Új Szó, 1985. november (38. évfolyam, 258-283. szám)

1985-11-14 / 269. szám, csütörtök

A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányai az 1986-1990-es évekre és a 2000-ig terjedő időszakra (Folytatás a 3. oldalról) megszilárdításához, a felnövekvő nemze­dék neveléséhez szükséges kedvezőbb feltételek létrehozásához, az anyaság és a nők munka- és társadalmi aktivitásának összehangolásához. Bővíteni és tökélete­síteni kell a gyermekes családoknak és a fiatal házasoknak nyújtott állami támoga­tást. Emelni kell a háború egykori résztvevői és az érdemes dolgozók, az idősebb ál­lampolgárok és rokkantak anyagi biztosítá­sának és a számukra nyújtott szociális szolgáltatásoknak a szintjét. Azoknak a nyugdíjkorú személyeknek, akik dolgozni kívánnak, kedvezőbb feltételeket kell bizto­sítani a társadalmi termelésben való rész­vételhez. Tökéletesíteni kell a nyugdíjbizto­sítás rendszerét, mégpedig a legalacso­nyabb nyugdíjak emelésével, valamint a kolhozparasztok, a munkások és más dolgozók szociális biztosítása feltételeinek és szintjének fokozatos közelítésével. Intézkedések rendszerét kell megvalósí­tani a szovjet emberek egészségének megerősítésére. Következetesen kell javí­tani az orvosi ellátás minőségét, és át kell térni a lakosságnak nyújtott díjmentes or­vosi tanácsadásra. Bővíteni kell az anyák és gyermekek egészségvédelmét célzó in­tézkedéseket. Gyors ütemben kell fejlesz­teni az egészségügyi intézmények, így a szanatóriumok, üdülőközpontok, ven­déglátó vállalatok és turistaszervezetek hálózátát is, s emelni kell szolgáltatásaik színvonalát. Emelni kell a lakosság műveltségének és kultúrájának szintjét, és teljesebben kell kielégíteni szellemi szükségleteit. El kell mélyíteni a szovjet emberek, főleg az ifjú­ság hazafias nevelését. Aktívabban kell törekedni a nemzeti kulturális hagyomá­nyok megőrzésére és bővítésére, a szovjet és az egyetemes kulturális és történelmi emlékek megőrzésére. Tökéletesíteni kell az alapiskolák tevé­kenységét, a szakoktatás rendszerét, és fejleszteni kell a középfokú szak- és főisko­lai oktatást. Minőségileg javítani kell a szakemberek felkészítését és növelni a káderek szakképzettségét, főleg a tudo- mányos-müszaki haladással összefonódó új szakterületeken. Javítani kell a lakosság minden kategóri­ája szabad idejének formáit és szervezé­sét. Meg kell hosszabbítani a fizetett sza­badságot, figyelembe véve az egyes dol­gozók munkaeredményeinek a növekedé­sét. Széles körben fejleszteni kell a kollek­tív kertészkedést. Támogatni kell a testnevelés és a tö­megsport fejlesztését és elő kell segíteni, hogy mindenütt a mindennapi élet részévé váljon. Folyamatosan kell gondoskodni a kör­nyezet védelméről. A termelésnek túlnyomórészt az intenzív fejlesztésre kell áttérnie, el kell érni a társadalmi munka ter­melékenységének alapvető növelé­sét, és ennek alapján gyorsítani kell a gazdasági növekedés ütemét. Az ország nemzeti jövedelmét csaknem két­szeresére kell növelni. A nemzeti jövedelem és az anyagi ter­melés valamennyi ágazata termelésének növekményét kizárólag a munkatermelé­kenység növelésével kell biztosítani. A társadalmi munka termelékenységét 2,3-2,5-szeresére kell növelni, döntő lé­pést kell tenni e programfeladat teljesítésé­ben - e mutatót illetően a világszínvonalat kell elérni. Következetesen kell erősíteni a gazda­ságosságot, amely a termelés intenzíveb­bé tételének egyik legfontosabb tényezője. A források megtakarításából kell döntő mértékben kielégíteni a népgazdaság nö­vekvő igényeit. El kell érni, hogy a fűtőa­nyag, az energia, a nyersanyag és az alapanyag fogyasztásának növekményét 75-80 százalékban a megtakarítások fe­dezzék. A nemzeti jövedelem energiaigé­nyességét legkevesebb 1,4-szeresével, fémigényességét csaknem a felére kell csökkenteni. Komplex módon kell kihasz­nálni a természeti és anyagi forrásokat,és teljesen fel kell számolni a veszteségeket és az ésszerűtlen kiadásokat. A gazdasági körforgásban széleskörűen kell kihasználni a másodlagos forrásokat s ugyancsak a melléktermékeket. Növelni kell a beruházások hatékonysá­gát, azokat a kiemelt irányokra, mindenek­előtt a termelési állóalapok felújítására kell összpontosítani, lényegesen kell növelni a vállalatok műszaki korszerűsítésére és felújítására fordított eszközök arányát, s le kell rövidíteni a beruházások megtérülésé­nek idejét. Javítani kell a termelési állóalapok kihasz­nálását, biztosítani kell a kapacitások és berendezések teljes kihasználtságát, töre­kedni kell az alapok hatékonyságának nö­velésére. Biztosítani kell a tudományos- műszaki haladás sokoldalú meg­gyorsítását és eredményeinek a termelésben és az irányításban, a szolgáltatások szférájában és a mindennapi életben történő komplex kihasználását. A népgazdaságot a tudomány, a techni­ka és a technológia magas szintjére kell emelni. Hatékonyabban kell kihasználni a tudományos-műszaki haladás megvaló­sításának formáit és módszereit, amelyek a szocializmus sajátjai. Erősíteni kell a tu­domány és a termelés integrációját, javíta­ni kell a tudományos felfedezések, műsza­ki újdonságok és találmányok megvalósítá­sának és népgazdasági hasznosításának megszervezését, és le kell rövidíteni ennek idejét. A termékek és szolgáltatások minőségét az élenjáró hazai és külföldi paraméterek színvonalára kell emelni. Biztosítani kell az ország egységes népgazdasági komplexumának dina­mikus és kiegyensúlyozott fejlesztését, s valamennyi láncszemének hatékony együttműködését. Progresszív változáso­kat kell végrehajtani a népgazdaság szer­kezetében. Megkülönböztetett ütemben kell fejlesz­teni a tudományos-műszaki haladást és a szociális feladatok teljesítését meghatá­rozó ágazatokat és a termelést. Az ipari termelést legalább a kétszere­sére kell növelni. Folyamatosan kell erősíteni a nehéz­ipart, amely az ország gazdaságának, a népgazdaság termelőeszközökkel való ellátásának az alapja. Lényegesen kell gyorsítani a gépipar fejlesztését. Hangsúlyozottan kell növelni a termelés műszaki színvonalát. Biztosítani kell olyan új technika beveze­tését, amely lehetővé teszi a munkaterme­lékenység többszörös növelését és az anyagi ráfordítások lényeges csökkenté­sét. Erősíteni kell a gépipari termelés anya­gi és tudományos-műszaki bázisát. Hatékonyabban kell fejleszteni a tüzelő­anyag-energetikai komplexumot és meg­valósítani a Szovjetunió energetikai prog­ramját. A tüzelőanyag-energetikai mérleg javítása érdekében az atomerőművekben előállított elektromos energia mennyiségét legkevesebb 5-7-szeresére, a földgázki­termelést 1,6-1,8-szeresével kell növelni. Nagyobb mértékben kell kihasználni a nem hagyományos, felújítható energiaforrá­sokat. Mélyreható minőségi változásokat kell végrehajtani a kohóiparban, a vegyiparban és a szerkezeti anyagokat gyártó más ágazatokban. Bővíteni kell a leggazdasá­gosabb fémárufajták, a teljesen új vegyipa­ri, építőipari és más progresszív anyagok választékát és növelni kell termelésüket. Következetesen kell érvényesíteni a Szovjetunió élelmiszerprogramja által meghatározott irányvonalat, amely orszá­gunk mezőgazdasági termékek iránti szük­ségletének teljesebb kielégítését, a mező- gazdaság anyagi-műszaki bázisának to­vábbi erősítését és a vidék szociális átépí­tését célozza. Gyorsított ütemben és kie­gyensúlyozottan kell fejleszteni az agrár­ipari komplexum ágazatait, fokozni kell az ezekre a célokra fordított források vala­mennyi fajtájának hatékonyságát. Be kell fejezni a mezőgazdaság ipari alapokra he­lyezését, mégpedig a komplex gépesítés, a kemizálás, a villamosítás, a talajjavítás és az intenzív technológiák széles körű kihasználása útján. Valamennyi mezőgaz­dasági termény hozamának és az állatok termelőképességének lényeges növeke­dését kell elérni, biztosítani kell a mező­gazdasági termelés stabilitását, és a mini­mumra kell korlátozni a természeti és ég­hajlati feltételektől való függést. Teljesíteni kell a fogyasztási cikkek gyártására és a szolgáltatások szférájára vonatkozó komplex fejlesztési programot. A nem élelmiszeripari termékek gyártását legkevesebb 1,8-1,9-szeresével és a la­kosságnak nyújtott szolgáltatások volume­nét 2,1-2,3-szeresével kell növelni. Minőségileg új szintre kell emelni a be­ruházási tevékenységet. Alapvető javulást kell elérni az építőipari termelésben, lénye­gesen javítani kell a munka minőségét és csökkenteni a költségeket, rugalmasabban kell érvényesíteni a haladó módszereket, tökéletesíteni az építőipar szervezését és hatékonyabbá tenni a tervezési megoldá­sokat. A következő tíz év folyamán egy negyedével, sőt felével kell lerövidíteni a létesítmények építésének és rekonstruk­ciójának időtartamát. A közlekedést, az áramellátást, a kóolaj- és gázellátást, a távközlést, az anyagi­műszaki ellátás rendszerét és a termelési infrastruktúra további ágazatait új műszaki bázison, gyorsított ütemben kell fejleszteni. Biztosítani kell valamennyi szö­vetségi köztársaság harmonikus gazdasági és szociális fejlesztését. Erősíteni kell a fejlesztés komplex jellegét és a köztársaságok és gazdasági területek gazdaságának szakosítását, növelni kell hozzájárulásukat az ország egységes nép- gazdasági komplexumának megszilárdítá­sához és a szociális feladatok teljesíté­séhez. Tökéletesíteni kell a termelőerők széthe- Jyezését. A kölcsönös előnyök alapján fej­leszteni kell a külfölddel való ke­reskedelmi, gazdasági, tudomá­nyos-műszaki és kulturális kapcso­latokat. Jobban ki kell használni a nemzetközi munkamegosztás, mindenekelőtt a szocialista közös­ség országaival való munkameg­osztás előnyeit. Sokoldalúan tovább kell fejleszteni az együttműködést a KGST tagállamaival és a többi szocialista országgal. Magasabb szintre kell emelni a szocialista gazdasági integrációt, fejleszteni kell a gyártásszako­sítást és a termelési kooperációt s az együttműködés új hatékony formáit. Szá­molni kell a KGST-országokkal kötött, a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés fejlesztése 2000-ig terjedő programjának következetes megvalósítá­sával, mégpedig kétoldalú és többoldalú alapon egyaránt. Folyamatosan teljesíteni kell a KGST-tagországok tudományos-mű­szaki fejlődésének a 2000-ig szóló közös komplex programját. Bővíteni kell a gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködést a fejlődő or­szágokkal. A kölcsönös előnyök és az egyenjogúság alapján fejleszteni kell a gazdasági kapcsolatokat azokkal a tőkés államokkal, amelyek érdeklődést mutatnak ez iránt. Komplex módon kell tökéletesíte­ni az irányítást és jobban ki kell használni a szocialista tervezési rendszer előnyeit és lehetőségeit. Következetesen kell teljesíteni és fej­leszteni a szocialista irányítás alapvető lenini elveit, mindenekelőtt a demokratikus centralizmust. A központi szervek erőfeszí­téseit a társadalmi termelés országos, ága­zatközi és területközi problémáinak megol­dására kell összpontosítani. A Szovjetunió és a szövetségi köztársa­ságok népgazdasági ágazatai irányításá­nak szervezeti struktúráját tökéletesíteni kell. Fokozni kell az irányítás gazdasági módszereinek jelentőségét, a társulások és vállalatok gazdasági önállóságát és gazdasági felelősségét. Biztosítani kell az önelszámolás további fejlesztését, és erő­síteni kell a pénzügyi és hitelpolitika, vala­mint az árrendszer befolyását a termelés hatékonyságára. Növelni kell a rubel stabi­litását és tökéletesíteni az országban a pénzforgalmat. Növelni kell a népi képviselők tanácsai­nak - a szocialista néphatalom legfonto­sabb formájának - a szerepét a gazdasági, szociális és kulturális építésben. Növelni kell a dolgozók részvételét az irányításban. A kitűzött feladatok teljesítése lehetővé teszi, hogy a szovjet társadalom a gazda­sági és társadalmi haladás magasabb fo­kát érje el. A Szovjetunió úgy lép a harma­dik évezredbe, mint még erősebb fejlett hatalom, és eredményeivel mind progresz- szívebben fogja befolyásolni az egyete­mes fejlődést. III. A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő feladatai az 1986 -1990-es évekre A következő 15 esztendő stratégiai fel­adatainak teljesítésében a 12. ötéves terv játssza a legfontosabb szerepet. Fordulatot kell eredményeznie az ország gazdasági és szociális fejlesztésének minden terü­letén. A tizenkettedik ötéves tervidő­szak legfőbb feladata a gazdaság- fejlesztés ütemének és hatékony­ságának a fokozása a tudomá­nyos-műszaki haladás, a termelés műszaki korszerűsítése és rekon­strukciója, a kiépített termelési po­tenciál intenzív kihasználása, az irányítás rendszerének tökéletesí­tése alapján, s ezáltal a szovjet nép életszínvonala további emelkedé­sének elérése. A 12. ötéves tervidőszakban párhuza­mosan kell teljesíteni a feladatok széles körét, amely érinti az emberek életének javítását, a népgazdaság minden ágazata dinamikus fejlesztésének elérését és az ország védelmi képességének kellő szin­ten tartását. A 12. ötéves tervidőszak fő feladata keretében: A nemzeti jövedelemnek a fogyasz­tásra és felhalmozásra felhasznált részét 19-22 százalékkal kell növelni. A nem­zeti jövedelem összes növekményét a tár­sadalmi munkatermelékenységének növe­lésével kell elérni. Anyagigényességét 4-5 százalékkal, energiaigényességét 7-9 százalékkal és fémigényességét 13-15 százalékkal kell csökkenteni. Az ipari termelést 21-24 százalékkal, ezen belül a termelőeszközök gyártását (,,A‘‘ szektor) 20-23 százalékkal és a fo­gyasztási cikkekét (,tB‘‘ szektor) 22-25 százalékkal kell növelni. Megkülönböztetett ütemben kell fejlesz­teni az ipar feldolgozó ágazatait. Ezekben az ágazatokban a termelés volumenét 25-28 százalékkal kell növelni a fűtő­anyag- és nyersanyagtermelő ágazatok termelésének 11-13 százalékos növelése mellett. Az ország növekvő fűtőanyag- és energiaigényét túlnyomórészt a fűtőanyag- energetikai forrásokkal való sokoldalú ta­karékosság, az atomenergia-ipar, a gázki- termelő-ipar és a külszíni szénbányászat gyorsított fejlesztése útján kell kielégíteni. Lényegesen meg kell gyorsítani a gép­ipar fejlesztését és növelni kell műszaki színvonalát. Teljesíteni kell a kohóipar rekonstrukciójának és korszerűsítésének meghatározott programját. Gyorsítani kell a népgazdaság kemizálását és villamosí­tását. Biztosítani kell a Szovjetunió élelmi­szerprogramjának megvalósítását, az ag­ráripari komplexum ágazatainak kiegyen­súlyozott fejlesztését és a rendelkezésre álló erőforrások lényegesen hatékonyabb kihasználását. A beruházásokat elsősorban a meglevő vállalatok felújítására és műszaki korszerű­sítésére kell fordítani, és az ipari építkezé­sek területén 50 százalékra kell növelni ezen beruházások részarányát. Követke­zetesen törekedni kell az építőipari terme­lés további iparosítására. Komplex módon kell fejleszteni a terme­lési infrastruktúra ágazatait. Jobban kell biztosítani a népgazdaság és a lakosság szükségleteit a szállítás és a szolgáltatás más területein. Fordulatot kell elérni a termelés in- tenzifikálásában a tudomány és atech- nika eredményeinek, a termelés szerkeze­te és szervezése haladó változásainak széles körű kihasználása alapján, a mun­ka-, a technológiai és állami fegyelem növelésével. Meg kell gyorsítani a termelőeszközök innovációját, mindenekelőtt a kevésbé ha­tékony berendezéseket kell gyorsabban progresszív és különösen termelékeny be­rendezésekkel helyettesíteni. Végre kell hajtani a termelési állóalapok átfogó leltár­ba vételét. Aktív részüknek több mint egy- harmadát fel kell újítani. A 11. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva legkevesebb a felével csökkenteni kell az elhasználódott termelési állóalappkat. Minden ágazatban ki kell dolgozni és végre kell hajtani a termelésnek a korszerű technika és a haladó technológia bázisán történő műszaki fejlesztési és innovációs komplex programját. A társulásoknál és a vállalatoknál ki kell dolgozni és teljesíteni kell a termelés műszaki korszerűsítésének és rekonstrukciójának a terveit. Növelni kell a társulások és vállalatok műszaki korszerűsítése mellett a termék- fejlesztésre szánt alapok szerepét, és biz­tosítani kell, hogy az említett alapokból előnyben részesítsék az e célra fordított eszközöket. Intenzívebben kell kihasználni a már meglevő termelési és tudományos-műsza­ki potenciált. Törekedni kell a berendezé­sek maximális kihasználtságára, műszak­számuk lényeges növelésére. Az egész népgazdaságban a munka termelékenységét 20-23 százalékkal, ezen belül az iparban 23-25 százalékkal kell növelni. Az ipari és mezőgazdasági termelés, valamint a vasúti szállítás és az építőipari munkák volumene egész növekményét a munkatermelékenység növekedésével kell elérni. Előnyben kell részesíteni a munka­termelékenység növekedését a béremelé­sekkel szemben. (Folytatás az 5. oldalon) DJ SZÓ 1985. XI. 14.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom