Új Szó, 1985. december (38. évfolyam, 284-307. szám)

1985-12-14 / 295. szám, szombat

KIS _______ NY ELVŐR Egy hét a nagyvilágban December 7-töl 13-ig Szombat: Vasárnap: Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek: Willy Brandt, az SPD és a Szocialista Interna­cionálé elnöke Varsóba utazott • Befejeződött az Izraeli Kommunista Párt XX. kongresszusa • Giulio Andreotti olasz külügyminiszter csehszlovákiai láto­gatását befejezve elutazott hazánkból Négyszáz amerikai üzletember utazott Moszkvába az amerikai-szovjet kereskedelmi és gazdasági tanács 9. ülésszakára Befejeződött az MPLA-Munkapárt II. kongresszusa • Bécsben megkezdődött az ENSZ Iparfejlesztési Szervezetének (UNIDO) közgyűlése. • Véget ért az OPEC miniszteri értekezlete Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára fogadta Malcolm Baldridge amerikai kereskedelmi minisztert • Átadták a Nobel-békedíjat a Nemzetközi Orvos­mozgalom a nukleáris háború megelőzéséért nevű szervezet két vezetőjének: Jevgenyij Csazovrtak és Bemard Lownnak. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök baráti munkalátogatásra Romániába utazott • Jaromír Obzina szövetségi miniszterelnök-helyet­tes befejezte kínai tárgyalásait Pekingben megbeszéléseket folytatott Mihail Kapica szovjet külügyminiszter-helyettes és Csien Csi-csen kínai külügyminiszter-helyettes • Nicolae Ceauses­cu, a Román Kommunista Párt főtitkára, köztársasági elnök hivatalos baráti látogatásra Jugoszláviába uta­zott • Mihail Gorbacsov fogadta Louis Mermezt, a francia nemzetgyűlés elnökét Az NSZK-ba érkezett George Schultz amerikai kül­ügyminiszter • Brüsszelben befejeződött a NATO- tanács külügyminiszteri szintű értekezlete Fokozódó diplomáciai aktivitás Az elmúlt hét is igazolta: Cseh­szlovákia diplomáciai aktivitása, nemzetközi tevékenysége az utóbbi időben jelentősen fokozó­dott. E szempontból két esemény érdemel figyelmet: Gustáv Husák romániai és Jaromír Obzina kínai látogatása. A kölcsönös kapcsolatok alapos elemzése, az együttműködés to­vábbi feladatainak megvitatása, valamint a 2000-ig szóló cseh­szlovák-román hosszú távú gaz­dasági és tudományos-műszaki együttműködési program aláírása volt a fő napirendi pontja Gustáv Husák bukaresti látogatásának. Nicolae Ceausescuval, az RKP főtitkárával, köztársasági elnökkel egybehangzóan állapították meg, hogy a két ország kapcsolatai di­namikusan fejlődnek - az egyen­lőség, a kölcsönös előnyösség alapján, a csehszlovák és a román nép javára. Kölcsönös kapcsolataink nem újkeletűek. 1945, a diplomáciai kapcsolatok újrafelvétele óta a két ország képviselői számtalanszor találkoztak egymással. A politikai, a gazdasági és a kulturális együtt­működés a Bukarestben 1948- ban aláirt és 1968-ban Prágában felújított barátsági együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés alapján fejlődik. Figyelemre méltó tény, hogy Románia - a Szovjetunió és az NDK után - a harmadik ország, amellyel ebben az évben 2000-ig szóló gazdasági és tudományos­műszaki programot írtunk alá. Van mire építeni az együttműködés továbbfejlesztésében: a csehszlo­vák külkereskedelemben Romá­nia 4 százalékkal részesedik, s hazánk kereskedelmi partnerei között a hetedik helyet foglalja el. Ennek megfelelő a kölcsönös áru­csere-forgalom, amely 1984-ben elérte az 529 millió rubelt. Közös érdek, hogy a jövőben még jobban alkalmazzuk a gazda­sági együttműködés korszerű for­máit: a termelési kooperációt és szakosítást, főleg a mikroelektro­nikában és a robotikában. Figye­lemre méltó eredmény, hogy a két- és sokoldalú kooperációs és szakosítási megállapodásból ere­dő árucsere a kölcsönös forgalom 21 százalékát teszi ki. Nincs olyan kérdés, amelyben a két testvéri szocialista ország véleménye ne egyezne meg, le­gyen szó a kétoldalú kapcsolato­kat közvetlenül vagy közvetve érintő kérdésekről. A mostani iáto- gatás is ezt igazolta. A két legfel­sőbb párt- és állami vezető ismét megerősítette országának azt a szándékát, hogy a jövőben még aktívabban kívánja fejleszteni a sokoldalú gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködést - a KGST-országok legfelsőbb szintű gazdasági értekezletén el­fogadott határozatok szelle­mében. A nemzetközi élet legidősze­rűbb kérdéseit áttekintve a fő hangsúlyt a két államfő a szocia­lista országok azon közös erőfe­szítéseire helyezte, amelyek célja az imperializmus agresszív szán­dékainak meghiúsítása, az atom­háború veszélyének elhárítása és a leszerelés. Mindkét fél vélemé­nyét fejezte ki Gustáv Husák elv­társ azon az ünnepi aktuson, ame­lyen Nicolae Ceausescu a cseh­szlovák-román barátság és együttműködés fejlesztéséért át­nyújtotta a CSKP KB főtitkárának a Román Szocialista Köztársaság Csillagrendjének első fokozatát: a szocialista országokkal egység­ben, a világ békeszerető és rea­lisztikus erőivel együttműködve biztosítható a népek békés jövője. A maga nemében egyedülálló­nak is nevezhetnénk Jaromír Ob- zinának, a szövetségi kormány alelnökének, a Tudományos-Mű­szaki Fejlesztési és Beruházási Állami Bizottság elnökének pekin­gi útját, mégpedig azért, mert a két ország történetében első ízben ír­ták alá tudományos-műszaki együttműködési programot. Jaro­mír Obzina a látogatás végén a Csehszlovák Sajtóiroda pekingi tudósítójának adott interjújában mind az ország vezetőivel, mind pedig a gazdasági szakemberek­kel folytatott eszmecserét mindkét fél számára hasznosnak minősí­tette. Kongresszus Angolában A hét elején ért véget az MPLA- Munkapárt II. kongresszusa. Az 1977-ben marxista-leninista párt­tá szerveződött MPLA Angola füg­getlenségének kivívása, 1975. no­vembere óta az ország vezető ereje. Az elmúlt tíz év alatt vezeté­sével Angola óriásit lépett előre az önálló fejlődés útján. Visszafordít­hatatlanul gyökeret eresztett a ki­zsákmányolástól mentes, a nép uralmán alapuló társadalom. Né­hány jellemző adat: a független­ség első három éve alatt több mint 400 ezer ember tanult meg írni, S 1979-ben a korábban elmaradott országban már tízmilló tonna kőo­lajat termeltek. Nem lenne teljes a kép, ha csak a sikerekről szólnánk, és nem lát­nánk a fejlődést máig gátló ténye­zőket. Elsősorban azt, hogy Ango­lát a gyarmati múlt felszámolásá­ban és az új társadalom alapjainak lerakásában csaknem naponta zavarják meg a Dél-afrikai Köztár­saság közvetlen vagy közvetett támadásai, amelyek célja a szo­cialista orientációjú fejlődés meg­akadályozása. Az MPLA-Munkapárt kezdettől fogva a haladó afrikai országokkal és a szocialista országokkal foly­tatott együttműködésre támaszko­dott. Természetesen a legna­gyobb erkölcsi és anyagi segítsé­get a szocialista országok - köz­tük elsősorban a Szovjetunió és Kuba - nyújtotta és nyújtja a fiatal független afrikai országnak. Ha­zánk kezdetben közszükségleti cikkeket és élelmiszereket szállí­tott Angolába, most pedig már az ország ipari létesítményeinek épí­tésében is részt vesz. Az MPLA-Munkapárt II. kong­resszusa - amelyen Josef Kempnýnek, a CSKP KB Elnöksé­ge tagjának, a Cseh Nemzeti Ta­nács elnökének vezetésével cseh­szlovák küldöttség is részt vett - elemezte az első kongresszus óta elért eredményeket, és felvá­zolta a közeljövő legfontosabb fel­adatait, amelyek között a néphata­lom megszilárdításán, a nép életé­nek javításán kívül fontos helyet foglal el Angola védelmi képessé­gének növelése a belső és a külső ellenséggel szemben. Amint azt a kongresszusi dokumentumok is hangsúlyozzák, Angola a jövőben még szorosabbra kívánja fűzni kapcsolatait a szocialista orszá­gokkal. Ennek a múltban sem volt, s a jövőben sem lesz semmi aka­dálya. KOVÁCS ILONA Willy Brandt, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt és a Szocialista Internacionálé elnöke Varsóba látogatott abból az alkalomból, hogy 15 éve, 1970. december 7-én írták alá a két ország viszonyának háború utáni normalizálásáról szóló szerződést. Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, az Államtanács elnöke kijelentette, hogy Lengyelország az 1970-es szerződés alapján kész teljes mértékben rendezni kapcsola­tait az NSZK-val. (CSTK-felvétel) Mit is jelent pontosan az „úton-módon“? Egy hírmagyarázótól hallottam ezt a mondatot: „Arról tárgyal­tak, milyen úton-módon lehetne javítani a ké^ nagyhatalom viszonyát.“ Ez a mondat látszólag jó, pedig van benne egy stilisztikai hiba. Mindössze az, hogy az egyébként kifogástalan, magyaros úton-módon határozó a hangulati értéke miatt nem illik bele ebbe a mondatba. Két nagyhatalom viszonya nagyon is komoly dolog, az úton-módon kifejezésben pedig az is benne van, hogy valamit nem egészen szabályosan, némi ravaszkodás­sal, furfanggal akar valaki elérni. Ha például ezt mondjuk: Ez az ember valamilyen úton-módon mindig eléri, amit akar, ebben az is benne van, hogy az illető nem mindig a legtisztább eszközökkel, módszerekkel dolgozik. Az idézett mondatot tehát helyesebb lett volna így szövegezni: hogyan lehetne, illetőleg milyen módon lehetne javítani a két nagyhatalom viszonyát. MAYER JUDIT Fegyverforgató, fegyverfogható (rótt szövegből idézem: felszólítottak minden fegyverforgató férfit, hogy azonnal jelentkezzék. Mit is jelent az fegyverforgató szó? Olyan személyt, aki valamilyen fegyvert forgat. Hozzátehet­jük még, hogy ez a fegyverforgató melléknévi igenév nagyon ritkán használatos. A fegyverforgatás főnév, melyet értelmező szótárunk választékosnak minősít, a következőt jelenti: fegyverek katonai célokra való használata, illetve ennek begyakorlása, beidegzése. Azt is mondhatjuk, hogy valaki jól, ügyesen forgatja a fegyvert. De amikor arról van szó, hogy mindenki jelentkezzék, aki katonai szolgálatra, fegyveres szolgálatra alkalmas, akkor nem a fegyverforgató, hanem a fegyverfogható férfiakat keresik, minden olyan személyt, aki fegyvert tud fogni, fegyverforgatásra, vagyis katonának alkalmas. S ebben bizony azok is benne vannak, akik addig sose forgattak fegyvert. Hangverseny a kosárlabdapályán? A sportrovatban egy kosárlabda-mérkőzésről szóló beszámoló fölött hatalmas betűkkel ez a cím díszeleg: A Zalgiris Kaunas hangversenye. Hát ez meg mi? - ébred fel kíváncsiságom. Hangversenyt adott egy kosárlabda-csapat? De a cikkben egy szó sincs zenéről, koncertről, csupán e csapatnak az Inter Bratislavával lefolyt mérkőzéséről, nagyszerű játékáról, fölényes győzelméről. A magyarázat csak azoknak kézenfekvő, akik jól tudnak szlovákul, s ismerik még a sporttal kapcsolatos szlovák szóláso­kat is. A cikk írója - nem nagy örömünkre - szó szerint lefordított egyet. A szlovákban ugyanis, ha valamelyik csapat tagjai reme­kelnek, mondják rájuk ezt: predviedli koncert - (valósággal) hangversenyt rendeztek, koncerteztek, sót más formában is kapcsolatba hozzák a jó játékot a hangversennyel. A cikk szerzője nem az igés szólást használta, hanem ennek alapján a szép mérkőzést nevezte meg a hangverseny szóval. Ettől azonban nem vált érthetőbbé a közlése, így is megtévesztő lett. Igen, mert a magyarban ismeretlen ez a szólás, nem szoktuk a jó játékot hangversenynek, koncert-nek nevezni. Ha egy csapat szép játékkal kápráztatja el a nézőket, akkor a parádés játék, remeklés, esetleg a fölényes játék kifejezésekkel minősítjük. Egyik újságírónak - szerencsére csak - a kéziratában találkoz­tam egy olyan szólással, amelyet még szintén nem hallottam eddig magyarul. A szerző röviden akarta ismertetni egy mérkőzés előzményeit, s mondanivalóját ezzel a mondattal vezette be: „Kockában elmondva...“ Először nem értettem, hogyan kerül a kocka valaminek az elmondásához, majd rájöttem, hogy egy szólásszerü szlovák szókapcsolat helytelen fordításával találkoz­tam szövegében, ezével: v kocke povedané... Ez szó szerint valóban így hangzik: kockában elmondva. Csakhogy a magyar­ban egyáltalán nem használatos ez a szólás, és így nem jelent semmit az olvasónak, hallgatónak, sőt megzavarja a szöveg megértésében. Mi, amikor rövidre fogva akarunk valamiről szólni, így vezetjük be mondanivalónkat: rövidre fogva, dióhéjban elmondva, tömören szólva. Nem írásban, hanem szóban találkoztam a közelmúltban egy szlovák szólás szó szerinti magyar fordításával. Mivel a magyar­ban e szólás nem ismerős, noha valószínűleg magyar vonatko­zású, érdemes erről is szólni. „Lesz neked világos!“ - mondta valaki tréfás fenyegető hangon társának. Megtudtam, hogy egy szlovák szólást fordított magyarra, amely ezekben a formákban él: „Bude világoš“; Dostaneš világoš“; vagyis: „Lesz majd világos“; „Kapsz majd világost“; stb. Szlovákul is hallottam már a szólást azóta; egy anya fenyegette meg vele tízévesforma fiát: Otecko večer príde domov a bude világoš“ - „Apuka este hazajön, és lesz majd világos.“ A szólás eredetét nem tudom pontosan; O Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című műve sem említi. Egyelőre tehát csak találgathatjuk, vajon a magyar világos melléknév, illetve ennek főnévi használatú változata került-e bele a szlovák szólásba, vagy annak a helység­nek a neve, ahol 1849-ben, a szabadságharc és a forradalom leverése után a magyar hadsereg letette a fegyvert. Ez utóbbi a valószínűbb. E mellett a magyarázat mellett szól az a tény is, hogy a szlovák nem személyre szólóan, hanem általános érte­lemben, a ti (neked) részes határozói szerepű névmás nélkül használja a szólást. Ám a nyelvhasználati jelenségek magyaráza­tában óvatosaknak kell lennünk: addig semmi sem biztos, míg bizonyítani nem tudjuk. Noha talán magyar vonatkozású ez a szólás, azonban - mint mondtuk - a magyarban ismeretlen, ezért nem helyes a szó szerinti lefordítása. De nyelvünkben is megvan ennek az értelem szerinti megfelelője, amellyel magyarra fordíthatjuk: „Lesz (neked) nemulass!“ JAKAB ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom