Új Szó, 1985. december (38. évfolyam, 284-307. szám)
1985-12-04 / 286. szám, szerda
Az SZLKP KB Elnökségének beszámolója Szlovákia 1986. évi gazdasági feladatairól és tájékoztatás a 8. ötéves terv előzetes javaslatáról (Folytatás a 3. oldalról) további káder, anyagi és pénzügyi megerősítésével. Ugyanakkor szigorú kritériumok alapján kell értékelnünk a tudományos-kutatási alap munkájának eredményeit, a múszaki-gazdasági megoldások színvonalát nemcsak saját mércéink, hanem a világ élenjáró termelőinek mutatói alapján kell felülbírálnunk, amint azt Ľubomír Štrougal elvtárs a CSKP KB 16. ülésén is hangsúlyozta. A minisztériumok, a vezérigazgatóságok és vállalatok vezetőinek felelniük kell a tudományosműszaki eredmények gyorsabb, rugalmasabb gyakorlati alkalmazásáért. Ezt határozottabban kell megkövetelniük a kerületi és járási pártszerveknek, az SZLKP KB osztályainak a vezetők értékelése és általában a káderpolitika megvalósítása során. A termelés és a kutatás szorosabb együttműködése révén le kell rövidítenünk a megoldástól az alkalmazásig eltelt, gyakran még aránytalan hosszú időt, és nagyobb felelőséggel kell teljesíteni azokat a feladatokat, amelyek feltételezik a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazását. Elsősorban a próbaüzemrészlegek építéséről, gépek, berendezések, vagy speciális készülékek gyártásáról van szó. Előnyben kell részesíteni a nemzetközi egyezmények megvalósításával kapcsolatos feladatokat, főleg a könnyűvegyiparban, amely termékeinek kicserélése a Szovjetunió energiaigényesebb termékeiért segítséget jelent tüze- lőanyag-energetikai problémáink megoldásában. A népgazdaság intenzifikálásá- nak és hatékonysága növelésének fontos forrása a nemzetközi munkamegosztás, mindenekelőtt a szocialista gazdasági integráció lehetőségeinek jobb kihasználása. A központi bizottság joggal nagy népgazdasági és politikai jelentőséget tulajdonít ennek, a szocialista országok egységének és erejének megszilárdítása szempontjából. Alkalmazni kell a gazdasági és a tudományos-műszaki együttmúködés magasabb formáit. A párt, állami és gazdasági szerveknek megkülönböztetett figyelmet kell szentelniük Csehszlovákia és Szovjetunió távlati gazdasági és tudományos-múszaki együttműködési programja megvalósításának. Ezt a programot május végén Gustáv Husák és Mihail Gorbacsov elvtársak írták alá. A KGST-tagországok komplex tudományos-műszaki együttműködési programjának eddigi lebontásából Csehszlovákiára és ennek keretében a szlovákiai szervezetekre nézve gesztori feladatok hárulnak a műszaki kibernetika, az egészségügyi technika és az állattenyésztés területén. További közreműködő szervezetek részvételét is konkretizálni kell. Szükséges, hogy minden irányítószerv, a minisztériumok, de főleg a középszintű szervek és a vállalatok, valamint a kutatási intézmények kezdeményezésében keressük a partnerszervezetekkel való együttműködés bővítésének konkrét lehetőségeit, és ezek aktívabban szorgalmazzák a megbeszéléseket a partner szervezeteikkel. A gazdaság fejlesztésének további intenzifikálására tett erőfeszítésekben állandóan nő az emberi tényező jelentősége, amely elsősorban a képzettségi színvonal emelkedésén alapul. Ezt természetesen tovább kell fokozni a személyi kezdeményezés növekedését és a fegyelem megszilárdítását előmozdító erkölcsi és gazdasági eszközökkel történő ösztönzéssel. Szlovákiában számíthatunk arra, hogy nagyobb lesz a fiatal, képzett dolgozók beáramlása a gazdaságba. Kötelességük, hogy ezt a kedvező körülményt teljes mértékben hasznosítsuk a népgazdaság fejlesztése érdekében. Ez persze semmi esetre sem csökkentheti a munkatermelékenység növelésével kapcsolatos lehetőségek teljes kihasználására tett erőfeszítéseiket, amelyek arra irányulnak, hogy a munkatermelékenység évi átlagos növekedése Szlovákiában 5 százalék legyen. A feltételeket ehhez egyrészt a jobb műszaki ellátottság, másrészt az olyan tartalékok mozgósítása biztosítja, mint a termelés és a munka jobb szervezése, valamint a technológiai és a munkafegyelem megszilárdítása. Ez jelentős tartalék, hiszen felmérések útján nyert adatok igazolják, hogy a munkaidő-veszteség az egész népgazdaság-átlagában 15 százalék, sőt egyes ágazatokban, például az építőiparban még nagyobb. Csökkentésével az óránkénti munkatermelékenység hathét százalékkal növekedhetne. Ez és néhány további negatív jelenség, például a fecsérlés arra kell, hogy sarkalljon bennünket, hogy az irányító- és a politikai nevelő munkában sokkal nagyobb figyelmet fordítsunk a dolgozókollektívákra, a munkaszervezésre, az anyagellátásra, a dolgozók közvetlen irányítására és ellenőrzésére, a helyes javadalmazásra és természetesen a nevelómunkára. Erre ösztönöz bennünket a szovjet kommunisták példája is, akik különösen nagy gondot fordítanak a dolgozókollektívának, a termelésben, az irányításban és az új ember nevelésében játszott szerepére. Meg kell szilárdítanunk a művezetők és a többi közvetlen vezető helyzetét, s törődnünk kell azzal, hogy a kommunisták és a pártszervezetek betöltsék pótolhatatlan szerepüket a kollektívák formálásában és megszilárdításában. ígéretes, hogy a pártszervezetek sok évzáró taggyűlésen a fegyelem és a rend megszilárdítására, a tartalékok jobb kihasználására, valamint a párttagok és a tagjelöltek a tudományos-műszaki fejlesztés terén kifejtett aktivitásának növelésére irányították e figyelmüket. Az intenzifikálás folyamatában fordulatot kell elérnünk az állóeszközök kihasználása terén. Nem tarthat tovább az eddigi helyzet: 1970 óta ugyanis a száz korona értékű állóeszközre jutó nemzeti- jövedelem-képzés 38 koronáról körülbelül 27 koronára csökkent. Feltétlenül határozottabb fellépésre van szükség a termelőalapok jobb idő- és kapacitásbeli kihasználása céljából, főleg ami a műszakilag korszerű alapokat illeti, törődni kell azzal, hogy az új kapacitások gyorsabban elérjék tervezett paramétereiket, felül kell vizsgálni a kapacitástartalékok indokoltságát, és az új beruházások javasolása során meg kell követelni a meglevő kapacitások kihasználtságának elemzését. Az állóeszközök újratermeléséről minőségileg magasabb szinten kell gondoskodni mind a beruházások orientálását, mind összetételét illetően. A termelő szférában a beruházások az alapvető fejlesztési programokra irányulnak, s egybe kell kapcsolni őket a tudományos és műszaki eredmények felhasználásával, differenciáltan ki kell elégíteniük a követelményeket, a társadalmi prioritások szerint. A jövőben számítunk arra, hogy az eszközöket kiemelten a fűtőanyag- és az energiaipar szükségleteire, ezen belül a fűtőanyag- és az energiafelhasználás ésszerűsítésére, az elektrotechnikai ipar és a mezőgazdaság fejlesztésére, valamint az infrastruktúra javítására orientáljuk. Fontos feladatok várnak ezzel kapcsolatban tervezőinkre, akiknek valóban gazdaságos, kiváló, korszerű technológiájú építkezési terveket kell javasolniuk. Az állami szakvéleményezéssel kapcsolatban megköveteljük, hogy az illetékesek alaposan és hozzáértően bírálják el a javaslatokat, és csak a nagy társadalmi hatékonyságú beruházások realizálását javasolják. A 7. ötéves tervidőszakhoz képest lényegesen meg kell változtatni az építkezési és a gépi beruházások arányát. A gépek és berendezések részarányának a beruházások terjedelmén belül (a lakásépítés és a Z akció nélkül) a 7. ötéves tervidőszakban elért 47 százalékról a 8. ötéves tervidőszakban 56 százalékra kell emelkednie. E növekedés jelentős részét a beruházási költségvetésekben nem szereplő gépek képezik. Ez tükrözi törekvésünket; nagyobb gondot fordítunk a termelőalapok műszaki rekonstrukciójára és korszerűsítésére, mint az új kapacitások extenzív kiterjesztésére. Az idő mint tényező növekvő jelentősége megköveteli, hogy növeljük a beruházások végeredményeinek gyors elérésére tett erőfeszítéseket, s az eddiginél sokkal határozottabban lépjünk fel a befejezetlen beruházások számának csökkentése céljából. Hangsúlyozni kell, hogy a 7. ötéves tervidőszakra e téren kitűzött célokat a beruházások költségvetési kereteinek növekedése, valamint más negatívumok következtében csak részben sikerült elérni. Ezért az új beruházásokat illető döntéseket alá kell vetni annak a követelménynek, hogy lényegesen csökkenjen a befejezetlen beruházások száma, és lerövidüljön a kivitelezés átlagos időtartama. A 8. ötéves terv kidolgozásával kapcsolatos további munkák során ügyelni kell arra, hogy ne történjék pazarlás és ne improvizált döntések szülessenek, amelyek akadályozzák a kivitelezés folyamatosságát, és meghosszabbítják időtartamukat. Ez a termelési és egyéb beruházásokra egyaránt vonatkozik. A kormánynak és a tervező szerveknek a minisztériumokkal és a nemzeti bizottságokkal folytatott tanácskozásai megmutatták, hogy a terciális szféra ágazataiban számos beruházást terveznek a kereteken, és a kivitelezők lehetőségein felül. Bár ezek a létesítmények bizonyára hasznosak lennének, tervbe iktatásuk csak növelné a befejezetlen beruházások számát, elodázná a tervezett létesítmények átadását, és ez a dolgokon semmit sem segítene. Minderre a Nemzeti Front választási programjainak kidolgozása során is ügyelni kell, szükséges, hogy összhangban álljanak a kidolgozás alatt levő ötéves tervvel. Az SZLKP KB Elnöksége e téren elvárja a kerületi és a járási pártbizottságok, valamint a nemzeti bizottságokban tevékenykedő kommunisták teljes támogatását. A beruházási tervnek következetesebben kell idomulnia az építőipari kapacitások fejlődéséhez és szerkezetéhez. A következő ötéves tervidőszakban mintegy 11 százalékos növekedésükre számíthatunk. Az építőipari kapacitásokat kiemelten az állami terv kötelező feladataira, az állami célprogramok teljesítésére, a komplex lakásépítésre és - főleg - a kivitelre összpontosítjuk. Építőipari vállalatainknak a Szovjetunióban végrehajtandó integrációs akciókban való részvételével hozzájárulunk ahhoz, hogy a csehszlovák gazdaság további 3,7 milliárd köbméter földgázt kapjon, s kohóiparunk kellő nyersanyagokkal való ellátása is biztosított legyen. Tekintettel e feladat rendkívüli fontosságára, az építőipari reszortnak és a többi érintett szervnek mindent meg kell tennie teljesítéséért. A népgazdasági lehetőségekkel és az országos célokkal összhangban a 8. ötéves tervidőszakban úgy fejlesztjük és javítjuk tovább a szlovákiai lakosság élet- színvonalát, hogy egyensúlyba kerüljenek egyes alkotóelemei, s érzékenyen reagáljunk az eddig hiányosan kielégített szükségletekre, valamint az új igényekre. Ha elérjük az anyagi erőforrások képzése terén kitűzött célokat, akkor számíthatunk arra, hogy a személyi fogyasztás növekedése meggyorsul, s a 7. ötéves tervidőszakban elért 7-8 százalékról a következő ötéves tervidőszakban 16 százalékra emelkedik. Figyelembe kell venni, hogy a bevételek növekedésével párhuzamosan növekszik a kereslet is a jobb minőségű fogyasztási cikkek, főleg a háztartási cikkek iránt, s megnövekednek a közlekedéssel, a sporttal és a kultúrával kapcsolatos szükségletek. Ez szélesebb körű gyártmányfejlesztést követel meg, főleg a gépiparban és az elektrotechnikai iparban, szükségessé teszi a termékszerkezet bővítését, a standard termékektől kezdve egészen a kiváló minőségű árukig, ésszerű szerkezeti változásokat feltételez a táplálkozásban, az értékesebb állati eredetű élelmiszerek, a gyümölcs és a zöldség javára. A CSKP KB 6. ülésének határozataival összhangban a személyi fogyasztás egyes területeinek kiegyensúlyozott fejlesztése megköveteli, hogy a lakossági szolgáltatások évente legalább 3,3 százalékkal gyorsabban fejlődnek. Bár, e téren már születtek pozitív eredmények, még mindig jelentős kihasználatlan tartalékok léteznek, és nagy különbségek vannak a szolgáltatások fajtái szerint az egyes járások és városok között. A nemzeti bizottságoknak jobb feltételeket kell teremteniük az egyéni lakások, a hétvégi házak és garázsok karbantartását illetően, nagyobb mértékben kell fejleszteniük az idegenforgalom fellendítését célzó szolgáltatásokat, és gondoskodniuk kell - különös tekintettel eladásuk várható növekedésére - a tartós fogyasztási cikkek, főleg az elektromos cikkek javítási lehetőségeinek bővítéséről. A további fontos feladatok közé tartozik a vállalási határidők lerövidítése, a nyitvatartási idők módosítása és főleg az ügyfelek becsületes kiszolgálása. A szolgáltatások fejlesztése egyidejűleg megköveteli, hogy az említett vállalatok és szervezetek nagyobb felelősségérzetet és megértést tanúsítsanak a helyi termelő- és szolgáltatóvállalatok számára történő anyag- és pótalkatrész-szállítás során. A társadalmi fogyasztást kiegyensúlyozottan kívánjuk fejleszteni. Az állam által e célra fordított eszközöket egy lakosra számítva a 8. ötéves tervidőszak folyamán mintegy 20 százalékkal szeretnénk növelni. Kulcsfeladatnak tekintjük az egészségügyi létesítmények bővítését és jobb ellátását korszerű technikával, továbbá a szociális gondoskodás intézményeinek bővítését és a szakmunkástanulók növekvő számának oktatása számára az anyagi bázis megteremtését. A 8. ötéves tervidőszakban a lakásprobléma folyamatos megoldása érdekében 480 ezer lakást építünk, ebből Szlovákiában 185 ezret. Az irányelvekhez képest további 10 ezerrel növekszik az állami lakások száma és lépéseket teszünk az egyéni építkezők fokozott megsegítésére. A komplex lakásépítés keretében 4000 kis lak- területű lakást akarunk felépíteni a nyugdíjasházakban. A továbbiakban meg kell oldanunk a lakások értékesítési áraival, hóellátásával, területi és tervezési előkészítésével kapcsolatos problémákat. A lakáskérdés megoldásával összefüggésben számítunk azzal, hogy a lakosság vezetékes ivóvízzel ellátott hányada a jelenlegi 69 százalékról az ötéves tervidőszak végéig 75 százalékra növekszik. Ennek érdekében fel kell használnunk a nemzeti bizottságok beruházásainak és a Z-akciónak eszközeit is. Különleges fontosságúvá válik a környezetvédelmi problémák megoldása. Ezt szélesebben kell értelmeznünk, nem csupán a szennyezőanyagok kiszűréseként, hanem a termelési technológia tökéletesítéseként is, ami megakadályozza a káros szilárd és a gáznemú szennyeződés ki- bocsájtását. A jelenlegi szükségletek, főleg azonban az életfeltételek alakulása 15-20 év múlva megkívánja, hogy teljes határozottsággal biztosítsuk a vizek, főleg a föld alatti vizek tisztaságát, javítsuk a levegő minőségét a meghatározott, leginkább sújtott területeken, hatásosan védjük a mezőgazdasági földalapot, és továbbra is fellendítsük az erdő- gazdaságot. Ezekre a célokra a 8. ötéves tervidőszakban hozzávetőleg 5 milliárd koronát fordítunk. Ezt a beruházást nem foghatjuk fel rövid távra szóló, leszűkített kereskedelmi szemszögből, hanem annak tudatában, hogy hosszú távon kell megteremtenünk az emberek megfelelő életkörülményeit a fejlett szocialista társadalomban, s ebből a szempontból ez olyan beruházás, amely távlatilag nagyon kifizetődik. Az SZSZK népgazdaságfejlesztési 8. ötéves tervének előzetes javaslatát megvitattuk az SZLKP KB Elnökségében és az SZSZK kormányában. A kormány és a minisztériumok feladatul kapták a nyílt problémák megoldását. Elsősorban arról van szó, hogy még határozottabban orientálódjunk az intenzív fejlesztésre, beruházásaink még hatékonyabbak legyenek, a belkereskedelmet jobban ellássuk áruval, kielégítsük a népgazdaság fűtőanyag-szükségletét és biztosítsuk a 8. ötéves tervidőszak első éveiben kiegyensúlyozott fizetési mérlegünket a nem szocialista államokkal. Az SZLKP KB Elnökségének nézete szerint a javaslat végleges kidolgozásába és főleg a következő ötéves terv feladatai telejsíté- sének előkészítésébe eredményesebben kell bevonni az egész gazdasági-vállalati szférát. Ez megkívánja a pártszervezetek cselekvő és kezdeményező hozzáállását, valamint a kollektívák és az egyének széles körű részvételét a népgazdasági szándékok konkrét programok közvetítésével történő alkotó megvalósításában. A központi szervekben, a termelési-gazdasági egységekben, a vállalatoknál és a nemzeti bizottságokban a kommunisták figyelmét feltétlenül arra kell orientálni, hogy kezdeményezóen keressék az intenzifikálás új módozatait, megteremtsék a társadalmi és a gazdasági fejlődés új minőségi szintje reális elérésének előfeltételeit. A siker alapja az olyan társadalmi légkör megteremtése, amelyben a kommunisták élére állnak azoknak, akik a párt gazdaságpolitikai porgramjának következetes megvalósítására törekszenek. A jövő évi tervfeladatok javaslatát a magas fokú progresszivitás jellemzi Elvtársak! A 8. ötéves tervidőszak említett alapvető gazdasági és szociális elképzeléseivel szerves kapcsolatban dolgoztuk ki az 1986. évi állami népgazdasági terv javaslatát. Feladatai meghatározásánál kiindultunk az idei fejlődés pozitív vonatkozásaiból, amelyek lehetővé teszik, hogy nagyobb erőforrásokkal számoljunk az exporttal, a belkereskedelemmel, a beruházások gépeivel kapcsolatban. A másik oldalon tekintetbe kellett venni néhány negatív jelenség következményeit is. Ide sorolhatóak főleg az idei üzemzavarok, a létesítmények megkésett üzembe helyezése, néhány új gyárban a termelés sikertelen beindítása, valamint a terv minőségi mutatóinak nem egyenletes teljesítése. Tisztában kell lennünk azzal, hogy az ilyen hiányosságok és problémák kiiktatása nem csekély eszközöket követel és elodázta egyéb, köztük teljes mértékben indokolt szükségletek kielégítését. A tervfeladatokat a magas fokú progresszivitás jellemzi. Ez annyit jelent, hogy már a tervidőszak első évében nagyon erélyesen hozzá kell fognunk a 8. ötéves terv alapvető stratégiai céljainak megvalósításához. Ez kifejezésre jut ab(Folytatás az 5. oldalon) ÚJ SZÚ 4 1985. XII. 4.
