Új Szó, 1985. december (38. évfolyam, 284-307. szám)

1985-12-13 / 294. szám, péntek

BT-VITA Közép-Amerikában robbanásveszélyes a helyzet (ČSTK) - Az ENSZ Biztonsági Tanácsa folytatja az Egyesült Álla­mokkal szembeni nicaraguai pa­nasz megtárgyalását. India képvi­selője az el nem kötelezett orszá­gok nevében elítélte a Nicaragua belügyeibe való beavatkozásra tett próbálkozásokat és támogatta A légi forgalom biztonságáról Szovjet-amerikai-japán megállapodás (ČSTK) - A Csendes-óceán északi térségében zajló légi forga­lom biztonságának garantálása érdekében a habarovszki, az an- chorage-i (USA) és a tokiói nem­zetközi repülőtér diszpécserköz­pontja közvetlen összeköttetést létesített. Az ezzel kapcsolatos háromol­dalú megállapodás feltételezi, hogy a szovjet fél segítséget nyújt a bajbajutott repülőgépeknek kényszerleszállásuk esetén. A ha­barovszki repülőtér képes lesz bármilyen időjárási feltételek kö­zött fogadni minden repülőgépet. Eddig csak az amerikai és a japán földi irányítóközpontok között volt összeköttetés. A háromoldalú együttműködést az teszi szüksé­gessé, hogy a térség semleges vizei fölött számos légi útvonal keresztezi egymást, s a földi irá­nyítás rendkívül bonyolult. Washington A költségvetési deficitről (ČSTK) - A szenátus után a képviselőház is jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely követe­li, hogy 1991 -ig számolják fel a je­lenleg évi 200 milliárd dollár körüli szövetségi költségvetési hiányt. Az Egyesült Államok költségve­tése utoljára 1969-ben volt kie­gyensúlyozott, azóta a deficit szüntelenül növekszik. Reagan elnök e tekintetben túlszárnyalt minden korábbi rekordot: hivatal­ba lépése óta a költségvetési hi­ány meghaladta az 1 billió dollárt. a Contadora-csoport erőfeszíté­seit. Kuba képviselője határozot­tan elítélte, hogy az USA törvény- hozása további támogatást szava­zott meg a nicaraguai ellenforra­dalmároknak. Felszólította a Biz­tonsági Tanácsot, tegyen határo­zott lépéseket a közép-amerikai béke és biztonság helyreállításá­ra. Hasonlóan foglalt állást Mexikó és Vietnam küldötte. Oleg Trojanovszkij, a Szovjet­unió képviselője leszögezte, a Ni­caragua elleni akciók fokozása kö­vetkeztében robbanásveszélyes helyzet alakult ki Közép-Ameriká­ban. Megállapította: az USA gátol­ja a Contadora-csoport törekvé­seit, s hogy el kell ítélni „az erős kéz politikáját“ és így kell lehetővé tenni a helyzet normalizálását a BT 562-es számú határozata alapján. Általános sztrájk Libanonban (ČSTK) - Nyugat-Bej rút utcáin tegnap már második napja lénye­gében nehézségek nélkül járóröz- tek a libanoni hadsereg és rendőr­ség különleges egységei. Szerda reggel vették át a rendfenntartást, összhangban az új biztonsági tervvel, melynek célja a káosz és a muzulmán csoportok közti összecsapások megakadályo­zása. Nyugat-Bejrútban és Libanon más területein is általános sztráj­kot tartottak tegnap tizenkét szak- szervezet és társadalmi szervezet felhívására, tiltakozásul a benzin­árak nagymértékű emelkedése el­len. A keresztény jobboldal által ellenőrzött Kelet-Bejrút nem csat­lakozott a sztrájkhoz. Az izraeli kormány megelége­déssel nyugtázta, hogy Washing­ton le akarja állítani a Libanonban állomásozó ENSZ-katonák finan­szírozását. Bejrútban viszont ag­godalmakat keltett ez a hír, mert az UNIFIL-erók távozásával Tel Aviv még jobban az ellenőrzése alá vonhatná Dél-Libanont. Spanyol vita a NATO-tagságról (ČSTK) - A spanyol Népi Szö­vetség - a jobboldali pártok vá­lasztási koalíciója - arra szólította fel a szavazópolgárokat, ne ve­gyenek részt az ország NATO- tagságáról szóló, jövő évi népsza­vazáson. A koalíció a NATO-tag­ság híve, s azzal érvel, hogy Spa­nyolország 1981 -ben már egyszer demokratikus úton döntött a tag­ságról. Spanyolország 1982. májusá­ban lett a NATO 16. tagállama. González miniszterelnök még vá­lasztási kampánya idején viszont azt ígérte, a szocialisták kivezetik az országot a tömbből. Azóta a NATO-tagság kérdése éles bel­politikai viták tárgya, s a lakosság számos tüntetésen követelte a szocialista párti kormányzat vá­lasztási ígéretének megtartását. NÉHÁNY SORBAN A chilei fővárosban a napokban több ezren tüntettek az emberi jogok megsértése ellen, a demokrácia helyreállítását követelve. A rendőrség könnyfakasztó gázzal és vízágyúkkal zavarta szét a tüntetőket és sokat közülük letartóztatott (Telefoto - ČSTK) Nyugalmazott NATO-tábornokok követelése Be kell tiltani a csapásmérő űrfegyvereket (ČSTK) - A Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan amerikai elnök genfi csúcstalálkozóján elért pozitív megállapodásokat meg kell valósítani a gyakorlatban és szükséges, hogy ezek hozzájá­ruljanak a katonai szembenállás csökkentéséhez, valamint a ke­let-nyugati párbeszéd folytatá­sához. Ezt hangsúlyozza a volt NATO-tábornokok nyilatkozata, akik részt vettek a Varsói Szerző­dés és a NATO veterán táborno­kait tömörítő nemzetközi mozga­A bolgár parlament ülése (ČSTK) - Szófiában tegnap megkezdődött a BNK legfelsőbb törvényhozó szerve, a Népi Gyű­lés rendes ülésszaka. A tanácsko­zás napirendjén szerepel az egy­séges gazdasági és szociális fej­lesztési tervről, valamint az ország 1986. évi állami költségvetéséről szóló törvényjavaslat. A képvise­lők ezenkívül tájékoztatást hallgat­nak meg a Népi Gyűlés 1985. évi nemzetközi tevékenységéről. Elnökválasztás Guayanában (ČSTK) - A Guayanában december 9-én rendezett elnökválasztások elő­zetes eredményei szerint tíz választó- körzet közül hétben Desmond Hoyte, államfő, a kormányzó Népi Nemzeti Kongresszus párt jelöltje győzött. E hét körzetben jegyezték be az összes sza­vazásra jogosult 95 százalékát. A győztes párt jelöltje automatiku­san az ország elnöke, s kinevezheti a kormányt, a miniszterelnököt, aki egyben az elsó alelnöki tisztséget is ellátja. lom, a Tábornokok a békéért és leszerelésért vezető képviselői­nek tanácskozásán. Mint katonai szakértők arra a következtetésre jutottunk, hogy a világűr militarizálásának terve lényegében egyértelmű törekvés a katonai fölény elérésére. Szilárd meggyőződésünk, hogy a világűr militarizálása ellen vívott harc el­választhatatlanul összefügg min­den más fegyverfajta korlátozásá­val. Ha nem jön létre megegyezés a csapásmérő űrfegyverekról való lemondásról, nem lesznek reális eredmények az atomfegyvertárak csökkentésében sem, mutat rá to­vábbá a nyilatkozat. A nyugalmazott NATO-táborno­kok végül többek között követelik az atom- és más tömegpusztító fegyverek gyártásának és elhelye­zésének befagyasztását, minden­fajta atomfegyver-kísérlet beszün­tetését és kötelezettség vállalását arra, hogy nem alkalmaznak első­ként atomfegyvert, valamint a NATQ és a Varsói Szerződés orszá­gait elválasztó övezetben atom­fegyvermentes folyosó létreho­zását HOKKAIDO szigetén tegnap megkezdődött az amerikai és a ja­pán légierő rendszeres hadgya­korlata. A hadgyakorlaton légi ri­asztó és irányító berendezéssel ellátott repülőgépek, F-15-ös va­dászgépek és F-16-os bombázó vadászgépek vesznek részt, ame­lyek a Pentagon távol-keleti csa- pásméró taktikai erőinek részét alkotják. AZ ÚJ-ZÉLANDI KORMÁNY kártérítést követel Franciaország­tól - mintegy 11 millió amerikai dollár értékben - a Rainbow War­rior hajó elsüllyesztéséért. Ezt teg­nap jelentette ki David Lange mi­niszterelnök. Rámutatott, hogy az összeg magában foglalja azt a 2,7 millió dollárt, amit Üj-Zéland a francia titkosszolgálat ügynökei­nek kinyomozásáért és elfogásá­ért és a bírósági költségekért kö­vetel. AZ ÚJFASISZTÁKNAK a brit iskolákban fokozódó aktivitása mi­att nyugtalanságát fejezte ki a ta­nítók szakszervezeti szövetsége (NUT). Figyelmeztetett arra, hogy a Nemzeti Front nevű fasiszta szervezet az utóbbi időben foko­zottan törekszik a tanulók gondol­kodásának befolyásolására. A NUT élesen elítélte ezt és éber­ségre szólította fel tagjait. A FEHÉR HÁZ csütörtökön megerősítette, hogy Ronald Rea­gan elnök elrendelte a hazugság­mérő készülékek maximális fel- használását az állami intézmé­nyek alkalmazottai megbízhatósá­gának megállapítására. SZÍRIA ÉS JORDÁNIA meg­erősítette, hogy elutasítják a kö- zel-keleti konfliktus bármilyen rész­leges, vagy különutas rendezé­sét. Ezt tartalmazza Abdar Rauf Kaszmu szíriai miniszterelnök két­napos ammani látogatásáról kia­dott közlemény. A szíriai képviselő Zaid Rifai jordán miniszterelnökkel tárgyalt és szerdán fejezte be láto­gatását. NSZK A sztrájkjog korlátozását tervezi a kormány A szakszervezetek tiltakozó akciói (ČSTK) - Az NSZK kormánya a dolgozók tömeges tiltakozása ellenére - tekintettel a vállalkozók érdekeire - úgy döntött, hogy a parlament elé terjeszti a sztrájk­jog korlátozásáról szóló törvényja­vaslatot. Norbert Blüm munkaü­gyi miniszter a parlamentben ma terjeszti elő az indoklást. A terv ellentmondásosságát bizonyítja az is, hogy a kormánykoalícióban részt vevő FDP szembehelyezke­dett a tervvel. A felelősségteljes hozzáállás elengedhetetlen A moszkvai Pravda szerkesztőségi cikke Az új törvény célja a szakszer­vezeti szolidaritás megbontása. Kedden a vasas szakszervezet több mint négyszázezer tagja szüntette be rövid időre a munkát az ország egész területén és teg­nap is tízezrek tartottak figyelmez­tető sztrájkokat. Az ellenzéki SPD parlamenti csoportja tegnap határozatot foga­dott el, amelyben a kormány eljá­rását a dolgozók jogai elleni pél­dátlan támadásnak minősítette. A törvényjavaslatot elutasítják a Zöldek is. (ČSTK) - A moszkvai Pravda A felelős­ségteljes hozzáállás elengedhetetlen cím­mel szerkesztőségi cikket közölt a genfi szovjet-amerikai csúcstalálkozón szüle­tett megállapodások végrehajtásáról. A lap bevezetőben megállapítja, nem vélet­len, hogy a Szovjetunió és az USA legfelsőbb vezetőinek találkozója világszerte nagy vissz­hangot váltott ki. A nemzetközi kapcsolatok jelenlegi szakaszában, amikor az emberiség válaszút előtt áll, a szovjet-amerikai csúcsta­lálkozó elengedhetetlen és hasznos volt. An­nak ellenére, hogy a Gorbacsov-Reagan tár­gyalásokon a fegyverzetek korlátozásáról és csökkentéséről konkrét gyakorlati döntések nem születtek, a nemzetközi közvélemény pozitívan értékeli a genfi véleménycserét. Az értékelések általában nagy hangsúlyt fektet­nek arra a körülményre, hogy a két fél megál­lapodott abban: meggyorsítják a nukleáris és az űrfegyverekról szóló szovjet-amerikai tár­gyalásokat. A Pravda a továbbiakban leszögezi, hogy a csúcstalálkozót pozitívan értékelik a nyugat­európai fővárosokban is, főleg Londonban és Bonnban. Ez józan, ésszerű álláspont, s egy­ben kötelez is. Ha másra nem, legalább arra, hogy ne hajtsanak végre olyan akciókat, ame­lyek akadályokat gördíthetnének a nukleáris és az űrfegyverekről folyó tárgyalások elé. Itt azonban az NSZK és Nagy-Britannia eseté­ben a szavak élesen elütnek a tettektől. Jól ismert, miért nem sikerült eddig ered­ményt elérni a genfi szovjet-amerikai fegyver­zetkorlátozási tárgyalásokon. Az ok: az USA nem kíván tárgyalni a csapásmérő űrfegyve­rek betiltásáról és legalizálni szeretné a „csil­lagháborús“ programot. Aki a nukleáris és az űrfegyverek kérdéskomplexumára vonatkozó megállapodás elérését óhajtja, annak meg kell értenie, hogy a világűr militarizálása program­jának megvalósítása irányában tett minden új lépés további akadályokat emel a kompro­misszumos megoldások útjába, s megsérti a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról szóló 1972-es szovjet-amerikai szerződést. Ezzel összefüggésben, enyhén szólva, két­ségek merülnek fel a nyugatnémet és a brit kormány utóbbi hetekben kifejtett tevékenysé­ge miatt, amellyel a két országot az amerikai űrfegyverkezési program résztvevőjévé kíván­ják tenni. A napokban írták alá az erre vonat­kozó megállapodást Nagy-Britannia és az USA hadügyminisztériumának képviselői, s Bonnban ugyancsak ki akarják dolgozni az ide vonatkozó megállapodást. Eközben azt állítják, hogy nincs szó többről, mint a „tudo­mányos-kutató“ munkálatokban való részvé­telről. Egyben az NSZK és Nagy-Britannia csatlakozását az űrfegyverkezési tervekhez úgy festik le, mint a genfi tárgyalások sikeré­hez való hozzájárulást. A világűr militarizálása programjának elem­zéséből kiderül, hogy lényege nem a védelem, hanem az USA támadópotenciálja új elemé­nek a létrehozása. A csapásmérő űrfegyverek létrejötte következményeképp a hadászati helyzet meginog, fokozódik a lázas fegyverke­zés és radikálisan csökken mindenki biztonsá­ga, így az USA-é és szövetségeseié is. Nyil­vánvaló, hogy a „csillagháborús“ előkészüle­tek folytatása komolyan aláásná a genfi fegy­verzetkorlátozási tárgyalások eredményes be­fejezésének lehetőségét, tehát semmilyen esetben sem vezetne e tárgyalások meggyor­sításához. Azt is látni kell, hogy az USA és harmadik országok megállapodása az űrfegy­verkezési programban való részvételről, összeegyeztethetetlen a rakétaelhárító rend­szerekről kötött szerződéssel. A világűr milita­rizálása senkinek nem hoz sem katonai, sem politikai előnyöket. Nem felel meg senki érde­keinek. A Pravda a továbbiakban rámutat, az Egye­sült Államokkal szövetséges számos ország, így pl. Dánia, Norvégia, Görögország, Hollan­dia, Kanada és Ausztrália nem hajlandó együttműködni az űrfegyverkezési program­ban. Franciaország is elutasítja ezeket a ter­veket. Felvetődik tehát a kérdés, milyen célo­kat követ a brit és a nyugatnémet kormány, amikor hajlandó együttműködni az USA-val. Valóban érdekük a lázas fegyverkezés mega­kadályozásáról szóló tárgyalások sikere? - te­szi fel a kérdést a Pravda, s végezetül megál­lapítja, a brit és a nyugatnémet kormány álláspontja azoknak az amerikai köröknek a kezére játszik, amelyek nem hajlandók sem­miről sem tárgyalni. A lap még hozzáfűzi: Nagy-Britannia és az NSZK vezetőinek még van idejük arra, hogy gondosan fontolóra ve­gyék az USA űrkalandjába való gyakorlati bekapcsolódásuk következményeit. Az Ottó-per (ČSTK) - Dr. Heinz Joseph Paul, a krefeldi bíróság elnöke megelégedését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az NDK igazságszolgáltatási szervei­nek segítségével a krefeldi (NSZK) tartományi bíróság büntetőtanácsának kérésére és jelenlétében a weimari járá­si bíróság kedden a volt bu- chenwaldi koncentrációs tá­borban megejthették a helyszí­ni szemlét. Mégpedig Wolf­gang Otto volt SS- stabsscharführer ügyében, akit Ernst Thälmann meggyilkolá­sában való részvétellel vádol­nak. Külön kiemelte, hogy sor kerülhetett Zbigniew Fuchs lengyel tanú ismételt kihallga­tására is a tragikus esemény színhelyén. A varsói tudóst, az úgynevezett hullaszállító kom­mandó utolsó élő tagját már a múlt héten csütörtökön és pénteken is kihallgatták Kre- feldben. Kosch bíró az újságírók kér­déseire válaszolva elmondta, véleménye szerint már lehet­séges és kívánatos lenne az Ottó elleni eljárás mielőbbi be­fejezése, bár a vádlott tagadja az ellene felhozott vádat. •

Next

/
Oldalképek
Tartalom