Új Szó, 1985. december (38. évfolyam, 284-307. szám)

1985-12-30 / 307. szám, hétfő

„Csillagháborús“ célokat szolgáló atomrobbantás az USA-ban ROSSZINDULATÚ „ÚJÉVI AJÁNDÉK“ Szovjet vélemények a moratóriumjavaslat washingtoni elutasításáról (ČSTK) - Annak ellenére, hogy az amerikai és a világközvéle­mény, valamint számos ország kormánya is felszólította az utóbbi időben Washingtont: csatlakozzék az atomrobbantásokra elrendelt szovjet moratóriumhoz, az USA szombaton a nevadai sivatagban Goldstone fedőnév alatt nukleáris robbantást hajtott végre. A hivata­los tájékoztatás szerint ennek ere­je 150 kilotonna volt. Az amerikai energiaügyi minisztérium nem volt hajlandó közölni, hogy a robban­tás milyen célt szolgál. Az ameri­kai kongresszusból és a Penta­gonból kiszivárogtatott hírek sze­rint a robbantás célja az volt, hogy kipróbálják a lézerágyú működési elvét (ez a fegyver az atomrob­bantás során felszabadult sugarak kihasználására épül), vagyis telje­sen nyilvánvaló, hogy a szombati kísérlet összhangban van Reagan űrfegyverkezési programjával. A Goldstone volt 1985-ben a 17. bejelentett kísérlet, augusztus kezdete óta pedig a hetedik (mint ismeretes, akkor rendelte el a Szovjetunió az atomrobbantá­sokra az egyoldalú moratóriumot). A TASZSZ szovjet hírügynök­ség véleménye szerint a lézer- fegyver működéséhez szükséges energiát biztosító nukleáris rob­bantás egyértelműen cáfolja a Reagan-kormányzat azon állítá­sát, hogy az ún. „stratégiai védel­mi kezdeményezés“ nem nukleá­ris program, majd hangsúlyozza: a washingtoni kormány rosszindu­latú „újévi ajándékkal“ lepte meg az emberiséget. A nevadai atomlótér közelében az amerikai békemozgalmak kép­viselői ismét felállították sátortá­borukat, sok békeaktivista itt kí­vánja tölteni az új esztendőt. Új- Mexikó, Oklahoma és Texas álla­mok háborúellenes mozgalmai fel­szólították az amerikai kormányt, hogy azonnal csatlakozzon a szovjet moratóriumhoz. Ugyanezzel a témával foglalko­zik a Gudok napilapnak adott in­terjújában Georgij Arbatov aka­démikus, a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiája USA és Kana- da-kutató Intézetének igazgatója. Arbatov aláhúzta: a nukleáris kí­sérletek betiltásáért folyó harc most van kibontakozóban, s na­gyon remélem, hogy sikeres lesz. Ez a lépés történelmi mérföldkő lenne a nukleáris veszély elhárítá­sáért vívott küzdelemben. A neves szakértő a továbbiakban hozzá­fűzte, hogy a moratórium elutasí­tása az Egyesült Államok számára is komoly politikai következmé­nyekkel jár. A washingtoni vezetés a Szovjetunió számos kezdemé­nyezését utasította el, viszont a moratórium elvetése az Egyesült Államokban és a világban is nagy­mértékben megváltoztathatja az amerikai politikáról kialakított véle­ményt. S az is egyértelmű, hogy a szovjet javaslat elutasítása csak egy dologgal magyarázható: az USA folytatni kívánja a fegyverke­zést. A Szelszkaja Zsizny szovjet na­pilapban Szergej Loszev azt hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió következetesen tartja magát a genfi megállapodásához, s olyan lépéseket - beleértve az egyol- dalúakat is - tesz, amelyek a genfi csúcstalálkozón megkezdett fo­lyamat továbbvitelét célozzák. Ezzel szemben az amerikai kormány politikája a genfi csúcsta­lálkozó után ellentétes a svájci városban elfogadott szovjet-ame­rikai nyilatkozattal, s esetenként szögesen ellentmond azoknak a konstruktív céloknak, amelyek­ben a felek Genfben megállapod­tak. A Komszomolszkaja Pravdá­ban Vitalij Goldanszkij akadémi­kus a következőket írja: Egyre több amerikai tudós helyezkedik valóban humánus álláspontra. Hozzávetőleg az amerikaiak 80 százaléka támogatja a moratórium gondolatát, s úgy vélem, hogy ez a százalékarány a tudósok köré­ben még ennél is nagyobb. A Fe­hér Ház politikája azonban nem a többség kívánsága, hanem a ka­tonai-ipari komplexum érdekei szerint alakul. Reagan éles hangú szovjetellenes beszéde Afganisztán ürügyén (ČSTK) - Az amerikai kormány továbbra is folytatni kívánja az Afganisztán elleni hadüzenet nél­küli háborút, s arra szeretné ki­használni e térségben a feszült helyzetet, hogy mérgezze a nem­zetközi légkört. Ezt tanúsítja Ro­nald Reagan elnök szombati rádi­óbeszéde is. Az elnök rosszindulatúan állítot­ta be a szovjet politikát, amikor az afgán népnek a külföldről támoga­tott ellenforradalom visszaverésé­hez nyújtott önzetlen szovjet se­gítséget „fegyveres intervenció­nak“ és „beavatkozásnak“ ne­vezte. Megismételte a CIA provo­katív rágalmait azokról a „bűntet­tekről“, amelyeket állítólag „az oroszok Afganisztánban napiren­den elkövetnek“, valamint arról, hogy „számtalan apró aknát szór­A nyugat-afrikai országok miniszteri szintű tanácskozása Mali és Bourkina Fasso konfliktusáról ÚJ SZÚ 1985. XII. 30. (ČSTK) - Elefántcsontpart fő­városában, Abidjanban rendkívüli ülést tartottak azon nyugat-afrikai országok külügyminiszterei, ame­lyek aláírták a meg nem támadási és védelrtii együttműködési szer­ződést (ANAD). A tanácskozásra azért került sor, mert e szövetség két tagállama, Mali és Bourkina Fasso között fegyveres konfliktus robbant ki. Az AFP hírügynökség beszámolt arról is, hogy a két harcoló fél képviselői szintén részt vettek a tanácskozáson. Az ANAD a Nyugat-afrikai Gaz­dasági Közösség (CEAO) védelmi szervezete, s Elefántcsontpart, Mali, Bourkina Fasso, Mauritánia, Niger, Szenegál és Togo mindket­tőnek a tagja. Röviddel a konflik­Irak-lrán Heves harcok a déli frontszakaszon (ČSTK) - Iraki katonai repülő­gépek szombaton ismét bombáz­ták a Perzsa-öbölben lévő legfon­tosabb irá^ii olajszigetet, Khargot - jelentette be tegnap bagdadi közleményében az iraki fegyveres erők vezérkara. A front déli szakaszán ezzel egyidőben az iraki légierő össze­sen 80 támadást intézett az ellen­fél ott gyülekező alakulatai ellen. Teheránban az iráni ÍRNA hír- ügynökség arról számolt be, hogy a déli frontszakasz teljes hosszá­ban vasárnap is folytatódtak a tü­zérségi összecsapások. Rendkí­vül heves harcokra került sor a front középső szakaszán is Hám és Bahtaran városok mellett. Az iráni légvédelem megakadályozta az ellenfél repülőgépeit és heli­koptereit abban, hogy felderítő re­püléseket hajtsanak végre iráni te­rületek felett - közölte a hírügy­nökség. tus kirobbanása után, a karácso­nyi ünnepek alatt az ANAD és a CEAO is tűzszünetre szólította fel a feleket. A közvetítésbe be­kapcsolódott Líbia, Algéria és Ni­géria. A miniszteri értekezlet megkez­désével párhuzamosan a JANA líbiai hírügynökség közölte, hogy Moamer Kadhafinak tegnap egy órától kezdődően sikerült újabb tűzszünetet elérnie. A szembenál­ló felek a hírt nem erősítették meg, rádióállomásaik csupán a szom­bati harci akciókról számoltak be. nak el, amelyek megnyomorítják, megvakítják az afgán gyereke­ket“. Aki tisztában van a helyzet­tel, jól tudja, hogy az amerikai elnök eltévesztette a címet. Afga­nisztánban az ellenforradalmárok követik el a gaztetteket, azok, aki­ket a CIA fegyverez fel és irányít afgán területekre, hogy ott véres terrorral kényszerítsék az afgán lakosságot a haladás, a forrada­lom útjának az elutasítására. Meg­bízható dokumentumok igazolják, hogy az ellenforradalmárok alkal­maznak mérgező anyagokat és olyan aknákat, melyeket az USA- ban és más nyugati országokban gyártottak, ók támadják meg az iskolákat és kórházakat, hajtanak végre merényleteket az egyete­meken, üzletekben, mozikban és kínozzák a hazafiakat. Maguk az ellenforradalmi bandák vezetői ta­núsították nemegyszer a bíróság előtt, hogy mindezek mögött a CIA áll. Reagan nem hagyott kétséget afelől, hogy kormánya növelni fog­ja az ellenforradalmároknak nyúj­tott segítséget. Az elnöki beszéd rendkívül éles szovjetellenes hangnemével kapcsolatban meg­figyelők rámutatnak ennek okára is. Arról van szó, hogy el akarja terelni az amerikai közvélemény figyelmét a Fehér Ház obstrukciós magatartásáról az atomrobbantá­sokra vonatkozó moratóriummal kapcsolatban. S az sem véletlen, hogy Reagan épp akkor mondta el ezt a beszédét, amikor a Penta­gon a nevadai sivatagban végre­hajtotta az újabb atomrobbantást. A békeegyezmény aláírása után Óvatos derűlátás Libanonban (ČSTK) - Tegnap nyugalom honolt Bejrútban a demarkációs vonal mentén és a libanoni tömeg- tájékoztató eszközök által immár hagyományosaknak minősített fe­szültséggócokban. A helyzet meg­nyugvását politikai megfigyelők a libanoni testvérháború befejezé­sének alapelveit rögzítő megálla­podás szombati aláírásának tulaj­donítják. Az ország déli részén, melyet Izrael megszállva tart, helyi kolla- boránsok közreműködésével ter­rorizálják az ottani lakosságot. Jel­lemző, hogy az említett megálla­podás aláírásának napján Bejrút felett ismét izraeli vadászgépek repültek át. Izrael eddigi tetteivel azt igazolta, hogy minden eszköz­zel akadályozza a libanoni rende­zést. A vezető bejrúti lapok központi témája a libanoni legfőbb katonai­politikai csoportosulások - a Hala­dó Szocialista Párt, az Amal-moz­galom és az ún. Libanoni Erők - között létrejött damaszkuszi megállapodás. Politikai megfigye­lők üdvözölték ennek létrejöttét, azonban nagyon óvatosan véle­kedtek a helyzet várható további alakulásáról. Mind ez ideig nem hozták nyil­vánosságra a megállapodás hiva­talos szövegét, ennek ellenére bejrúti napilapok már közzétették annak nem hivatalos verzióját. Ér­tesüléseik szerint a dokumentum öt fő fejezetre tagolódik, amelyek tartalmazzák a leendő politikai el­rendeződés általános elveit, az új politikai rendszer megteremtését megelőző átmeneti szakasz voná­sait, valamint Libanon Szíriához fűződő kapcsolatainak elveit és a 10 éve tartó belviszály befejezé­sét célzó lépéseket. A megállapodás közvetlen eredményeként az ország egész területén tűzszünetet kell kihirdet­ni, majd ezt követné az új kormány megalakítása, a katonai helyzet megnyugvása oly módon, hogy egy éven belül véget vetnének a hadiállapotnak, végül pedig ki­dolgoznák az új alkotmányt és előkészítenék az általános válasz­tásokat. KUBA Ünnep - kongresszus előtt Harmadik kongresszusára ké­szül a Kubai Kommunista Párt. február elején ül össze Havanná­ban a legfelsőbb pártfórum, hogy számba vegye az ország jelenlegi lehetőségeit és ennek megfelelő­en tűzze ki a következő öt év gazdasági feladatait. Kubában mintegy három éve kezdődött meg a gazdasági stra­tégia átalakításának folyamata. A hatékonyság, a termelékenység és főleg a takarékosság ma már világszerte alapkövetelmény egy jól funkcionáló gazdaság szá­mára is. Ezeket a prioritásokat Kuba esetében még inkább indo­kolja, hogy az utóbbi években az ország gazdaságát súlyos meg­rázkódtatások érték: valamennyi fő exportcikk (a nikkel, a déligyü­mölcs, a dohány és elsősorban a cukor) világpiaci ára nagyot zu­hant és huzamosabb ideje a mély­ponton van. Az exportbevételek csaknem 80 százalékát biztosító cukor termelését az idén emellett a Kate hurrikán néhány hete vég­zett hatalmas pusztítása is jócs­kán megnehezíti (olyannyira, hogy a jövő évi népgazdasági tervet is módosítani kellett). A forradalom győzelme óta el­telt huszonhét esztendő alatt Ku­bának mindvégig szembe kellett néznie a partjaitól mindössze né­hány tucat mérföldnyire fekvő Egyesült Államok ellenséges lépé­seivel. A gazdasági embargóin­tézkedések, a blokád politikája azonban kudarcot vallott, s ez el­sősorban a szocialista országok­nak köszönhető. Amióta pedig Ku­ba a KGST teljes jogú tagja (1972), mindinkább csökken füg­gősége a tőkés piacoktól. Az együttműködés - a tavalyi felső szintű gazdasági értekezlet azon döntése értelmében, miszerint elő kell segíteni a kevésbé fejlett tag­államok gyorsabb előrehaladását -, valamint a Szovjetunió és a töb­bi szocialista ország segítsége ar­ra irányul, hogy Kuba rövid időn belül saját ipari, mezőgazdasági és tudományos-műszaki bázisára támaszkodva oldja meg a gazda­sága előtt álló feladatokat. Kuba belső fejlődése nem vá­lasztható el a közvetlen környezet eseményeitől. A világ neuralgikus pontján fekszik a szigetország, s az a tény, hogy a kubai vezetés kezdettől fogva támogatta a kö­zép-amerikai régió haladó moz­galmait, mindig felbőszítette az Egyesült Államokat. Amit azonban Washington megengedhetett ma­gának a hatvanas, hetvenes évek­ben, arra ma már nincs lehetősé­ge, s főleg nem áll módjában, hogy elszigetelje Kubát a többi latin-amerikai országtól. Fokoza­tosan helyreállnak a diplomáciai kapcsolatok Havanna és a konti­nens több állama között (legutóbb pl. Uruguay, Brazília és Peru je­lezte ez irányú szándékát), s ugyancsak gyors ütemben bő­vülnek Kuba gazdasági kapcsola­tai a térség államaival. Kuba nagy nemzetközi tekin­télyt vívott ki azzal, hogy az el nem kötelezettek mozgalmának igen aktív tagja, s hogy a közép-ameri­kai konfliktus, illetve az Egyesült Államokkal fennálló vitás kérdések békés, tárgyalásos rendezésére törekszik. A nemzetközi tekintély növekedését jelzi az utóbbi két hónap havannai vendéglistája is: Sevardnadze szovjet külügymi­niszter, a tanzániai elnök, Zimbab­we miniszterelnöke, a zambiai és az angolai államfő, a Srí Lanka-i elnök és Radzsiv Gandhi inidiai miniszterelnök, az el nem kötele­zettek mozgalmának soros elnöke tárgyalt a kubai vezetőkkel. A politikai és diplomáciai elszi­geteltség tehát már a múlté. Kuba- ellenes uszító politikájáról azon­ban az Egyesült Államok nem mondott le, s Havanna úgy ítéli meg, a huszonhét évvel ezelőtt győzelemre vitt forradalmat ma is veszély fenyegeti. A fegyveres vé­delemről ezért Kuba nem mondhat le, bár ez nagy megterhelést jelent gazdasága száméira. A küszöbönálló pártkongresz- szust megelőző hetekben egy­aránt nagy hangsúlyt kap Kubá­ban a külpolitika, a honvédelem, a gazdaság. A február 4-én kez­dődő tanácskozás minden tekin­tetben meghatározó lesz az or­szág fejlődése, a január 1-én 27 éves forradalom további menete szempontjából. P. G. A kubai főváros lakosainak mintegy a fele 1959 előtt rendkívül rossz lakáskörülmények között élt. Az eltelt csaknem 3 évtized a lakásépítés területén is nagy eredményeket hozott. Képünkön: az új Havanna egy részlete. (ČSTK-felvétel) Havannában befejezte munkáját a parlament (ČSTK) - Havannában több fontos dokumentum, többek között a jövő évi gazdasági és társadalmi fejlesztési terv és az állami költ­ségvetés javaslatának elfogadá­sával befejeződött a kubai parla­ment ülésszaka. A terv előirányzata szerint 1986-ban a bruttó társadalmi ter­mék 3-3,5 százalékkal, a nemzeti jövedelem ,4,5-5 százalékkal emelkedik. Továbbra is nagy gon­dot fordítanak azon termékek elő­állításának és kivitelének a foko­zására, amelyekkel a szabadon beváltható valutákkal rendelkező országokból származó behozatalt fedezik. Az ipari termelés 3,2-3,7, a munkatermelékenység 2,5-3 százalékos növekedését irányoz­za elő a terv. Azzal számolnak, hogy a kivitel 3,5-4 százalékkal lesz jövőre nagyobb az ideinél. A terv hangsúlyozza, hogy az ex­port fokozódásában a legnagyobb szerepet a „nem cukor“ jellegű export kell hogy játssza. Azt terve­zik, hogy az ország legfontosabb kiviteli cikkének számító cukor mellett más exportcikkek kivitele 20 százalékkal emelkedik. A terv azt is leszögezi, hogy a most befejeződő ötéves idő­szakban Kubában átlagosan 7 százalékot ért el a gazdasági növekedés évi üteme. A kubai parlament továbbá úgy határozott, hogy az 1986-os évet a Granma kikötése 30. évfordulója esztendejének nevezik el. Mint is­meretes, ezzel a hajóval érk ízett 1956. december 2-án Kubába me­xikói száműzetésből a forradalmá­rok Fidel Castro vezette csoportja és harcot kezdett a Batistardíkta- túra ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom