Új Szó, 1985. december (38. évfolyam, 284-307. szám)
1985-12-04 / 286. szám, szerda
Az SZLKP KB Elnökségének beszámolója Szlovákia 1986. évi gazdasági feladatairól és tájékoztatás a 8. ötéves terv előzetes javaslatáról (Folytatás az 5. oldalról) termelése erre az útra orientálódjon. A terv előkészítésével kapcsolatos tapasztalataink azt mutatják, hogy a beruházók többnyire új építkezéseket javasoltak, amelyek révén extenzíven bővítenék állóalapjaikat és további munkaerőt igényelnének. Ezt meg kell akadályoznunk, többek között a mezőgazdasági földterület védelme szempontjából is, mivel ezen a téren az utóbbi években bizonyos sikereket értünk el és ezt a törekvésünket folytatnunk is kell. A területi és tervezési előkészítés problémái befolyásolták a feladatok teljesítését a komplex lakásépítésben. 1986-ban 31 400 lakás átadásával számolunk, ebből 20 700-at a kivitelezők adnak át. Ez 4700-zal kevesebb, mint amennyit az irányvonal megszab és ugyancsak kevesebb annál, mint amennyit az előző években adtunk át. Ezzel megbomlik a lakásépítés folyamatossága a 8. ötéves tervidőszakban. Ezért szükséges, hogy a nemzeti bizottságok meggyorsítsák a lakásépítés előkészítését, ügyeljenek a lakások építésének helyes elosztására és a népesség alakulásának megfelelően határozzák meg a lakások nagyságát. Az építkezési beruházások, valamint növekvő részvételünk a nemzetközi gazdasági együttműködésben megköveteli, hogy Szlovákiában jövőre 4 százalékkal növeljük az építőipari termelést, ebből az Építésügyi Minisztérium keretében 4,6 százalékkal. 1979 óta ez a legnagyobb növekedés, szükségessé teszi a dolgozók számának növelését - 2200-zal. A legnagyobb mértékben - az idei szint csaknem háromszorosára - a külföldön végzett munkák volumene növekszik. Nagyobb igényeket támasztunk az iránt, hogy a dolgozókat, a gépeket és az anyagi eszközöket a nagy építkezésekre kell összpontosítani. A mochovcei erőmű, a Gabčikovo-Nagymaros vízi erőmű, a tranzit gázvezeték építésén és a Szovjetunió területén az integrációs akció keretében végzett munkák volumene 1,8 milliárd koronával növekszik, ami több, mint az építkezési beruházásokon végzett munkálatok növekedése. Ezenkívül az építőipari vállalatoknak nagyobb mértékben kell részt venniük Bratislava építésében, hozzávetőlegesen a mostani mértékben kell bekapcsolódni Prága és az Észak-csehországi kerület fejlesztésébe, folytatniuk kell az autópálya építését és jobban kell megbirkózniuk a komplex lakásépítés feladataival. Ezek a követelmények lényegesen nagyobb igényeket támasztanak az egész ágazatban az irányító és szervező munka iránt, mindenekelőtt azonban az Építőipari Minisztérium tárcájában. A nemzeti bizottságoknak és a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak nagyobb segítséget kell nyújtania a munkaerótoboro- zásban és a tárca szervezeteinek tehermentesítésében. Több megértést és konkrét segítséget várunk el az építőipari gépek szállítóitól is. Az anyagi források képzésében a javasolt feladatok lehetővé teszik, hogy 1986-ban meggyorsítsuk a lakosság életszínvonalának emelkedését, mindenekelőtt a személyes fogyasztás emelkedését, miközben a fogyasztás egyes összetevőinek egyensúlyát javítani kell. Az átlagos bér feltételezhetően 1,3 százalékkal növekszik, nő a foglalkoztatottság és gyorsabban növekszik a lakosság többi bevétele is. Ez lehetővé teszi, hogy a személyes fogyasztás 2,7 százalékos növekedésével számoljunk. Ezzel kapcsolatban a kiskereskedelmi forgalom előreláthatóan 3,1 százalékkal nő, miközben az ipari cikkek eladásának dinamikája gyorsabb lesz, mint az élelmiszerek eladásáé. Az előző évekhez hasonlóan továbbra is gondok merülnek fel az iparcikkek struktúráját illetően. A szállítóimegrendelői tárgyalások mai állása szerint a szállítmányok és a megrendelések között nincs összhang, pénzben kifejezve 2,5 milliárd korona a hiány, ami hozzávetőlegesen a piaci szállítmányok 3 százalékát jelenti. Ez valamivel kevesebb mint az előző években, de a gyártóknak ennek ellenére meg kell oldaniuk ezeket a problémákat és átgondoltabban kell felhasználniuk a behozatalra előirányzott összegeket. A párt nagyobb támogatásban akarja részesíteni a kereskedelmet a fogyasztók jogos igényeinek kielégítésében. A helyi gazdálkodás és az ipari szövetkezetek előreláthatóan 3,4 százalékkal növelik a lakossági szolgáltatásokat. Ezt a növekedést minimálisnak tekintjük, mivel a lakosság több szükségletét még nem elégítik ki megfelelően és nem használják ki a rendelkezésükre álló lehetőségeket. A társadalmi fogyasztásban a költségek 4,2 százalékkal növekednek, a legdinamikusabban az egészségügy fejlődik. Az egészségügyre fordított költségek 5,5 százalékkal nőnek, s ezzel javul anyagi és káderellátottsága. Ebből a szempontból fontos feladat a megkezdett egészségügyi létesítmények építésének befejezése Bratislavában, konkrétan a ružino- vi kórházról és a gyermekkórházról van szó. A szociális gondoskodás terén a nemzeti bizottságoknak és az építőipari vállalatoknak nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük a megkezdett építkezések idejében való átadása érdekében, csökkenteni kell a lemaradásokat és a kormány által jóváhagyott koncepcióval összhangban tervezésiig elő kell készíteni az új építkezéseket, hogy Szlovákiában ezen a téren is javítsuk a szociálpolitika megvalósításának feltételeit és mielőbb kiküszöböljük ezen a téren lemaradásunkat a Cseh Szocialista Köztársasághoz viszonyítva. A személyes és a társadalmi fogyasztás területén a feladatok teljesítése nagymértékben a nemzeti bizottságok munkájától, a lakosság szükségletei iránt tanúsított megértésüktől, a rájuk bízott gazdasági létesítmények szakképzett irányításától függ. A képviseleti testületekben és a nemzeti bizottságok apparátusában dolgozó kommunistáknak szavatolniuk kell, hogy a terv által előirányzott összegeket valóban a falvak és városok ellátottságának és szépítésének legfontosabb feladataira fordítsák. A nemzeti bizottságoknak, a tárcáknak és az SZSZK kormányának rugalmasan és következetesen kell megoldaniuk Bratislava, az SZSZK fővárosa fejlesztésének feladatait. A városban több probléma mielőbbi megoldásra vár. Ilyen a közlekedési hálózat fejlesztése, a gyorsvasút és az új dunai híd építésének folytatása, az egészségügyi létesítmények hálózatának bővítése, főleg a petržalkai városrész járulékos ellátottságának kiépítése, a kulturális élet feltételeinek javítása, mindenekelőtt a Nemzeti Színház új épületének felépítésével. Határozott igyekezetet a termelékenység és a hatékonyság növeléséért Elvtársak! Népgazdaságunk fejlesztési céljainak elérése, amelyeket a CSKP XVII. kongresszusa határoz meg, a 8. ötéves tervidőszakra valamint az 1986-ra szóló terv közvetlen feladatainak teljesítése megköveteli, hogy a párt-, állami és gazdasági irányítás minden szintjén, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, a SZISZ és a többi társadalmi szervezet aktív részvételével határozott harcot vívjunk a termelékenység és a hatékonyság fokozásáért. Ezért következetesen érvényesítenünk kell a gyakorlatban az irányítási rendszert tökéletesítő intézkedéseket és jelentős mértékben javítanunk kell minden irányító munkát, a koncepciózus szervező és ellenőrző tevékenységet. Irányítási rendszerünk elemzése, de főleg az intenzifikációs folyamatra gyakorolt hatása, valamint a hatékonyság fokozódása bebizonyította, hogy a megkezdett helyes út mellett el kell mélyíteni a gazdasági szabályozók hatását főleg a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsítására a külkereskedelmi árucsere és a beruházások hatékonysága fokozásának irányában. Az elfogadott intézkedések igényesebb gazdasági közeget hoznak létre, ugyanakkor növelik a gazdasági vállalati szféra jogkörét és felelősségét. Példaként említhetnénk meg azoknak az igényesebb szempontoknak az alkalmazását a termékek minőségének megítélésekor, és az ezzel kapcsolatos árelőnyök alkalmazását, ahol még jobban tekintetbe kell venni a külföldi piacok paramétereit. Az export hatékonyságának növekedése szempontjából a nyereség, illetve a vesztesség a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok gazdasági eredményeiben fog tükröződni és hatással lesz a vezetők és minden dolgozó személyes érdekeltségére. A gazdasági szféra jogkörének ki- szélesítése lehetővé teszi a szocialista államokban a gazdasági szervezetekkel az egyszerűbb és közvetlen kapcsolatot, továbbá azt, hogy a szakosítás és a kooperáció kérdéseit rugalmasabban oldják meg. A szervezetek önerőből történő beruházásai finanszírozási lehetőségeinek kibővülése hozzásegíti a vállalatokat ahhoz, hogy önállóan és rugalmasabban oldják meg a korszerűsítés, a rekonstrukció és a műszaki fejlesztés kérdéseit. Természetesen ezzel távolról sem merülnek ki az irányítási rendszer további javításának és a gazdasági mechanizmus hatékonysága fokozásának lehetőségei. Szüntelenül figyelemmel kell kísérni és rendszeresen értékelni kell, hogy az elfogadott határozatok hogyan járulnak hozzá ahhoz, hogy a gazdasági tevékenység elsősorban az intenzív fejlesztésre, a hatékonyságra és a minőségre irányuljon. E szempontból olyan utakat kell keresnünk, amelyek segítségével a központi népgazdasági tervek jobban összekapcsolódnak a vállalatok gazdasági terveivel, hogy így szélesebb körben és következetesebben érvényesüljenek az önelszámolási gazdálkodás elvei, amelyek ösztönzik a szocialista kezdeményezést és hosszabb távon is növelik a felelősséget és az érdekeltséget a gazdasági eredményekkel kapcsolatban. Ez természetesen az olyan szabályozók további tökéletesítését követeli meg, amelyekkel a gazdasági eredményeket mérjük. Főleg az árszabályozókról, valamint a pénzügyi, a hitel- és beruházáspolitika szabályozóiról van szó. Az említett szabályozók objektív hatása mellett korlátozni kell a gazdaságtalan újrafelosztási folyamatokat, hogy ne tartsuk mesterségesen a felszínen azokat, akik nem érik el a kívánt eredményeket. A CSKP Központi Bizottságának valamennyi ülésén Gustáv Husák elvtárs, pártunk főtitkára hangsúlyozta, hogy emelni kell a közvetlen irányító munka színvonalát, fokozni kell hatékonyságát. Ez vonatkozik a vállalatokra, az irányítás középszintű szerveire, a minisztériumokra és a kormányra, mint a legfelsőbb államhatalmi és -igazgatási szerv munkájára. Nyíltan meg kell mondani, hogy mind az irányítás egyes szintjeinek munkájában, mind kölcsönös hatásában még mindig számos fogyatékosság mutatkozik. Gyakori a saját problémák vagy a világban végbemenő folyamatok megismerésének alacsony színvonala, aminek következtében rugalmatlanul reagálnak a felmerült problémákra, és így az irányítási rendszerek hatékonysága nem megfelelő. Gyakran a kérdéseket nem oldják meg az illetékes szinten - főleg a szállítói-megrendelői kapcsolatokat illetően - sokszor pedig a felelősségvállalás hiánya okozza, hogy néhány operatív feladatot az irányítás magasabb szintjére hárítanak, aminek következtében elburjánzik az adminisztráció, és időben kitolódik a problémák megoldása. Ennek nyomán gyakran követelik a műszaki-gazdasági és adminisztratív dolgozók számának növelését, ugyanakkor nem használják ki eléggé az irányítás korszerűsítésének, a dolgozók céltudatos átcsoportosításának lehetőségeit, nem növelik kellőképpen az irányító appartáus teljesítőképességének fokozásával szembeni igényeket. Épp a minőségben, a dolgozók és főleg a vezető dolgozók alkotóképességeiben kell látni az irányítás színvonala emelésének és ezzel együtt a gazdaság teljesítőképessége növelésének tartalékait. E szempontból nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk a kádermunka javítására az emberek értékelése és beosztása során. Az irányítás középszintű szervei és a vállalatok jogkörének és felelősségének növelésével kapcsolatos irányvonallal összhangban meg fogjuk követelni, hogy a hatáskörükbe tartozó kérdéseket valóban az ő szintjükön oldják meg. Ez szükséges előfeltétele annak, hogy a minisztériumokat és főleg a kormányt ne terheljék operatív, gyakran tisztán szervezési kérdésekkel, s hogy az eddiginél nagyobb mértékben foglalkozhassanak az alapvető koncepciózus és rendszerező kérdésekkel. A kormány, az SZLKP KB osztályai, a minisztériumok, a kerületi és a járási pártbizottságok részéről nagyobb figyelmet kell fordítani az irányítás alsóbb szintjén elfogadott határozatok teljesítésére - kezdve a határozatok alkotó letbontásától az illetékes irányítási szintek konkrét feltételeire, egészen az elért eredmények rendszeres ellenőrzéséig és a megfelelő tárgyszerű és káderhatározatok meghozataláig. A koncepciózus munka javításával el kell érnünk, hogy a termékbővítésre, a nagy beruházási célok megindoklására és a tudományos-műszaki fejlesztés terveire, valamint a nemzetközi együttműködés kiemelt kérdéseire vonatkozó fontos javaslatokat a szakemberek sokoldalúan vitassák meg, ezeket alaposan véleményezzék, hogy elejét vegyük a még mindig gyakran előforduló szépítésnek vagy a kockázat és a vitás tények leplezésének. Semmiképpen sem akarjuk sújtani azokat, akiknek az új utak keresésekor valami nem sikerült, mivel nem áll szándékunkban a bátran és haladó módon gondolkodó vezetőkezdeményezésének ésszerű kockázatvállalásának és ambícióinak gyóngítése. Azonban semmi esetre sem nézhetjük el a felelőtlenség és a kellő ismeretek hiánya okozta hibákat és hiányosságokat, amelyek a feladatok megvalósítása során a programcéloktól való eltérésekben mutatkoznak meg. Ebben az esetben valóban kompromisszum nélkül kell levonni a közvetkeztetéseket. Minden vezetőtől, de különösen a kommunistáktól meg kell követelnünk, hogy szervezőmunkájukat valamennyi összefüggésben az adott munkaterület gazdag tapasztalataira és szüntelenül bővülő ismereteire építsék, tudjanak az emberekkel bánni, teret biztosítsanak alkotóképességükhöz, érvényesíteni tudják az emberek képességeit, meg tudják őket nyerni és mozgósítani a kitűzött feladatok teljesítésére. Amellett, hogy a vállalatokat fokozottabban érdekeltté tesszük az eredményekben, a korábbinál jobban meg kell jelölni és érvényesíteni a kollektívák és az egyének érdemeit elbíráló igazságos kritériumokat, határozottabban és bátrabban fel kell lépni azok ellen, akik ezek alól a követelmények alól kibúvókat keresnek. Ismételten felhívom a figyelmet az ellenőrző munka és főleg a belső ellenőrzés színvonala emelésének szükségességére. Az ellenőrzésnek következetesen, már a kezdeti stádiumban le kell lepleznie a problémákat és a hiányosságokat, nem pedig akkor, amikor már nagy méreteket öltenek és óriási anyagi és erkölcsi károkat okoznak. Vonatkozik ez elsősorban a CSKP KB Elnökségének a szocialista törvényesség, erkölqs és fegyelem elveinek megtartásáról szóló levele megvalósítására elfogadott intézkedések teljesítésének biztosítására. Az ezen a téren gyakran előforduló formális megközelítés különböző visszaélésekhez vezet, amelyek a kollektívákat és az egész társadalmat megkárosítják. Az SZLKP KB Elnökségének határozata alapján ebben az évben resszort- és kerületi aktívaértekezleteket tartottak, amelyeken meghatározták a megelőzést szolgáló rendszerek további tökéletesítésének útjait a szervezetekben, főleg a belső ellenőrzés terén, továbbá az irányítómunka-javítása hatékony és pozitív formáinak és a károk, valamint a hiányosságok megelőzésének útjait. A párt-, az állami és a gazdasági szervekben törekedni fogunk arra, hogy ezeket a feladatokat következetesen teljesítsék. Pártunknak az irányítómunka színvonala emelésére irányuló törekvése fontos része a dolgozók részvételének elmélyítése a társadalmi folyamatok irányításában. A szövetségi kormány és a Szak- szervezetek Központi Tanácsa elveinek teljes érvényesítése mellett határozottabban le kell küzdenünk a formalizmus még eléggé gyakori megnyilvánulásait, például a dolgozóknak a kezdeményező tervezésbe való bevonása, a kollektív szerződések kidolgozása és teljesítése, a termelési értekezletek fontosságának felmérése, rendszerességük és tartalmuk fontosságának növelése, valamint a dolgozók megjegyzéseinek és javaslatainak orvoslása terén. Politikai nevelő munkával kell megszilárdítanunk az emberekben azt a tudatot, hogy az anyagi értékeknek nemcsak a létrehozói, hanem egyúttal fogyasztói is. Ez arra kötelezi őket, hogy jó gazda módjára cselekedjenek, munkahelyükön harcoljanak a gazdaságosság megsértői, az eszközpazarlás, a berendezések rossz kihasználása, a selejtes termékek, a munkaidő nem megfelelő kihasználása és a fegyelmezetlenség ellen. Pártunk a jövő feladatainak meghatározása során a komunis- tákat és velük együtt minden dolgozót arra mozgósítja, hogy részt vegyenek a jövő céljainak kidolgozásában és elérésében. Az ilyen hozzáállás helyességéről saját tapasztalataink és a terstvéri szocialista országok, főleg a Szovjetunió tapasztalatai győznek meg bennünket. ösztönzően hat az SZKP új szerkesztésű programja, az SZKP Központi Bizottságának alkotó lenini hozzáállása és céltudatos törekvése a Szvojetunió és ezzel együtt az egész szocialista közösség gazdasági és társadalmi fejlesztésének meggyorsítására. Akárcsak a szovjet emberekre, és más szocialista országok népére, ránk is ösztönzően hatnak Mihail Gorbacsov elvtárs szavai: ,,A termelőerők minőségi változása és a termelési viszonyok tökéletesítése határozza meg a napjainkban végzett tevékenységünk lényegét és fő tartalmát. Újszerűségében, méreteiben és igényességében a szó szoros értelmében titáni munka ez. Forradalmi lelkesedéssel kell végrehajtanunk, (Folytatás a 7. oldalon) ÚJ SZÚ 6 1985. XII. 4.
