Új Szó, 1985. december (38. évfolyam, 284-307. szám)

1985-12-09 / 290. szám, hétfő

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Maradandó értékű dokumentumok Tizenöt esztendő telt el a CSKP KB 1970 decemberi ülése óta, amely értékelte és lezárta a párt tevékenységét a társadalmi és a párton belüli válság során, az 1968-69-es időszakban. Ez a tanácskozás két fontos anyagot vitatott meg és hagyott jóvá: A CSKP XIII. kongresszusa után a pártban és a társadalom­ban kialakult válság tanulságai, valamint a Határozat a párt­egység időszerű kérdéseiről című dokumentumot, amelyekben < pártunk történelmének egyik legnehezebb időszaka tapasztala­tait és tanulságait foglalták össze. A központi bizottság akkor arra kötelezte pártunkat, annak minden szervét és szervezetét, s valamennyi kommunistát, hogy szüntelenül térjen vissza ezekhez a dokumentumokhoz, mint a történelem élő és mindig időszerű tankönyveihez. Tanulmányozásuk hozzásegít bennün­ket ahhoz, hogy az akkori hibák és tévedések már sohasem ismétlődhessenek meg. „A nagy próbatétel, a nem ritkán kemény csaták tanulságai arra kötelezik egész pártunkat, minden kommunistát, és vala­mennyi becsületes, szocialista módon gondolkodó állampolgá­runkat, hogy védje és fejlessze a szocialista társadalmat, s ne engedje meg, hogy azt bárki vagy bármi veszélyeztesse, álcázza bár az ellenség magát a legszebb szavakkal vagy jelszavakkal. Ez a mi forradalmi, nemzeti, osztály- és internacionalista köte­lességünk“ - olvashatjuk a Tanulságokban. Másfél évtized telt el e dokumentumok jóváhagyása óta, s valóban szüntelenül visszatérünk tanításaikhoz. A Tanulságok ugyanis mélyrehatóan elemzi a párton belül és a társadalomban bekövetkezett válság megnyilvánulásait és okait, továbbá azo­kat a hibákat és tévedéseket, amelyek ehhez az állapothoz vezettek. Egyúttal leleplezi a szocialistaellenes és jobboldali opportunista erők hosszú távú terveit is. Az eltelt idő egyértelműen igazolta, mennyire helytállóak és előrelátóak voltak pártunknak a válságos időszakot értékelő következtetései, amelyeket az említett dokumentumokban olvashattunk. Bebizonyosodott, hogy a nemzetközi imperializ­mus - amelynek élén az Amerikai Egyesült Államok katonai­politikai komplexumának reakciós erői állnak - továbbra is a szocialista világrendszer gyengítésére törekszik, megragad minden alkalmat, hogy fékezze a szocialista országok együttmű­ködését, szítsa a nacionalizmust és a szovjetellenessséget. Erről győztek meg bennünket azok az események is, ame­lyekre néhány évvel ezelőtt Lengyelországban került sor. A nemzetközi reakciós erők továbbra is minden kétséget kizá­róan a szocialistaellenesség talaján állnak, habár igyekeznek álcázni valódi céljaikat, s ellenforradalmi tevékenységük során más módszereket használnak. A szocialista országok mindezt természetesen nem szemlélhetik tétlenül. Ma is, s a jövőben is érvényes lesz az a tanulság, amelynek igazáról mi főleg akkor győződtünk meg, amikor a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ságban ellenforradalmi fordulatot akartak megvalósítani: a pro­letár és a szocialista internacionalizmus a kommunista és munkásmozgalom legerősebb fegyvere volt, ma is az, s a jövő­ben is az lesz. A proletár és a szocialista internacionalizmus elveinek következetes érvényesítése a szocialista országok közötti kapcsolatokban biztosítja ezen országok egységét és biztonságát az agresszív erőkkel szemben, s egyúttal nagyban hozzájárul a testvéri államok együttműködésének és kölcsönös segítségének elmélyítéséhez a szocialista társadalmi rendszer további fejlesztésével kapcsolatos kérdések gyors és eredmé­nyes megoldása során. Ha elgondolkodunk az 1970-ben elfogadott Tanulságokról, arra a következtetésre jutunk, hogy a pártban és a társadalom­ban bekövetkezett válság nem olyan volt, mint derült égből a villámcsapás. A válságnak évekre visszanyúló okai, gyökerei voltak. A nehézségeken kívül - amelyek a szocialista társadalom építésének időszakában a párt és a társadalom előtt álló új feladatokból adódtak - a kialakult válsághoz szubjektív eredetű súlyos hibák is vezettek. Számos időszerű gond, nehézség megoldását szüntelenül elodázták, s ez a tény lehetővé tette a revizionisták számára, hogy a társadalomnak - kihasználva a gondok megoldását sürgető hangulatot - hamis recepteket ajánlgassanak. Az érem másik oldala pedig az, hogy a párt akkori vezetése gyakran nem kellően átgondolt irreális feladatokat, célokat túzött ki. Következetlenül érvényesítették a nemzetiségi politika lenini elveit, megsértették a demokratikus centralizmus és a párton belüli demokráciája elveit. Rendkívül súlyos hiba volt, hogy meggyengült a céltudatos eszmei munka, s azt adminisztratív beavatkozásokkal próbálták helyettesíteni. A burzsoá ideológiák és a kispolgári irányzatok, megnyilvánulások elleni harcot nem folytatták kellő következe­tességgel, az elméleti munka nem volt összhangban a társa­dalmi fejlődés szükségleteivel, hiányoztak a megalapozott vála­szok az elmélet és a gyakorlat számos fontos, időszerú kérdé­sére. Az osztályszempontból megosztott világunkban azonban nem szabad csökkennie a forradalmi éberségnek, a marxista-leni­nista tanítást következetesfen kell védeni, s alkotó módon fejleszteni és alkalmazni a párt politikájában. Drágán fizettünk meg azért, hogy ezeket a fontos elveket a mindennapok gyakor­latában nem valósítottuk meg kellő következetességgel. A jobboldali erők felsorakozását a szocialista országok elleni lélektani hadviselést irányító külföldi központok, intézmények politikailag és anyagilag is mind nagyobb mértékben támogat­ták, hiszen ők éppen a jobboldali revizionistákban látták azt az eszközt, amelyet felhasználhatnak szocialistaellenes céljaik megvalósításához. 1968-ban a helyzet annyira kiéleződött, hogy közvetlen veszélybe kerültek szocialista társadalmunk legfontosabb pillé­(Folytatás a 2. oldalon) Kilenc brigád - összesen 603 dol­gozó - alkalmazza a Banská Bystrica-i Slovenka vállalat­nál a brigádrend- szerú javadalma­zást. A dolgozók mindenekelőtt az alapvető mutatók folyamatos teljesí­tésére, a minőség javítására, valamint a gazdaságosság fokozására törek­szenek. Tavaly ápri­lisban új munka- módszereket kezd­tek alkalmazni a Slovenka 01-es számú üzemében. Egyidejűleg foko­zódott a dolgozók felelősségtudata is. Képünkön Jana Ma- lakovská, a 01-es üzem dolgozója. (Peter Lenhart fel­vétele - ČSTK) HÉTFŐ 1985. december 9. XXXVIII. évfolyam 290. szám ★ Ára 50 fillér Üdvözlő távirat (ČSTK) - Gustáv Husák, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság elnöke üdvözlő táviratot küldött Ali Hasszán Mwinyinak, a Tanzániai Egyesült Köztársaság elnökének, hazája nemzeti ünne­pe alkalmából. Bohuslav Chňoupek szövet­ségi külügyminiszter ugyancsak táviratban fejezte ki jókívánságait Benjamin William Mkap tanzá­niai külügyminiszternek. Csehszlovák - kínai megbeszélések (ČSTK) - Jaromír Obzinát, a szövetségi kormány alelnökét, a tudományos-műszaki fejlesztési és beruházási állami bizottság el­nökét szombaton Pekinqben fo­(Folytatás a 2. oldalon) Üzemi pártkonferenciák országszerte Nyílt állásfoglalás, alkotó légkör A Dubnica nad Váhom-i tanácskozáson Jozef Lenárt elvtárs volt jelen (ČSTK) - Az elmúlt hét végén több helyen tartottak üzemi pártkonfe­renciát. A kommunisták tanácskozásait mindenhol a felelősségteljes, nyílt állásfoglalás és az alkotó légkör jellemezte. Az évzáró taggyűlése­ken magas rangú pártfunkcionáriusok is részt vettek. Dubnica nad Váhom - A ne­hézgépgyár üzemi pártkonferenci­áján részt vett Jozef Lenárt elv­társ, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB elsó titkára. Az üzemi pártbizottság beszámo­lója megállapította, hogy ebben az ötéves tervidőszakban mintegy 30 százalékkal növelték a termelést, a korábbi időszakhoz képest jóval több árut szállítottak kivitelre, kü­lönösen a Szovjetunióba. A be­számoló az eredmények mellett bírálóan szólt arról, hogy számos munkahelyen a kívántnál lassúbb a termelés kor­szerűsítése, s az új termelési programok beve­zetése. A vitában fel­szólalt Jozef Le­nárt elvtárs is, aki először a nemzetközi helyzetet ele­mezte, s méltatta a Szovjetunió és a többi szocialista ország, köztük hazánk következetes békepoliti­káját. Felszólalásának további ré­szében a 7. ötéves tervidőszak legfontosabb népgazdasági ered­ményeit értékelte, különös figye­lemmel a nemzeti jövedelem ala­kulására a legfontosabb ágaza­tokban. Ezzel kapcsolatban rámu­tatott arra, hogy az elkövetkező időszakban továbbra is ösztönözni kell minden dolgozót a legfelsőbb pártszervek határozatainak követ­kezetes megvalósítására. Első­rendű feladat a munkatermelé­kenység növelése, a minőség további javítása, a beruházások határidőre és jó minőségben való befejezése, szükségesek a szer­kezeti változások, valamint az elektronizáció és a robotizáció kö­vetkezetes végrehajtása. Felszó­lalásának további részében Jozef Lenárt elvtárs a pártmunka idő­szerű feladatairól szólt. Hangsú­lyozta, hogy a CSKP KB Elnöksége levelének szellemében fokoznunk kell a harcot a szocialista törvé­nyesség s erkölcs, valamint a munka- és állampolgári fegye­lem megsértése ellen. Ezt követő­en nagyra értékelte a gépgyár kommunistáinak és többi dolgo­zóinak azokat az eredményeit, amelyeket a 7. ötéves tervidőszak teljesítése során értek el. Prága - A prágai ČKD üzemi pártkonferenciáján részt vett, és a vitában felszólalt Antonín Ka­pek elvtárs, a CSKP KB Elnöksé­gének tagja, a prágai városi párt- bizottság vezető titkára. Kapek elvtárs méltatta az üzem forradal­mi hagyományait, amelyeknek méltó örökösei a mai munkások, akik az elmúlt tervidőszakban szá­mos kiváló eredményt értek el, főleg a nyersanyagok ésszerű fel- használása és a korszerű termelé­si módszerek bevezetése terén. A korszerű munkamódszerek mie­lőbbi hasznosítása döntő fontos­ságú és állandó feladat, ugyan­úgy, mint az energiatakarékos­ság. Csakis e szempontok követ­kezetes érvényesítésével érhetjük el társadalmi céljainkat - hangsú­lyozta Kapek elvtárs. Žiar nad Hronom - A Žiar nad Hronom-i Szlovák Nemzeti Felke­lés Vállalat évzáró üzemi pártkon­ferenciáján Miloslav Hruškovič elvtárs, a CSKP KB Elnökségének póttagja, az SZLKP KB titkára vett részt, aki felszólalásában a párt­munka hatékonyságának fontos­ságáról szólt. Nagyra értékelte azokat a munkakezdeményezése­ket, melyek eredményeképpen je­lentős mértékben javultak az üzem termelési eredményei. Elis­merően szólt az üzem sikeres ku­tatómunkájáról. Feladataik teljesí­tésével a vállalat dolgozói is hoz­zájárultak a csehszlovák mikroe­lektronika gyorsabb ütemű fejlesz­téséhez. Kadaň - A tušimicei kommunis­ta bányászok tanácskozásán Mi­kuláš Beňo elvtárs, a CSKP KB titkára jelent meg. A pártbizottság beszámolója kiemelte, hogy a tu­šimicei bányászok, csaknem há­rommillió tonnával több szenet jö- vesztettek az előirányzottnál. Egy­re több kollektíva csatlakozott ah­hoz a kezdeményezéshez, amely­nek célja az önköltségcsökkentés legalább fél százalékkal. A beszá­moló bírálóan szólt arról, hogy a korszerű munkamódszerek, s az újítások bevezetését különböző adminisztrációs, sokszor bürokra­tikus előírások késleltetik. Felszó­lalásában Mikuláš Beňo elvtárs köszönetét mondott a bányászok áldozatkész munkájáért, majd a 8. ötéves tervidőszak legfontosabb céljairól, s ezenbelül a bányászat feladatairól beszélt. Nitra (Nyitra) - A mezőgazda- sági főiskola pártszervezetének évzáró taggyűlésén megjelent Ján Janik elvtárs, az SZLKP KB El­nökségének tagja, a KB titkára. Felszólalásában elsősorban azt hangsúlyozta, hogy szocialista mezőgazdaságunknak politikai és szakmai szempontból egyaránt jól képzett szakemberekre van szük­sége, s e fontos társadalmi igény valóra váltásában a nyitrai felsőfo­kú intézménynek döntő szerepe (Folytatás a 2. oldalon) Befejezte csehszlovákiai látogatását az olasz külügyminiszter Giulio Andreotti és Peter Colotka bratislavai megbeszélése (ČSTK) - Giulio Andreotti olasz külügyminiszter szombaton befejezte hivatalos csehszlovákiai látogatását, és elutazott ha­zánkból. A külügyminiszter elutazásának napján a prágai Žižkov-hegyen ko­szorút helyezett el az ismeretlen katona sírján. Ezt követően Brati­slavába látogatott, ahol fogadta őt Peter Colotka, az SZSZK kormá­nyának elnöke. A szívélyes légkörű találkozón Peter Colotka megismertette ven­dégét Szlovákia történelmével, azokkal a gazdasági és szociális eredményekkel, amelyeket a szo­cialista társadalom építése során ért el ez az országrész. Nagyra értékelte a kulturális és a más területeken kialakult és fejlődő kapcsolatokat. Giulio Andreotti válaszában emlékeztetett rá, hogy ó az első olasz külügyminiszter, aki Cseh­szlovákiában tartózkodva Szlová­kiába is ellátogatott. Kiemelte a népek közötti együttműködés bővítésének a jelentőségét, és elismeréssel szólt a kétoldalú kap­csolatokról, melyeknek a további fejlődéséhez jó feltételeket terem­tettek prágai megbeszélései. Peter Colotka ezután díszebé­det adott vendége tiszteletére. Andreotti a délutáni órákban meg­tekintette a város történelmi neve­zetességeit, majd Albín Brunovský nemzeti művész tárlatát a Mir- bach-palotában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom