oltással vagy valamilyen gyógyszerrel megelőzhető vagy gyógyítható lenne. Amint már említettük, keletkezésének nincs meghatározó oka, a betegséget több rizikófaktor több évtizedes hatása együttesen idézi elő. Ha tehát eredményt akarunk elérni az érelmeszesedés megelőzésében, rendszeresen küzdenünk kell a rizikófaktorok ellen. Ez a küzdelem nem lesz egyszerű, mert amint már említettük, ezek közül több életmódunk, rossz szokásaink részét képezi. Vagyis gyakran vagyunk a civilizációs betegségek áldozatai, ezeket pedig mai életmódunk hozza magával. Ennek ellenére több veszélyeztető tényező befolyásolható, sőt ki is küszöbölhető, s így lelassítható vagy megállítható az érelmeszesedés kifejlődése. Három tényezővel - az öröklődéssel, a korral és a nemmel - nem foglalkozunk külön, mivel ezek adottak és megváltoztatha- tatlanok, de azért ne felejtsük, hogy ezeket is figyelembe kell vennünk. A MAGAS VÉRNYOMÁS Gyakran (a felnőtt lakosság 20 százalékánál!) önálló betegségként fordul elő. Könnyen felismerhető, mivel ma már a vérnyomás- mérés mindenki számára hozzáférhető, sőt a súlyosabb betegeknek azt ajánljuk, vásároljanak egy vérnyomásmérőt, a mérést a családtagok is elvégezhetik, s ez lehetővé teszi a gyógyszeradagolás esetleges szükséges módosítását. Közismert tény, hogy az orvos sokszor már csak azért is magasabb vérnyomást mér, mert a betegnek sokáig kellett a váróteremben várakoznia, néha a betegtársak elbeszélései is izgatólag hatnak. Helytelen, ha a magas vérnyomásban (hipertónia) szenvedő beteg vérnyomását hosszabb ideig nem mérjük, ellenőrizzük, mivel a nem kezelt vagy elégtelenül kezelt magas vérnyomás meggyorsítja a zsírlerakódást az érfalakban, az érelmeszesedést, főleg az agyi és a sziverekben. A különböző országokban végzett szűrő- vizsgálatok azt tanúsítják, hogy a magas vérnyomásban szenvedő betegek fele nem is tudta, hogy vérnyomása magasabb a kelleténél. Azok közül, akik tudtak vérnyomás-emelkedésükről, ötven százalék rendszeresen kezeltette magát, míg a többiek nem fordítottak gondot betegségükre, illetve elégtelen kezelésben részesültek. Ez azt jelenti, hogy csak egy nyolcadukat kezeltek helyesen és rendszeresen! Pedig tudjuk, hogy ma már elegendő hatásos gyógyszerünk van a hipertónia kezelésére, az eredményes és rendszeres kezelés tehát csak attól függ, hogy a beteg elég kitartó és fegyelmezett-e. Ne felejtsük, a nem kezelt vagy elégtelenül kezelt vérnyomás-emelkedés lerövidíti az életet, az ilyen betegeknél gyakoribbak az agyi és szivszövödmé- nyek és az érelmeszesedéses folyamat ráterjedhet a vesében futó artériákra is. A magas vérnyomást kiváltó okok nem egyszerűek és nem egységesek. A betegek többségénél kezdetben a vérkeringést szabályozó idegi hatások zavara okozza, az, hogy nem tudnak jól alkalmazkodni hivatásuk gyakorlása közben vagy családi-életükben a velük szemben támasztott igényekhez. A kórokok között szerepelhet a hormonális eredetű vérkeringési zavarok, az aorta veleszületett szűkülete és a veseartériák beszűkülése illetve elzáródása. Az említett megbetegedések eltérő kezelést igényelnek, ami azt jelenti, hogy mindenkit, akinél vérnyomásemelkedést állapítanak meg, alaposan ki kell vizsgálni, lehetőleg valamelyik kórház belgyógyászatán, hogy a kiváltó okok ismeretében az orvos megfelelő kezelésben részesítse a beteget. így például a veleszületett aortaszűkület már fiatal korban, sót gyermekkorban is okozhat magas vérnyomást, és ilyenkor az egyedüli helyes megoldás a műtéti beNormális (a) és érelmeszesedés következtében beszűkült artéria (b) hossz- és keresztmetszete avatkozás. Helytelen lenne az ilyen beteget egész élete folyamán gyógyszerekkel kezelni illetve sószegény diétára fogni, mivel az ilyen kezelés amúgy sem lenne eredményes, sőt szövődményeket okozhatna. Amennyiben a magas vérnyomást a mellékvese daganata okozza, a daganatot ki kell operálni. A magas vérnyomás gyógyításának és megelőzésének alapelve a konyhasószegény étrend és a helyes életmód. Bebizonyosodott, hogy egyes népeknél nem fordul elő a magas vérnyomás - olyanoknál, amelyek nem ismerik a konyhasót. Ezért nagyon fontos lenne, hogy az üzletekben sót- lan kenyeret és péksüteményt is áruljanak, s igy a betegek valóban megtarthassák az étrendi előírásokat. A teljesen sótlan étrend is tartalmaz sót, naponta legalább 7 grammot (a tej, hús, zöldség, gyümölcs) és az ún. diétás ételek is tartalmaznak sót! A só kiválasztását a vese és a mirigyek végzik. Szívbetegségek, vesebántalmak és gyakran vérnyomásemelkedés esetében is a só - s ezzel együtt a víz - kiválasztása elégtelen, a szervezetben a kelleténél több folyadék gyűlik össze, ez emeli a vérnyomást, a testsúlyt s ez kedvezőtlenül hat a szív- és vesebetegségekre és a magas vérnyomásra is. Ami a gyógyszeres kezelést illeti, azt nem részletezzük, hiszen azt csak orvos rendelheti el. Tudnunk kell, hogy az egyes gyógyszerek hatásszintje eltérő, néhány esetben az orvos több szert is előír. A helyesen kezelt beteg vérnyomása nem haladja meg a 150/95 Hgmm-t. A magas vérnyomás kezdeti szakaszában, főleg a fiatalabb betegek esetében, az orvos rendszeres fizikai megterhelést ajánl (például testedzést, kerti munkát stb.). A helyes életmód fontos feltétele a tervszerű napirend, a rendszeres pihenés, a kiadós alvás, (akár altatókkal is), a hétvégek és a szabadság helyes eltöltése. Az aránytalan megterhelést meg kell szüntetni, ha nem lehet másképpen munkahely-változtatással, főleg ha nem sikerül eredményesen gyógyítani a vérnyomásemelkedést, hiszen egész életre szóló betegségről van szó. A kezelőorvosnak rendszeresen ellenőriznie kell a beteget, súlyosabb esetekben kardiológusnak is. A magas vérnyomás első és második szakaszában a szabadság keretében gyógyfürdői kezelés is ajánlatos. Csakis rendszeres ellenőrzéssel és kezeléssel érhetők el tartós eredmények és előzhetők meg a veszélyes szövődmények (szív- és vesebajok, agy- károsodások, látási zavarok stb.) Ne felejtsük, a magas vérnyomás az érelmeszesedés egyik legsúlyosabb, de ugyanakkor aránylag eredményesen • kezelhető rizikó- faktora. A VÉRZSÍRSZINT EMELKEDÉSE A vér zsírszintjének (koleszterin, lipoprotein, triglicerid) emelkedése is súlyos rizikótényező. A zsíranyagcsere veleszületett zavarai szerencsére ritkán fordulnak elő, ezek már aránylag fiatal korban súlyos szövődményeket idézhetnek elő. Ilyen esetekben a kezelést már gyerekkorban el kell kezdeni, a vér zsírszintjét állandóan ellenőrizni, illetve diétával és gyógyszerekkel szabályozni kell. A zsíranyagcsere zavarainak többsége összefüggésben van a zsírfogyasztással. Az erek belfe- lületén a vérből zsírok rakódnak le, ezek fokozatosan beszűkítik az eret és ezzel akadályozzák a véráramlást. Óriási összegeket fordítottak és erőfeszítéseket tettek már eddig is a zsíranyagcsere zavarainak gyógyítására, de megállapíthatjuk, hogy a megelőzés és a gyógyítás leghatásosabb módja a szigorú diéta és a helyes életmód. Korlátozni kell az állati eredetű zsírokat, s előnyben részesíteni a növényi zsiradékokat (az étrendből kihagyjuk a dizsnózsírt és általában a zsíros húsokat, a vajat, a tojássárgáját, valamint a nagy zsírtartalmú belsőségeket, a májat és a velőt). A főzéshez olajat használunk és vaj helyett Junót, vagy Hérát kenünk a kenyérre. A napi kalóriafogyasztásnak meg kell felelnie az általunk végzett munkának, hogy elkerüljük a túltápláltságot, az elhízást, valamint a vérzsírszint emelkedését. Megállapíthatjuk, hogy általában aránytalanul sokat eszünk és táplálékunk összetétele sem megfelelő. Ezzel majd az elhízással kapcsolatban részletesebben is foglalkozunk. Annyit azonban itt is el kell mondanunk, hogy az aránytalanul sok szénhidrát, cukor és alkohol fogyasztása is növeli a vérzsírszintet. A fölösleges szénhidrátok a vérben zsírrá változnak, elhízást okoznak, de ami még súlyosabb, lerakódnak az érfalakba, amivel elősegítik az érelmeszesedést és szövődményeit. A DOHÁNYZÁS A dohányzás általában fontos rizikótényező, de a legkárosabb a cigarettázás. Ez természetesen nem jelenti, hogy az embernek használna a szivarozás vagy akár a pipázás. A dohányzás káros szenvedély, amelyről mihamarabb le kell szoknunk, de a legjobb ha meg sem próbálkozunk vele. Óriási felelősség hárul a szülőkre és pedagógusokra, mert a gyerekek többsége a legtöbbször kíváncsiságból vagy felvágásból kipróbálja, milyen is az a cigaretta. Ilyenkor még maguk sem tudják felmérni, hogy a dohányzás milyen károsan hat a szervezetre. Egyértelműen kimutatható, hogy a dohányzás nemcsak az érelmeszesedés, hanem a rák, főleg a tüdőrák rizikótényezője is. Ezenkívül az éveken át tartó dohányzás annyira károsítja a lég- utakat, hogy fokozatosan tüdőtágulás alakul ki és károsodik a tüdő egész működése. A dohányzás tehát két létfontosságú szerv - a szív és a tüdő működését károsítja. Elősegíti a koszorúsérbetegség kialakulását és ezért a szívinfarktus is sokkal gyakoribb a dohányosok között mint a nemdohányzóknál. Meg kell jegyezni, hogy nemcsak a nikotinnak van mérgező hatása, hanem főleg a szén-monoxidnak és a dohányfüst többi mérgező anyagának is (több mint 200 ilyen anyagot tartalmaz). Nyugodt lelkiismerettel kijelenthetjük, hogy a dohányzó ember esztelen, mivel súlyosan veszélyezteti egészségét és ráadásul ezért még pénzt is fizet! Az Egészségügyi Világszervezet, de általában minden ország egészségügyi szervei határozott harcot indítottak ezért a dohányzás ellen. Ennek keretében nálunk például betiltották a dohányzást a nyilvános helyek többségében, a repülőgépeken, a gyúléstermek- ben, az egészségügyi létesítményekben. A dohánytermékek csomagolásán feltüntetik, hogy a dohányzás egészségre ártalmas. Kívánatos lenne azonban, hogy a filmekben és színielőadásokon a színészek kevesebbet cigarettázzanak, mivel ez sok embert utánzásra ösztönöz. Azokban az országokban, ahol fontosabbnak tartják a lakosság egészségét, mint a dohányzás árusításából származó bevételt, betiltották a dohányzás propagálását. Ha sikerülne számokban kifejezni a dohányzás okozta népgazdasági károkat - főleg az egészségkárosodásokat - óriási összeget mutathatnánk ki. Sokkal szigorúbban kellene korlátozni a dohánytermékekre előirányzott devizakeretet, hiszen a dohányzás igazán nem létszükséglet! Azokban az országokban. ahol sikerült csökkenteni a szívinfarktus és az érelmeszesedés gyakoriságát, következetes egészségnevelési tevékenységet fejtenek ki, meghonosították az ésszerű táplálkozási szokásokat és jelentősen csökkentették a dohányosok számát. Ez nagy mértékben vonatkozik a rosszindulatú daganatokra is, hiszen ezek előfordulása összefügg a környezetünkben előforduló egyre több káros vegyianyaggal. Határozott harcot kell folytatnunk a dohányzás ellen. Elszomorító, hogy egyre több nő, sőt fiatal lány hódol ennek a szenvedélynek, megkárosítva ezzel saját maguk és utódjaik egészségét is. (Folytatjuk) Dr. ONDREJ LIPTÁK docens, kandidátus új szí; 8 1985.11.8
