Új Szó, 1985. december (38. évfolyam, 284-307. szám)
1985-12-09 / 290. szám, hétfő
Az SZLKP KB ülésének vitája ŠTEFAN LECH elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, a Bánovce nad Bebravou-i Tatra-üzem főművezetőjének felszólalása Ebben az időszakban a Bánovce nad Bebravou-i Tatra-üzem kollektívája az üzemi pártbizottság vezetésével nagy erőfeszítéseket tesz az idei év és az egész hetedik ötéves terv feladatainak sikeres teljesítésére-túlszárnyalására. A múlt héten 11 pártalapszervezet készítette el évzáró taggyűlésén a feladatok teljesítésének mérlegét, a jövő év elején pedig az üzemi pártkonferencián nemcsak átfogóan értékeljük a feladatok teljesítését, hanem egyúttal igényes célokat és feladatokat is kitűzünk a 8. ötéves tervidőszakra. A novemberi tervfeladatok valóra váltásával sikeresen teljesítettük üzemi szocialista felajánlásunkat, s már megvalósítottuk, sót túlszárnyaltuk a 7. ötéves terv feladatait. A tiszta forgalom tervét 48 millió koronával túlteljesítettük, mivel több mint 9,2 milliárd korona értékű árut termeltünk. Ugyancsak sikeresen teljesítjük a kiviteli feladatokat. Október végén - határidő előtt - teljesítettük a szovjet kivitel feladatait az egész ötéves tervidőszakra vonatkozóan, november 10-ig pedig az ötéves tervidőszak összes kiviteli feladatát. Az elmúlt 11 hónapban külkereskedelmi többletszállításaink értéke 145 millió korona volt. Az idei feladatokat is hiánytalanul valóra akarjuk váltani. A termelési feladatok teljesítése során szinte minden nap súlyos problémákba és akadályokba ütközünk. Ezekre az évzáró taggyűléseken is rámutattunk. Elsősorban arra, hogy az egész év folyamán - főleg a második félévben - hiány volt különféle anyagokból, főleg öntvényekből és préselt darabokból, mert keveset kapunk saját vállalatunktól, a koprivnicei Tátrától. Ezek a fogyatékosságok jelentős késéseket és kapkodást okoznak. Csak az idei év elmúlt tíz hónapjában 36 905 óra volt az állásidő, ennek több mint 60 százaléka anyaghiány miatt. Ez a munkaszervezésben mutatkozó problémáinkkal együtt nagy túlóraszámhoz vezet. A tervezett 5,72 százalék helyett 8,48 százalék a túlóraarány, ami természetesen megdrágítja a termelést, és negatívan hat egyes gazdasági mutatókra. A mű- szakszám is gondot okoz. A fótermelésben a tervezett 1,48 helyett 1,50-re nőtt, de ezzel sem vagyunk elégedettek. Sokkal jobban kihasználjuk a ritka és a külföldi gépeket: itt az átlagos műszakszám 3,46. Az anyagszállítás rendszeressé tétele 1986-ban is meghatározó feladat a terv folyamatos teljesítése, valamint a munka minősége és hatékonysága szempontjából. A termelés -hatékonysága lesz a 8. ötéves tervidőszakban az egyik legfőbb tényező, amely hatást gyakorol az életszínvonalra. E téren a mi üzemünk feladatai is nagyon igényesek. A nyereséget 1985-höz képest 78,9 a tiszta teljesítményeket pedig 31,8 százalékkal kell növelni, miközben a dolgozók száma csak hússzal lesz nagyobb. Az állami terv előirányzata szerint 4263 tehergépkocsit kell gyártanunk, de ezt 400-zal túl akarjuk szárnyalni. A speciális gépek gyártása terén is igényesebbek a feladataink. 1973 és 1983 között üzemünk fejlesztésére jelentős összeget, mégpedig 18 milliárd koronát fordítottak. Ezért már 1986- ban el akarjuk érni a kitűzött fejlesztési célt, s elő akarunk állítani több mint 15 ezer T 815 és T 148 típusú tengelyt a hozzájuk tartozó alkatrészekkel együtt. Ezeknek az igényes feladatoknak a teljesítését kollektívánk az üzemi pártszervezet vezetésével maximális eltökéltséggel végzi. A feladatok teljesítését az szavatolja, hogy rátermett kollektívánk van, s kibontakoztattuk a szocialista versenyt. Egyes súlyos problémák megoldását is elvárjuk. Ezek egyike az, hogy a korszerű berendezések jelentős része elhasználódott. A kiutat a gépek felújításában, generáljavításában, a külföldi gépek esetében pedig hazaiakkal való helyettesítésében látjuk. Ugyancsak meg kell birkóznunk a hideg formázású szimmetrikus alkatrészek progresszív gyártási eljárásával. A hulladékmentes technológiának ez a módja, széles körű alkalmazást talál az autóiparban. Üzemünk viszonylag sok olyan alkatrészt gyárt, amely előállítható az említett eljárással. A fejlesztési tervben célul tűztük ki egy 14,7 millió korona értékű külföldi formázóprés erre a célra való megvásárlását. Devizatakarékossági okokból azonban a prést nem szereztük be. De kerestük a módját annak, hogy hazaival pótoljuk, mert az anyagmegtakarítás évente 9,5 millió, a bérmegtakarítás pedig 415 ezer koronát tenne ki. A megoldást a brnói Šmeral Művekkel való együttműködésben találtuk meg, mégpedig úgy, hogy 5,6 millió koronáért megvettük volna a TPZK 25 típusú formázóprést. Érthetetlen és az ügy kárára van azonban, hogy vállalatunk, a koprivnicei Tatra nem adott hitelt a berendezés megvásárlására, pedig egy év alatt megtérülne. További fontos út, amelyen haladni akarunk, bizonyos technológiai berendezések korszerűsítése, valamint robotok és manipulátorok alkalmazása, főként felületi megmunkálásra, a melegen való megmunkálásban hegesztómúhelyekben, valamint az anyagkezelés területén. Mindezeknek az intézkedéseknek arra kell irányulniuk, hogy a termelési bázisunk fejlesztésére fordított eszközök minél előbb megtérüljenek. Kollektívánk megelégedéssel fogadta a felsőbb szervnek azt a döntését, hogy 1986. január 1-i hatállyal Bánovce nad Bebravouban önálló Tatra-vállalat létesül. Ez a döntés összhangban áll a területileg illetékes közigazgatási szervek állás- foglalásával, s a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság is egyetértett vele. Meghozatalakor fejlesztési céljaink elérésének objektív feltételeiből indultak ki. örülünk annak, hogy megtörténik ez a számunkra oly fontos lépés. Üzemünk vezetőségének, valamint a járási és a kerületi pártszerveinek irányelveivel összhangban új szervezési struktúrát javasoltunk. Sajnos, vállalatunk, a koprivnicei Tatra arra törekszik, hogy kiemelje üzemünkből már 15 éve létező gyártmány konstrukciós osztályt, amelyet mi láttunk el szakemberekkel, valamint konstrukciós és realizálási kapacitásokkal, s mi biztosítottunk számára helyiségeket is. Nem elhanyagolható számunkra az osztály hozzájárulása a komplex szocialista ésszerűsítéshez, amelynek értéke csak a 7. ötéves tervidőszakban majdnem 16 millió korona. Ezenkívül azt akarják, hogy az új vállalat ne foglalkozzék eladással, bár már most 40 százalék a Tatra vállalat kivitelében való részesedésünk. Csak természetes, hogy vezetőségünk nem ért egyet az ilyen elképzeléssel. Segítségért a felsőbb szervekhez fordultunk, amelyek teljes támogatásukról biztosították álláspontunkat. EMIL SEDLÁK elvtársnak, az SZLKP KB póttagjának, az ostrovi Haladás Efsz elnökének (Trnavai járás) felszólalása ÚJ szú Az elmúlt ötéves tervidőszakban elért eredmények meggyőzően bizonyították a pártunk XVI. kongresszusán kitűzött gazdaságpolitikai célok helyességét. Ezek az eredmények egyúttal arra is ösztönöznek minket, hogy gyorsabb haladást érjünk el a mezőgazdasági termelés intenzifikálásá- ban, hatékonyságának és minőségének javításában, s a munkatermelékenység növelésében. Ilyen célokról tárgyalnak a Trnavai járás kommunistái is a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumhoz tartozó pártalap- szervezetek évzáró taggyűlésein. Ezeken a gyűléseken a CSKP XVII. kongresszusára és az SZLKP kongresszusára való felkészülés jegyében az elért eredmények mély elemzése alapján tűzzük ki céljainkat a további időszakra. Már csak néhány nap választ el minket a 7. ötéves tervidőszak utolsó évének befejezésétől és értékelésétől, amelyek során az állattenyésztési dolgozók járási viszonylatban túlteljesítik a hús- és a tejtermelés egész ötéves tervidőszakra előirányzott tervét. Ez az év a tervidőszak első két kedvezőtlen időjárású éve után lehetővé tette, hogy a növénytermesztési dolgozók törekvése jó eredményekhez vezessen. Járásunkban az efsz-ek és az állami gazdaságok 9475 tonna szemes terményt termeltek ebben az évben terven felül. A kommunisták és a piešťanyi kooperációs körzethez tartozó üzemek dolgozóinak magas fokú aktivitása különösen jó eredményeket hozott. Ebben a kooperációs körzetben a gabonafélékből 6,03 tonnás átlagos hektárhozamot értünk el, s 12 668 tonnával teljesítettük túl a termelési tervet. Hasonlóan sikeres volt az állattenyésztés is a kooperációs körzetben. Ezt elegendő két adattal bizonyítani, tejből 2 millió literrel, húsból 600 tonnával többet termelünk, mint amennyi az ötéves tervben szerepelt. Most, a CSKP XVII. kongresszusának, valamint a nagy októberi szocialista forradalom közeledő 70. évfordulójának a tiszteletére bekapcsolódtunk a 7 tonnások mozgalmába, ami azt jelenti, hogy a 8. ötéves tervidőszakban gabonafélékből és a nem öntözött területen termesztett szemes kukoricából 7 tonnás átlagos hektárhozamot akarunk elérni. Büszkék vagyunk arra, hogy kooperációs körzetünkben az elsők között voltunk a közös szocialista kötelezettségvállalások mozgalmának kezdeményezésében. Ma már azt is kijelenthetjük, hogy a kötelezettségvállalásokban kitűzött célokat elértük. Ezek alapvető irányzata az volt, hogy az alacsony színvonalon gazdálkodó szövetkezetek a közepesekére, ezeket pedig a legjobbak közé emeljük. A kooperációs tanács mellett kialakított szakbizottságok összpontosított segítségével például a Prašníki Efsz-ben 0,8 tonnával növelték a sűrűn vetett gabonafélék, a Kočíni Efsz- ben pedig 0,50 tonnával a szemes kukorica átlagos haktárhozamát. A tejtermelésben is lényegesen javultak az eredmények. A Trebaticei Efsz-ben például 781 literrel növelték a tehenenkénti átlagos évi tejhozamot, s jelenleg 4200 litert érnek el, a piešťanyi Barátság Efsz- ben pedig 4100 liternél tartanak. A közös szocialista kötelezettségvállalás alapján elért javulás alapvető mértékben a trnavai járási pártbizottság által irányított és ellenőrzött pártcsoport céltudatos munkájának, valamint a járási mezőgazdasági igazgatóság és a tudományos-kutatási alap dolgozói részéről nyújtott segítségnek köszönhető. Ahhoz, hogy a növénytermesztés optimális szerkezetével tartósan biztosítsuk az állattenyésztés behozataltól való függetlenségét, további komplex intézkedésekre lesz szükség. Ezt a követelményt, a következő évben érvénybe lépő igényesebb gazdasági feltételek is hangsúlyozzák, ahogy azt a XVI. kongresszuson és a CSKP KB 4. ülésén elfogadott határozatok értelmében Pitra elvtárs is kiemelte a CSKP KB 11. ülésén elhangzott beszámolóban. Nemcsak hisszük, hanem tudatosítjuk is, hogy a takarmányok ártámogatásának megszüntetése elősegíti a saját takarmányalapra épülő fejlesztési program megvalósítását. Egyesek ezt kételkedve fogadták, úgy vélték, hogy az új intézkedések fékezően hatnak majd a szarvasmar- ha-tenyésztés fejlesztésére. Eleinte mi is így gondolkoztunk, amikor meghallottuk, hogy megszűnik a tejkeverékek ártámogatása, a tejprémium stb. Amikor azonban ceruzát vettünk a kezünkbe, rájöttünk, hogy az irányítási rendszer tökéletesítésére hozott párt- és kormányintézkedések számunkra is hasznosak. A vágómarha minőségének a javítása, a tej első osztályú minőségének a biztosítása, valamint a tehénállomány selejtezésének a csökkentése ugyanis az állattenyésztési munka színvonalának emelése alapján ez eddiginél jóval nagyobb gazdasági haszonnal jár. Az új intézkedések pozitív hatása azonban a gépesítés színvonalától is függ. Egyelőre még hiányoznak az energiatakarékos talajműveléshez szükséges gépek, valamint a szerszámhordozók. A vetés előtti talajelókészítéshez használt PB6-036rOs tárcsás kombinátor például hektáronként 35 liter gázolaj megtakarítását teszi lehetővé. Az egész tenyészidő- szakban csaknem 25 000 liter gázolajat lehet vele megtakarítani. Ezt a gépet a jelenlegi tervidőszak kezdete óta ismerjük, gépiparunk azonban nem kezdte el a gyártását. Végülis az efsz-ek láttak hozzá a Dubnica nad Váhom-i Nehézgépgyár kooperációs segítségével, s így az idén már 160 ilyen gép vehetett részt a gabona- termesztés gazdaságos intenzifikálását eredményező energiatakarékos és ésszerű talajelőkészítési munkákban. A tudományos-műszaki haladás komplex' érvényesítésének szükségességét több példával is alátámaszthatom. Szeretném legalább a kukoricatermesztés intenzifiká- lásának a példáját megemlíteni. A Trnavai járásban csak az idén tudtuk a kukoricatermesztés saját, csehszlovák technológiai rendszerét komplexebb módon alkalmazni. Ha ennek szervezésében következetesebben jártunk volna el, s az egész területre biztosíthattuk volna az előirányzott anyagi-műszaki feltételeket, úgy a kukorica egész vetésterületéről 7000 tonnával többet takaríthattunk volna be. Ott ugyanis, ahol a technológiai rendszert hiánytalanul érvényesítették, 1,15 tonnával nagyobb hektárhozamot értek el, mint a rendszeren kívül termesztett szemes kukoricánál. Az irányítási rendszer jó feltételeket alakít ki a vállalati gazdálkodás megszilárdításához, de alkalmazkodni kell az igényesebb követelményekhez. Amint azt a CSKP KB 15. ülésén Gustáv Husák elvtárs is hangsúlyozta, lényeges mértékben javítani kell a vállalaton belüli gazdálkodást, főleg az önálló elszámolás széles körű bevezetésével, valamint a progresz- szív munkaszervezési és javadalmazási formák alkalmazásával. Szövetkezetünkben 19 költségelemző részleg működik, s ezek keretében önelszámoló brigádok dolgoznak. Ezek a brigádok élen járnak a mezőgazdasági termelés intenzifikálásá- ban, mert erre a végső eredményekben való anyagi érdekeltség is ösztönzi őket. Ezeket a tapasztalatokat összegezve készítjük elő új közös szocialista kötelezettségvállalásunkat is, amely a gazdálkodás színvonalának összehangolt emelésére irányul. JÁN BUDA elvtársnak, az SZLKP KB póttagjának, a Kassai (Košice) Műszaki Főiskola Gépészmérnöki Kara dékánjának felszólalása A népgazdasági tervek megvitatása és jóváhagyása során gyakran a kérdésekhez két szemszögből viszonyulnak: az elsőt a jelennel vagy a jövővel kapcsolatos álláspontnak nevezik. Ezt úgy jellemezhetjük, mint a közeljövő megfelelő teljesítményeivel a termelési eredmények és a megszabott gazdasági mutatók elérésére tett erőfeszítést; a másik álláspont viszont a jövő és annak szükségességét emeli ki, hogy okosan kell tervezni felülről lefelé és a feladatokat alulról fölfelé kell kell végrehajtani. Úgy tűnik, kellő hozzáértéssel és ráfordítással lehet a két irányzatot közös nevezőre hozni. Fontos, hogy a két álláspont az irányítás dinamikájába idejében és hatékonyan lépjen be, hogy gyorsabban előrejussunk, főleg a munkatermelékenység növelése terén. Szeretném közreadni azokat a tapasztalatokat, amelyekre a Prešovi Fémkutató Intézet, a Robot nemzetközi tudományosműszaki egyesülés és más partnerszervezetek munkatársaival azon feladatok teljesítésének útjairól és módjairól folytatott beszélgetéseink során szereztünk, amelyeket a párt már korábban kitűzött a tudományos-műszaki haladás terén, s amelyek a CSKP KB 16. ülésén, főleg Štrougal elvtárs beszámolójában is előtérbe kerültek. Elsősorban fel akarom hívni a figyelmet arra,, hogy nagyobb hangsúlyt kell helyezni a korszerű termelést szolgáló kutatásra. Ha összehasonlítjuk a nemzetközi értekezleteken ismertetett eredményeket a mieinkkel, láthatjuk, hogy kutatásunk és fejlesztésünk csak lassan reagál a jövő termelés szükségleteire. Úgy tűnik, ennek egyik fő oka a túlzott szakosodás. A termelési problémák megoldása alapos tudást követel több tudományágban. Ezért integrációra a munkában és a rendszerszerű gondolkodás felkarolására van szükség. Az integrált eljárásokat elsősorban a következő területekre kell orientálni: gyártási folyamatok, metrológia, gépek, rendszerek. A jövő termelési rendszereinek formálása a Kelet-szlovákiai kerület munkahelyein végzett kutatást* az új anyagok gyártási és feldolgozási folyamatainak vizsgálatára ösztönzi. Időszerűek a kerámiai, a fémmegmunkálási, a nanotechnológiai és a finommechanikai eljárások. A rendszersze(Folytatás a 4. oldalon)
