Új Szó, 1985. december (38. évfolyam, 284-307. szám)

1985-12-24 / 303. szám, kedd

Salvador A partizánok elrendelték a tűzszünetet (ČSTK) - Arturo Rivera y Da­mas San Salvador-i érsek vasár­napi miséjén ismét arra szólította fel a kormányt, hogy a Farabundo Marti Nemzeti Felszabaditási Front egységeihez hasonlóan ren­deljen el fegyverszünetet. A partizánok közleményt adtak ki, amelyben tudatják, hogy a ré­szükről egyoldalúan elrendelt tűz­szünetet négy nappal, vagyis a karácsonyi és az újévi ünnepek közötti időre is meghosszabbítot­ták. Feltételük az, hogy a hadse­reg is hasonlóan járjon el. Oneci- fero Blandon tábornok, a hadsereg vezérkari főnöke azonban a múlt héten kijelentette, a fegyveres erők nem függesztik fel sem kará­csonykor, sem újévkor a parti­zánellenes akciókat. A bajorországi Wackersdorfban a napokban több mint 15 ezren tüntettek egy ntomerömüvi létesítmény építése ellen. A berendezés az atomerőmüvek üzemanyagát regenerálná. Az SPD, a Zöldek pártja, valamint a békemozga­lom szerint a bonni kormány ezzel lépést tesz az atomfegyver gyártása felé A tüntetés résztvevői ellen a rendőrség durván beavatkozott. (Telefoto - ČSTK) Winnie Mandela letartóztatása után Rendkívül kiéleződött a helyzet Dél-Afrikában (CSTK) - A Dél-afrikai Köztár­saságban fokozott feszültség ural­kodik azt követően, hogy vasár­nap letartóztatták Winnie Mande­lát, az ismert polgárjogi harcost, Nelson Mandela feleségét. A nagyvárosok néger negyedei­ben a rendőri egységeket készült­ségbe helyezték. A Pretoriától északkeletre fekvő Moutseban a rendőrség könny­gázzal és lőfegyverekkel zavarta szét a lakosság tüntetését: egy ember meghalt, sokan megsebe­sültek. A terület már néhány napja nagy zavargások színhelye, a la­kosok az ellen tiltakoznak, hogy Moutset Kwandebele bantusztán- hoz, az egyik legújabb néger re­zervátumhoz akarják csatolni. Durban kikötőváros közelében egy bomba robbant, s négy ember halálát okozta. A tettesek egyelőre nem ismertek. Ugyancsak bomba- merényletet követtek el az apart­heid ellenzőinek egyik ismert ügy­védje, Priscilla Jane ellen. A bomba az asszony lakása előtt robbant, szerencsére azonban csak anyagi károkat okozott. Winnie Mandela a dél-afrikai hatóságok tilalma ellenére még letartóztatása előtt interjút adott a Newsweek című amerikai heti­lapnak. Többek között hangsú­lyozta: a színes bőrű többség a Dél-afrikai Köztársaságban je­lenleg gyakorlatilag az ostromálla­pot körülményei között él. A pretó- riai rezsim elzárta a néger lakos­sággal folytatott párbeszéd útját, s letartóztatásokkal, gyilkosságok­kal igyekszik elnémítani az apart­heid ellenzőit. A hazafiak nem akarnak erőszakot, ám a jelenlegi körülmények között nincs más vá­lasztásuk, mint a harc - hangsú­lyozta Winnie Mandela. Lapzártakor érkezett a hír: a nemzetközi tiltakozás eredmé­nyeképpen a dél-afrikai szervek tegnap szabadon bocsátották Winnie Mandelát. A rendőrség brutalitása következtében elszen­vedett sérülései miatt azonban hosszabb gyógykezelésre szorul. Fontos lépés az együttműködés elmélyítésében (ČSTK) - Az NSZEP KB Politi­kai Bizottsága és az NDK Minisz­tertanácsa jóváhagyta a KGST kö­zelmúltban Moszkvában megtar­tott 41. (rendkívüli) ülésszakán részt vett NDK-küldöttség tevé­kenységét. A Berlinben tegnap közzétett közös nyilatkozatában a Politikai Bizottság és a Minisz­tertanács leszögezte, hogy a tag­Az Uruguayi KP országos konferenciája Főtitkárrá ismét Rodney Arismendit választották (ČSTK) - Az Uruguayi Kommu­nista Párt országos konferenciája Montevideóban a párt új központi bizottságának megválasztásával vasárnap véget ért. Főtitkárrá is­mét Rodney Arismendit, helyet­tesévé Jaime Pérezt választották meg. A 12 évig tartó katonai diktatúra után ez volt az uruguayi kommu­nisták első legális konferenciája. A tanácskozáson 2600 küldött vett részt, s vendégként jelen voltak a Széles Front baloldali koalíció tagszervezeteinek a képviselői is. A külföldi vendégek között volt a CSKP küldöttsége, amelyet Jan Kozák, a KB tagja vezetett. Rodney Arismendi a konferen­cián elhangzott beszámolójában a diktatúra éveiben kifejtett tevé­kenységet elemezte, s többek kö­zött rámutatott: a katonai rezsim megtorlásai elsősorban a kommu­nisták ellen irányultak. A tanácskozáson foglalkoztak Uruguay súlyos gazdasági helyze­tével is, s ebből eredően a dolgo­zók helyzetének romlásával, a munkanélküliség növekedésé­vel. Elítélték a Nemzetközi Valuta Alap durva nyomását, valamint Washington beavatkozását a la­tin-amerikai országok belügyeibe. Élesen bírálták az USA közép­amerikai politikáját is, s támogatá­sukról biztosították a chilei, a pa­raguayi és a salvadori nép felsza­badító harcát. államok 2000-ig szóló tudomá­nyos-műszaki fejlesztésének komplex programja - amelyet az ülésszakon hagytak jóvá - a szo­cializmus előnyeinek a tudomá- nyos-múszaki forradalom vívmá­nyaival való további szoros össze­kapcsolását szolgálja. A tudományos-műszaki fejlesz­tés ütemének a lényeges meg­gyorsításáért, valamint a KGST- országoknak a társadalmi élet minden területén való további elő­relépéséért folyó küzdelem szer­ves részét alkotja a szocialista közösség békeoffenzívájának, szögezi le a dokumentum. A dokumentum végezetül le­szögezi, hogy a KGST 41. ülés­szakának eredményei újabb fon­tos lépést jelentenek a tagállamok sokoldalú együttműködésének el­mélyítésében és a szocialista kö­zösség egységének és összefor- rottságának megszilárdításában. Az NDK továbbra is hozzájárul ennek az elősegítéséhez. Az NDK illetékes állami és gaz­dasági szerveit megbízták azzal, hogy foganatosítsanak megfelelő intézkedéseket a KGST-ülésszak határozatainak teljesítése végett. CL vilcmaiíéból Kétféle hozzáállás A moszkvai Pravda tegnapi számában, Vszevolod Ovcsiny- nyikov kommentárjában a regio­nális konfliktusokkal, illetve a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok ezzel kapcsolatos álláspont­jával foglalkozik. A genfi szovjet-amerikai csúcs- találkozón a két vezető - érthető­en - aggodalmát fejezte ki a regio­nális konfliktusok miatt. Ezek külö­nösen a nukleáris korszakban je­lentenek nagy veszélyt. A Szovjet­unió és az USA azonban alapve­tően másként ítéli meg a konfliktu­sok okait és felszámolásuk módját. A Szovjetunió a mai világot olyan államok rendkívül sokszínű közösségének tartja, amelyek mindegyikének megvannak a sa­ját érdekei, céljai, hagyományai és vágyai. Politikájuk valakinek tetszhet vagy nem, ám senkinek sincs joga megakadályozni őket választásukban. Az Egyesült Államok kormánya a dolgokat úgy szeretné beállítani, mintha a regionális konfliktusok oka a kelet-nyugati versengés, il­letve a Szovjetunió magatartása lenne. Washington szerint csak akkor lehet tárgyalni a fegyverzet­korlátozásról, ha a Szovjetunió megváltoztatja a regionális konf­liktusokkal kapcsolatos állás­pontját. Az amerikai kormánykörök az utóbbi időben fokozták beavatko­zásukat a regionális konfliktusok­ba, növelték a nicaraguai, az af­gán és az angolai ellenforradalmi erőknek nyújtott támogatásukat. Washington a regionális konfliktu­sok kiélezésének politikáját foly­tatja, s ezzel újabb ürügyet keres a szovjet-amerikai kapcsolatok kulcsfontosságú kérdése - a fegy­verkezés korlátozása és a nukleá­ris háború elhárítása - megoldá­sának akadályozására. Jellemző, hogy az USA „regio­nális kezdeményezése“ csak azokra a feszültséggócokra vonat­kozik, ahol a fegyveres ellenforra­dalom kívülről igyekszik megdön- teni a forradalmi hatalmat. Nem véletlenül kerülik meg a közel- keleti és a dél-afrikai helyzetet. Saját logikája alapján ugyanis az USA a „demokratikus megbéké­lésre“ kellene hogy törekedjen pl. a PFSZ és Tel Aviv, az Afrikai Nemzeti Kongresszus és a preto­riai rezsim között. A Szovjetunió kész folytatni az Egyesült Álla­mokkal megkezdett véleménvcse- rét a regionális konfliktusokról, mégpedig azzal a céllal, hogy elő­segítse rendezésüket és kizárja a szuverén államok belügyeibe való beavatkozást. N égy alkalommal járultak a szavazóurnákhoz Cipru­son 1985-ben. Háromszor sza­vaztak a törökök által megszállt és önkényesen önálló állammá nyil­vánított északi övezetben, egy­szer pedig - legutóbb - délen. Alig múlt valamin, hogy nem került sor már az ötödik szavazásra is: Kipri­anu ellenzéke ugyanis már jó ideje követeli, hogy az elnök mondjon le, helyette válasszanak egy olyan politikust, aki a Ciprus sorsára leg­nagyobb befolyást gyakorló pártok véleményének meg­felelően kormányoz, figyelembe veszi mind a kommunis­ták, mind a polgári jobboldal, mind a szocialisták, mind pedig az elnök pártjának vé­leményét. Vagy - ha a vélemé­nyek, a nézetek kibékíthetetlenek- képviseli és megtestesíti a több­ség akaratát. A választási krónikához annyit: Észak-Cipruson tartottak 1985- ben népszavazást az alkotmány­ról, megválasztották az úgyneve­zett Észak-ciprusi Török Köztár­saság elnökét, egy másik válasz­táson pedig az elszakított ország­rész parlamentjét. Ciprus déli- görög - térfelén a parlamentet választották újjá, s egyúttal sajá­tos módon új helyzetet alakítottak ki. Kiprianu elnök - jóllehet majd­nem egy évig tapasztalta, hogy elveszítette a parlamenti többség bizalmát - nem volt hajlandó le­mondani és kiírni az új elnökvá­lasztást. Ezzel szemben - kiváló taktikai érzékkel és egyébként is, mint a görög térségben immár szoká­sos - előbbre hozta a parlamenti választásokat, s néhány hónappal az esedékesség előtt kiírta a vok­solást. Hat - sikerben reménykedő- párt indult az erőpróbán, ám mandátumhoz csupán négy - ön­magát „történelminek“ minősítő párt jutott. Első helyen végzett a jobboldali, a ciprusi rendezést hagyományosan a NATO-keretek közt elképzelő, úgynevezett De­mokratikus Tömörülés, Glafkosz Kleridész vezetésével. A második az elnök polgári pártja lett, a har­madik helyezett pedig az eddigi éllovas, az AKEL, a ciprusi kom­munisták pártja. A szocialisták most is a hagyományos negyedik helyre futottak be. A pártok neve és osztályprog­ramja nem téveszthet meg senkit: a szavazáson nem a belpolitikai elképzelések mérettek meg. A „nemzeti érdekek“ Ciprus 1974-es tragédiája óta háttérbe szorították az osztályérdekeket. Ha nem hangzana egészen profá­nul, azt is mondhatnánk, hogy a pártok - a nemzeti egység meg­tartása és erősítése érdekében- felfüggesztették az osztályhar­cot. A választási erőpróbát előbb­re hozó politikai válságot nem is ez robbantotta ki. Kiprianu elnök álláspontja és politikája élezte ki a feszültséget. 1985 januárjában ugyanis, amikor Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár kidolgozta (igaz: va­lóban vázlatos) tervezetét a cipru­si rendezésre, Kiprianu elnök megtagadta az aláírást. A ciprusi pártok akkor szinte egyöntetűen szembefordultak az elnöki döntéssel. Mind a kommu­nisták, mind a jobboldaliak úgy ítélték meg a helyzetet, hogy az államfő történelmi lehetőséget szalasztott el, s ezzel hozzájárult a Ciprus sorsát megpecsételő tö­rök diktátumpolitika folytatásához. Hasonlóan - szinte önleplezö- en - árulkodott erről a ciprusi törö­kök reagálása is. Rauf Denktas, volt ciprusi alelnök, a török népkö­zösség vezetője, az önkényesen kikiáltott török szövetségi állam el­nöke igyekezett gyorsan értésre adni, hogy a továbbiakban a török fél sem tartja magát a kilátásba helyezett engedményekhez. Va­gyis folytatódik minden, elsősor­ban persze az északi térfél török katonai megszállása. Az időszerű kompromisszumot sürgető AKEL felelősségteljes ál­láspontja veszített népszerűségé­ből, a választásokon az a párt- Kleridészé - futott be elsőnek, amely az utolsó pillanatban kétér­telművé tette álláspontját, tehát olyanná, amit Kiprianuéhoz közel­állónak is lehet minősíteni. Lissza- ridész szocialistái magától értető­dően felzárkóznak az Athén politi­kájához közelálló kiprianui elgon­dolások mögé - így a ciprusi par­lamenti többség aligha képvisel változást az eddigi - az AKEL által talán nem indokolatlanul - idősze­rűtlennek minősített állásponthoz képest. KRAJCZÁR IMRE NSZK Az MBB szeretné elosztani Nyugat-Európában a „csillagháborús11 megrendeléseket (ČSTK) - A legnagyobb nyugatnémet fegyvergyártó cég, a Messerschmitt -Bölkow-Blohm (MBB) kifejezésre juttatta azt a kívánságát, hogy a hírhedt amerikai „csillagháborús“ terv nyugat­európai országoknak szánt megrende­léseit elsősorban ó ossza szét a válla­latok között. Az NSZK-beli cég azzal a bonni kormánydöntéssel kapcsolat­ban mutatott érdeklődést ez iránt, hogy a Kohl-kabinet elhatározta: tárgyaláso­kat kezd az Egyesült Államokkal e programban való nyugatnémet rész­vétel feltételeiről. Az MBB ambiciózus törekvései nem keltettek meglepetést, mert a nyugat­német hadiipari komplexum rendsze­rében vezető helyet foglal el és nem­csak a Bundeswehrnek, hanem a NATO-országok hadseregeinek is szál­lít fegyvereket. A cég évi forgalma meghaladja a 10 milliárd márkát. Tokio Rekordnagyságú katonai költségvetés (ČSTK) - A japán nemzetvédelmi hivatal (a tulajdonképpeni hadügymi­nisztérium) felkérte a kormányt, hogy hagyja jóvá a jövő pénzügyi évre a ka­tonai költségvetés 3,6 billió jennel tör­ténő emelését, ami a korábbi évhez viszonyítva 7,2 százalékos növekedést jelent. A háború utáni időszakban katonai célokra szánt rekordnagyságú össze­get elsősorban új F 15-ös harci gépek, 9 torpedóromboló, új tengeralattjárók és tengeralattjárók elleni hadviselésre alkalmas repülőgépek vásárlására akarják fordítani. A kormány ezzel párhuzamosan azt tervezi, hogy hozzávetőleg nyolc szá­zalékkal csökkenti a természeti ka­tasztrófák következményeinek felszá­molására szánt pénzösszeget. A nicaraguai ellenforradalmárokat az Egyesült Államok látja el korszerű fegyverekkel. A kép a nicaraguai-hondurasi határon készült, s az egyik ellenforradalmár kézi rakétakilövő fegyvert tart. Az elmúlt napokban épp egy ilyen fegyverrel lőtték le a sandinista hadsereg egyik helikopterét, mégpedig Nicaragua területe felett. Fedélzetén 14 ember vesztette életét. • (Telefoto - ČSTK) Ciprusi paradoxon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom